Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-29 / 98. (4244.) szám

1937 április 29, csütörtök* »pm<ot-Magíar-mtrlap 3 a jegyzők állami hivatalnokok, s ugyanezen tör­vény indokolása megállapítja, hogy a jegyzők smagán műnkálatai hivatalos teendőikkel össze­férhetetlenek. Az ügyvédi kamarák és ügyvédi iszövetségek számtalanszor kértek már ez ügy­ben orvoslást. *— Tudjuk, hogy ennek orvoslása pénzügyi és politikai kérdés. A pénzügyi kérdés könnyen és igazságosan megoldható. Elismerjük, hogy a ■jegyzők nem érnek el olyan fizetést, mint más hivatalnokok hasonló képzettséggel. Javittassék meg a jegyzők anyagi helyzete, s mint állami hivatalnokok tiltassanak el a ma­gánjogi munkáktól, mint ez az egész világon szigorú jogelv. A kérdés megoldásának súlyo­sabb része a politikum. Tudjuk és érezzük, hogy Szlovenszkón és Kárpátalján a jegyzők és általában a közigazgatási apparátus túl­nyomó része elpolitizált s az agrárpárt expo­nense és bizalmasa. Ha a kormány pártalan és igazságos közigazgatást kivan, ez a hely­zet sürgősen megszüntetendő. Ahol az unifikáciA Szlovenszkó kárára késik — A polgárok magánjogi viszonyai egysége­sítésének kapcsán rá kell mutatnom arra a kü­lönbségre, amely a vagyonátruházási és örökö­södési illetékek nagysága között a történelmi országrészek és Szlovenszkó és Kárpátalja kö­zött van. Szlovenszkó és Kárpátalja gazdasági és pénz­ügyi helyzete nem indokolja, hogy ez ország­részek szegényebb népe magasabb illetékekkel legyen terhelve, mint a történelmi országrészek gazdaságilag sokkal jobb helyzetben levő la­kossága. Az egyes minisztériumok ismételt felszólalásaink folytán tettek ugyan e tekintetben is Ígéreteket, de a mai napig a>z uniifikáció még meg nem tör­tént. Kívánjuk, hegy eiz az igazságtalanság is sür­gősen orvosoltassék. Mivel a kormányjavaslat sem az igazságszolgáltatás, sem a jogkereső kö­zönség érdekeit nem szolgálja, a javaslatot je­lenlegi formájában el nem fogadom. A szerdai vita A vita további során dr. Baseli cseh iparos­párti kifogásolta, hogy családjogi pörökben ki­zárólag egyes tárák, s különösen nők ítélkezze­nek. Kívánatosnak tartja, hogy az újabb bizonyítékoknak a fellebbezési eljá­rásban való érvényesítése kérdésében a Szlo­venszkón ma hatályos rendszert vezessék be. Dr, Fric szlovák néppárti szerint az uj javas­lat lényegesen korlátozza a peres felek perbeli rendelkezési jogát s a polgári perbe is az inkvi- zitórius elvet vezeti be. Megnyirbálja a közvet­lenség és szóbeliség elvét a házassági és a gyer­mekek töxvényesitésére vonatkozó perekben. Ellenzi az egyes bírák hatáskörének kiterjeszté­sét. Hiba, hogy ma a fizetési viszonyok miatt tapasztalatlan, fiatal bírák töltik be a járásbíró­ságokat, ennek következtében a járásbirósági ítéletek közül igen sokat megfellebbeznek. Mikulicek kommunista a Ferdinánd-szénbá- ny a-ka t ásztrófával foglalkozott. A katasztró­fáért — a szónok nézete szerint — a bánya­igazgatóság és a bányahivatal együttesen fele­lős, ezért a felelős személyek letartóztatását kö­veteli. -„Ideális törvényeink vannak — úgymond I •—1 a személyi szabadság és a lakás szentségé­nek biztosítására, ezzel szemben tizezerszámra tartják törvényellenes módon a házkutatásokat és személyi motozásokat." — A továbbiakban a bíróságok mai gyakorlatát bírálja éles szavak­kal, miTe az elnök figyelmeztette, hogy konkrét adatok nélkül tartózkodjék a bíráskodás ily kritizálásától. Egy kis zökkenő Mikulicek beszéde után a szenátus ülését váratlanul fölfüggesztették. A hosszú szü­netnek az volt az oka, hogy az államnyom­da nem tudta kellő időre elkészíteni a vas- utügyi törvényjavaslat bizottsági jelentését s igy az a veszély fenyegetett, hogy ha ezen az ülésen a jelentést nem osztják ki, akkor a legközelebbi ülésnek nem volna anyaga. A szünet alatt a nyomda elkészült a föladattal, majd folytatták és be is fejez­ték a vitát. A szenátus plénuma a perrendtartási javaslat előzetes vitáját még ma az esti órákban befejezi s csütörtök délelőtt a vasúti törvény javaslatát tárgyalja. A kassai magyarság jelöltjei Zsírt pusztán vízzel nem lehet eltávolítani. Zsíros szenny beleveszi magát a kefébe,rátapad a kézre... Ide bizony VIM kell I VIM beburkolja a piszkot, amit azután már csak le kell öblíteni. VIM sohasem hor­zsolja föl vagy karcolja meg a tárgyakat! Ezért le­gyen VIM az egyetlen szer, amellyel mosunk,tisztítunk! A magyar egység jegyében minden társadalmi osztály méltó képviseletet kapott az egyesllt párt listáján szakszervezeti titkár, Déri János magánzó, Szekerák Sándor görög-katolikus kántor, dr, Rédeky László ügyvéd, Kmetz György római katolikus káplán, dr. Kátra Kálmánt kerületi főtitkár, Fedor György munkás, dr. Wirkmann Ármin ügyvéd, Szakmáry Károly nagykereskedő, Palyó Mihály ka­nonok, Cselényi István pápai kamarás, Grusetzky Ferenc főtitkár, Bartha Béla ró­mai katolikus káplán, Éliás Nándor pék­mester, Rónay László banktisztviselő, dr. Brükk Sándor ügyvéd, Hauser Géza vállal­kozó, Sikora Emil könyvelő, Kiss Győző kereskedő, dr. Littman János ügyvéd, Síeiner Alajos háztulajdonos, Binder Sán­dor kereskedő, Vende Pál fényképész, Ho- pák Béla kereskedelmi alkalmazott, Kuhl- mann Szilárd kereskedő, Rusbasán Gyula csizmadia, Spielmann Ervin nyugalmazott bankigazgataó. Kertész Gyula borbélymes­ter, Szeidl István lakaitos, Szent-Istvány Zoltán könyvkereskedő, Pesák János bor- hélymester, Jaschkó Géza könyvkereskedő, Schmotzer Alajos könyvelő. Orbán Imre üzletvezető, Buliczka János könyvkötőmes­ter, Bikár Lajos zenész, dr* Sztudinka Gyu­la ügyvéd, Dudrik József csizmadia, Sto- szák Jenő gyári munkás, Sárossy Endre szabómester, Eoerjessy József római kato­likus káplán, Klema Elemér kereskedelmi alkalmazott, Sangulya László magánhiva- talnok, Chrzanowski Vilmos szabómester. Juhász András kőmüves-n allér, Csurilla Dezső mészáros, Csizmár Ferenc kárpitos, Berkovits Ernő kereskedő, dr. Dacsinszky Adolf ügyvéd, Antal Pál asztalossegéd, Sándor András kereskedő, Kardos István színházi disz!etező, Ujházy Lajos munkás, Kerekes János munkás, Fábián István kő­művesmester, Juhász Pál villamoskalauz, Halkóczy Gyula lakatossegéd, Hubay Mik­lós magántisztviselő és Tarczal Gusztáv háztulajdonos. KASSA. — (Kassai szerkesztőségiünktől.) A. május 23-iki képviselőtestületi választások je­lölő listáját kellő megfontolással és körültekin­téssel állította össze az egyesült párt kassai pártvezetősége. Szombaton este terjesztették a kész listát a pártvezetőség elé és ezen a gyűlé­sen, amelyen Tost Barna elnökölt, Esterházy János országos ügyvezető elnök is megjelent, A listát egyhangú lelkesedéssel fogadta el a teljes számban megjelent pártvezetőség és Esterházy János javaslatára köszönetét szavazott Tost László volt helyettes polgármesternek, valamint a párt valamennyi képviselőtestületi tagjának a városházán kifejtett odaadó működésért, A je­lölő listát — miután annak nevezettjei a jelölést elfogadták — az országos pártvezetőség is hely­benhagyta és igy azt a mai napon nyújtották át a kormánybiztosnak, A párt részéről dr. Pilát József szerepel választási megbizottként, A jelölt-lista Az egyesült párt a következőket jelölte Kas­sa város képviselőtestületének tagjai sorába: Tost Barna kanonok-plébános, Münster Tivadar nyugalmazott törvényszéki elnök, dr. Pajor Miklós ügyvéd-szenátor, Tost László állami nyugdíjas, Gömöry János nyugdíjas, Wirfch Gyula építészmérnök, dr, Radványi Géza, a róm* Icát. egyházköz­ség elnöke, Gönczy Gábor református lel­kész, dr. Halmi Béla ügyvéd, Buchner Béla mülakatos, dr. Pilát József ügyvéd, Pausz Béla szállodaigazgató, Resatkó Endre épí­tési vállalkozó, Ványai István munkás, mos úyiüztaáí/% a legkellemetlenebb! Az országot hivatal megtemmititsle R. Vozáry Aladár rendőrségi büntetését MUNKÁCS. — (Tudósítónk telefonje­lentése.) A Csehszlovák Sajtóiroda ungvári kirendeltsége ma a következő jelentést adta ki: „Az ungvári rendőrigazgató 1915—III — 1937. számú, április 24-én kelt ítéletével a 125—1927. számú törvény 3. cikkének 2. pontja alapján R. Vozáry Aladárt, az ung­vári országos képviselőtestület munkácsi tagját kihágás miatt 500 korona pénzbünte­tésre ítélte az országos képviselőtestület 1937 április 1-én tartott ülésén való maga­tartása miatt. A közvádló felebbezése foly­tán az ungvári országos hivatal ezt az ítéle­tet hatályon kívül helyezte az eljárás hibás volta miatt, abból az indokból, mert az íté­let indokolása abból a helytelen megállapi­BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A magyar képviselőház szer­dán délelőtt megkezdte az 1937—38. évi állami költségvetés tárgyalását. A költség- vetést Zsindely Ferenc főelőadó ismertette. Kijelentette, hogy a költségvetés összeállí­tásánál a pénzügyminiszter rendkívül óva­tossággal járt el s erre szükség is volt, mert Magyarországon a prosperitás a mezőgaz­dasági termeléstől, tehát úgyszólván az idő­járástól függ. Az uj költségvetés különös figyelemmel volt a szociális problémákra* , tásból indult ki, hogy R. Vozáry Aladár ellen a büntető eljárás az országos képvi­selőtestület ülésén elhangzott magyarnyel­vű fölszólalása miatt indult meg." Vozárynak magának eddig még nem kézbesítették ki az országos hivatal végzé­sét. Úgy látszik, az országos hivatal belát­ta, hogy egy tartománygyülési képviselőt azért mégsem lehet megbüntetni, mert a tartománygyülésen anyanyelvén beszél. Egyébként dr, Korláíh Endre nemzetgyű­lési képviselő e napokban interpellációt in­tézett a miniszterelnökhöz és a belügymi­niszterhez R. Vozáry Aladár indokolatlan zaklatása ügyében. A vita első szónoka gróf Sigray Antal le­gitimista képviselő volt. Beszédében a szél­sőséges agitáció ellen kelt ki, majd szóvá tette, hogy Magyarország nincs a teljes szuverénitás birtokában. Magyar- országnak — úgymond — nincs meg a katonai egyenjogúsága, amelyhez pedig joga’ van. A nagyhatalmak megígérték a békeszerző­désekben, hogy le> fognak szerelni. Ezt azonban nem tették meg, sőt most fokozot­tan fegyverkeznek. Meg kell tehát adni azt I a jogot Magyarországnak is minden ellen­szolgáltatás nélkül. Ez nem jelenti azt — úgymond —, hogy Magyarország háborút akarna, mert a békeszándék nálunk igazán komoly. A határainkat azonban meg kell védeni ak­kor, ha bármely hatalom meg akarná tá­madni az országot. Beszéde végén kijelen­tette, hogy pártja a törvényes királyság visszaállítását követeli, mert enélkül szerin- | te a Dunamedence viszonyainak rendezése nem lehetséges. Krúdy Ferenc nemzeti egységpárti kép­viselő hangsúlyozta, hogy a kormány sohasem törekedett diktatú­rára. Az a gyanúja, hogy a diktatúra veszélyé­nek folytonos hangoztatásával a naciona­lizmust akarják lehetetlenné tenni. Ernszt Sándor keresztényszocialistapárti kijelentette, hogy pártja a bolsevizmus ellen fölveszi a harcot az önfeláldozásig. Peyer Károly szociáldemokrata képvise­lő hosszabb beszédben a negyvenórás munkahét bevezetését kö­vetelte és erre vonatkozólag határozati javaslatot is nyújtott be. Sztrájkolnak a kladnói acélgyár munkásai KLADNO. — A Poldihütte-acélgyár henger­művének munkássága kedden bérsztrájkot kez­dett. A sztrájkot szerdán is folytatták. A mun­kásság azért határozta el magát erre a lépésre, mert a gyárvezetöséghez benyújtott követeléseit nem teljesítették. Szerdán délután a bádog- és kovácsoló-üzem munkásai is beszüntették a mun­kát. A sztrájkolok hozzátartozói, nagy tömegben gyülekeznek a gyártelep kapuinál és várják, hogy milyen eredményt hoznak az üzemi tanács­nak a gyárvezetöséggcl folytatott tárgyalásai. A sztrájkoló munkások száma szerdán meghaladta a kétszázat, A magyar képviselőház megkezdte a költségvetés tárgyalását Frissen borotvált külsőt ad ryB // „ECLIPS E“ I • • U Egy kísérlet meggyőzi önt ^ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom