Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-28 / 97. (4243.) szám
'PBACM-TAaO^ARHIIíIjXP 1937 április 28, szerda. A szenátus ütése PRÁGA. — A mai szenátusi ülésen Soukup elnök gyász'beszé&iben emlékezett meg a Eerdi- nánd-'bánya halálos áldozatairól, majd Dostálek küzmunkaügyi miniszter ismételte meg a parlamentben elmondott jelentését. Ezután a polgári perrendtartás-javaslat előzetes vitájában Pajor Miklós egyesültpárti szenátor szólalt fel. Beszédét holnapi számunkban részletesen ismertetjük. A szenátus szerdán 10 órakor folytatja ülését, e a vasúti törvényjavaslatot fogja tárgyalni. E törvényjavaslat tárgyalását csütörtökön is folytatják. A javaslattal a képviselőház májusban ismét foglalkozni fog. A tervek szerint a májusi ülésezés legfontosabb szakasza éppen a vasúti törvény ismételt tárgyalása lesz. Magyar-román kereskedelmi tárgyalások BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A román kereskedelempolitikai bizottság a román kormány megbízásából tíz napja tárgyal Budapesten az érvényben lévő kereskedelmi szerződés és fizetési egyezmény módosításáról. A tárgyalások nehezen haladnak és néhány kérdésben igen nagy ellentétek merültek föl. A román bizottság tagjai most Bukarestbe utaznak, hogy a kormánytól utasítást kérjenek a további tárgyalásokra. Erre az időre szünetel a tárgyalás. A bányakafasdtőfa és a hadi bíráskodás novellája a képvsseiőház előtt Újabb meghatalmazás a kormánynak Visszaható erővel állandósítják a bírák fizetéslevonásait Miniszterelnöki ígérettel szembehelyezkedő kormányjavaslat PRÁGA. — A közalkalmazottak fizetéslevonásáról szóló, a meghatalmazási törvény alapján kiadott kormányrendeletek hatályát számos biró panasszal támadta meg a legfelső közigazgatási bíróságnál s ez a panaszoknak helyt is adott és kimondta azt, hogy a kormány rendeleti utón nem változtathatja meg a biró fizetését, E bírósági véleményt ellensúlyozandó, a kormány ma törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházban „a személyügyi takarékossági in- íézkedésekről.“ A javaslat négy paragrafusból áll s az első kimondja, hogy a felhatalmazási törvény alapján kiadott személyügyi takarékos- sági rendeleteknek törvényerejük van, A második paragrafus szerint az 1932. évi 204. s az 1933. évi 252* számú kormányrendeletek az e rendeleteket módosító, vagy hatályukat meghosszabbító rendeletekkel együtt tovább is változatlanul hatályban maradnak addig, mig a kormány a 3. paragrafus szerint nem intézkedik. — Ez a harmadik paragrafus pedig azt mondja ki, hogy „a kormány felhatalmazást nyer, hogy az államháztartás egyensúlyának figyelembevételével csökkentse, illetve szüntesse meg a takarékossági intézkedéseket. — A negyedik paragrafus szerint e törvény visszaható erővel lép hatályba, mint azt az 1. paragrafus mondja ki. A Javaslat indokolása nagyon terjedelmes. Ismerteti a bírák fizetés- leszállítására vonatkozó közigazgatási bírósági döntvényt s azt fejtegeti, hogy a bírákra nem vonatkozhatnak más intézkedések, mint a többi állami tisztviselőre, ezért kell törvény utján érvényt szerezni a fizetésleszállitási — takarékos- sági — rendeleteknek. Különösen érdekes az indokolás ama része, amely azt állapitja meg, hogy „a gazdasági fejlődésre s az állami pénzügyek ebből folyó alakulására való figyelemmel, nemkülönben költségvetési okokból még ma sem lehet visszatérni az állami alkalmazottak és nyugdíjasok eredeti szolgálati és ellátmány! viszonyaihoz/* Az indokolás befejezése kiemeli, hogy az 1936. évi 336. számú kormányrendelet csak julius végéig hosszabbította meg a fizetésleszállitásokat, mert a kormány itt figyelemmel volt a miniszter- elnök november 11-i, illetve december 7-i megnyilatkozására. Az államháztartás egyensúlya azonban megköveteli, hogy a kormány a lehető legegyszerűbb alakban csökkenthesse a fizetésleszállitásokat s ezért szükséges a harmadik paragrafusban említett újabb kormányfelhatalmazás. A javaslat indokolása még csak célzás alakjában sem említi, hogy a kormány komolyan le akarja-e szállítani a fizetéslevonásokat s milyen mértékben s mely időtől. Az indokolás és a javaslat éppen ismertetett szövegezése ellenkezőleg arra a következtetésre késztet, hogy a fizetéslevonások csökkentését ismét bizonytalan időre halasztják el. PRÁGA. «— A képviselőház elnöksége ma délután tartott ülésén úgy határozott, hogy a parlament plénuma a jövő héten nem ül össze, csak május 13-án tart ülést. A ház keddi ülésének elején megjelent az ülésteremben a diplomaták számára fenntartott páholyban a jugoszláv szkupsíina elnöke, a feleségével s a prágai jugoszláv követtel. A koaliciós többséghez tartozó képviselők a jugoszláv képviselőházi elnököt hangos Nazdar és Zsivió kiáltásokkal üdvözölték. Ütvén éve nem tapasztalt bessz a budapesti tőzsdén Az árfolyamzuhanásnak nem 'esz kihatása Magyarország gazdasági életére az alkotmánybíróságra vonatkozó jelenlegi törvényt. Ma ugyanis az a helyzet, hogy gyakorlatilag az alkotmánybíróság képtelen a törvényhozó testületek és a kormány esetleges alkotmányellenes rendelkezéseit és eljárását hatályon kívül helyezni, ★ ★ ★ Egyre kísért az állatszindikátus terve Az ülés megnyitása után Malypetr elnök rövid gyászbeszédben emlékezett meg a Raduitz melletti Ferdinánd szénbánya tizennégy áldozatáról, majd Dostálek közmunkaügyi miniszter tett rövid Jelentést ugyanerről a tárgyról. A napilapokból már ismert tények megismétlésén kívül a közmunkaügyi miniszter megállapította, hogy a szerencsétlenség színhelyére a minisztérium részéről dr. HrdliCka i» Vltouí mérnök főtisztviselőket küldte ki s az első jelentéseket a katasztrófa színhelyén személyesen vette át A bányában átlag 110 munkás foglalkozott A Per- dinánd-bánya délen és keleten szomszédos a Dávid- bányával, mely most üzemen kívül áll. A Dávid- bánya lejáró aknáját 1931-ben beszórták, de a bányaüreg megmaradt s vízzel telt meg a Prkénka nevű szellőztető aknán keresztül. A pilzeni bányahivatal 1926. évi rendelete szerint a Ferdinánd-bányában a szomszédsága való figyelemmel előfurásokat kellett végezni. A bányatérkép szerint a Dávid-bányüreg és ama tárna között, amelyen a viz beszakadt, legalább 240 méter vastag falnak kellett volna lennie, ezért az előfurásokat itt nem rendelték el. A bányaigazgatóság az előfurásokat mindenütt elvégezte azokon a pontokon, ahol a beszakadás veszélyének fennforgását látta. Hogy a katasztrófát okozó viz hol volt felhalmozódva, azt csak az utólagos vizsgálat fogja megállapítani. A közmunkaügyi minisztérium az életüket vesztett munkások hozzátartozói első megsegítésére 10 ezer korona gyorssegélyt utalt ki s 20 ezer koronát engedélyezett e célra a bányászok szociális gondozási alapja. Ezenkívül gondoskodás történt, hogy a katasztrófa folytán munkáját vesztő száz munkás a járásbeli egyéb közmunkánál kapjon elhelyezést. A képviselőház ezután áttért, a katonai hadi büntető eljárás novellájának tárgyalására. Az előadók jelentésének elhangzása után a vitában Procházka kommunista Dostálek miniszter expozéjával foglalkozott. Felszólal még Pik szociáldemokrata, dr. Dolansky kommunista és Lánc nemzeti szocialista. Zajiőek három hét múlva kiszabadul PRÁGA. — A Larisch-Mönidh-bányák volt (igazgatója, Zajicek Károly május 23-án kiszabadul a boryi fegyházíból, ahol több évi fegy- háxbüntetésíót töltötte. Zajiéek, aki 130 kilót nyomott, 90 kilóra fogyott le a fegyháziban. öthavi fogház katonai árulásért PRÁGA. — Hivatalosan jelentik: A prágai kerületi bíróság katonai büntető tanácsa Albin Riw épitőanunkást súlyos gondatlanság következtében elkövetett katonai árulás ég a hatóságok félrevezetése miatt öt hónapi szigorú fogházra és választójogának elvesz,tésó- ie ítélte. Az elitéit belenyugodott az ítéletbe. BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünk teletanjelentése.) Lapunk más helyén számolunk be a budapesti tőzsdén foganatosított rend szabályokról. Tőzsdeszakértők véleménye szerint olyan nagyarányú bessz, mint ma volt Budapesten, legalább 50 éve neon fordult elő. Az értéktőzsdei kötvények átlagveszteségét 28 százalékra becsülik. A 28 szá- zalékos áresést a hétfői és a keddi hivatalos PRÁGA. — A kormány február 18-ikí nemzetiségi nyilatkozata után Henlein Aussigban bejelentette, hogy a szudétanémet párt a kisebbségi kérdés adminisztratív utón való rendezését nem tartja kielégítőnek, hanem törvény utján való rendezést sürget s ezért törvényjavaslatokat fog benyújtani a kisebbségi probléma egyetemes rendezésére. A párt egyelőre hat javaslatot készített el, Az első, úgynevezett népvédelmi törvényjavaslat közjogi testületek alakításával akarja védelmezni a népjogokat, A népcsoportok ezáltal lehetőséget nyernek arra, hogy mint közjogi testületek szervezkedjenek. Vezetőszervük az ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó törvényhozók kollégiuma, amely kifelé való képviseletre egy szószólót választ. A második törvényjavaslat a nemzeti egyenjogúság megvalósítását célozza és azt akarja elérni, hogy az alkotmánytörvény 106, és 128. paragrafusaiban ldmnodott egyenjogúsági elv a közszolgálat minden ágában érvényre jusson. Azok a hivatali szervek pedig, amelyek megsértenék az egyenjogúság elvét, kártérítési igénnyel volnának megtámadhatók. A harmadik javaslat az állam szavatolását mondja ki az alkotmánytörvény 92-ik paragrafusa értelmében oly esetekben, ha hivatalos szervei hivatalos ténykedésük közben törvénytelenül járnak el. A negyedik törvényjavaslat büntetőjogi utón akarja megakadályozni az elnemzetlenitést az alkotmánytörvény 106., 126., 128„ 130., 131, és 134. paragrafusa alapján. E törvény szerint minden elnemzetlenitésrc irányuló hatalmi visszaélést büntetőjogi utón torolnák meg. Ide tartozik az állampolgár nemzeti hovatartozása, a nevelésügy, a nemzeti birtokállomány különös tekintettel a földbirtokra és a munkahelyre. Az ötödik az úgynevezett katasztertörvény, amely az állampolgárok nemzeti kataszterbe zárlat különbözetc adja. Bár a budapesti tőzsdei árzuhanás jóval nagyobb, mint volt a bécsi, prágai és párisi árzuhanás, mégis a nagy bessznek előreláthatólag semmi kihatása nem lesz a magyar gazdasági életre, mig a prágai ós a párisi tőzsdén kisemberek vesztettek, addig a budapesti tőzsdén csak hivatásos tőzsde játékosok szenvedtek kárt. való összeírását mondaná ki. Eszerint minden állampolgárt községi hatósága nemzetiségi lajstromba foglalna és ez a lajstrom szolgálna alapul a közhivatalokban, az állami szállításoknál, szubvenciók szétosztásánál nemzetiségi kulcs gyanánt. A hatodik törvényjavaslat az alkotmánybíróság előtti panaszjogra vonatkozik és módosítaná PARIS. — A francia politikai nyilVáncvs- ság és a sajtó pártállásra való tekintet nélkül a legelkeseredettebben elítéli azt az esetet, amely Lyonban történt, ahol1 7—13 éves gyerekek a szó szoros értelmében megkövezték az egyik gazdag család gyermekét A kisfiú belehalt sérüléseibe. Halála előtt a gyerek azt vallotta és a többi jelentés is így tudta, hogy pajtásai azért kövezték meg, mert szülei a szélső jobboldalhoz tartoztak, A gyereket a megkövezés alatt kis ellenfelei „fasisztának" nevezték. A lapok megállapítják, hogy munkanélküli szülök gyermekeinek meggondolatlan cselekedetéről van szó, akik nem voltak tisztában tettük horderejével. Herriot, Lyon polgármestere, a városi tanács ülésén kifejezte részvétét a szülőknek és megPRÁGA, — Parlamenti folyosókon elterjedt hírek szerint a kereskedelemügyi minisztériumiban holnap, szerdán értekezletet tartanak az állatszindikátus tervezetéről. Beavatottak szerint a kormány nem mond. le az állatpiacok szabályozásának gondolatáról s azt mindenképpen keresztiül akarja vezetni. Nehézségek a Ifiszerjavaslat körül PRÁGA. — A képviselőház alkotmányjogi bizottsága ma délelőtt foglalkozott a fegyverekről és lőszerekről szóló kormányjavaslattal. A bizottság a javaslatot ma részletesen megvitatta, az előadó azonban a nagyszámú módosító javaslathoz nem tudott nyomban állást foglalni,; ezért a szavazást a jövő ülésre halasztották el. A bizottság ezenkívül a gazdaadósságok fizetéskedvezményeiről szóló javaslatot tárgyalta meg. Az alapítványi nagybirtokok egységes kezelése PRÁGA. — A parlamenti takarékossági választmány kedden délelőtt tartott ülésén a kísérleti és vizsgáló intézetek uj szervezetének kérdésével, továbbá az alapítványi birtokok kezelésének egyesítésével foglalkozott. A választmány ezen kívül huszonhárom beérkezett panaszt intézett el. állapította, hogy a politikai elvakultságnak és uszításnak az a légköre, amely már a gyermekeket is megfertőzi, rendkívül nyugtalanító. Herriot azt követelte, hogy a rendőrség azonnal indítson vizsgálatot a való tényállás felderítésére. „Azok a felnőttek, akik az ut szélén álltak, mondotta Herriot, és mosolyogva nézték, ahogy a kis proletárok a gyűlölt fasiszta fiút agyonkövezik, ugyancsak bűnösek, mert politikai beállítottságuk miatt tűrték az esetet." Herriot a szülőkhöz és az iskolákhoz folyamodott, hogy a gyermekeket ne neveljék politikai gyűlölködésre, A rendőrség tiz gyermeket kihallgatott, de a francia jog szerint a kis gyilkosokat nem ítélhetik el, mert fiatalkorúak. A felelősség a szülőket terheli. A* esetet a parlamentben ia azóva- tcsxlk, Hat Javaslatot nyújtott be a szudétanémet párt a kisebbségi kérdések rendezésére A kisebbségi javaslatok az észtországi példát tartják szem előtt — A kisebbségek közjogi testületé—A nemzetiségi kataszter állapítaná meg a nemzetiségi kulcsot Az elnemzetlenités büntetendő lenne — Főllebbezési jog az alkotmánybírósághoz Francia proletár gyér ekek halálra höveztek egy kis Hűt, mert „fasiszta volt** A lyoni gyermektragédia ■ Herriot kifejezi részvétéi A politikai elvahultság újabb áldozata 2
