Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-11 / 83. (4229.) szám

12 rlír 1937 április 11, vasárnap Mondy Miklós: Be&’zélnek a ítáqiáioU (Sajó-Vidék kiadó, Rozsnyó.) A könyv szerzője — mint előszavában megírja — hét évig működött, mint görög-katolikus lelkész a kárpátalji Verhovinán. Kzidő alatt megismerte a ruszin népet jó és rossz tulajdonságaival együtt, megszerette veleszületett jóságáért s a rossz tu­lajdonait a nehéz életmódnak, a sors mostohaságá- nak, anyagi és szellemi elhagyatottságának szám­lájára írja. A könyv alapvonása így a szeretet és a részvét s célja az, hogy másokban, a segítésre hi­vatottakban is ugyanezt a szeretetei és részvétet keltse föl. A könyv nem szociográfiái tanulmány, nem is folklorisztikus kutatás eredménye — az iró könv- nyebb végét fogja meg a dolognak — anekdotákat szed össze a riiszinség életéből s azokat adja elő egyszerű, keresetlen formában. Ebből az eljárás­módból folyik, hogy riividebb-hosszabb elbeszélé­sei, — sokszor pár soros adomák ezek, — az élet felszínén mozognak s a lélektani következtetést is legtöbbször az olvasóra bízzák. Az elbeszélések csoportosításában sincsen rendszer, humor és tra­gikum váltogatja egymást bennük, mintha a ter­mészeti erőknek kénvre-kedvre kiszolgáltatott primitív nép változatos életét akarná evvel is jelle­mezni. Az adomákat se válogatja össze kritikával, vannak közöttük olyanok, melyek közismertek, ál­talánosak s nem tőről-szakasztottaknak, csak a ru- szinság életére alkalmazottaknak tűnnek föl. Ha a könyv szerzőjének nem volt más célja, mint, hogy — amint maga is irja: „Könyvem szóra­koztasson, tanítson és hasznára legyen a ruszin népnek*4, ezt a célt elérte. Határozottan szórakoz­tató az olvasása, sok mindent megmagyaráz, amit a távolról szemiélő nem ért meg s hasznára lehet a ruszin népnek, ha minél tágabb körben megisme­rik a, hegyvidéki elzárkózottsághan sinyló'dő külö­nös nép életét szociális és kulturális bajainak forrását. Kár, hogy az iró néni fordít gondot a magyar nyelv tisztaságára, ami a kisebbségi helyzetben, ahol nyelvünket amúgy is ezer veszély fenyegeti, különös kötelesség lenne, —yf— (*) Telek A. Sándor uj verskötete *ajtó alatt. A •magyar sors bánatos szavú lírikusának, a rima­szombati Telek A. Sándornak uj verskötete most késéül a Rábely-féle könyvnyomdában e előrelát­hatólag május folyamán kerül forgalomba Az uj kötet, amelynek „Isten tenyerén“ a címe. a költő legújabb verseit tartalmazza és 9 koronás árban már lis megrendelhető » szerzőnél vagy a kiadónál Rí m asz omba tbac. (*) Meghalt Pathé. Párisból Jelentik, hogy a francia filmgyártás megalapitója, Émile Pathé Pauban meghalt. A Pathé—'fil­mek a filmgyártás őskorát jelentik, első filmemlékeinket, Zígotto és társai korát. Az első szinesfilm alkotója is Pathé volt, (*) Szonja Henie a karrierjéről. Az aimeráka-i lapok mimika tárnái megkérdezték S'zonjja. Héráéit a „Jégih-ercegnő" felvételed afailmiálbál, hogy miképpem határozta ;etl magát a® aranyi dkeőség- ífetl járó koircsolyázáB ée Teitsenryizés abbahagyá­sára, A művésznő erre elmondotta, hogy kicsi koraitól (kezdve émdekellte öt a israinpad világa, RaOiebt-itáiniooemő aika.rt tanná és huszévíes (koráiig tántootoi itiaimult, A korcsolyázás lazietrtabe meim- sport- (ham-em imüvésze-t is s -ehhez sztiükséigie v ott a táncra is. A nyilvános sízeirepltést. miéig- f-zokta és igy nem volt otk. hogy nie fogadja el a füímgyáir meghívásait. A fiilimsaenspliée Ikiüvet- ■k ez téten nemi fogija abbahagyni a ko-rceo-lyá- zásit, csaik a, versenyzést. Igyekszik magáit itlöké- tatesiteini, merít, most imáir ibizezeinnyii néző he- yett a moziközönsé-g milliói előtt lógja magát- produkálhatni és miniden íillimgélben ujalbib pro­finkéi ókait alkar nyújtaná. (*) Rövid fihnhirek. Cecil B. de Mille a Paramouwt számára uj filmet forgat, amely a X IX. századiba n játszik. — Gr óta Ga rbó szá­mára a Metró filmgyár vígjátékot keres és nyilvános pályázatot árt ki, amelyen mindenki résztvehet. — Wicki Baum a 25 tlbe Century Fmc gyár számára forgató könyvet készít.. — Zola Emil életét a Wamer-gyár viszi filmre. A fii miben Zola alakját Paul Móni, Dneyfuss ka­pitány alakiját Jóséra Sohlidkraot személyesíti meg. — Clark Gabié játsza a főszerepet a Metró-gyár ^BenHu/r" ckniti uj filmjében. Ezt a nagy sikert aratott némafilmet ugyanis most hangosfilmmé alakítják át. — A bécsi fil!ntr gyártá* újra lassan megindntt; és bánom fil­met forgatnak, amelynek főszerepeit Liáné Maid, Paul iHönbiger, Maria Andengasl, Hams Moser és Leó Elezék ját-száik. — Rudo-B Eors- terrel a főszerepiben egy (bécsi gyár júniusiba® filmet forgat, amelynek címe „öloidaágta tá­lal". - - Josef von .Stemberg nemsokára béfle- jezi az ,/ln, GlandLus" felvételeit, amelyek Korda dledhaini materi rtateu készükneik. — Farka* Mikitós filmre viszi Klaband ndléglbirü drámáját, a ,rKnédakörtM. — Puskin „Kgne Óame" tárral világhírű müvét egy ipóuüwl gyár ráerftt meam. — Ervin Pifmtot Párisbwn fiíW rk akarja, vtbrnl a Svejket. >— Znkor Ajdwffnaík 9, Pranom kornimiy 2f> évee fílnrujnibíleimm al­kalmából a becH^'iledijjeod .jt^^'s/djél ado­Két irodalmi jubileum: Charles Dickens-Karl May A napokban volt százhuszonöt éve, hogy Dickens megszületett és munkái ma is a legelső helyek egyikét foglalják el azon a listán, amely az igazán nagy könyvsikereiket tünteti föl. Dickens kivétel nélkül minden ország lakossá­gára nagy hatással volt, de ma a legérdekesebb, hogy milyen nagy népszerűséghez jutottak az írásai Szovjetoroszországban. Az uj orosz kiadásban másfélmillió példányban forog közkézen Dickens három-négy főmüve. Az Izvesztija azzal magyarázza a siker okát, hogy Dickens mindig gyűlölte a „társadalmi igazságtalansá­gokat" és életének első percétől az utolsóig a szegények pártján foglalt helyet. Twist Olivér íróját azonban nem lehet vö­rösre mázolni. Hiszen Dickens értett ahoz, ho­gyan kell az igazságot minden irányban kimon­dani, fölfelé és lefelé egyaránt. Még életében szerte a világon négymillió példányban fogytak el a regényei, halála után pedig újabb négymillió­ban kerültek piacra. Soha ilyen írói karriert nem látott a világ. Mai népszerűségének van egy rendkívüli oka. Ugyanis a Pickwick Club megjelenésének évében úgy látszott, hogy Anglia polgárháború szélén áll. A politikai, ipari és agrárjellegű nyugtalanságok egymást követték, a választójogi harc megbolygatta az uccát és a gyárvárosokban a munkások megostromolták a gépeket. Az átalakulás előjelei a legkülönbözőbb vonatkozásban jelentkeztek. A technika háttérbe szorította a szellemtudományokat, a természet- tudomány pedig a filozófiát. 1834-ben az angol reformparlament megszavazta az uj szegénytör­vényt. A harc nemcsak elméleti, hanem gyakor­lati is. Twist Olivér megmutatja a házasságon kívül született gyermekek szörnyű sorsát és annak az igazságtalanságát, hogy az uj törvény fő­képen az anyát teszi felelőssé ezeknek a gyermekeknek fölneveléséért. Twist Olivér küzd a szegénység ellen, de a szegényházi rendszer ellen is. Fejetetejére állított világban kezdte meg tehát pályáját Dickens és ma is a feje tetején áU a világ. Hasonló problémák izgatják ma a világot, mint akkor, habár más köntösben és más színezetben jelennek meg. Akkor sem tudták, mit hoz a holnap és ma még kevésbé tudjuk, Vájjon a nagy népsze­rűségnek nem ez az egyik legfontosabb ma­gyarázatai Dickens nyomorban élt és a nyomor évek­nek hatalmas emléket állátott. A Copperfield Dávidban fölvonul a környezete, a Kis Danii­ban az adósok börtönét eleveníti meg. Sokhe­lyütt nehéz elválasztani a valóságot a költészet­től. Azután lassanktot javulni kezdett a sora. Ujságiróskodott, majd belekóstolt az irodalomba és az első kiruccanás olyan sikerrel járt, hogy a koldusszegény fiatalember anyagi helyzete -ro­hamosan javulni kezdett. Ezt a gazdagságot cso­dálatosan fejlett üzleti szellemmel tudta növelni. Az első könyvet kétszáz fontért irta és a vé­gén elérkezik odáig, hogy' egy regényéért 4000 fontot kap. Rengeteget dolgozott és erre ve­zethető vissza házasságának fölbomlása is, Huszonnégyéves volt, amikor megnősült és a házasság huszonkettedik évében következett be a válás. Azokat a meleg hangokat, amelyeket regényeiben megüt, feleségével szemben ritkán találta meg. Harc folyt benne a feleség és a munka között. Volt idő, amikor igyekeztek minél több rosz- szat mondani Diekensről. Fölhozták alakjainak homályosságát, a regények laza kompozícióját és sok mást. Azután úgy beszéltek róla, mint aki a 19. század egyetlen reformátora volt. Túlzott mind a két beállítás. A nagy Dickens-regény utolsó fejezete három évvel ezelőtt zajlott le. Meghalt utolsó fia és napvilágra kerültek a tit­kos dokumentumok. A levelek világosságot ve­tettek az iró házaséletére. Henry Dickens halálában volt valami kísérte­tiesen sorsszerű: a régi jó idők poétájának, a karácsonyi ünnepek felejthetetlen megörökitő- jének fiát karácsony napján gázolta el a lon­doni uccán az uj idők reprezentánsa: egy ro­hanó autó. Mint a legújabb statisztika bizo­nyítja: a Dickens-romantika tovább él. * * * A másik „jubiláns" May Károly. Huszonöt éve van, hogy meghalt és most a nemzeti hős szobrát akarják róla megmintázni, Sokkal nehe­zebb föladat, mint Dickens aktuálissá tétele. An­nakidején a Winnetou-regények hozták meg May Károlynak a hatalmas népszerűséget, amely annál csodálatosabb, mert a regényekben sze­replő világot a valóságban sohasem látta. Ez volt a különbség Winnetou és egyéb regényei között, mert mielőtt a többit megírta, legalább igyekezett tájékozódni arról, hogy milyen vidé­ken játszódnak le az abban megrajzolt esemé­nyek. May kalandjai meglehetősen egyoldalúak voltak: valamennyi a börtönben végződött. Egé­szen fiatal gyerekkorában keveredett először bajba. Már akkor lecsukták. Ettől fogva igen gyakran le volt csukva és a börtönben rájött, hogy az időt sok -mindenre föl lehet használni. Olvasmányokat kapott, majd irogatni kezdett és a fantasztikus kalandregények gyors egymás­utánban kerültek ki a keze alól. Mikor kisza­badult, jó áron értékesíteni tudta őket. Folyta­tásos füzetekben jelentek meg ezek az írások és a hatás kedvéért May Károly meg is toldotta őket pikáns részletekkel. Ebből később pöröskö- dés is támadt, mert volt úgy is, hogy a kiadó maga íratta bele valamilyen lektorral ezeket a pornográfiákat. Irodalmi pályájának első fejezete nem tartott sokáig. Eltűnt és közben egy gyújtogató banda vezére volt. Újra börtönbe került, majd plágium­váddal viaskodik és azután megint csak kalan­dorregényeket ir. Rövid idő múlva villát is vá­sárolhatott magának, amelyet nagyon egzotikus stílusban rendezett be. A villa elsőemeleti abla­kából kitömött oroszlán vicsorította fogait a já­rókelőikre, íróasztalán egxótikus revolverek és pipák hevertek, a szobák falain fegyverek tö­mege lógott Ebből a villából lett később a May Káról y-muzeum. A világháború teljesen háttérbeszoritotta a May-történeteket. Legtovább még Németország­ban tartotta magát, de a nagy politikai átalaku­lás itt is ártott regényeinek. Könyveiből hiányzik a személyes élmény ere­je, alakjainak hamis romantikája pedig hely­telen irányba tereli a nagy föladatok elvégzé­sére hivatott uj nemzedéket. Ennek ellenére az ifjúság hü maradt régi ideáljához és Win­netou íróját a harmadik birodalom ifjúsága még mindig nagyon szereti. A német lapok már meg is Írták, hogy May regényei amerikai földre ültetik át a német őslegendát és Win­netou nem más, mint Siegfried alakja, rézbőrü környezetbe vetítve. Dickens-kultusz keleten, May-kultusz nyu­gaton, 1937-ben. Vájjon milyen következtetése­ket von majd le ebből a két tünetből az eljöven­dő korok történetírója? (*) Egy hivatal, amely színészt és állatot perc­nyi pontossággal szállít. Az araíe-rilkiaiiífíillmiéílieitbiein maigyíha.fcallliniu intézmény a Caissing OlfiHiicie^ a.z ugym-evez-ett. firaenieposzitó Ihiilv-atol, lamreiliydneiz a filmgyáraik kül'önlegiee &ziüki&égMieiik Iküeiliégiiitié- eéne i-oird'uiliniak. MIMIbu síziemeic^en,, ífiütyültnii itujdló aggaistyá.Tv, megnyerő külisieijü a ingo] főíur oifct mind Talkitiáiro-n van. A „Dzsungel] kiirá;l!yniő|je“ eii- Trai filmnél egzortákims állatok egész itiömegé-re, majm-okna. eMántiolknia. zsiiraff-okina-, orosziliáinoik- r-a és tigrisekre voíl't. szükség. Az áilöiaitolkiait a hiivaltail, -a felvéteti napiján percnyi pontossággal! le is száilliiihotba. Irodalmi szerkesztünk üzenetei Ember ébredj! — Emlékszel édes? — Edkoipta- to-tt frázisok, a. ivorselée technikai ;köv-etélményéi­ről a legikczdeMegese'M) Fogalma sln-cfl. — Elseje. Elbeszélése közönséges, szellemtelen, semmi gon­dolkodni val-ót nem nyújt. *— -Ki ar életében. — Életünk. — Temetőben. — A®t írja, tizenhét éves. Ehhez képest versei elég -sikerülteik. Sokat kell a'/.owba® még tanwlinla, dolgoznia, hogy nyilván nomég élé állhasson vplflk. áj? Írás is csak olyan mesterség, mint máé, m inasból nem lehet azon­nal. mester, Oeak aa írótól a©l Is (megköveteli a közön-bég, hogy a maga, önálló gondolatait adja, no a más által már olkoptatott eszméket, vagy semmitmondó szavakat, — Tizenöt évet Tisztelet­reméltó megadó hite én lelkesedése a Szemtatya Iráni ám «ut a forrna, melyben erről a versét őez- ezetákolta, nem méltó magá/lio# az eszméUiez sem, melyet, ki akart fejezni. — A lélek tükre. Ha maga Is tudja, hogy verse nem állja lld a hét iptró- bát — (vr. elsőt sem állja ki. m órtelmesség pió- bájáL, - mért kübli be, 'inért kiváuja a köz­(*) Megfilmesítik a „Fekete gyémán- tok‘‘-at. Egy budapesti filmgyártó cég film­re viszi Jókai világhírű regényét, a „Fekete gyémántok‘‘-at. Az uj filmet májusban -kez­dik forgatni és a fii'm rendezésére a fiatal! és nagyte-hetségü Vajda Lászlót kérték föl. (*) Néger rádiótársaság. Newyorkból je­lentik: Néger rádiótársaságot akarnak lét­rehozni Amerikában. Az uj társaságnak öt adóállomása lenne és pedig Newyonkban, Csikágóban, Filadelfiában, Los Angelesben és New Orl'eansba-n. A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye —----­A 1S- *xámu rejtvényeket megfejtette: (olvasható név és pontoscim:) SPORT A CsAF-MLSz (• esehszlovákiai Magyar Labdarugók Szövet? égé) HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI: A Komáromi FC-nak a 300 Ke pénzbírság ellen •beadott panaszát, mint olyat nem lehet tárgyalni. Amennyiben a KFC azt mint föllebbezést akarja tárgyaltatni, küldje be a 30 Ke föllebbezési dijat. (’D. 80/37.) Az Ér-sekuijvári SE-nek a Holzer-ügyben beadott fellebbezését a CsAF eluta6Ította, azonban a bün­tetésbe a-z előzetes, fölfüggeszt-é&t beszámította. (D. 215/37.) Gzinder Frigyest H‘AC Rapid—FK Niemes a CsAF kétszeres igazolás kísérlete miatt 1937. III. 31-től IX. 30-ig fölfüggesztette. (Ny. 201/37.) Alábbi katonaját-ékosoknak a ÖsAF játékenge­délyt adott: Takács Albert Szenei SK—-SK Sparla Kutná Hóra, Lenéka József Muzslaí AC—DS'K Lipnik n. Becvou; hatálytalanította: Gulyás László Tornaijai SC—SK Vr-anov n. T. (Ny. 263, D. 267/37, Kp. 251/36.) KozseLszky Ferenc (Kassai TSE) törlését kéri; fölhívjuk az egyesületet, hogy nevezett igazolvá­nyát, valamint esetleges megjegyzéseit, követelé­seit 8 napon belül küldje -be. (É. 275/37.) A Csehszlovák Kupával kapcsolatban lejátszandó Magyar Kupának Nemee Miklóstól kidolgozott ter­vezetét az t. B. a Tanulmányi Bizottság elé utalja: a TB ülését az I. B. f. hó 13. este 8 -órára hívja össze. (-S. 286/37.) A Munkácsi SE-et fölhívjuk, hogy Színi László igazolványát, anyakönyvi kivonatát 8 napon belül küldje be; nevezett játékjogát a CsAF egyelőre fölfüggeszti. (Kt. 288/37.) Az Ungvári MTE-et az 1. B. a, Kerület javaslatá­ra J. hó 19-ével fölfüggeszti a BT-nek járó 55.50 Ke megfizetéséig. Az összeg megfizetésével — mit á kerület közöljön velünk — fölfüggeszt őse automati­kusan hatályát veszti. (Kt. 290/37.) A CsAF IV. 1-ével kiadta az alábbi játékosokat: Krajcsovics János Diószegi SC—öK Prístav. Deu- telbaum Sándor Zvolensky TK—Ipolysági FC, Le- porisz József Ipolysági FC—TK Krupina, Lóczi Fe­renc Dévai TE—MLSz Budapest, Jurenkó József Kassai AC—ŐSK Kosice; érTénytelenitette: Dein hardt József Galántai SE—SK Slov. Slavi-a Lucenec (várakozási időben). — (Ny. 212. D. 196, 223. 264, É. 157, D. 226/37.) Az I. B. kiadta az alábbi játékosokat: Deinhardi József Galántai SE—8K Slov. Slavia Luoénoc (uj átlépés), Rüzióka Miloslav Királyhelmeci SC—FÁK Michalovee. (D. 226, Kt. 126/37.) Az Igazgató Tanács f. hó 2-1-én este 8 órakor tartja ülését. A CsíAF közgyűlése az alábbi szabály-módosítá­sokat határozta el: Az Átig szab. 4. §-ái következőképpen változtat­ta meg: „Az összes átlépésnél, amikor a játékost egyesülete nemi adta ki, 6 havi várakozási idő van megállapítva. Ha azonban az anyaegyesület meg­adja a. játékengedélyt, a játékos az uj egyesülete színeiben azonnal az átigazolás keresztülvezetése után szerepelhet; eme keresztülvezetéenek 4 na­pon belül meg kell történnie." — (Ennek követ­keztében törli az 5. § B. bekezdését.) Eme válto­zást. 1937. V. 1-től kezdődőleg a legközelebh-i ren­des közgyűlésig pró'baképen vezeti be. Az alszövet- ségek jogosultak az enie határozat szerinti gyors tott átigazolásért kezelési költséget, szedni, amely­nek nagyságát a legközelebbi tanácsülés állapítja meg. Az Á-tig. szab. 8- §-t a köv. uj bekezdéssel egé­szíti ki: „Eme § határozmányai ne-m vonatkoznak a fizetett játékosok átlépésére." Az Álig. szab. 12. § D. bekezdésében törli a „ ... ugyanezen időben ..szavakat. Az Átig. szab. 12. § E. bekezdését a következők­kel egészíti Iki: „A követelés ellen a játékos pa­naszt adhat be, m. p. ama naptól számított egy hónapon belül, amikor a követelés a hivatalos lap­ban megjelent." (Megjegyzés: Minthogy a CsAF hív. lapja a Rekord, ennek megjelenési napja a mérvadó; a PMH-ban való megjelenésnél kb. 9 na­pot- kell levonni a szövetségek közti átlépéseknél!) Az összes fizetett játékosok részére ugyanazt- a kivételt állapítja meg, alminőt a CsAF az Átig. szab. 13. § 5. bekezdésében az állami liga egyesü­letei részére engedélyez. Az Amatör-szab. 21. § 5. bekezdését következő­kép módosítja: ,.A bizottság határozatát a kor. vá­lasztmánynak terjeszti be közlés végett. Ez. a meny­nyiben a határozatott hiv. lapjában nem közli, el­küldi azt a szövetségének.i; Az Amatör-ezab. 23. §-át uj. 5. bekezdéssel egé­szíti ki: „Ama egyesület, amely a játékosnak uj szerződésért vagy a szerzödiés meghosszabbításá­ért. bizonyos összeget fizet, büntetésben részesül, m. p. a) 1. esetben: liga-egyesület UOOO Ke, div. egy. 500 Kö, a többi egyesület 300 Kö pénzbirság- ban, b) a játékos felfüggesztésben, szabad mérle­gelési szerint. Eme. módosítás következtében töröl­ni kell az „Irányelvek az egyesületek és fiz. játé­kosok részére" D. 7. pontját, (Rekord 12. sr) 1A. CsAF közgyűlése kimondotta, hogy a n yugat- r zlov. div.-'bán 1937-ben 1, 1938 ba-n 2 elvesül ét­erik ki. r h - 4 frA*-MUk títteá'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom