Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-02 / 75. (4221.) szám

1937 április 2, péntek* ^raxiai-A^ac&ar-hirlar 7 A keletszlovenszkói árviz pusztításának szörnyű mérlege Sürgős segítséget várnak a tönkrement gazdák ■■ ■ ■■ Vetőmagra, pénzbeli segélyre, adóelengedésre és a várható állatjárványok megelőzésére van szükség mindenekelőtt ■■■■■' Az egyesült párt megkezdte széleskörű segitő akcióját KASSA* •—* (Kassa! szerkesztőségünktől.) A keletszlovenszkói árvizveszedelem, amely az el­múlt héten már csökkenőiben volt, a húsvéti ün­nepek alatti hatalmas esőzések következtében újból elérte régebbi kulminációs pontját* A legnagyobb pusztulás színhelyén, a Bodrog­közben a vízállás mindenütt emelkedett és a viz- ár elborította újból a magasabban fekvő terüle­teket is, amelyek átmenetileg megszabadultak az árvíztől. Legkritikusabb a helyzet Szolnocska és Zétény községek határaiban, de újra viz alá kerültek a Rád, Véke, Szűrte, Téglás, Lelesz, Tfezesalamon, Csemyő községek termőföldjei is. Megdöbbentő jelentések Az egyesült párt kassai kerületi főtitkárságá­hoz a járási szervezetek utján már mindenünnen befutottak a Jelentések az árviz pusztításáról és éppen ezek a pozitív adatokat tartalmazó jelen­tések nyújtanak megrendítő képet a minden év­ben megújuló árvizveszedelem 'ezidei szörnyű pusztításáról. A mostoha időjárás egész Kelet- szlovenszkón nagy mértékben fölifokozta a pusz­tulást és igy újból megmutatkozik, hogy mennyire sürgős a veszedelmes folyók és pa­takok szabályozása, amelyeknek minduntalan kiáradó vadvizei elsősorban a magyarlakta területeket pusztítják* A leginkább sújtott Bodrogközben az említett községeken kívül különösen .veszedelmes lett a helyzet Zemplén községben, ahol a viz már a házakba is benyomult. A község határát, a bú­zával, árpával, rozzsal bevetett területeket az árviz teljesen tönkretette. A községekbe e na­pokban a járási főnök Is kiszállt, hogy a szük­séges intézkedéseket megtegye és végső ve9zély esetére előkészítse a mentés munkálatait tízezer hold árterület egyetlen járásban A csatlakozó nagykaposl Járásban is óriási károkat okozott az árviz, miként arról az ottani járási pártszervezet vezetősége beszámol, Kis- szeknenc és Nagyszeknenc községekben a legna­gyobb a pusztulás, hasonlóképen Maján község határában is. Itt mintegy 2000 hold termőterület került víz alá* Elpusztultak az Őszi vetések, főleg a lóher eültet- .vények, de viz alá kerültek a rétek és legelők Is. A Laborc ezen a helyen átszakltotta a tölté­A község határából mintegy 560 katasztrális hold áll viz alatt. Komaróc határában 200 ka­tasztrális hold szántóföld és 150 hold rét került viz alá. Jánok határában a Kanyapta patak ön­tött ki és mintegy ezer katasztrális holdat borított el, A község már régen kérte a patak szabályozását, de a kérés süket fülekre talált, ugyanúgy, mint az egyéb veszélyeztetett vidékeken. Hatalmas kárt okozott a Kanyapta Csécs köz­ségben is, ahol ezenkívül a csécsi patak is kiön­tött. Itt közel háromszáz hold került viz alá. Tengerré váU A Sajó és a Csetnek áradásai valósággal ten­gerré változtatták az egész Sajóvölgyét és föl­be c sülbe te ti e n károkat okoztak a rozsnyói já­rásban. Pelsőc, Szalóc, Vigtelke, Páskaháza és Kuntapolca határai még mindig viz alatt álla­nak és Makranc községben még súlyosabb a helyzet, mert itt több, mint ötszáz holdat öntött el az ár­viz. A rohanó áradat itt egy fahidat is elsodort. A Bódva is kiöntött és főleg Tornaujfalu ha­tárában okozott jelentős károkat. Itt 340 hold került viz alá, de Szepsi határában is 25 holdat öntöttek el a Bódva szennyes hullámai, mert a folyót — ismételt sürgetések ellenére — még mindig nem szabályozták. Jelentős a kár a szepsi járásban még Zsarnó, So­mod! és Him községekben is, e községek hatá­raiban főleg kisbirtoikok kerültek viz alá. a Sajó völgye ben* Államgazdasági szempontból is elsőren­dű kötelessége a hatóságoknak a gyors segí­tés, mert a tönkrement földek gazdái árviz ★ * után még uj vetőmagot sem tudnak szerezni a maguk erejéből. Az elpusztult vidékek lakos­sága azt kívánja, hogy az illetékes járási fő­nökök sürgősen állítsák össze a pontos kimu­tatást az okozott károkról és annak alapján nyomban kezdjék meg a természetbeni és, pénzbeli segélyezést. A tavaszi vetőmag ki­utalása különösen nagyon sürgős, de távol­ról sem elegendő. A tönkrement gazdák hosz- szu időre nem fognak tudni eleget tenni fize­tési kötelezettségeiknek sem, ezért közbenjá­rást kérnek arra is, hogy ebben az évben adó­jukat elengedjék. A legtöbb helyen közvetett károkat is okoz az árviz. Igen sok községben májmétely- járvány lép föl a szarvasmarha-, juh- és kecske­állományban, amit minden esetben az árviz ál­tal megfertőzött legelő idéz elő. Az árvizsujtotta lakosság azt kivan ja, hogy a járvány elleni védekezés során hatósági tá­mogatásban részesüljön, a szükséges gyógyszert az állam bocsássa ren­delkezésre és a beteg állatokat a hatósági állat­orvos díjmentesen vizsgálja meg. Az egyedül gyökeres segítség természetesen mindenütt az áradó folyók szabályozása volna és e kérdés sürgős megoldását az idei ár­vízkatasztrófa fokozottan teszi indokolttá. A munkaalkalmak teremtésében a folyószabályo­zásnak kellene végre első helyen szerepelnie, ez volna a leghatásosabb akció a munkanélküliség leküzdésére, mert itt a munka nemcsak jövedel­met, de valóságos kenyértöbbletet is jelent. I * az elmúlt két nap esőzései következtében az árterület mindenütt megnagyobbodott. Az okozott kár Pelsőc határában a legnagyobb, itt a legöregebb emberek sem emlékeznek vissza hasonló méretű pusztulásra. Az árvíz kimosta és tönkretette az őszi vetéseket és réteket. A károsult gazdák kétségbeesetten szemlélik va­gyonuk pusztulását és a hatóságoktól várják a segítséget. A város legszegényebb lakóit sújtotta a komáromi talajviz Viz alatt áll a Vág és Zsitva árterülete Beszámolnak a részletes jelentések a töke- terebesi járásban beállott pusztulásról is. Itt fő­leg Hardicsa, Garany, Miglész, Tőketerebes, Vécse, Gerenda, Felsőkohány, Szécsudvar, Szécsmező és Parmó határában öntött el na­gyobb területeket az áradat. A pusztulás képe A legfőbb helyen nemcsak az őszi vetéseikben okozott óriási kárt az árviz, hanem a tavaszi ve­tésekben is, nem szólva arról hogy számos épü­let és rengeteg ingóság esett áldozatul az árviz újabb pusztításának. Az egyesült párt — mint minden alkalommal — ezúttal is segítségére siet az árvizsujtotta gazdáknak és sürgősen eljár az illetékes ható­ságoknál az elengedhetetlen segélyezés ügyé­KOMÁROM. — Amint imiáír jielienitetitiüik,, Ko- iniáftoim külvárosait a fieilfalkaidit taHajviiz cealkinem 'teljesem eilöinitötifce. A külvárosokban főleg- a via- gyomtailiam mumlkáisaáig lakik. A házakat fétaéhe- íre® váz veszi köríti s a Bzememcsétillen lakóik már napok óta csak dieisizfeapallókom érintkeizhietoek ia külvilággal Az egyszerű házak döngölt padlóján a kony­hákban és a házakban mindenütt feltör a ta­lajvíz és sokhelyütt állandó készenlétben vannak a ház lakói, hogy a felfakadt vizet azonnal homokkal eltüntessék. A hetek óta tartó esőzés folytán több ház összedőlt, nyolc ház fala megrepedezett, úgyhogy a bennlakók álllanidló élieitviei&zélyinieik várnáik kittévé. Az Ariménteeitö Tán&ulat együk szivattyúja éjjel-nappal bizív ja ia felfalkadit talaj­vizeit, eiz azonban iáiig enyhít a helyzeten. A vár ros vezetősége megtette a szükséges lépéseket, hogy javitson az elöntött külvárosi lakók siral­mas helyzetién. Több ház lakóit kilakoltatják 6 azoknak a lakóknak, akiknek háza mélyen fek­szik, magasabban fekvő területeken, fognak ház- teillkieit nendeilkeizéftre bocsátani, hogy nj házat építhessenek. Az árviz döntötte az Erzsébet-szlget egyes készeit ás, azonkívül A Vág és Zsitva árterületein sokszáz hold áll víz alatt. A gazdáik kétségbeesett helyzet­ben vannak, mert kevés remény van rá, hogy a víz eltűnjön s az őszi vetés Is teljes meg­semmisülésnek van kitéve. A talajvíz elborított több mintaifaískoíát és gyűrnöd csésze tét is. seket is. Nagykapos, Bés, Isike, Csicser, Mokcsakérész, Mogyorós községek határai szintén viz alá ke­rültek. Tragikus következményekkel járt az ár­viz Szír énfalva községben, itt a falu számos há­zába hatolt a viz és három házat elsodortak a hullámok. A nagy- kapoei járásban egyedül mintegy 10 ezer ka­tasztrális hold területet öntött el az árvíz. Aránylag kisebb pusztulással, de igen je­lentős kárral járt az árviz a nagymihályi járás­ban. Koposán község határában mintegy 100 hodd, Kisráska határában 80 hold, Nagyráska határában 100 hold, Abara község mellett 120 hold került viz alá, de jelentékeny területeket öntött el az árviz Magyarsas, Zeplénszinne, Gé- Zsény és Sólymos községek határában is. Menekül a lakosság A szobránd. járásban nemcsak a termőföldön, de a községekben is súlyos károkat okozott az árvíz. Sárosmező határában 140 hold áll yiz elatt, de a község 42 házába is behatóit a vi2 és a la­kosok nagy része menekülni volt kénytelen. Dioska 15 házába hatolt be a viz, ÖrdÖgvá- gásban négy ház lakói voltak kénytelenek me­nekülni, Bunkos községben hat ház lakószo­báit öntötte el az áradat. Kisebb-nagyobb területek kerültek viz alá Szen­teske, Sárosrőcse, Szobránc, Éles, Poroskő, Ke­reszt, Kisgajdos és Alsóhalas községek határai­ban. ( , A Hernád pusztításai Igen jelentékeny az árvizokozta kár a kassai és szepsi járásban is. A kassai járásban a Her­nád öntött ikd Abaujszina, Kenyhec, Migléc és Günyó községek határában és mindenütt sok- Száz hold területen semmisült meg az őszi vetés. Günyó határában még 1932-ben védőgátat építettek. Ezt a gátat most az árvíz áttörte és még nagyobb területeket öntött el, mint azelőtt, a gát építése előtti időben. A kassai járásban egyedül négyezer hold területet borí­tott el a viz. A kár méTtékét eddig nem sikerült megállapítani, mert a víz még változatlan magasságban borítja á főidet. A szepsf Járásban főleg Péder, Komaróc, Zsarnó és Jánok határában nagy a pusztulás. Péder községben a vetésekben százszázalékos, a rétekben nyolcvanszázalékos a kár. SzmHÁzKön^KriLTmA Budapesti színházak Bovaryné Flaubert'Baty színmüve a Vígszínházban BUDAPEST. — Istenem, mivé lett Gustav Flaubert világhíres, halhatatlan regénye a szín­padon! Mi marad meg a szegény, boldogtalan, álmokat szövő, rettenetes valóra ébredő és a halálba menekülő vidéki asszonyka könnyekig megható tragédiájából? Egy giccs! Mintha egy Rafael-festmény helyére egy szobafestő képét tennők. Mert giccs ez a dramatizált regény, ahogyan azt Gaston Báty francia író és rendező a színpadra dolgozta át, — majdnem azt mond­hatnék: szentségiörő 'kézzel. Az igazság az, hogy vannak regények, amelyeket nem lehet és nem is szabad színdarabbá változtatni. „Mada­me Bovary" ilyen regény. Többek között azért is, mert Flaubert nem a dialógusokon keresztül, hanem a helyzetek és események festésén ke­resztül jut el hősnője tragédiájához, amely — olvasva — meghat és megríkat, a. színpadon vi­szont — az epikus elem tultengése miatt —- ér­dektelen és helyenként bizony unalmas is. És ezen — sajnos — nem segít Bajor Gizi asszony átéléssel teljes, nagy lelki mélységeket föltáró, az ellentétes érzések minden árnyalatán fölzen­gő hangjának zenéje sem. Nagy hibája még az átdolgozásnak az is, hogy —• az antik tragédiák mintájára — a hősnő el nem mondott gondola­tait, vágyait, kétségeit, lelkének vívódását szó­lamokkal (a szinlap „hangok"-mák névezi) mon­datja el, ami erősen a stílus rovására megy és megfosztja a darabot a történés érdekességétől is. Gaston Báty húsz képre osztja Bovaryné színpadi drámáját. Ha ezek a képek a film gyor­saságával peregnének is le, még akkor sem vol­na egységes a darab, — hát még igy, ahogyan azt Hegedűs Tibor, a rendező — állítólag telje­sen a párisi mintához alkalmazkodva — beállít­ja. Egy-két sikerült képet leszámítva, bizony csődöt mondott a fantázia és a találékonyság, .amely nélkül pedig ezt a darabot megrendezni a lehetetlenséggel határos. A színház, amely ebben a darabban — érthe­tetlenül — parádés alkalmat látott Bajor Gizi művészetének csillogtatására, elismerjük, min­dent elkövetett, hogy az előadás révén mentse a menthetőt. Igazán nem rajta, hanem a darab szervi hibáin múlott, hogy a siker — Bajor Gizi nagyszerű és utolérhetetlen alakítása elle­nére sem volt olyan átütő, mint amilyenre a szinház bizonnyal számított. Bajor Gizi mellett Góth Sándor Homais patikusa az egyetlen ki­fogástalan alakja az előadásnak, mert Gregus Zoltán Rodolphe-ja viszont kissé tulcsendes és szelíd. Somlay Artúr a férj szerepében eleinte lehangolt, későbben, de különösen a felesége öngyilkossága fölött érzett fájdalmában őszinte és nemes. A kisebb szerepekben igen jók Vend- rey Ferenc (Bournisien abbé), Gellert Endre (Justin), Bihary József (Hyppolite), Sitkey Irén (Homaisné) és elsőrangú Köpeczy Boócz Lajos (Lheurex). A „hangok" hibátlan és érzéssel tel­jes megszólaltatói Márkus Margit, Eszterházy Ilona, Ólvedy Zsófi és Váry Gyöngyi. André Cadon kísérőzenéje sokhelyütt nagy segítségére van a cselekménynek, amelyet igen hangulato­san és találóan fest aló. Vörös Pál díszletei szé­pek. A darabot Harsányi Zsolt fordította sok bravúrral és költői elmélyedéssel Josep hinecsászárné Kálmán Imre operettje a Városi Színházban A szöveg, amelyet Hérczeg Gé2a és Knepler Pál ácsoltak össze és amelyet a kitűnő és te­hetséges Lányi Viktor jobb ügyhöz méltó ízlés­sel és tudással fordított magyarra, ennél az operettnél teljesen mellékes. Elég, ha annyit mondunk róla, hogy a szép martiniquei Beau- harnais Josephin és a huszonhatéves Napóleon szerelméről szól a megismerkedéstől egészen a császári koronázásig. Tudjuk, hogy ez a szere­lem nem volt kölcsönös és főként nem volt za­vartalan annak ellenére, hogy Napóleonnak egyetlen igaz szerelme volt. Ennél a darabnál Kálmán Imre zenéje a fontos, amely helyenként mór messze túlnő az operettmursiká keretén és valóságos vigoperává avatja a darabot. Kálmán muzsikája vérbeli művész és költő müve és ha itt-ott Wagner- és Puccini-, sőt Kálmán-remi­niszcenciákkal is találkozunk a zenekarban, ez a muzsika csillog és ragyog, telve van kellemes és hatásos szépséggel és a hangszerelésnek ak­kora 'bujaságával és rafinériájával, hogy szlv- repesve gyönyörködhetünk benne. A mai úgy­nevezett „operettszerzők" gyötrelmes kántálása mellett milyen hihetetlen magasságban tündököl és zeng Kálmán Imre nemesveretü költészete! A Városi Szinház nagyon ki akart tenni ma­gáért és a címszerep eljátszására Németh Má­riát, a világhírű operaénekesnőt nyerte meg. A szinház törekvését megértjük és méltányoljuk, nem is beszélve arról a nagy anyagi áldozatról, amit Németh Mária szerepeltetése jelent. De — őszintén szólva *— nem értjük Németh Máriát. Miért Volt arra szüksége, hogy gyönyörű hang­ját, amelyet az egész világ megcsodál, vala­hányszor egy-egy operas2erepben felcseng, a2 operettsrinpad fárasztó és pihenést nem ismerő taposómalmába vigye? Hiszen igaz, mi is öröm­mel hallgatjuk hangjának szárnyalását, csodál­juk énekének erejét és színét, de a2ért valaho­gyan elszorul a szivünk, amikor ráeszmélünk, hogy Németh Mária leszállt az operettdeszkák­ra, ahová —- nem való. Mert nem való oda az, aki csak énekelni tud gyönyörűen, de az ope- rettszinpad egyéb kellékei felett nem rendelke­zik. Németh Mária művészetének tartozunk ve­le, hogy ezt a kiruccanását az operett mezejét®

Next

/
Oldalképek
Tartalom