Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-18 / 89. (4235.) szám
14 1937 április 18, vasárnap* Az egyesült párt nagyarányú akciót indított a komáromi járás árvizsujtotta gazdáinak megsegítése érdekében KOMAROM. — A komáromi járás területén fellépett árvízkatasztrófa ügyében Fülöp Zsig- mond és Király József esperes, az egyesült párt járási szervezetének elnökei a napokban értekezletre hívták össze a járás valamennyi községének pártelnökeit. A pártelnöki értekezletet Király József esperes-plébános nyitotta meg. Meleg szavakkal üdvözölte dr. Szilassy Béla és Füssy Kálmán megjelent szenátorokat. Király József esperes beszámolt az árvízkárokkal kapcsolatban a járási képviselőtestületben kifejtett munkájáról. Ezután a pártelnökök számoltak be a községeiket ért csapásokról. Az értekezleten a pártelnökök által beterjesztett panaszokat és kérelmeket emlékiratba foglalták s küldöttség utján beterjesztették a járási hivatal elé, A küldöttség, amelyben a járás valamennyi községének kiküldöttje résztvett, nyomban felkereste Parasin járási főnököt és átnyújtotta a memorandumot. kérelmezze a földművelésügyi miniszternél, hogy az ármentesitŐ rekonstrukciós munkához a meliorizációs alapból már megszavazott segélyösszeg kiutalása minél előbb megtörténjék. Segítséget ígérnek a hatóságok Király József, a küldöttség vezetője súlyos érvekkel alátámasztott beszédében mutatott rá a földmüveslakosságot ért óriási károkra, amelyek a vetésnek 60—80 százalékát pusztították el. Kérte a járási főnököt, hogy tekintettel a redkivüli veszedelmekre, rendkívül sürgősen intézkedjék. A járási főnök megígérte, hogy azokat a sérelmeket, amelyeknek orvoslása az ő hatáskörébe tartozik, soronkiviil orvosoltatni fogja és megígérte, hogy a memorandumot azonnal felterjeszti az illetékes hatóságokhoz. Király József a küldöttséget ezután Suchy pénzügyigazgatóhoz vezette, ott tolmácsolta az adófizető lakosságnak az adóvégrehajtások azonnali felfüggesztésére Irányuló kérését. A pénzügyigazgató megígérte, hogy a politikai hatóságokkal karöltve igyekezni fog a bajbajutott lakosság sorsán enyhíteni. Itt említjük meg, hogy a komáromi járás párt- vezetősége ezenkívül memorandummal fordul a pozsonyi vezérpénzügyigazgatósághoz, hogy addig is, amíg illetékes helyen a kérdésben nem döntenek, tekintse a járást inségterületnek. A küldöttségjárásokkal a pártelnöki konferencia befejezést nyert. Többirányú gyors intézkedést kér a memorandum A memorandumban az egyesült párt járási szervezeteinek elnökei kérték, hogy a járási főnök utasítsa az illetékes községi és járási hatóságokat az ár- és belvizek által okozott károk részletes és minden mellékkörülményt felölelő megállapítására és összeírására, valamint, hogy ennek alapján a járási főnök tegyen előterjesztést a pénzügyi hatóságoknak a kárvallott gazdák adóelengedése, illetve adó- csökkentése érdekében. A memorandum harmadik pontja azt kéri, hogy a járási főnök tegyen hivatalos felterjesztést a földművelésügyi miniszterhez aziránt, hogy a komáromi járás vizkárosult gazdái részére megfelelő mennyiségű ingyenvetőmagot utaljanak ki, hogy a tönkrement őszi vetések újbóli felszántása után megejtendő újabb vetéshez már felhasználható legyen, de különösen kérik ezt az őszi vetéshez. A negyedik pont a mételykor megelőzése érdekében kéri a járási főnököt, hogy intézkedjék aziránt, hogy a községek kárvallott gazdái díjmentes szérumhoz jussanak, valamint, hogy nyújtsanak segélyt a legelők megtisztítására. Az egyesült párt járási szervezeténék elnökei a memorandum ötödik pontjában azt kérik, hogy a járási főnök tegyen javaslatot az igazságügyminiszternek a komáromi járásnak inségterületté való nyilvánítása iránt és hogy az 1937. évi adóalapot ne az 1936. évi adóalap szerint állapítsák meg, hanem a tényleges állapot szerint, mert már most világos, hogy az 1937. évi gazdasági jövedelem sokkal kevesebb lesz az előző évinél. Ugyancsak ebben a pontban kérik az adóvégrehajtások felfüggesztését. A memorandum hatodik pontjában arra kérik a járási főnököt, hogy a járási képviselőtestülethez és az országos hivatalhoz juttassa el ama kérelmet, hogy a komáromi járás kárvallott gazdái részére inségsegélyt szavazzanak meg és utaljanak ki. A hetedik pontban kérik, hogy a járási főnök Csökkent a bankjegyforgalom PRÁGA. — A Csehszlovák Nemzeti Bank szokásos heti kimutatása szerint az aranykészlet 1085 ezer koronával 2,580.136 ezer koronára, a külföldi követelések és valutakészletek összege 556 ezer koronával 143.415 ezer koronára, a leszámítolt váltók összege 2507 ezer koronával 964.346 ezer koronára, a leszámítolt értékpapírok összege 40.500 ezer koronával 80.600 ezer koronára, az értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege 245.648 ezer koronával 972.299 ezer koronára, az állam államjegy adóssága 57 ezer koronával 2,017.980 ezer koronára, az egyéb aktívák összege pedig 89.922 ezer koronával 772.769 ezer koronára csökkent. Az egyéb készletek összege 9304 ezer koronával 208.151 ezer koronára emelkedett. A bankjegyforgalom 211.401 ezer koronával 5,446.688 ezer koronára, a zsirókövetelések és az azonnal esedékes más összegek tétele 85.605 ezer koronával 696.894 ezer koronára, az egyéb passzívák ösz- 6zege pedig 73965 ezer koronával 1,099.358 ezer koronára csökkent Az aranyfedezet 42 százalékot tett ki. Rövidesen elkészül a kis ipari novella végleges szövege PRÁGA. — A kis ipari novella, mint ismeretes, miniszterközi eljárás alatt van. Az eljárás gyors ütemben folyik és jelenleg letárgyalják azokat az észrevételeket is, amelyek a javaslat megszerkesztése után érkeztek be. A vitás kérdések tekintetében némileg sikerült az ellentéteket áthidalni, úgyhogy a javaslat végleges szövegét még a politikai szünet előtt el fogják készíteni. — Az egységáruházakra vonatkozó kormányrendelettervezet novellizálására vonatkozó tárgyalások is folyamatban vannak. Ezen a téren a kereskedők érdekei szögesen ellentétben állanak a fogyasztók érdekeivel. A tárgyalásokat ezidő szerint a kereskedelmi kamarák közbejöttével folytatják. (—) Még mindig kétséges a textilipar adó visszatérítése. A textil ipar adóvisszatériitéeének kérdését, még véglegesem mieim sikerült megállapítani. Az ügyiben az illetékes hivatalos tényezők a textilipari szerveretek megbizottaival folytatják a tárgyalásokat. (—) Tudnivalók a Králiky-i (Grundlich-i) faipari szakiskolába való beiratkozásról. A Krá- liky-ban (Grumdlidh.) lévő németnyelvű állami faipari szakiskola szeptember 1-én nyitja meg 65. iskolaévét. A.z iskola alapos műszaki és kereskedő'mi kiképzést nyújt. A németnyelvű faipari szakiskola végzett növendékei mint butorgyáro- sok, művezetők, akvizit-őrök, bútortervezők, bu- t.orrajzolók, képfaragók, önálló iparosok, technikai és kereskedelmi igazgatók, hivatalnokok és bútorkereskedők nyertek jó elhelyezést. Az Iskola gyakorlati előkészítést nyújt a lakásberendezés! központi iskola látogatására. Az intézet modern műszaki fölszerelése rendkívül megkönnyíti a kitűzött cél elérését. Az iskola igazgatóságának jelentése szerint a szegény tanulók különféle kedvezményekben részesülhetnek Az érdeklődőknek a.z iskola igazgatósága szívesen' szolgál fel világod lássa!. A három osztályos szak- és az egyéves mesteri iskoláiba 0> beiratkozásokat Július 10 ig fogadják d. , *4 /fH A"* ** Mely esetben nem esnek betegbiztosítás alá az alkalmi szőlő-, vagy egyéb munkások? PRÁGA. — Néhány héttel ezelőtt rövidem beszámoltunk arról, íhogy a legfelső közigazgatási bíróság egy konkrét esetben úgy döntött, hegy az alkalmi foglalkozás nem esik betegbiztosítás alá. Minthogy az alkalmi munkás fogalma nagyon elasztikus és könnyen magyarázható úgy sízü- kebb, mint tágabb értelmezésiben, aszerint, hogy a betegsegély7JŐ, avagy pedig a munkaadók definiálják az alkalmi munkás fogalmát, ezért a helyzet tisztázása végett az alábbiakban teljes terjed eleimben közöljük a na-gyfon- tosságu határozat fordítását: A legfelső közigazgatási bíróság, ügyszám 16322/36. A legfelső közigazgatási bíróság az 1986 december Ihó 19-én megtartott nyilvános, szóbeli tárgyaláson Reismann Salamonná naigyszőllősi lakos panasza következtében minit törvénytelent megsemmisíti az ungvári országos hivatalnak 1934 január 5-én betegbiztosítási ügyben hozott 4)9.128—III/4 ai 1083. számú határozatát. Indokolás: A buszti mumkásbizitosiító pénztár a lkat. 13.795. száimiu keltezés nélküli fizetési meghagyással utólag kivetett a panaszosra az alkalmazottai uítám 1031 november 1-től 1931 november 3-ig 185.20 Ke betegbiztosítási járulékot lés 360.50 Ke aggkori- és rokkantbizto- sitási járulékot. A husiziti járási hivatal az 1032 május hó 13-án kelt 9—262/32. számú, végzésével a fizetési meghagyás ©lilén beadótt fellebbezést az alábbi indokolással utasította el: A panaszos neim tagadja a munka tartamát, sem pedig annak módiját, csupán azt állítja, hogy az idénymunkások nem esnek ibe- teglbiizltositási kötelezettség alá. Azonban ez az állítás teljesem indokolatlan, minthogy az 1924. évi 221. számú biztosítási törvény 2. paragrafusa érteiméiben az idénymunkások is biztosítási kötelezettség alá esnek. Az országos hivatal seim adott helyit a 'további fellebbezésnek és megerősítette a megtámadott határozatot, mégpedig azon indokolással, hölgy a szóbanlforgó munkások nem dolgoztak egyszersmind (záirovefi) a saját gazdaságukban vagy pedig idegen szőlőben, igy tehát a szőlőiben való foglalkozásukat nem lehet mélMk- foglalfcozásmak iminősiteni. A határozat ellen beadótt panaszról a legfelső közigazgatási bíróság a következőképpen határozott: Az alperes hivatal kimondotta a megtámadott határozatban, hogy a szóbanlforgó munkások alkalmazását, illetőleg foglalkozását azért nem lehet meílékfoglakozásnak tekinteni, minthogy egyidejüeg nem dolgoztak a saját gazdaságukban, vagy idegen szőlőkben is. Az alperes hivatal, az elsőfokú hatóság indö- kait átvétve, szintén kimondotta, hogy az 1924. évi 221. számú törwény 2. paragrafusa szeriint az idénymunkások is biztosítási kötelezettség alá esnek. A panaszos azon a németen van, hogy a szó- banforgó foglalkozás nem esik biztosítási kötelezettség alá, minthogy az mellékfoglalkozás, illetőleg m idézett törvény 2. paragrafusa szerinti alkalmi foglalkozás, anélkül azonban, hegy megjelölné azokat az ismertető jeleket, melyek 'véleménye szerint az alkalmi foglalkozást jellemzik, igy nyilván felcseréli az átmeneti és az alkalmi foglalkozás fogalmát s azok az ismertető jelek a m e 1 lék foglalkozásra, n em pe dig az alkalm i foglakozásra jellemzők. így a ibÍróságnak csupán azt kellett vizsgálni, indokolt-e a panasz, ha és amennyiben a kérdéses foglalkozást mellékfoglalkozásnak minősíti? E kérdést illetően a panasz a megtámadott határozatot törvényellenesnek minősíti a legfelső közigazgatási bíróság 1933 április 21-én kelt 67773/ 33. számú elöntésére való hivatkozással, amelyben a bíróság megjelölte a mellésfog- lalkozás fogalmi ismérveit az idézett törvény 2. paragrafusa értelmében. Kifogásolja továbbá a panaszos, hogy a munkás!) iztosiitó pénztár nem, vizsgálta ezen kritériumok szerint a kérdéses munkások foglalkozását és egyáltalán neim folytatta le az ehhez szükséges vizsgálatot. Ezekből az ellen vetésekből! a következőképHáziasszonyok öröme a főzőrecept-gyüjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál pen döntött a legfelső közigazgatási bíróság: Amint a legfelső közigazgatási bíróság állandóan megállapítja (lásd pl. a Boh. A 8083/29., 8921/30. számú döntvényeket), a betegbiztosítási törvény 2. paragrafusa szerint az a foglalkozás tekintendő mellékfoglalkozásnak, amely foglalkozás valamely személy egyéb ténykedésével, vagy önálló hivatásával való összehasonlítás után gazdasági és szociális szempontból másodrendű' (podfadné). Hogy valamely foglalkozás mellékfoglalkozás, avagy neim., az úgy (határozandó meg, hogy aiz illető imiunkás kérdéses foglalkozását össizo kell hasonlítani a többi ténykedéseivel és csupán ez összehasonlítás alapján lébet eldönteni azt, hogy ez a tevékenység másodrendű-e gazdaságii és szociális szempontból. Az alperesi hivatal, annak a kérdésnek az eldöntésében, vájjon az adott esetben me'llék- fioglalkozásróll van-e szó, csupán annak a ímeg- állaipiitására szorítkozott, hogy a munkások egyidejűleg nem dolgoztak a saját gazdaságukban és idegen szőlőben is s ebből azt állapította meg, hogy a szőlőben való foglalkozást neim lehet a munkások mellékfoglalkozásának minősíteni. Azonban ez a körülmény nem volt elegendő annak a megállapítására, hogy mellékfoglalkozásról volt szó, mig az a ténykörülmény, hogy a saját gazdaságban kifejtett tevékenység nem egyidejűleg végeztetik valami más tevékenységgel idegen gazdaságban, nem döntőfontosságu annak a kérdésnek a megítélésére, hogy ez a tevékenység a munkaviszonyban alárendelt jellegü-e vagy sem. Az alperesi hivatal tehát abból a téves jogi felfogásból kiindulva, hogy már a fentem!i- tet.t ténykörülmény eldönti azt a kérdést, hogy a szociális biztosítási törvény 2. paragrafusa szerinti mellékfoglalkozásról volt szó, az említett alkalmazottak önálló, saját gazdaságukban kifejtett kereseti tevékenységüket nem hasonlította össize azon tevékenységükkel, amelyeket a panaszosnál fejtettek ki szolgálati viszonyban és pedig abban az irányban, hogy ezen tevékenység gazdasági és szociális szempontból másodrendü-e avagy sem. Tehát ebben a tekintetben a megtámadott határozat törvényellenes s ezért kellett megsemimisiteni a legfelső közigazgatási bíróságról szóló törvény 7. paragrafusa értelmében. Tehát a legfelső közigazgatási bíróság világosan kimondja, hogy abban az esetben, ha egy gazdálkodó átmenetileg a szőlőben is dolgozik, akkor mint szőlőmunkás nem esik biztosítási kötelezettség alá. Persze a munkaadók, hogy a büntetéseket elkerüljék, minden esetben kötelesek bejelenteni a munkásaikat, tehát az alkalmi munkásokat is, azonban azzal, hogy az illető munkások csupán alkalmi munkások. Amennyiben a biztosító nem osztja ezt a nézetet, úgy a törvény értelmében vizsgálatot köteles folytatni annak a ímegállapitására, hogy ez az alkalmi munkaviszony tényleg másodrendü-e. Rendkívüli minisztertanács dönt a Piiönix-ügyröl PRÁGA. — A minisztertanács tegnap este többek között foglalkozott a Pböndx szanálás iáinak kérdésével. Jelentések szerint bizonyos tekintetben sikerült közelebb hozni az ©gyes érdekelt körök nézeteit, az ügyben azonban végleges döntést nem hoztak. Tekintettel arra, hogy a Phönix moratóriuma Sínén lejár, a kérdéssel a jövő hét elején rendkívüli minisztertanács fog foglalkozni. (—) Az első negyedévi gabonakivitel részletes adatai. A statisztikai kimutatás szerint márciusban 53.097 mázsa kukorica került behozatalra Romániából a tavalyi 83.669 mázsával szemben. Az első negyedéviben 639 (809) q búza, 1290 (1471) q rozs, 611 (6492) q malomi tennék és 90.888 q kukorica került behozatalra. Kivitelre márciusban 272.362 q tbuza került a tavalyi 234 q-vial szemben. A buzatakanmány- lisztkiiviitel 11.722 (33.3-50) q, a roizstakarmány- lisztkivitel pedig 1607 (3) q-t tett ki. A kivitt búzából 1-551 vagon Ausztriáiba, 826 vagon Németországba, 409 vagon Hamburgba), 106 vagon Olaszországba és 32 vagon Svájcba került. Az első negyedévben összesen 737.384 q búza került kivitelre a tavalyi 393 q-val szemben. A malomi termékek kivitele az első negyedévben 73.193 (96.872) q-t tett ki. (—) Románia megállapította Csehszlovákia második negyedévi beviteli kontingensét. Bukaresti jelentés szerint Románia Csehszlovákia második negyedévi beviteli kontingensét. 275 millió lejben állapította meg az első negyedévi 450 millió Lejjel szemben. (—) Szeptember 3-án kezdődik a prágai őszi vásár. A prágai minitiavásáir vezetősége a kiállítókkal]! való megegyezés után az öszii vásár idejét szeptember 5-től 12-ig állapította meg. Tekintettel azonban ama, hogy az ősszel; is megrendezik az exportvásárt, így az őszi vásár már szeptember 3-án megkezdődik. (—) A Cseh Iparbank április 17-én Pokorny János ©Iraöklósével tartotta meg harminckilencedik közgyűlésiét. A közgyűlés jóváhagyta, az 1936. évii mérleget, amint azt nemrég már nyilvánosságra hozták, vallnmviint elfogadta a. többi napirendien te vő inditvá nyolcat. Meg választó t.- ták egyút tal, afr igazgatósági és Müg y előhozó tt- sági tagolhat.
