Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-29 / 98. (4244.) szám
® M I XVI. évf. 98. (4244) szám . Csütörtök • 1937 április 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. ® ® TELEFON: .3 03-11. « © SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. A tzudéftanémet párt javasBatai Tüzérségi háborúvá íejíődik a spanyol polgárháború Borzalmas pusztítások a baszkok föleién Mindkét fél tönkreteszi a városokat ■ A felgyújtott Eibar A megsemmisített Guernica • • ■ Madrid ujatrö bombázása tek meg és a ledobott bombák is németi eredetűek. Bilbaoban a város elpusztítása nagy felháborodást keltett, mert Guernica a baszkok szent városának számított. A FébuS'ügynökség jelentése szerint alig öt ház maradt épen Guernicában. A baszk kormány kijelentése szerint a légi támadás több ezer emberáldozatot követelt és a legnagyobb volt a háború megkezdése óta. Bilbao tele van menekültekkel és a rendet nehéz fenntartani a városban. Tüzérségi párbaj Madridnál Madrid bombázása is tovább tart, A nemzetiek naponta háromszor lövik a várost uj hatalmas ágyúikkal és a szörnyű bombázás elől ma már senki sincsen biztonságban. Kedden délután a Gran vián és a Puería dél Sol közepén robbant föl egy-egy hatalmas gránát épp akkor, amikor az ucca és a tér tele volt emberekkel. Egyedül itt húszán meghaltak és százan megsebesültek. A délelőtti bombázás a hivatalos jelentés szerint harminckét emberáldozatot követelt, mig ötven- heten megsebesültek, A kormány tüzérsége szintén nem maradt tétlen. A spanyol polgárháború valóságos ágyu- háboruvá fejlődött, mert mig a gyalogság a legtöbb helyen nem hagyta el lövészárkait, mindkét fél tüzérsége igyekszik elpusztítani az ellenfél városait és erődjeit. Valenciai jelentés szerint a kormánycsapatok tüzérsége Toledót és Talave- rát lőtte. Toledóra az elmúlt napokban több mint ezer bomba esett és a szó szoros értelmében tönkretette a várost. A nemzetiek kénytelenek voltak a polgári lakosságot eltávolítani Tole- dóból. Valencia bombázása VALENCIA. — A spanyol kormány fővárosát kedden reggel a „Baleares" és a „Canarias" nevű nemzeti cirkáló bombázta. A hajók a köd védelme alatt négy és fél kilométerre megközelítették a kikötőt és gyilkos tüzet zúdítottak a partokra, A hajók fölött több repülőgép jelent meg s irányította a tüzelést, amely huszonöt percig tartott. A kormány repülőgépei tehetetlenek voltak. A halászok jelentése szerint a közelben két német cirkáló tartózkodott, de nem avatkozott a küzdelembe. Az eddigi jelentések szerint húsz ember meghalt és száz megsebesült Valenciában. Katalán belháboru a francia határ közelében PERPIGNAN. — A francia határtól egy kilométer távolságban lévő Puigcerda spanyol városkában a polgárháború kitörése óta forradalmi bizottság uralkodott. A katalán kormány az utóbbi időben megállapította, hogy Puigcerda urai nem alkalmazkodnak a barcelonai kormány utasításaihoz és ezért a fővárosból 150 kormánypárti rendőrt küldött ki az anarchisták megfékezésére. A puigcerdai anarchisták Anío- nio Martin vezetésével autóbuszokon a közeli (d) A legerősebb kisebbségi párt, mely egyben az ország legnagyobb pártja, hat törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a kisebbségi kérdés rendezéséről. Ez nem az első eset, hogy a kisebbségek részéről kísérlet történik a nemzetiségi ügyek törvény utján való szabályozására, az utolsó példa rá az a kezdeményező javaslat, amelyet a német-magyar-lengyel kisebbségek hatvan képviselője nyújtott be az alkotmánylevél 134. pontjában kimondott el- nemzetlenitési tilalom hatályossá tétele végett azáltal, hogy az elnemzetlenitési büntetőjogi üldözését precizirozná, de a szu- détanémet párt most benyújtott javaslat- komplexuma eddigelé a legterjedelmesebb és legrendszeresebb kisebb ség jogi alkotás, amely számos régebbi részleges tervet is magába foglal. Mindenekelőtt le kell szegezni, hogy az elnemzetlenités büntetését kívánó javaslatot annakidején a német ke- resztényszodafllst&k ® a magyar és lengyel ellenzékiek is aláírták, sőt a magyar aktivisták sem merték kereken elutasítani a javaslat aláírását, mindössze azt nehézmé- myezték, hogy őket előzőleg nem kérték föl a javaslat aláírására. A szudétanémet párt javaslatai közül egy másik, a hivatalos szervek törvénytelen intézkedéseivel szemben való kártérítési igényről szóló, tartalmilag megegyezik az aktivista német demokrata szabadságpárt régebbi javaslatával, amelyet a párt néhai elnöke, Kafka egyetemi tanár nyújtott be mint a kormány- többség tagja a kormányban levő német szociáldemokraták és német agráriusok együttes aláírásával. Megjegyzendő, hogy Kafka javaslatának kidolgozásában Meiss- ner alatt maga az igazságügyminisztérium is közreműködött s csak azért nem lett belőle az egész kormánykoalíció javaslata, mert az akkori pénzügyminiszter, Englis fiskális okokból vétót emelt ellene. Szóval nem holmi csupa merő utópisztikus uj Ötletekről van itt szó, hanem jórészben már az aktivisták által is reálisaknak minősített megoldási módok egybefoglalásáról. Vannak tehát olyan részletei a szudétanémet párt által javasolt „kisebbségi alkotmány- törvényeknek", amelyeket más kisebbségi pártok is a magukénak kell hogy elismerjenek, még azok is, amelyek most utólag nem törvény, hanem pusztán közigazgatási intézkedések utján való rendezés mellett kötötték le — opportunizmusból magukat. Másképpen szólva: vannak oly részletei a szudétanémetpárti kisebbségjogi rnagna chartának, amelyek alkalmasak arra, hogy valamennyi kisebbségi párt közös programjává lehessenek. Érdekes leszögezni, hogy a német 'kormánypártok és a német ellenzék — bár módszereik homlokegyenest ellenmondók — egyaránt az alkotmánylevélből indulnak ki. A kormánypártok szerint az alkotmány maga elegendő keret a kisebbségi jogokra, csak éppen rendeletekkel — szóval' közigazgatási utón —» kell hatályosan és maradéktalanul végrehajtani és ezt ígérte meg a kormány február 18-iki nemzetiségi nyilatkozata, —' a szudétanémet párt szerint szintén elegendő keretnek az alkotmány, de a hatályos maradéktalan érvényesítéséhez nem elegendő a végrehajtási rendelet, hanem alkotmámyvégrehajtó törvényekre van szükség. Az alkotmány ugyanis csak nagyon általános rendelkezéseket tartalSALAMANCA. — A nemzetiek hivatalos jelentése szerint Mola tábornok csapatai a biscayai fronton gyors iramban folytatják az előnyomulást, úgy hogy az egyes osztagok hadmozdulatait nehéz figyelemmel kísérni. Az offenziva kedden érte el a legnagyobb eredményt a hadműveletek megkezdése óta annak ellenére, hogy az időjárás kedvezőtlen volt és délben esett az eső. A tüzérség és a légi haderők a felhős ég miatt nem avatkoztak be hatásosan a küzdelembe, Durpigot a nemzeti csapatok teljesen körülzárták. Eibarban tovább tartanak á tüzek és a tűzoltóság képtelen a lángokat lokalizálni. A baszkok a kivonulás előtt felgyújtották a várost, amelynek háromnegyed része elpusztult. Eibarban összesen ezer ház van s csak harminc maradt sértetlen. A város olyan, mintha földrengés pusztította volna el. Guernica sorsa Eibart a visszavonuló baszkok rombolták le, Guernica városát viszont a nemzetiek repülőgépei pusztították el. A gazdag és szép baszk föld tönkretételéről tehát mindkét fél gondoskodik. Mint jelentettük, Guernicát több óra hosszat bombázták Mola tábornok repülőgépei. Állítólag a város fölött német gyártmányú gépek jelenma z, az általánosságokat további törvényekben kell részletezni, konkretizálni. A szudétanémet párt interpretációja szerint a benyújtott hat kisebbségi javaslat nem lépi túl, hanem csak kitölti az alkotmány meglevő kereteit. A csehszlovák politikai közvélemény azt vallja, hogy túllép e kereteiken. Tárgyilagosan nézve a dolgot, első pillanatra valóban úgy látszik, mintha itt egészen uj dolgot, jogi nóvumot akarna a szudétanémet párt az alkotmányba beilleszteni: a kisebbségi kollektivizmust. A legfontosabb javaslat ugyanis a nemzetiségi kataszter révén közjogi személyeknek minősítené, egy szervezetben tömöritené a kisebbség valamennyi tagját, ez a kisebbségi testület lenne a reprezentánsa az egész kisebbségi nemzettestnek s érvényesítője és hordozója a kollektív kisebbségi jogoknak. Ez a gyakorlat, — bár magában véve nem utópisztikus valami, hiszen Észtországban már közel másfél évtizede igy van fölépítve a kisebbségek 'kulturális, gazdasági és szociális önkormányzata — a csehszlovák alkotmányjogban meglehetős nagy újdonság lenne. A csehszlovák jogászok hivatalos fölfogása szerint- ugyanis alkotmányunk a kisebbségeknek semmiféle kollektív jogot nem biztosit, csupán az egyes egyedek számára ad személyre szóló jogokat. Valóban ez a csehszlovákiai kisebbségi jog alapgondolata, de azért — s itt az érem másik oldala — mégsem százszázalékosan és mégsem annyira kizárólagosan csak erre az elvre épül a kisebbségi jogállományun'k. Mert ugyanaz az alkotmánylevél igenis a kollektív jog elvét is kimondja 132-ik paragrafusában, amikor kihirdeti, hogy: „amennyiben oly városokban és községekben, ahol vallási nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó csehszlovák állampolgároknak jelentős töredéke lakik, a közalapokból az állami, járási vagy egyéb közköltségvetések szerint nevelésre, vallási ügyekre vagy jótékonyságra bizonyos ösz- szegek fordittatnak, ezeknek a kisebbségeknek a közigazgatásra vonatkozó általános előírások keretein belül aránylagos rész biztosittatik." Itt szó és betű szerint nem a kisebbségi személyeknek, hanem maguknak a járásban levő 'kisebbségek egészének szól a közkedvezmény, tehát itt nem személyi, hanem igenis kollektív jogról van szó. Olyannyira kollektív jogról, hogy a közsegélyt többnyire csak kollektív jogi személyeknek lehet kiszolgáltatni. Például e kollektív jog folyománya, hogy a magyar közkönyvtárak és a közjogi szereppel bíró járási és városi közművelődési testületek a nemzetiségi kulcs arányában kapják a 1köztámogatást. Az alkotmány, igaz, csak járási és városi keretekben mondja ki ezt a kollektív jogot s nem szól az országra szóló közkedvezményekről, de az alkotmányban lefektetett kisebbségi jognak mégis csak tagadhatatlanul ez a másik pillére. Hogy ez az alkotmány igazi szelleme, azt legjobban azzal bizonyíthatjuk, hogy még a kormány leghivatalosabb megnyilatkozása, a február 18-iki nemzetiségi nyilatkozat is igy értelmezte az alkotmányt, A kormány nyilatkozata ugyanis kibővítette a járási és városi' keretet és kimondta, hogy a kisebbségeknek az egész állam közkedvezményeiben, az összes állami állásokban és szállításokban is aránylagos részesedés jár* Ez több, mint amennyi betű szerint az al- kotmánylevélben van, de nem több, mint amennyit az alkotmány szelleme tartalmaz; és diktál. És ahogy a kormány tisztára er-i kölcsi és logikai okokból bővítő ilyen értelmezést kellett hogy adjon a kisebbségek közkedvezmény-részesedési jogának, ugyanígy megkívánja az élet, hogy a kisebbségek kollektív joga is fejlődjön. És fejlődik is magától. Ha a szudétanémet javaslatokból, vagyis az eddigi „kisebbségi magánjogon1* túlmenő „kisebbségi közjogból" nem is lesz egy« hamar valóság, vagy csak kis részletük válik is törvénnyé, annyi bizonyos, hogy nagyjelentőségű eseményt jelentenek, mert bennük a német kisebbség kétharmadnyi többsége az államnemzet többségének fölajánlotta a teljes és végleges kiegyezést. S ez a csehszlovákiai kisebbségtörténetnek eddigelé tán a legnagyobb eseménye.
