Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-02 / 75. (4221.) szám
1937 április 2, péntek* ^raxiai-A^ac&ar-hirlar 7 A keletszlovenszkói árviz pusztításának szörnyű mérlege Sürgős segítséget várnak a tönkrement gazdák ■■ ■ ■■ Vetőmagra, pénzbeli segélyre, adóelengedésre és a várható állatjárványok megelőzésére van szükség mindenekelőtt ■■■■■' Az egyesült párt megkezdte széleskörű segitő akcióját KASSA* •—* (Kassa! szerkesztőségünktől.) A keletszlovenszkói árvizveszedelem, amely az elmúlt héten már csökkenőiben volt, a húsvéti ünnepek alatti hatalmas esőzések következtében újból elérte régebbi kulminációs pontját* A legnagyobb pusztulás színhelyén, a Bodrogközben a vízállás mindenütt emelkedett és a viz- ár elborította újból a magasabban fekvő területeket is, amelyek átmenetileg megszabadultak az árvíztől. Legkritikusabb a helyzet Szolnocska és Zétény községek határaiban, de újra viz alá kerültek a Rád, Véke, Szűrte, Téglás, Lelesz, Tfezesalamon, Csemyő községek termőföldjei is. Megdöbbentő jelentések Az egyesült párt kassai kerületi főtitkárságához a járási szervezetek utján már mindenünnen befutottak a Jelentések az árviz pusztításáról és éppen ezek a pozitív adatokat tartalmazó jelentések nyújtanak megrendítő képet a minden évben megújuló árvizveszedelem 'ezidei szörnyű pusztításáról. A mostoha időjárás egész Kelet- szlovenszkón nagy mértékben fölifokozta a pusztulást és igy újból megmutatkozik, hogy mennyire sürgős a veszedelmes folyók és patakok szabályozása, amelyeknek minduntalan kiáradó vadvizei elsősorban a magyarlakta területeket pusztítják* A leginkább sújtott Bodrogközben az említett községeken kívül különösen .veszedelmes lett a helyzet Zemplén községben, ahol a viz már a házakba is benyomult. A község határát, a búzával, árpával, rozzsal bevetett területeket az árviz teljesen tönkretette. A községekbe e napokban a járási főnök Is kiszállt, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye és végső ve9zély esetére előkészítse a mentés munkálatait tízezer hold árterület egyetlen járásban A csatlakozó nagykaposl Járásban is óriási károkat okozott az árviz, miként arról az ottani járási pártszervezet vezetősége beszámol, Kis- szeknenc és Nagyszeknenc községekben a legnagyobb a pusztulás, hasonlóképen Maján község határában is. Itt mintegy 2000 hold termőterület került víz alá* Elpusztultak az Őszi vetések, főleg a lóher eültet- .vények, de viz alá kerültek a rétek és legelők Is. A Laborc ezen a helyen átszakltotta a töltéA község határából mintegy 560 katasztrális hold áll viz alatt. Komaróc határában 200 katasztrális hold szántóföld és 150 hold rét került viz alá. Jánok határában a Kanyapta patak öntött ki és mintegy ezer katasztrális holdat borított el, A község már régen kérte a patak szabályozását, de a kérés süket fülekre talált, ugyanúgy, mint az egyéb veszélyeztetett vidékeken. Hatalmas kárt okozott a Kanyapta Csécs községben is, ahol ezenkívül a csécsi patak is kiöntött. Itt közel háromszáz hold került viz alá. Tengerré váU A Sajó és a Csetnek áradásai valósággal tengerré változtatták az egész Sajóvölgyét és fölbe c sülbe te ti e n károkat okoztak a rozsnyói járásban. Pelsőc, Szalóc, Vigtelke, Páskaháza és Kuntapolca határai még mindig viz alatt állanak és Makranc községben még súlyosabb a helyzet, mert itt több, mint ötszáz holdat öntött el az árviz. A rohanó áradat itt egy fahidat is elsodort. A Bódva is kiöntött és főleg Tornaujfalu határában okozott jelentős károkat. Itt 340 hold került viz alá, de Szepsi határában is 25 holdat öntöttek el a Bódva szennyes hullámai, mert a folyót — ismételt sürgetések ellenére — még mindig nem szabályozták. Jelentős a kár a szepsi járásban még Zsarnó, Somod! és Him községekben is, e községek határaiban főleg kisbirtoikok kerültek viz alá. a Sajó völgye ben* Államgazdasági szempontból is elsőrendű kötelessége a hatóságoknak a gyors segítés, mert a tönkrement földek gazdái árviz ★ * után még uj vetőmagot sem tudnak szerezni a maguk erejéből. Az elpusztult vidékek lakossága azt kívánja, hogy az illetékes járási főnökök sürgősen állítsák össze a pontos kimutatást az okozott károkról és annak alapján nyomban kezdjék meg a természetbeni és, pénzbeli segélyezést. A tavaszi vetőmag kiutalása különösen nagyon sürgős, de távolról sem elegendő. A tönkrement gazdák hosz- szu időre nem fognak tudni eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek sem, ezért közbenjárást kérnek arra is, hogy ebben az évben adójukat elengedjék. A legtöbb helyen közvetett károkat is okoz az árviz. Igen sok községben májmétely- járvány lép föl a szarvasmarha-, juh- és kecskeállományban, amit minden esetben az árviz által megfertőzött legelő idéz elő. Az árvizsujtotta lakosság azt kivan ja, hogy a járvány elleni védekezés során hatósági támogatásban részesüljön, a szükséges gyógyszert az állam bocsássa rendelkezésre és a beteg állatokat a hatósági állatorvos díjmentesen vizsgálja meg. Az egyedül gyökeres segítség természetesen mindenütt az áradó folyók szabályozása volna és e kérdés sürgős megoldását az idei árvízkatasztrófa fokozottan teszi indokolttá. A munkaalkalmak teremtésében a folyószabályozásnak kellene végre első helyen szerepelnie, ez volna a leghatásosabb akció a munkanélküliség leküzdésére, mert itt a munka nemcsak jövedelmet, de valóságos kenyértöbbletet is jelent. I * az elmúlt két nap esőzései következtében az árterület mindenütt megnagyobbodott. Az okozott kár Pelsőc határában a legnagyobb, itt a legöregebb emberek sem emlékeznek vissza hasonló méretű pusztulásra. Az árvíz kimosta és tönkretette az őszi vetéseket és réteket. A károsult gazdák kétségbeesetten szemlélik vagyonuk pusztulását és a hatóságoktól várják a segítséget. A város legszegényebb lakóit sújtotta a komáromi talajviz Viz alatt áll a Vág és Zsitva árterülete Beszámolnak a részletes jelentések a töke- terebesi járásban beállott pusztulásról is. Itt főleg Hardicsa, Garany, Miglész, Tőketerebes, Vécse, Gerenda, Felsőkohány, Szécsudvar, Szécsmező és Parmó határában öntött el nagyobb területeket az áradat. A pusztulás képe A legfőbb helyen nemcsak az őszi vetéseikben okozott óriási kárt az árviz, hanem a tavaszi vetésekben is, nem szólva arról hogy számos épület és rengeteg ingóság esett áldozatul az árviz újabb pusztításának. Az egyesült párt — mint minden alkalommal — ezúttal is segítségére siet az árvizsujtotta gazdáknak és sürgősen eljár az illetékes hatóságoknál az elengedhetetlen segélyezés ügyéKOMÁROM. — Amint imiáír jielienitetitiüik,, Ko- iniáftoim külvárosait a fieilfalkaidit taHajviiz cealkinem 'teljesem eilöinitötifce. A külvárosokban főleg- a via- gyomtailiam mumlkáisaáig lakik. A házakat fétaéhe- íre® váz veszi köríti s a Bzememcsétillen lakóik már napok óta csak dieisizfeapallókom érintkeizhietoek ia külvilággal Az egyszerű házak döngölt padlóján a konyhákban és a házakban mindenütt feltör a talajvíz és sokhelyütt állandó készenlétben vannak a ház lakói, hogy a felfakadt vizet azonnal homokkal eltüntessék. A hetek óta tartó esőzés folytán több ház összedőlt, nyolc ház fala megrepedezett, úgyhogy a bennlakók álllanidló élieitviei&zélyinieik várnáik kittévé. Az Ariménteeitö Tán&ulat együk szivattyúja éjjel-nappal bizív ja ia felfalkadit talajvizeit, eiz azonban iáiig enyhít a helyzeten. A vár ros vezetősége megtette a szükséges lépéseket, hogy javitson az elöntött külvárosi lakók siralmas helyzetién. Több ház lakóit kilakoltatják 6 azoknak a lakóknak, akiknek háza mélyen fekszik, magasabban fekvő területeken, fognak ház- teillkieit nendeilkeizéftre bocsátani, hogy nj házat építhessenek. Az árviz döntötte az Erzsébet-szlget egyes készeit ás, azonkívül A Vág és Zsitva árterületein sokszáz hold áll víz alatt. A gazdáik kétségbeesett helyzetben vannak, mert kevés remény van rá, hogy a víz eltűnjön s az őszi vetés Is teljes megsemmisülésnek van kitéve. A talajvíz elborított több mintaifaískoíát és gyűrnöd csésze tét is. seket is. Nagykapos, Bés, Isike, Csicser, Mokcsakérész, Mogyorós községek határai szintén viz alá kerültek. Tragikus következményekkel járt az árviz Szír énfalva községben, itt a falu számos házába hatolt a viz és három házat elsodortak a hullámok. A nagy- kapoei járásban egyedül mintegy 10 ezer katasztrális hold területet öntött el az árvíz. Aránylag kisebb pusztulással, de igen jelentős kárral járt az árviz a nagymihályi járásban. Koposán község határában mintegy 100 hodd, Kisráska határában 80 hold, Nagyráska határában 100 hold, Abara község mellett 120 hold került viz alá, de jelentékeny területeket öntött el az árviz Magyarsas, Zeplénszinne, Gé- Zsény és Sólymos községek határában is. Menekül a lakosság A szobránd. járásban nemcsak a termőföldön, de a községekben is súlyos károkat okozott az árvíz. Sárosmező határában 140 hold áll yiz elatt, de a község 42 házába is behatóit a vi2 és a lakosok nagy része menekülni volt kénytelen. Dioska 15 házába hatolt be a viz, ÖrdÖgvá- gásban négy ház lakói voltak kénytelenek menekülni, Bunkos községben hat ház lakószobáit öntötte el az áradat. Kisebb-nagyobb területek kerültek viz alá Szenteske, Sárosrőcse, Szobránc, Éles, Poroskő, Kereszt, Kisgajdos és Alsóhalas községek határaiban. ( , A Hernád pusztításai Igen jelentékeny az árvizokozta kár a kassai és szepsi járásban is. A kassai járásban a Hernád öntött ikd Abaujszina, Kenyhec, Migléc és Günyó községek határában és mindenütt sok- Száz hold területen semmisült meg az őszi vetés. Günyó határában még 1932-ben védőgátat építettek. Ezt a gátat most az árvíz áttörte és még nagyobb területeket öntött el, mint azelőtt, a gát építése előtti időben. A kassai járásban egyedül négyezer hold területet borított el a viz. A kár méTtékét eddig nem sikerült megállapítani, mert a víz még változatlan magasságban borítja á főidet. A szepsf Járásban főleg Péder, Komaróc, Zsarnó és Jánok határában nagy a pusztulás. Péder községben a vetésekben százszázalékos, a rétekben nyolcvanszázalékos a kár. SzmHÁzKön^KriLTmA Budapesti színházak Bovaryné Flaubert'Baty színmüve a Vígszínházban BUDAPEST. — Istenem, mivé lett Gustav Flaubert világhíres, halhatatlan regénye a színpadon! Mi marad meg a szegény, boldogtalan, álmokat szövő, rettenetes valóra ébredő és a halálba menekülő vidéki asszonyka könnyekig megható tragédiájából? Egy giccs! Mintha egy Rafael-festmény helyére egy szobafestő képét tennők. Mert giccs ez a dramatizált regény, ahogyan azt Gaston Báty francia író és rendező a színpadra dolgozta át, — majdnem azt mondhatnék: szentségiörő 'kézzel. Az igazság az, hogy vannak regények, amelyeket nem lehet és nem is szabad színdarabbá változtatni. „Madame Bovary" ilyen regény. Többek között azért is, mert Flaubert nem a dialógusokon keresztül, hanem a helyzetek és események festésén keresztül jut el hősnője tragédiájához, amely — olvasva — meghat és megríkat, a. színpadon viszont — az epikus elem tultengése miatt —- érdektelen és helyenként bizony unalmas is. És ezen — sajnos — nem segít Bajor Gizi asszony átéléssel teljes, nagy lelki mélységeket föltáró, az ellentétes érzések minden árnyalatán fölzengő hangjának zenéje sem. Nagy hibája még az átdolgozásnak az is, hogy —• az antik tragédiák mintájára — a hősnő el nem mondott gondolatait, vágyait, kétségeit, lelkének vívódását szólamokkal (a szinlap „hangok"-mák névezi) mondatja el, ami erősen a stílus rovására megy és megfosztja a darabot a történés érdekességétől is. Gaston Báty húsz képre osztja Bovaryné színpadi drámáját. Ha ezek a képek a film gyorsaságával peregnének is le, még akkor sem volna egységes a darab, — hát még igy, ahogyan azt Hegedűs Tibor, a rendező — állítólag teljesen a párisi mintához alkalmazkodva — beállítja. Egy-két sikerült képet leszámítva, bizony csődöt mondott a fantázia és a találékonyság, .amely nélkül pedig ezt a darabot megrendezni a lehetetlenséggel határos. A színház, amely ebben a darabban — érthetetlenül — parádés alkalmat látott Bajor Gizi művészetének csillogtatására, elismerjük, mindent elkövetett, hogy az előadás révén mentse a menthetőt. Igazán nem rajta, hanem a darab szervi hibáin múlott, hogy a siker — Bajor Gizi nagyszerű és utolérhetetlen alakítása ellenére sem volt olyan átütő, mint amilyenre a szinház bizonnyal számított. Bajor Gizi mellett Góth Sándor Homais patikusa az egyetlen kifogástalan alakja az előadásnak, mert Gregus Zoltán Rodolphe-ja viszont kissé tulcsendes és szelíd. Somlay Artúr a férj szerepében eleinte lehangolt, későbben, de különösen a felesége öngyilkossága fölött érzett fájdalmában őszinte és nemes. A kisebb szerepekben igen jók Vend- rey Ferenc (Bournisien abbé), Gellert Endre (Justin), Bihary József (Hyppolite), Sitkey Irén (Homaisné) és elsőrangú Köpeczy Boócz Lajos (Lheurex). A „hangok" hibátlan és érzéssel teljes megszólaltatói Márkus Margit, Eszterházy Ilona, Ólvedy Zsófi és Váry Gyöngyi. André Cadon kísérőzenéje sokhelyütt nagy segítségére van a cselekménynek, amelyet igen hangulatosan és találóan fest aló. Vörös Pál díszletei szépek. A darabot Harsányi Zsolt fordította sok bravúrral és költői elmélyedéssel Josep hinecsászárné Kálmán Imre operettje a Városi Színházban A szöveg, amelyet Hérczeg Gé2a és Knepler Pál ácsoltak össze és amelyet a kitűnő és tehetséges Lányi Viktor jobb ügyhöz méltó ízléssel és tudással fordított magyarra, ennél az operettnél teljesen mellékes. Elég, ha annyit mondunk róla, hogy a szép martiniquei Beau- harnais Josephin és a huszonhatéves Napóleon szerelméről szól a megismerkedéstől egészen a császári koronázásig. Tudjuk, hogy ez a szerelem nem volt kölcsönös és főként nem volt zavartalan annak ellenére, hogy Napóleonnak egyetlen igaz szerelme volt. Ennél a darabnál Kálmán Imre zenéje a fontos, amely helyenként mór messze túlnő az operettmursiká keretén és valóságos vigoperává avatja a darabot. Kálmán muzsikája vérbeli művész és költő müve és ha itt-ott Wagner- és Puccini-, sőt Kálmán-reminiszcenciákkal is találkozunk a zenekarban, ez a muzsika csillog és ragyog, telve van kellemes és hatásos szépséggel és a hangszerelésnek akkora 'bujaságával és rafinériájával, hogy szlv- repesve gyönyörködhetünk benne. A mai úgynevezett „operettszerzők" gyötrelmes kántálása mellett milyen hihetetlen magasságban tündököl és zeng Kálmán Imre nemesveretü költészete! A Városi Szinház nagyon ki akart tenni magáért és a címszerep eljátszására Németh Máriát, a világhírű operaénekesnőt nyerte meg. A szinház törekvését megértjük és méltányoljuk, nem is beszélve arról a nagy anyagi áldozatról, amit Németh Mária szerepeltetése jelent. De — őszintén szólva *— nem értjük Németh Máriát. Miért Volt arra szüksége, hogy gyönyörű hangját, amelyet az egész világ megcsodál, valahányszor egy-egy operas2erepben felcseng, a2 operettsrinpad fárasztó és pihenést nem ismerő taposómalmába vigye? Hiszen igaz, mi is örömmel hallgatjuk hangjának szárnyalását, csodáljuk énekének erejét és színét, de a2ért valahogyan elszorul a szivünk, amikor ráeszmélünk, hogy Németh Mária leszállt az operettdeszkákra, ahová —- nem való. Mert nem való oda az, aki csak énekelni tud gyönyörűen, de az ope- rettszinpad egyéb kellékei felett nem rendelkezik. Németh Mária művészetének tartozunk vele, hogy ezt a kiruccanását az operett mezejét®
