Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-30 / 99. (4245.) szám

s 'PEXGSlMAfifeRTnraSI? 31 1937 április 30, péntek. SzmHÁzKönWKaLTORA Budapesti színházak Két asszony Zoe Athins színmüvének bemutatója a Vígszínházban BUDAPEST. —-' Ennek a színműnek az előadását, amelyről a bemutatóknak egy napon való összetorlódása miatt csak most számolhat be a kritikus, különösképen az teszi érdekessé, hogy ebben a darabban mutatkozott be a Vígszínház közönségének Bulla Elma. Szeretnék elöljáróban erről né­hány szót ejteni. Bulla Elma kétévi belvá­rosi-színházi szereplés után, amely idő alatt a maga teljes szépségében és nagyságában bontakozott ki kivételes színjátszó tehetsé­ge, elhagyta emlékezetes sikereinek helyét. Eltávozott azzal, hogy ebben a szezonban már csak pihenni fog, hogy ősztől kezdve friss erővel állhasson a Vígszínház rendel­kezésére. Nem tudni, vájjon a szerep miatt-e, vagy a színház rábeszélésének en­gedve, változtatta meg eredeti álláspontját, de nem hallgathatom el azt az érzésemet, hogy ,.szépséghibát" követett el azzal a Bárdos Artúrral szemben, akinek „kiugrá­sát" — istenadta tehetségén fölül — kö­szönheti. A brilliáns tulgyorsan lett hütelen a gyémántköszörüshöz. De hát az élet nem ismer megállást, — különösen nem a csil­lagok felé vezető utón. Kívánjuk Bulla El- mának, hogy az uj színpadon is hü marad­jon hozzá minden igazi színművészet éltető­je: a siker. Ami már most Zoe Atkins amerikai írónő színmüvét illeti, nem vitathatjuk el tőle ér­deklődésünket, annak ellenére, hogy ami­kor a darab megindul, szinte bántó unalom terjeng a színpadon és a nézőtéren egya­ránt. De a második fölvonásban már figye­lemmel hallgatjuk a két asszony történetét és a harmadikban, amikor a drámai feszült­ség eléri tetőpontját, — szem nem marad szárazon. Ennek a darabnak az az érdekes­sége, hogy a harmadik fölvonásban kulmi­nál a cselekmény és aligha csalódunk, ha azt állítjuk, ennek a fölvonásnak köszön­heti a sikerét is mindenütt, ahol sikert ara­tott. Mert — úgy tudjuk •— nem minden országban tetszett ez az amerikai darab, amely a múlt század ötvenes éveinek Ame­rikájában játszódik. A szerző igen okosan tette, hogy a cselekményt ebbe a puritán korba helyezte, mert a mai kor embereinek jórésze előtt kissé naivnak tűnnék föl, hogy egy leányanya ne mehessen férjhez. Ebben a színműben ugyanis erről van szó. Két fél­testvér egy férfit szeret. De mig az egyik — Delia — beleunva a hosszas várakozásba, tulteszi magát a szerelmen és férjhezmegy egy gazdag emberhez, — addig a másik — Charlotte — elég ebben a szerelemben, amelynek gyümölcse egy kisleány, akinek a létezéséről a család orvosán kívül senki sem tud. A dráma ott kezdődik, amikor Charlotte-ot feleségül akarja venni Delia férjének öccse, aki sehogyan sem tud meg- békülni a leánynak azzal a szenvedélyével, hogy idegen, szegény emberek gyermekei­vel veszi magát körül. De ezek között a gyermekek között van az ő kisleánya is, aki egy néger házaspárnál lakik és aki emiatt eltűrni kénytelen kis társainak csúfolódását. Charlotte egy estén bevallja Deliának az igazat. Delia mindenáron segíteni akar fél­testvérén, de amikor megtudja, hogy a gyermek apja az a férfi, akit ő is szeretett, — meghiúsítja Charlotte házasságát, ám azzal, hogy a leányt a kis Clementinával együtt magához veszi, lehetővé teszi, hogy az anya állandóan a gyermekével lehessen. A gyermek, aki az évek során gyönyörű tizenhétéves hajadonná serdült, nem tudja, hogy Charlotte az anyja. Ö Deliában látja és szereti az anyját és Charlotte-ot, aki oly­kor szigorúan is bánik vele, „kiszáradt vén­kisasszonynak" nevezi, aki sohasem szere­tett senkit. A vénleányban föltámad az anya féltékenysége és megkezdődik a gyer­mekért való harc a két testvér között. A dráma itt bontakozik ki a maga teljes nagy­ságában és erejében és amikor Clementina esküvője napján megtudja az igazat és zo­kogva omlik a „vénkisasszony" lábaihoz, — a nézőtéren hangosan sírnak föl az em­berek. Ebben a harmadik fölvonásban van a darab sikerének a titka, amely persze ti­tok marad egyelőre mindaddig, amig a kö­zönség meg nem pecsételi. Mert egyetlen előadás sikeréből — ennél a darabnál, mely helyenként megfogja az embert a benne föl­halmozott (családi) feszültséggel — még nem lehet a sikerre biztosan következtetni. A Vígszínház előadása, amelyet Tárnái Ernő igazán kitünően rendezett meg, első­rangú. Makay Margit, aki a legkiválóbb magyar színésznők egyike, a féltékenység és az emlékezés átélésével és átérzésével, a lélek őszinteségével és a szív szeretetének és jóságának minden megnyilatkozásával ruházza föl Delia szerepét, — mig Bulla Elma egy-egy pillanatban megrázóan mély és döbbenetes Charlotte-ja — különösen a harmadik fölvonásban — lélegzetelállító alakítás. A darab sikere — a közönség disz­pozícióján fölül — ennek a két művésznő­nek a kezében is van és nyugodtan állíthat­juk, hogy a színház jobb kezekre nem is bíz­hatta. A férfiszereplőkkel mostohán bánt a (*) Kiosztották a Magyar Tudományos Aka­démia dijait. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyar Tudományos Akadémia most döntött az akadémiai jutalmak odaítélésé­ről. Az Akadémia nagydiját Zechmeister János egyetemi tanár, a hírneves kémikus kapta meg. A Mercibányi-emlékjutaknat Pogány Béla aka­démiai tagnak, a Kazinczy-jutaLmat Rezek Ro­mán írónak, a Berzeviczy-jutalmat Horváth Já­nosnak, a Chorin Ferenc-jutalmat Földes Bé­lának, a Weisz Fülöp-jutalmat pedig vitéz su- rányi Unger Tivadarnak ítélték oda, (*) Főiskolásaink a műveltség terjesztésének szolgálatában. Komáromi tudósítónk jelenti: A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövet­sége pozsonyi kongresszusán elhatározta, hogy keresni fogja a lehetőségeket, miképpen tudja a magyar főiskolásságot valóban bekapcsolni ki­sebbségi kulturmunkánkba. Az ifjúság helyesen látta meg azt, hogy az első és legfontosabb fel­adata, — ha valóban Szlovenszkó építő kultur- munkásai közé akar állni, — legnagyobb kultur- szervünkkel, a SzMKE-vel való teljes együtt­működés. A CsMASz ennek a célnak elérése ér­dekében egy önállóan működő falucsoportot ho­zott létre, amelynek feladata az, hogy vasárna­ponként az egyes falvakban népművelő előadá­sokat tartson. A csoport tagjai természeten Pozsonyban tanuló magyar főiskolásokból kerül­tek ki, hiszen csak nekik van meg a lehetőségük arra, hogy az év folyamán is látogathassák a magyar falvakat, kiutazhassanak oda. A CsMASz falucsoportja vasárnap Olgya és Cenke közsé­gekben tartott sikeres népművelő kulturestet, amelynek műsorán Vajlok Sándor, Veszelák Károly, Garay István, Hantos Ádám és Zombo- ry György szerepeltek. (*) Eggerth Márta alakítja Szegeden a János vitéz Ilonkáját? Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Ismeretes, hogy Janovics Jenő színigazgató, az idei szegedi szabadtéri játékok főrendezője a János vitézt is kitűzte a szabad­téri játékok műsorára. Janovics Jenő most tár­gyalásokat kezdett Eggerth Mártával, a nép­szerű magyar filmcsillaggal. A játékok rendező­je arra szeretné megnyerni Eggerth Mártát, hogy ő alakítsa János vitéz Puskáját. (*) A komáromi Dalegyesület hangversenyét május 8-án este tartja meg a Kultúrpalota nagy­termében. A működő kart Schmidt Viktor kar­nagy irányítja s a kar műsorán számos ének­szám, magyar dalegyveleg fog elhangzani. Ki­emelkedő száma lesz a műsornak Gasparik Ti­bor hegedűművész játéka, akit Platt Máry kisér zongorán. (*) Nagysikerűnek ígérkezik a Bartók-Dal- egyesület hangversenye. Pozsony magyar dal­kultuszának lelkes művelője szokott rendes évi hangversenyét az idén május 4-én este nyolc órakor tartja meg a pozsonyi Vigadó kistermé­ben. Az egyesület gondoskodik arról, hogy a változatos énekszámok mellett mindig szerepel­jen egy neves művész is. Ez évben sikerült meg­nyerni szereplésre Farkas Márta hegedűművész- nőt, a komáromi Jókai Egyesület tiszteletbeli tagját is. Szerepelni fog ezenkívül az egyesület férfi-, női- és vegyeskara John Elemér karnagy és Sendlein János alkarnagy vezénylete mellett. Jegyek 20—5 koronás árban a Levius-féle cuk­rászdában (Mihálykapu-ucca) kaphatók. (*) Londonban nem engedélyezték a „Golgota” előadását. Londoniból jelentik: Az angol fiirn­conzura nem engedélyezte a „Golgota” című uj nagyíilm előadását, és kimondotta, hogy a jövő­ben flem ad. engedélyt hason ló tárgyú filmek elő­adására. Az egyes kerületek és grófságok elöl­járóinak azonban megadta a jogot, hogy a film 'játékengedélyét kiadják, de csak úgy, ha bizto­sítják, hogy a kisérőmüsor méltó' lesz az ilyen magasztostárgyu alkotásokhoz. Ticzta arcbőr 14 nap aIatt a va,6di iiHio ariDur corall crémtol . (száraz vagy zsíros). Már harmadik nap után javul az arcbőr észrevét­lenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszű­nik. Biztos eredmény. Ara Ke 11.— VÖRÖSRAK GYÓGYSZERTAR Bratislava, Mihály-ucca 20. szerző. Nem sokat jelentenek a történés nézőpontjából. De azért Ajtay Andor és Somló József értik a módját, hogy figyelmet ébresszenek magukkal szemben. — Nagy örömmel és lelki gyönyörűséggel láttuk vi­szont a színpadon Medgyasszay Vilmát egy kedves és vidám nagynéni szerepében és nagyon tudtuk élvezni Tolnay Klári szépségét és tehetségét Clementina alakjá­ban. — Toronyi Imre megint csak meggyő­zött arról, hogy a legjobb és a legszebben beszélő magyar színészek egyike. -— Még ideírjuk Sitkey Irén, Ladomerszky Mária, Vágóné Margit és Ölvedy Zsófi nevét, akik a maguk helyén igen jók voltak. A da­rab szép és előkelő rangú fordítása Zágoni István kitűnő munkája. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) Tokióban is volt gyászistentisztelet Hubay Jenő lelkiüdvéért. Budapestről jelen­tik: Nabeslunia Naokazu őrgróf, a tokiói Magyar—Japán Társaság elnöke levelet irt Budapestre barátainak, amelyben tudatja, hogy Hubay Jenő emlékére gyászistentisz­teletet rendeztek az egyik tokiói főtemplom­ban. Kérte magyar barátait, tudassák a nagy magyar zeneköltő özvegyével, hogy a japánok igy akarták leróni a magyar zene iránti tiszteletüket. (*) Magyarok a salzburgi ünnepi játéko­kon. Salzburgból jelentik: Most tették köz­zé a salzburgi ünnepi játékok részletes mű­sorát. A műsor szerint a Varázsfuvola elő­adásában, amelyet Toscanini vezényel, Os- váth Júlia, a budapesti Operaház fiatal ko- loraturénekesnője énekli az Éj királynőjé­nek szerepét. A Fidelioban is szerepel ma­gyar énekes: Pataky Kálmán, aki Florestan szerepét énekli, mig az Elektra és a Rózsa­lovag előadásain Anday Piroska szerepel: az előbbiben Klytemnestra az utóbbiban Annina szerepét énekli. (*) Megalakult a pozsonyi járás magyar köz­művelődési testületé. A pozsony járáiban az 1930. évi népszámlálás szerint 4052 magyar él. A járás magyar kulturegyesületei kérelmére a járási hivatal tegnapra hívta egybe székházába a járási magyar közművelődési testület alakuló ülését. Mandelik Rezső közigazgatási főbiztos a jelenlévők üdvözlése után megalakitottnak je­lentette ki a JIvT-t. Elnökké dr. Sümegh Józse­fet, ügyvezetővé Féja Tibort, pénztárossá Kunszt Eleket, ellenőrré Prihoda Lajost választották. A magyar közművelődési szövetség képviseletében Ludwig Aurél országos szervező ismertette a tes­tület vezetőségére váró feladatokat. Az alaku­lás befejeztével a közművelődési testület azon­nal ülést tartott, amelyen kooptálásokat és egyéb sürgős tennivalókat határozott el. (*) A pozsonyi SzMKE újabb ligetfalusi előadása. Pozsonyból írják: A pozsonyi SzMKE a pozsony- ligetfalusi Felebarát Kultur Egylet meghívására a napokban ismét ismeretterjesztő előadást tartott Pozsonyliget falun. Ezúttal Szalay József főmér­nök és dr. Lendvai István orvos voltak az elő­adók. — Szalay József „A munka régen és most” cinvü előadásában érdekesen fejtette ki, hogy mig a kedzetleges technika korában mindenütt az em­beri erőt fogták be, addig a fokozatos technika gépeket alkot az emberi erő kimé Lésé re. A világ- történelem egyik legfontosabb eseménye a gőzgép feltálalása, mert az egész emberi életet egyszerre más alapokra fektette. — Ezután dr. Lendvai Oszkár orvos olvasta fel „A véletlen balesetek az otthonban és azok megelőzése” című tanulmányát. A kitűnő előadó szerint legtöbbször az emberek gondatlansága, nemtörődömsége és nem utolsó­sorban tudatlansága okozza az otthon előforduló baleseteket. Ezeket csak úgy lehet megelőzni, ka mindenki ismeri a lehetőségeket, melyek saját és embertársai egészségét veszélyeztetik és nem hanyagolja el az óvatossági rendszabályokat. — Mindkét előadónak az előadás végén dr. Sümegh József mondott köszönetét a poizsoinyligetifalusi közönség nevében nagysikerű előadásukért. (*) Cortot Parisban bemutatja Liszt Szent Erzsébet legendáját, A párisi világkiállítás meg­nyitását követő héten Cortot, a világhírű fran­cia zongoraművész, Liszt Ferenc Szent Erzsé­bet legendáját mutatja be a nemzetközi közön­ségnek. Az előadás színhelye a St. Bustach- templom lesz, ahol Liszt 1866 március 15-én az Esztergomi misét mutatta be. A zenekari részt a párisi filharmónikusok játszók és kétszáztagu kórus vesz részt az előadáson. Az előadáson meg fognak jelenni Magyarországnak a párisi 1 kiállításra küldött delegátusai is. Tiszta arcbőr VÖRÖSRAK G Bratislava, Befejeződött a Kassai Társaskör ezidei magyar kulturciklusa KASSA, — (Kassai szerkesztőségünktől.) A Kassai Társaskör tegnap Sípos Béla, az ismert rajzolómüvész előadásával fejezte be ezévi mai gyár kulturelőadásainak sorozatát. Sípos Béla az egyik legnagyobb magyar festőről, a sárosi szü-» letésü Szinnyei Merse Pálról tartott igen érde-i kés előadást, amelyben nem csak a művész út­törő jelentőségét ismertette, de átfogó képet adott a rendkívüli ember és rendkívüli művész magas­ba íveléséről, élete tragédiájáról, amely megha­tározta művészete szárnyalását és hirtelen alá- hanyatlását. Egy nagy magyar művész szinte költői erővel és európai tudással megrajzolt ké­pe bontakozott ki előttünk emberi és művészeti jelentőségében. Az előadásnak megérdemelt nagy sikere volt és Sípos Bélának szűnni nem akaró tapsokkal hálálkodott a közönség. Az előadó ciklus befejeztével meg kell emlé­kezni a Kassai Társaskör eredményes magyar kulturmunkájáról. Az elmúlt szezonban összesen tizenegy kulturestét rendeztek, amelyeknek elő­adói az aktuális világproblémákat ismertették a magyar kultúra tükrében, részben könyvismer­tetések utján. Az előadók között szerepeltek Ta­más Mihály, Darkó István, Révész Béla, Lányi Menyhért, dr. Dobossy László, Juhász Árpád, Sz. Nagy Mici, dr. Elkán Miksa, dr. Ungár Joób, j Fehér Margit, dr. Szepessi Miksa, dr. Lézer La- I jós, Palotai Borsi stb. Összesen huszonegy elő- I adója volt a kulturciklusnak, akik közül a hiva­tásos írókat a Társaskör megfelelően honorálta. A kulturciklust az őszi szezon kezdetével még szélesebb keretek között fogják folytatni. A szép akció máris szerves részét képezi a kassai ma­gyarság kulturéletének. (*) Kulturdélután Zsigárdon. Vághosszufaluról jelentik: A vágsellyei járási magyar közművelő­dési testület Munka Jenő igazgatótanitó rende­zésében Zsigárdon kulturdélutánt tartott. Az előadást Janics Alajos vágkirályfai igazgató-ta nitó szavai nyitották meg. A zsigárdi fiatalság nagy tetszés mellett csárdást lejtett, majd a far- kasdi dalárda Palcsik vezetésével énekszámokat adott elő. Győri L. negyedi református igazgató­tanitó a „Kultúra és a magyar tanítóság" címen, tartalmas előadást tartott. Ezután a vághosszu- falusiak a „Vig élet a házalóiét” című egyfelvo- násos vígjátékot játszották. A zsigárdi dalárda Nyitray József vezetésével nagy sikerrel dalokat adott elő. Janics Ferenc vágkirályfai esperes- plébános, a járási magyar közművelődési testület elnöke a csillagok lakóiról beszélt. A műsor töb­bi számai közül nagy sikert ért el Ambrus Sán­dor zsigárdi hegedűművész és a zsigárdi kisma- gyarok tánc cső portja, továbbá Gutái Lajos sza­valata, a felsőkirályi, valamint a farkasdi és vág­királyfai műkedvelők további előadása, végül Guta! Lajos ..Füstbement terv” oimü novellája. A kulturdélután Janics Alajos esperes-plébános és Munka Jenő igazgató-tanító érdeme. (*) Lilian Harvey magyarul tanul. Egy tekin­télyes angol napilap tudósítója meginterjúvolta Lilian Harveyt, akinek — mint ismeretes — Ma­gyarországon birtoka- van. A sztár elmondotta, hogy magyarul tanul,' mert közvetlenül akar be­szélgetni béreseivel és gazdasági munkásaival. Száznegyven báránya van és az egyik fekete fej­jel jött a világra, ezt nem engedi levágni. El­mondotta azt is, hogy a birtoka gyönyörű és százezer pengő jövedelmet jelent évenkint. (*) Truczkó Vera „Guck in die Welt” cimii könyve e napokban hagyja el a sajtót. Az érde­kesnek Ígérkező könyv Prágában jelenik meg, Az Írónő bebarangolta az egesz világot és úti él­ményeiről humoros elbeszélésekben és szines ri­portokban számol be. Elmondja, miképpen kény- szeritett egy nagy angol hajót a kikötőbe való visszatérésre, amelyen Mary Pickford és Douglas Fairbanks készültek földkörüli útra. A PiMH volt egyike az első lapoknak, amelyek Truczkó Vera, cikkeit közölték. A (umúMfi utasuk tmsata: ALFA; A hiúság vására. (M. Hopkins.) ÁTLÓN: így végződött egy szerelem. LUX: Sarki vihar. (L. Trenker.) METROPOL: A dzsungel királynője. REDOUTE; A szalmaözvegyeknél. TÁTRA: A sálemi boszorkány. (C. Colbert.)] URÁNIA: A rét mögött. (H. Stüwe.) A KASSAI MOZIK MŰSORA:! CAPITÖL: Az aranyember. (Kiss Ferenc.) TIVÖLI: Guillotine. (Dickens-fillm.) AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA KINŐ PASSAGE: Ápr. 30-án: A három kis ördög. Május 1., 2. és 3-án: Könnyű lovasság. Május 4. és 5-én: Az örök álarc. Május 6., 7. és 8-án: Mulat a császárváros. BIO RÁDIÓ: Ápr. 30-án: Baskervillei kutya. Május 1. és 2-án: Az orosz forradalom árvái. Május 3., 4. és 5-én: Maria Krasnova. Máj. 6., 7., 8. és 9-én: Az elátkozott királyfi. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON: Szombat: Csárdás. Vasárnap délután: Katz bácsi. Vasárnap este: Csárdás. Hétfő: Nászutazás Budapest—Wien. Kedd: Emlxyck a jégtáblán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom