Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-22 / 92. (4238.) szám

JQ7 MT 1 XVI. évf. 92. (4238) szám > Csütörtök ■ 1937 április 22 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRAHfl. Békeláz a tözsdén (*) A „békepánik**, ami néhány nap óta a nemzetközi nyersanyagbörzéken nyeste a túl magasba szökött árakat, a prágai tőzsdére is berontott és vasmarok- 'kal lódította ki bessz-biztos fedezékeiből a spekulációit. Aki figyelemmel kisérte a nyersanyagpiac eseményeit, tudhatta, hogy az úgynevezett tőzsdekrach kikerülhetet­len. Az összes hadiipari nyersanyagok ka­tasztrofálisan visszazuhantak, — katasz­trofálisan: vagyis reálértéküknek megfele­lően. A fegyverkezési versenyről keringő számok természetesen nagyrészt irreálisak voltak, a spekuláció úgy forgatta őket, ahogyan akarta s igazán csak a nagykö­zönség hiszékenységén múlott, hogy a vakmerő magasságokba tornászott számok közül melyiket fogadja el hihetőnek. Ez a pszihózis sokáig uralkodott a lelkeken, sőt a zsebeken is. Hosszú ideig tartott, mig az emberiség végre ocsúdni kezdett abból á hideglelős borzongásból, amivel a há­borúra gondolt. Nem valószínű, hogy Lansbury fordította meg a világhangula­tot, sőt talán Sc-hacht sem, bár tagadha­tatlan, hogy ezek a békenyilatkozatok és békeutazások hozzájárultak a háboirus pszi­hózis feloldásához, az igazság mégis az, hogy ezek az államférfim nyilatkozatok is inkább következményei, mint elindítói vol­tak az úgynevezett békekonjunkturának. Kiderült ugyanis, hogy a fegyverkező álla­mok nyersanyagszükségletei a valóságban nem felelnek meg a csillagászati számok­nak, amiket például az angol fegyverke­zési programmal kapcsolatban kolportált a világsajtó. Például a rézárakat olyan ma­gasba hajtották föl, hogy a hosszú ideig stagnáló réztermelés hatalmas erővel meg­indult, viszont a fegyverkező államok ezt, a hadiipar szempontjából elsőrangúan fon­tos nyersanyagot távolról sem keresték olyan nagy mértékben, mint ahogy a fegy­verkezési programokról nyilvánosságra ho­zott adatok után várható lett volna. Egé­szen természetes, hogy erre a rézárak zu­hanni kezdtek. Ugyanez történt más hadi­ipari nyersanyagokkal is. De megtörtént sajátságos módon a búzával is. Itt tehát, sajnos, még nincs szó arról, hogy valóban megérkeztünk a világbéke álomországába, hanem egyszerűen csak arról, hogy a nyersanyag- és élelmicikkspekuláció nagy­részt a spanyol események és a fegyver­kezési verseny hatása alatt elszámitotta magát s most kénytelen leszáüni a korlát­lan lehetőségiek sztratoszférájából a ceru­za-papiros realitásokig. Elérkeztünk oda, hogy a börzén ismét átveszi a vezényszót a fantázia helyett az egyszeregy. Ez is valami s ha nem is ajánlatos most az ellenkező végletbe esni s azt képzelni, hogy most már a béke ügye biztos alapok­ra van helyezve, hiszen a tőzsde csak tud­ja, hogy merre hajlik, annyi bizonyos, hogy az „irányzat bizakodó**, Legalábbis biza­kodóbb, mint volt ezelőtt még egy-két hó­nappal, amikor az úgynevezett háborus- pszihózist még aggasztó világpolitikai ese­ményeik is támogatták. A háboru-pszilhózis ebben a pillanatban, ugylátszik, felenge­dett. Lehet, hogy csak egy-két percre s aztán az első felhőnél, amit a szél vala­honnan a világgazdasági konferenci déli­bábos terve elé hajt, ismét teljes erővel fog tombolni a lelkeken. Az is lehet, hogy a biztató jelek hatása alatt átlendül a má­sik végletbe s béke-pszihózis lesz belőle, de az bizonyos, hogy a vad és garázda speku­láció számításai halomradőltek, S ezt min­A pozsonyi egyetemen diszdoktorrá avatták Benes köztársasági elnököt ünnepi beszédében az államfő kijelentette, hegy csak egy ui huma­nizmus vezetheti ki Európát a mai eszmei és erkölcsi válságból POZSONY. —■ (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A pozsonyi egye- temen szerdán avatták föl dr. Benes Eduárd köztársasági elnököt a jogtudomá­nyok diszdoktorává. A doktori avatás fé­nyes külsőségek mellett ment végbe. Az avatóünnep végén a köztársasági elnök hosszabb értekezést olvasott föl, amelyben a háboruutáni kor bölcsészeti, szociológiai és politikai fejlődését jellemezte. A megérkezés Dr, BeneS Eduárd köztársasági elnök ma délelőtt 9 óra 50 perckor különvonaton fe­lesége társaságában érkezett meg Pozsony­ba. A pályaudvaron Országh József orszá­gos elnök, Kmo Vladimír polgármester és Stefánik rendőrigazgató fogadta az állam­főt. Az elnök elvonult a diszszázad előtt, majd Országh József a pályaudvar disz- szalon jába vezette s ott Krno Vladimír polgármester üdvözölte az elnököt. Benes röviden válaszolt az üdvözlő szavakra. Ez­után autón a Carlton-szállóba hajtott az elnök és felesége. Az útvonalon, ahol az autó elhaladt, iskolásgyermekek álltak sor­falat és a nézőközönséggel együtt éljenez­ték az államfőt. Az elnökkel együtt érkezett Pozsonyba Dérer Iván és Franké miniszter, dr. Riha denképpen örömteljes eseménynek ikell el-1 könyvelni. Mert a spekulációnak elsőran-| gu része volt abban, hogy a 'tömegek hó­napokon keresztül hideglelős bizonytalan­ságban éltek, hogy az egész európai lég­kör meg volt mérgezve hamis jelszavak­kal és akárhonnan hangzott el emberséges, értelmes, elfogadható bőkenyilatkozat, der­mesztő bizalmatlanság fogadta. Az állam­férfiak akárhogyan szorongatták egymás kezét, a világ bizalmatlan és gyanakvó •maradt, mintha a féktelen háborús rém­hírterjesztés imunissá tette volna a való­ság iránt, mintha nem volna képes már rögeszméin és rémképem kívül egyebet látni az életben. A tőzsdekrach megmutat­ja, hogy mire ment a játék, hogy nem volt üres fecsegés, amikor a háborús veszélyt szajkózó „pacifistákkal** szemben néhány józanabb koponya hangoztatta, hogy nincs 'konkrét háborús veszedelem s ha a tőzsde- spekulációt csak néhány hétre ki lehetne kapcsolni és befolyása alól fel lehetne sza­badítani a sajtót, megváltozna a nagykö­zönség hangulata. „Nincs háborús ve­szély* —- ez természetesen még nem je­lenti azt, hogy üdili béke van s mlég csak azt sem, hogy nem tarthatja indokoltnak egyik-másik állam a fegyverkezést, elvég­re a béke egyensúlyi helyzet s fegyvere­se! csak hsaivérekkel tehe! egyensúlyban miniszteri tanácsos, Strimpl követ, Bláha tábornok, Belánsky titkár, Stránsky titkár, Eret József vezérkari ezredes, Smutny és Renza követségi tanácsosok. A Carlton- szállóban az elnököt és feleségét a szálló nevében üdvözölték és feleségének virág­csokrot nyújtottak át. Az avatási ünnep közönsége Tíz perc múlva az elnök a Hid-uccán és a Vajanszki-uccán keresztül az uj Komen- sky-egyetemre hajtatott. A palota körül a rendőrség vont kordont és csak meghívot­tak léphettek be az egyetem épületébe. Az egyetemen dr. Busek egyetemi rektor, dr. Peska, a jogi fakultás dékánja, valamint dr. Ráth, dr. Milota és dr. Horna egyetemi tanárok fogadták az elnököt. A hatalmas teremben több mint ezer személy részére van hely. A termet . előkelő közönség töl­tötte meg. A falon ott látható Benes mell­szobra. A terem fehér virágokkal van fel­díszítve. Az első sorban többek között he­lyet foglalt a köztársasági elnök felesége. A második sorban ott látjuk a betegségéből1 felépült Jantausch nagyszombati püspököt, Balogh Elemér református püspököt, Osu&ky evangélikus püspököt. Jelén van­nak a katonai és polgári hatóságok képvi­selői is. Megkezdődnek a ceremóniák Negyed tizenegy óra tájban a terembe vonulnak az egyetemi tanárok, díszruhák­ban. Utánuk jönnek a főpedellusok, akik a tartani. Dehát amíg a fegyverkezési ver­seny tart s amíg a nagyhatalmak egymásra licitálnak, nincs 'konkrét veszély; konkrét veszély akkor lenne, hogyha egyik vagy a másik oldalra elbillenne a mérleg. Tömeghangulaton és politikai békenyilat­kozatokon túl van azonban a békekonijumk- turának egy másik, valószínűleg mélyebb oka is. Még pedig a gazdasági fellendülés. A világ a nyugati hatalmak vezetése alatt lassan, fokozatosan átvonul a hét sovány esztendőből a hét bő esztendőbe s ha ez az átvonulás nem történik pontosan a bib­lia szellemében, mégis hatást gyakorol a lelkekre. A lelkekre és természetesen —- *a zsebeikre is. Németország valószínűleg nem azért készül szakítani eddigi merev autar- kiás rendszerével, mert belátta, hogy egyedül igaz ut a gazdasági liberalizmus útja, hanem azért, mert a viliág konjunktú­ráról' nem akar lemaradni. Autarkiának •csak akkor van értelme, hogy ha általános gazdasági depresszió van. Ajtókat, ablako­kat csak akkor kell bereteszelni, hogyha baj, betegség, pusztulás vonul át a váro­son, amikor a szomszédokkal való barát- kozás, cserebere terjeszti a ragályt s egy bajból százat csinál. Ha azonban gazda­sági fellendülés van, hogyha Németország azt látja, hogy a világ gazdasági nagyha­talmai kartellbe :t§j^rü|nek egy kopunk-! jelvényeket viszik. Itt vannak a prágai és brünni egyetemek rektorai is. Felhangzik a harsonák hangja és jobboldalon megje­lenik Benes elnök Knotek, a jogi szeminá­riumi vezető egyetemi tanár kíséretében. Az államfőn zsakett van. Gomblyukában a francia becsületrend szalagja. Egyenesen az emelvényen levő piros bőrdiványhoz siet és helyet foglal. Az elnöktől jobbra dr. Milota, az ünnepség promotorja, balra pe­dig dr. Peska foglal helyet. Ebben a pilla­natban egymásután kattognak a fényképe­zőgépek. Az avatási ünnepély Megkezdődött az ünnepélyes felavatás. Dr. Peska latinnyelvü üdvözlőbeszéde után dr. Ráth egyetemi tanár mondott ál­lamnyelven huszperces beszédet. Amikor azt mondotta, hogy Masaryk az ország felszabadító elnöke, Benes pedig az ország épitő elnöke, tapsvihar zúgott fel. Az elnök barátságosan kezet fogott & hó­nokkal. Felhangzanak a harsonák, majd Peska elmondja latin nyelven felavató be­szédét és Milota promotor szintén. Utána Benes elnök mondja a doktori fogadalmat latinul: — Spondeo ac policeor. Ekkor Milota átadja az elnöknek a ha­talmas, sárga bőrbe kötött, könyvalaku díszoklevelet. Az elnök a diszkolevelet át­adja az egyik kabinetirodai tisztviselőnek. Peska dékán ezután államnyelven üdvözli1 túra fölének leszedésére, hogyha látja, ho­gyan szervezkedik széles alapon a jólét, hogy kapuk és sorompók nyílnak, hogy megkezdődik az anyagok és áruk szabad özönlése határokon át, öngyilkosságot kö­vetne el, ha megmaradna továbbra is a non possumus elve mellett. A nyersanyag- kérdést ugyanis nemcsak úgy lehet megol­dani, hogy felosztják a nyersanyagforráso-, kát, hanem úgy is, hogy szabaddá teszik őket a világkereskedelem számára. A há­ború előtt nem a nyersanyagellátás állott a hatalmak gyarmatszerző politikájának középpontjában, hiszen Németország pél­dául1 afrikai gyarmataival alig félszázaié- 'kát bonyolította le külkereskedelmének, mert olcsóbban és jobb feltételek mellett tudta beszerezni szabad nyersanyagforrá­sokból szükségleteit s mert a német áru út­ját sem állta minduntalan deviza- és autiar- ‘kíás vámsoroimpó, tehát eszébe sem ötlött, hogy saját devizarendszeréihez tartozó pia­cokkal keressen csak gazdasági kapcsola­tot. Mint ahogy ezt egészen a brüsszeli krédóig maga Schacht hirdette. Ha tehát az autarkiá'kkal síkerül felszámolni, önként megoldódnak a világgazdaságnak azok a problémái, amelyektől ma a világ fele szenved. S akkor kezdődik az igazi béke- korszák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom