Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-25 / 95. (4241.) szám
/Á-'"' ; . -ű‘ ' v - ’■ . " v ■ : ■■■ VElőfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ul i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, HL emelet. • • TELEFON: 303-11. © ® SŰRGÖNYCIM: HÍR \RP, P R fl H fl. EGY ÉLTÜK? C’IiYIB OTEL1IS (d) A kisebbségek 'tudják lej óbban, 'hogy milyen különbség van az írott jog és alz élő jog között. A kettő rendszerint nem fedi egymást. Ha a végrehajtás lliiberális, a'kkor az élő jog szélesebb terjedelmű, mint az írott jog, ha nem liberális, akkor annál szükebb. Az élő jog legtipikusabb alakja a azokásjotg, amely nem papiroson leszeg- zett jogszabályokra hivatkozik, hanem via facti létrejött jogszokásokra, az életre. A magyar kisebbségi életben különösen sok példa van az írott jog és a joggyakorlat közti eltérésekre s ez késztette Hodza Milán miniszterelnököt arra a kijelentésre, hogy a magyar kisebbségnek többet kell kapnia a németeknél, mert több olyan dobognak nincs a birtokában, almi a németeknek régen tulajdonuk. Ugyanaz a kisebbség1! jogállományunk van papiroson, mint a németeknek, de nálunk a vasút és a posta a gyakorlatban még a magyar többségű vidéken sem alkalmazza a magyar elnevezéseket és föliratokat, a németeknek van országos kül'turtanácsuk, nekünk nincs, az állami hivatalok minden fokán vannak német öTkalmazottak, & magyaroknak á legalsóbb fokon kívül sehol s a legalsó fokon is csak olyan számban, hogy még 'kétszer- annyi hely, 15.750 állás járna a magyar igénylők számára. Szóval ugyanazon írott jog mellett a magyarok jogálloimánya a gyakorlatban szükébb a németekénél is. Az írott jog és az életben végrehajtott jog terjedelme közti különbség a szülő oka a sérelmi panaszoknak és követeléseknek, ez kényszeríti a magyarságot ellenzéki politikára. Az egész magyar kisebbségi életben eddig csak egyetlenegy kivételes eset fordult elő, amikor az élőjog liberálisabb, szélesebb, kedvezőbb volt az írott joginál: ez volt a magyar élőszó szabad használata a tartománygyülésekben. Ez a kis jog- többlet tipikusan a szokásjog alapján fejlődött ki. A törvény szerint a kisebbségi tartománygyülési képviselő csak ott használhatja anyanyelvét, amely tartományban az illető nemzeti kisebbség legalább húsz százalékos, ahol húsz százaléknál gyengébb, ott csak oly ügyeknél1 szólalhat föl magyar nyelven, amelyek egy húsz százalékon felüli magyar lakossággal bíró járásra vonatkoznak. Szlovenszkón a tar- tománygyülés első éveiben a magyarság 21 százalék volt, tehát a magyar nyelv korlátlanul érvényesült a tartománygyü- lésben. Kárpátalján más volt a helyzet, ott már a tartománygyüléseket létrehozó köz- igazgatási reform idején, 1927-ben is csak 17 százalék volt a magyarság, tehát az írott törvény korlátozása itt a papíron érvényben volt. Ám ezt a korlátozást az or-j szágos elnök sohasem érvényesítette a gyakorlatban, hanem ugyanazt a szólás- szabadságot engedte meg, amilyet a szlo- venszkói' magyar tartománygyülési képviselők élveztek. Tette ezt azzal a bölcs meggondolással, hogy Kárpátalján a nyelvi kérdések szabályozását az alkotmány- törvény amugyis az országgyűlésnek, a 'Szojmna'k tartotta fenn. És igy a magyarnyelvű fölszólalás kilenc teljes év gyakorlatától megszentesitve jogszokássá vált. Szlovenszkón irott jog volt a magyar élőszó szabad használata, itt szokásjog. Szlo- •íenszkón közben az Írott jog megváltozott, mert az 1930-as népszámlálás hivatalos .statisztikai eredménye szerint a magyarság 6 20 AlÁ 9 ez,2;el a 'nyelvhasználatra vonatkozólag uj jogi helyzet állt elő. A népszámlálási adatok közzététele után azonban nem vonták le a gyakorlatban ennek következményét s a magyar képviselők a régi megszokás szerint tovább is korlátozatlanul magyarul beszélhettek, csak az elmúlt évben teremtett a szlovenszkói országos elnök egy precedenst a magyar élőszó korlátozására. Kárpátalján azonban a népszámlálás nem teremtett a magyar nyelv szempontjából újabb jogi helyzetet, mint amilyen kezdettől fogva volt s igy Kárpátalján imég kevesebb logikai indok lehetett a szokásjog fölbontására. Annál kevésbbé lehetett ilyen indok, mert hiszen ha a statisztikában a magyar lakosság nem is éri el a 20 százalékot, a tartománygyülésben a választott tagoknak po üosan az egyharmada magyar nemzetiségű. Ez jóval több, mint 20 százalék. S mint derűs égből a villám, igy következett be hirtelen R. Vozáry Aladár ápA nemzeti szocializmus és Becs Mussolini a német érdekeket védi Ausztriában ? Sanda cikkének visszhangja « Schuschnigg nem enged - Párisi riadó - i velencei megállapodás kévetkezményei BECS. — Az osztrák közvélemény érdeklődésének középpontjában jelenleg Gayda olasz publicistának a Giornale d’Itafiában megjelent cikke áll, amely — amint ismeretes — bejelentette, hogy a velencei megbeszélés eredményeképpen Ausztriában bevonják a kormányzásba az osztrák nemzeti szocialistákat. Ezt a cikket Schuschnigg telefonutasitására elkobozták és az osztrák rendőrség egyidejűleg nagyarányú razziát kezdett az osztrák nemzeti szocialisták ellen, hogy ezzel is megcáfolja a cikkben foglalt állításokat. Ennek ellenére beavatott körök mégis azt állítják, hogy Velencében megegyezés jött létre Mussolini és Schuschnigg között a nemzeti szocialistákat illetően. Az osztrák kormány csupán a cikknek szavait hibáztatja, de nem lényegét. Nem arról van szó, hogy a nemzeti szocialisták belépnek a hazafias frontba, hanem az úgynevezett „nemzetileg hangsúlyozott" elemeket kérik föl az együttműködésre. Ausztriában azonban mindenki tudja, hogy a „kihangsulyo- zoítan nemzeti" elemek tulajdonképpen a nemzeti szocialistákat jelenti. Az osztrák rendőrség Bécsben tegnap több nemzeti szocialistát tartóztatott le és többek között leleplezett egy titokban mü- ködő nemzeti szocialista központot is. Schuschnigg tehát erélyesen akar föllépni a nemzeti szocialisták ellen, hogy ne keltse azt a látszatot, mintha Velencében kénytelen lett volna engedményeket tenni. A nemzeti szocialisták állítólag előkészületeket tettek az első kerületben, hogy Hitler születésnapját megünnepeljék és megzavarják a vasárnapra tervezett katonai ünnepélyt. Az osztrák kormány különösen azt akarja megakadályozni, hogy a nemzeti szocialisták a hadseregben fejtsenek ki agitációt. Paris és az osztrák probléma PARIS. — A párisi lapok riadót fújnak a velencei megállapodásokkal kapcsolatban és azt írják, hogy Mussolini nemzeti szocialistává akarja változtatni Ausztriát. A német-olasz barátság érdekében a Duce föláldozza Schuschniggot és megengedi, hogy a nemzeti szocialisták lassan és fokozatosan hatalomra kerüljenek Ausztriában. Az olasz kormány állítólag garanciát kapott Németországtól, hogy a nemzeti fzocialistálc ausztriai hatpl^aJkeiliUléae I nem jelenti az osztrák-német csatlakozás kimondását, —■ A párisi lapok riasztó híreivel ellentétben a Quai d’Orsay-ín nyugodtan ítélik meg a helyzetet, ugyanúgy* mint a londoni Foreign Office-on is. Mussolini hangsúlyozottan aktív külpolitikájával inkább csak nyomást akar gyakorolni a nyugati hatalmakra, mint tényleges változtatásokra gondol. Schuschnigg személyesen semmiesetre sem engedi meg a nemzeti szocialisták belépését a bécsi kormányba és inkább lemond, semhogy a Duce parancsának eleget tegyen. Schmidt külügyi államtitkár a közeljövőben valószínűleg Párisba utazik és tárgyalni fog Ausztria és a nyugateurópai államok viszonyáról. Parisban jó jelnek tekintik, hogy a Giornale d'Italia szenzációs cikkét Bécsben elkobozták és Schuschnigg megrövidítette olaszországi tartózkodását. A kancellár terveivel ellentétben nem utazott Milánóba, hanem azonnal visszatért Ausztriába. Mussolini és Schuschnigg megegyezése ennek ellenére tökéletes. A Duce biztosította az osztrák kancellárt, hogy csak kifelé kénytelen engedményeket tenni a német-olasz barátság beigazolására a berlini felfogásnak, de titokban nem bánja, ha Schuschnigg nem fogadja meg tanácsát és nem keres együttműködést az ausztriai nemzeti szocialistákkal. Más körök szerint viszont nem valószínű, hogy Schuschnigg ellen tud állni az egyöntetű német és olasz nyomásnak. A bécsi kormány népszerűsége a nép között gyenge lábon áll s abban a pillanatban, amint Schuschnigg szembehelyezkedik a közös német-oívez akarattal és a kisantant felé orientálódik, ennek a népszerűségnek maradványai is eltűnnek az osztrák népben. A velencei találkozás budapesti visszhangja BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar sajtó bőven foglalkozik a velencei tárgyalás okkal és az olasz és az osztrák kormányfők tanácskozásainak befejezése után kiadott hivatalos közleménnyel. A lapok egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a római paktum fokozott belső erővel érvényben maradt, sőt az abban résztvevő államok kölcsönös viszonya még szorosabbá vált. Azok a jóslások, hogy Ausztria meglazítja kapcsolatait a római csoporthoz — állapítják meg a magyar lapok — valótlanoknak bizonyultak. — A félhivatalos Budapesti Hírlap különösen kiemeli a hivatalos közleménynek azt a részét, amely a Dunaimedence további rendezéséről szól és kijelenti, hogy ez Magyarország részéről feltétlekkel van egybekapcsolva. Ezek a föltételek — úgymond — a különböző hivatalos nyilatkozatokból eléggé ismeretesek s e feltételek teljesítése természetesen a másik oldalon lévő országok feladata. — V Pesti Hírlap szerint a kommüniké legérdekesebb része az, amely Németországról szól. Mindig helyeseltük — írja a lap, — Németország bekapcsolódását a Dunavölgyének rendezésébe, de természetesen a dunai államok függetlenségének feltétlen biztosítása mellett. A lap szerint Hodza terve, amely mögött kétségkívül Franciaország áll, nem volna keresztülvihető. A velencei találkozó erre válaszolt, amikor Németország bekapcsolódását szükségesnek nyilvánította. — A Nemzeti Újság szerint a velencei találkozó lő vesztese Csehszlovákig » A Pestet Elo/jd véleménye szerint a római csoport és Németország között való együttműködés csak annak mértéke szerint valósulhat meg, amennyiben megjavul a viszony Németország és Ausztria között. Római hang Csehszlovákia csatlakozásáról RÓMA. — A Popolo di Roma a velencei találkozóról írva megállapítja, hogy a bárom kisantant-állam közül egyedül Csehszlovákia az, amelynek különleges feltételeket kell szabni, ha a római egyezményhez kivan csatlakozni. A lap szerint azokkal a francia ter- vezgetésekkel szemben, amelyek a kisantan- tot akarták a dunai újjáépítés központjává állítani, az olasz elgondolás érvényesült, amely a Dunamedencében Ausztriát és Magyarországot állítja az újjáépítés központjába Németország és Olaszország támogatásával. Csehszlovákia helyzete — írja a lap — rendkívül nehéz, mert egyrészt a többi dunai állam nem akarja átvenni Prága németellenes politikáját, másrészt senki sem hajlandó csatlakozni a szovjetbarátsághoz. Az olasz kövei Kányánál BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk teleifon- jelentése.) Az Újság jelentése szerint Vinci gróf budapesti olasz követ pénteken felkereste Kánya Kálmán magyar külügyminisztert. Az olasz követ részletes felvilágosításokat adott a Mussolini és Schuschnigg közt lefolyt táVgyatáeokról és azok eredményéről, Mai számunk a Képes Héttel 24oldal — Ira 2‘- Ke Ma: Kis Magyarok Lapja SZ^m * ■ 1937 április 25
