Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-24 / 94. (4240.) szám

1937 április 24, szombat. ^^gm-MaíAar-himiAP A rovatért LüKO GÉZA felel Érvénybe lépett a Phönlx-rendelet PRÁGA. — A Phönix csehszlovákiai inté­zetének viszonyait szabályozó kormányrende­let tegnap éjjel jelent meg 56. szám alatt. A kor­mányrendelet három részre oszlik, A harmadik rész csupán záróintézkedéseket tartalmaz, me­lyek szerint a kormányrendelet április 22-én érvénybe lépett. A kormányrendelet tulajdon­képpeni tartalma az első két részben van. PRÁGA. — A pozsonyi GYOSz ■most hozta nyi’lVánosságra az 1936. évi jelenté­sét. Ebben állást foglal a gazdaságpoliti­kai kérdésekben. A jelentés leszögezi, hogy Szlovenszkón a helyzet még nem érett meg a kényszerszindikalizálási politikára. A szö­vetség helytelennek tartaná, hogyha ez utón tovább haladnának. Az áralakulás -kér­désében a szövetségnek az az álláspontja, hogy meg kell vizsgálni azt, hogy az egyes intézkedéseknek milyen részük van az ár­alakulásban. Speciálisan Szlovenszkó érde­keivel foglalkozva megállapítja a jelentés, hogy az az állítás, miszerint Szlovenszkó ipa­rosítása gyors tempóban halad, csak a helyzet nemismeretével hozható összefüg­gésbe. Beszélnek az ipari üzemeknek Szlovenszkóról a történelmi országokba m-azó igényeket a 8. paragrafus szabályozza és pedig olyképpen, hogy ezeknél a biztosításoknál az egész biztosítási összegből eszközlendő egységes levonás 3 százalék lesz. Amennyiben egy életre több ilyen érvényes biz­tosítási szerződés van, amelyeknek összege meg­haladja a 10.000 koronát, az egyes biztosítások­ból a levonások a 6. és a 7. paragrafus alapján eszközöltetnek. A 9. paragrafus szintén egységes, 30 százalé­kos levonást állapit meg az egyszersminden- korra kötött betétbiztosításra, továbbá mind­azon biztosításokra, amelyeknél a prémiafize- tés 1936 április 22-én befejeződött, illetve amelyeknél ezen idő előtt került sor a biztosí­tás redukálására prémiamentes biztosítás át­változtatásával, A 3600 korona évi kifizetéssel járó járadékbiz­tosításnál a levonás 5 százalékot tesz ki min­den járadékrészletnéL A 10. paragrafus kimond­ja a 4. és 9. paragrafus visszaható hatályát mind­azokra a biztosítási teljesítésekre, amelyeket a Phönixnek teljesítenie kellett volna, ám via facti nem teljesített. Az esetleges részleges teljesítések beszámíttatnak az említett elvek alapján szabá­lyozott teljesítésekbe. A biztosításokból kifolyóan senkinek sincs joga késedelmi kamatmegtéritésre 1937 decem­ber 31. előtt Igen fontosak a 11. paragrafus előírásai is, ame­lyek a biztosítások további 10 százalékos levo­nását írják elő abban az esetben, ha a biztosítá­sokat prémiamentes -biztosításokká változtatják át az 1937. év folyamán és 5 százalékos levonást állanitanak meg az esetben, ha erre a változásra 1938-ban -kerüí sor. A biztosítások visszavásárlására és azokra szóló kölcsönnyújtásokra vonatkozóan a biz­tosító intézetnek 1940 december 31-ig adnak moratóriumot* Egyébként a visszavásárlási -értékeknél a levo­nás ugyanúgy fölemeltetik, mint a redukált biz­tosításoknál. A 12. paragrafus a belügyminiszté­riumot fölhatalmazza arra, hogy a komplikált biztosítási módozatokat egyszerűsítsék. A 13. paragrafus előirja, hogy a biztosító intézet köte­les a biztosítottal közölni, hogy a végrehajtott levonás után igénye mennyit tesz ki, ugyancsak köteles közölni a biztosítást érintő más lényeges változásokat, azonban csak akkor, ha a fél kéri és a költségeket viseli. A prágai döntőbíróság hatásköre A 14. és 19. paragrafus előirja, hogy ama vi­tás kérdések elbírálására, hogy vájjon egy bizo­nyos biztosítás a csehszlovákiai biztosítási állo­mányhoz tartozik-e, vagy sem, valamint a bizto- sitási szerződésből származó teljesítésekből e kormányrendelet szabályozásai folytán keletke­ző perek eldöntésére döntőbiróságot létesítenek Prágában, amelynek hatásköre az állam egész területére kiterjed. A döntőbíróság végzései el­len jogorvoslatnak helye nincs. Szanálási források A 20. és 24. paragrafus a szanálási forrásokról intézkedik. A visszleszámitolási intézet 450 mil­lió -korona névértékű 4 százalékos, 60 év alatt törleszthető, járadékadótól és illetékektől men­tes adósságleveleket bocsát ki. A kamat- és tör­lesztési szolgálatért szubszidiárisan az állam fe­lel. A 20. paragrafus 2. bekezdése a Phönix biz­tositó intézet kivételével elrendeli a többi biztosító intézeteknek, hogy évenkint technikai tartalékjaik és alapjaik fél­százalékát fektessék az említett adósságleve­lekbe. Ezeket az adósságleveleket a visszleszámitolási intézettől névértékben kötelesek átvenni. A 22. való áttelepítéséről, ez azonban eddig csak elvétve egyes esetekben történt meg, amelyek kis jelentőséggel bírnak. Van azonban ellentétes mozgalom is, erről azonban az illetékesek hallgatnak. Szlovenszkón nem sok ipari üzemet ala­pítottak. Megállapítható ugyan, hogy az eddigi fej­lődéssel szemben ellentétes irányzat alakul ki, illetve szó van Szlovenszkó ujraiparo- sitásáról, azonban ennek a kérdésnek to­vábbra is -nagy figyelmet kell szentelni, mert ettől függ Szdövenszkó lakossága élet- színvonalának emelkedése. A jelentés meg­állapítja, -hogy az állami szállítási politika nem elégíti ki a szlovcnszkói ipart cs hogy a vasúti tarifák szabályozásának kérdése még mindig elintézetlen. A gazda öröme csak akkor teljes ha jó' minőségű és dug termése van. Ha földjét, rétjét, szőlőjét és kertjét gombaszögi szénsavas mésztrágyával megmeszezi, ezáltal . birtoka jövedelmét megnöveli és nyugodtan nézhet a jövő elé. Kívánatra árajánlatot küld a GOMBASZÖGI SZÉNSAVAS MÉSZTRÁGYAGYAR IGAZGATÓSÁGA, CIZ-KÚPELE (Slovensko.) paragrafus előírja, hogy a kamat- és törletszési szolgálatot egyrészt az állam fedezi, másrészt pedig a Csehszlovákiában működő összes élet-, elemi csapás és baleset elleni biztosító intézetek, kivéve a kizárólagosán .jégverés elleni és marha- biztosítással foglalkozó biztosító intézeteket, to­vábbá a kisebb kölcsönös biztosítási egyesülete­teket. Ez utóbbiak azonban csak akkor képez­nek kivételt, amennyiben a prémiaösszeg évente nem haladja meg az 500.000 koronát. Az állam 8 millió koronával járul a szaná­láshoz, amely négy negyedéves részletben esedékes. A biztositó intézetek hozzájárulása a követ­kező: 1. a halálesetre szóló -biztosítási tőkéből a kifizetés esetén 1 százalék, a visszavásárlási ősz szegből 2 százalék. 2. Az életbiztosítások és ele­mi kár elleni, biztosítások közvetlen prémiáiból 0.65 százalék, amely összeaet a biztosító intéze­tek a sajátjukból fedezik. Ez a száza1ékos díjté­tel a minisztérium által ugv szabályozható, hogy a biztositők áthárítható és az áthárithatadan hozzájárulásának összege körülbelül 12 millió koronát tegyen ki évente. A biztósitó intézetek hozzájárulásukat a visszieSZámitólő intézetnek kötelesek beszolgáltatni negyedéves részletek­ben. 1937-hen az állam csak 2 millió koronával járul hozzá a szanáláshoz, amely összeg november 15-én esedékes. A biztosító intézetek hozzájárulási kötelezett­sége julius 1-én kezdődik. A biztosító intézetek hozzáiáridé<?a a külön ke­rgeti adóalapból leszámítható. A 24. paragrafus előiria. hoqy a Phönix mindaddig az idejű, amin az adós­ságlevelek léförlesztetnek, minden állami adó és illeték alól mentes* Ez az adósságmeritesség azonban nem vonatko­zik az intézet vállalataira és ingatlanaira és nem vonatkozik a levonás utján beszolgáltatandó já­radékadóra, valamint a biztosítási szerződések utáni illetékekre. Az adó- és illetékmentesség 1936 január 1-én lép hatályba. Kinevezték az országos ártantisadó testületek tagjait PRÁGA. —■ A központi ártanácsadó testület alakuló gyűléséit április 27-re, délelőtt fél 11 órára hívta össze. A belügyminiszter jóváhagyta a 4 országos ártanácsadó testület tagjainak ki­nevezését és a testületek összehívásáról az or­szágos hivatalok a közeljövőben döntenek. É'efbe'éoteWék a vasutak és a ifunaba'ózésl fár«asfgok közötti számítási tarifát PRÁGA. — A dunai államok vasutügyi mi­nisztériumainak április 15-ig kellett volna rati­fikálni a dunagőzhajózási társaságokkal kötő'' tarifális egyezményt. Annak ellenére, hogy ez több állam részéről nem történt meg, a hajózási társaságok a megkötött tarifát 15-én életbelép­tették. Emelkedett a biztosítottak száma PRÁGA. — A központi szociális biztositó statisztikai adatai szerint március hónapban a betegség ellen biztosított személyek száma 1,999.822 volt, azaz 86.512 személlyel több, mint az előző hónapban. A nyugdíjbiztosított személyek száma 184.458 volt, azaz 2381 sze­méllyel több, mint februárban. (—) Állampénztári szállítói utalványok for­galma, Április -közepéig összesén 1606 millió ko­rona értékű állampénztári szállítói utalványt bocsátottak ki. Ebből bevallottak 974.6 millió értékűt s igy a megengedett 1.200 milliós keret­ből forgalomban 631.3 millió korona értékű utalvány van. (—) Eddig 19 milliárd értékű államkölcsön t cseréltek be unifikációs kölcsönre. A 21 milliárd korona értéket képviselő és becserélés alá eső államkölesönkötvényekböl eddig 19 milliárd ér­tékűt cseréltek be unifikációs kölcsönre. (—■) Vámvédelmet kérnek a téesői almaosztá­lyozó részére. A kereskedelemügyi minisztérium­hoz kérvényt nyújtottak be, amellyel a Tócsőn fölállítandó almaosztáilyozó és csomagoló részére vámvédelmet kémek. A vámvédelmet az aszalt almára vonatkoztatva is kérik. Az almaosztályozó az elsőrendű almát elő fogja készíteni a nagyvá­rosi piacra, a-z alárendelt minőségű almát pedig föl fogja aszalni, illetve -be fogja főzni. (—) Mezőgazdasági kényszeregyességeU. 8zlo- ven-s-zkóp. a, nyi-trai -kerületi bíróság körzetében kei. ujj mezőgazdasági kényszeregyesség indult. Az 1936. évi 101. uámu kormányrendeletet noveüizáíó I. rész előírásai Az első rész az 1936. évi 101. számú kor­mányrendelet novellizálása és kiegészítése. Ez előírja, hogy a Phönix biztosító . bebiztositási alapjában a belügyminisztérium meghagyhatja az olyan vagyonrészeket is, amelyek az 1934. évi 147. számú törvény értelmében nem alkal­masak. ez alap fedezésére. Az említett kor­mányrendelet oda módosittatik, hogy az igaz­gatás ügyviteli szabályzatát a belügyminiszté­rium a kormány jóváhagyásával állapítja meg. Az idegen valutákra kötött biztosításoknak csehszlovák koronára szóló biztosításokká való átváltoztatását a belügyminisztérium ál­tal a pénzügyminisztériummal való egyetértés­ben a hivatalos lapban kihirdetett árfolya­mon fogják végrehajtani, A biztosítások valutáris záradékai érvénytele­nek és a biztosítottaknak nincs igényük annak a megtérítésére, amit a valutáris záradék címén mint többletet fizettek. A Phönix 1939 április 22-ig nem pörölhetö A csehszlovák biztosítási állományba nem tartoznak bele az olyan biztosítások, amelyek­nél bár csak. néhány prémiát fizettek be, a Phö­Bejelentendők a tartozások és a követelések A második rész első paragrafusa elrendeli a Phönix más, mint biztosítási szerződésből ere­dő követeléseinek és kötelezettségeinek össze­írását A Phönix adósai jogérvényesen csak a Phönix kinevezett igazgatójának telljesitihetnek fizetéseket és a rendelet érvénybelépésének napjától számí­tott hat héten belül büntetés terhe alatt köte­lesek ajánlott levélben közölni a Phönix igazgatójával az intézettel szemben fennálló adósságukat. A belföldi hitelezőknek a bel­földi vagyonnal szembeni követelésük szintén ez idő alatt jelentendő be az intézet igazgató­jának. Ellenkező esetben a követelések el­vesznek. Ugyancsak ez a paragrafus írja elő, hogy a biz­tosítási prémiáknalk a Phönix-alappal össze nem függő követelésekkel való kompenzálása tilos. A második paragrafus előirja, hogy ama bizto­sítások felújítása, amelyeket a biztosítási felté­telek szerint prémia nem fizetés miatt redukál­tak, julius 22-ig fel lehet újítani és esetleg más biztositó intézet, amelynél a Phönix részére váló prémiafizetés beszüntetése után uj biztosítást kötöttek, köteles a biztosí­tott felmondását elfogadni. A harmadik para­grafus szerint azon biztosítottaknak, akiknek a biztosítási szerződései nem tartoznak a cseh­szlovákiai Phönix biztosítási állományába, amennyiben a prémiák megszakítás nélkül Cseh­szlovákiában fizettettek,. e prémiák kétharmadrészét három éven belül visszatérítik. A harmadik paragrafus második bekezdése a Zentralbank és a Karlsbader Vereinsbanknál fi­zetett prémiák kérdését tisztázza. Az Igények szabályozása A Phönix-biztositottak részére igen fontos a 4. és a 13. paragrafus előírása, amely a bizto­sítottak igényeit szabályozza és korlátozza a biztosítási szerződésből eredő jogokat. A 4. pa­ragrafus szerint a temporális és a rizikós életbiztosításokból, valamint azon biztosításokból származó jo­gok, amelyek 1936 április 22-én nem voltak három évnél tovább érvényben, érintetlenül maradnak. E biztosításoknál a szabályozás az 1936. évi 101. számú kormányrendelet 3. paragrafusa ér­telmében hajtják végre, azaz kiküszöböltetnek a tarifális bonifikációk és egyéb nem visszterhes kedvezmények. Ugyancsak a 4. paragrafus írja elő, hogy az operációs költségekre és balesetekre kö­tött biztosításokból folyó teljesítések sem rö- vidvttetnek meg, inig a többi életbiztosításokból származó igé­nyek egyrészt az 1936. évi 101. számú kor- Snány rendelet 3., másrészt pedig a jelen kor­mányrendelet 5—11. paragrafusaiban foglalt le­vonás alá esnek. A levonások mérve Az 5. paragrafus előirja, hogy a 6. 'és 7. pa­ragrafus szerinti levonás alá esnek a 10.000 ko­ronán felüli biztosítások. A 10.000 koronán fe­lüli biztosításokból eszközlendő levonások szá­zalékát tulajdonképpen a 6. és 7. paragrafus t írja elő. A 6. paragrafus ezeket a levonásokat azok­ra a biztosításokra állapítja meg, amelyeknél a prémiafizetést negyven évnél hosszabb időre, vagy életfogytiglan kötötték ki. A 6. paragrafus vonatkozik a vegyes biztosításokra, a meghatá­rozott esedékességi időre szóló biztosításokra, valamint a korlátozott időre szóló prémiafize- téssel kötött haláleseti biztosításokra. Ugyan­ezek az intézkedések vonatkoznak a járadékbiz­tosításokra. A 7. paragrafus az életfogytiglani prémiafizetéssel kötött halálesetre szóló bizto­sításokra vonatkozik. A 7. paragrafus szerint a levonások mértéke az 1936 április 22-ig befizetett prémiáknak az egész biztosítási időre kikötött prémiák ösz- szegének arányától függ, amely mellett a le­vonást az egész biztosítási összeg után számít­ják és a levonás a fenti viszony figyelembe­vételével 0.1-ig 5 százalékot, 0.1-tői 0.2-ig 7 százalékot, 0.2-től 0.3-ig 10 százalékot, 0,3- tól 0.4-ig 12 százalékot, 0.4-től 0,5-ig 14 szá­zalékot, 0.5-től 0.6-ig 17 százalékot, 0.6-tól 0.7-ig 20 százalékot, 0.7-től 0.8-ig 22 száza­lékot, 0.8-tól 0.9-ig 25 százalékot és 0.9-tol feljebb 27 százalékot tesz ki. A 10.000 koronáig terjedő biztosításokból szár­nix nem csehszlovákiai képviseleteinél. Egy to­vábbi intézkedés előírja, hogy a Phönix csehszlovákiai biztosítási állományá­ba beletartoznak a Phönix biztositó által a csehszlovák-osztrák és csehszlovák-magyar nemzetközi egyezmények keretein belül átvett biztosítások, valamint az említett egyezmé­nyek keretein kívül átvett biztosítások, amennyiben a prémiákat az egyes biztosító intézetek csehszlovákjai képviseleteinél cseh­szlovák koronákban fizették. A belügyminisztériumnak néhány esetben joga van elállni a biztosítási igények leszállításának végrehajtásától. A kormányrendelet az eddigi egyéves moratóriumot kétévesre Változtatja meg,, illetve a moratórium 1939 április 22-én jár le. Ez idő alatt a bíróságoknak vissza kell utasitaniok a kereseteket, el kell halasztaniok a végre­hajtásokat és a Phönix vagyonára csőd nem nyitható. A kormányrendelet szerint a Phönix ellen nem hozható fel, hogy az intézettel szembeni köte­lezettségeket nem kell teljesíteni, tekintettel a viszonyok megváltozására, vagy az intézettel szembeni bizalom elvesztése miatt. Eddig alig haladt sídre Silswensilsé ■ ujraiparositása 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom