Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-01 / 74. (4220.) szám

T>RS<íAItA\\GÍiAR-HIRIiAP 1937 április 1, csütörtök. csak az európai és főleg a földközi-ten-j gcri status quo-t védi. Róma nem akarja, hogy a bolsevizmus Oroszország révén, Oroszország pedig a bolsevizmus révén behatoljon a Földközi-tengerre. Ez szerintük katasztrófát jelentene Euró­pára és súlyos veszedelmet Olaszország számára. Borsky úgy találja, hogy ezzel a fejtegetéssel megerősítést nyert az a ma­gyarázat, hogy Belgrád a kommunista-ellenes politika talaján találkozott össze Rómával. Belgrád ezt a politikát becsületes őszinte­séggel gondolja, míg japán, Németország és Olaszország elsősorban Oroszországot gondolják ellenfélnek, akármilyen állam­forma is van Oroszországban. Ezzel egy­úttal adva van az is, hogy ez a politika egyúttal Moszkva szövet-1 ségesei ellen is irányul, tehát Anglia, Franciaország, Amerika. Csehszlovákia és Románia ellen is. A Temps idézi Ciano lapjának, a Telegram­nak bejelentését, hogy Olaszország elej­tette eddigi jelszavát, hogy az Adria maré nostro. A legújabb fejtegetések szerint az: adriai tenger csak nagy ut, amelynek a tu­lajdonosa a partján lakó két állam. Olasz­ország és Jugoszlávián kívül egyetlen más: állam sem dicsekedhetik majd azzal, hogy uralkodik az Adrián. A Temps szerint Olaszország és Jugoszlávia kölcsönösen garantálják egymásnak az adriai tengert egy harmadikkal szemben, hogy ez a ten­ger ne váljon — miként Ausztria-Magyar- ország idején volt —■ germán tengerré. Né­met részről egészen más magyarázatot ad­nak, Eszerint itt Az olasz király magyar honvédezredesi egyen­ruhában lép magyar földre Jugoszlávián át utazik az olasz uralkodópár Budapestre ■■■ A jugoszláv határon hivatalosan fogadják MILÁNÓ. — A Corrierá delta Sera tegnapi számában első oldalon nagy tudósítást közöl az olasz uralkodópár budapesti utazásáról, ottani programjáról és azokról a fontos külpolitikai következtetésekről, amelyeket ehhez a nagy­jelentőségű eseményhez fűznek. Az olasz ural- kodópárí az olasz-jugoszláv határon hivatalo­san fogják fogadni és ugyancsak hivatalos ün­nepélyes fogadtatásban részesítik a jugoszláv- magyar határon is. Az olasz király mint a ka­posvári honvédezred tulajdonosa magyar hon­védezredesi ruhában lép magyar földre. Az olasz királyi pár budapesti fogadtatása mesébeillő, káprázatos lesz. A budai királyi palotában jelen-. lég kétszázhusz műépítész és kézműves dolgo­zik a várpalota egyik lakosztályának tatarozás! munkálatain. Ebben a lakosztályban fog lakni Budapesten az olasz uralkodópár. Budapesti tar­tózkodásuk alatt nagyszabású ünnepi fogadta­tások, hajókirándulás és nagy katonai dísz­szemle szerepel a programon. A magyar határon Bethlen is fogadja az olasz királyt BUDAPEST. — A 8 Órai Újság olasz- országi jelentés alapján azt irja, hogy az olasz ural'kodópárt a magyar határon, Nagykanizsán a hivatalos személyiségeken kívül gróf Bethlen István volt miniszter­elnök is fogadni fogja mint a kerületnek or­szággyűlési képviselője. Tudvalevő ugyan­is, hogy gróf Bethlen István volt az, aki miniszterelnöksége idején először kezdemé­nyezte Magyarországnak az Olaszország felé irányuló külpolitikai közeledését. A képviselőhöz megkezdte a legfelső köz- igazgatási bíróság novellájának tárgyalását Meissner előadó elismeri, hogy az adóügyi anomáliákban maga a nemzetgyűlés és a kormány sem tudott orvoslást elérni Olaszországnak Anglia küzdelméről van szó. ellen irányuló Olaszország azért békült ki Belgráddal még ; nagy áldozatok árán is, hogy megelőzze! Belgrádnak Angliával való megegyezését. Ez ellen szól viszont, hogy Anglia nem is lehet ur az Adrián, hisz nincs itt támpontja. Hogy Angliának nem sikerült megegyez­nie Belgráddal, az a bolsevista-ellenes belgrádi politika folyománya, amely Belgrádoí szükségszerűen Anglia ellen, illetve Anglia mostani bolsevista politi­kája ellen is sodorja. Ez a magyarázat tehát a jugoszláv-olasz paktumot a kommunista-ellenes front for- ipulájába sorozza be. Benei elnök belgrádi programja PRÁGA. — A sajtó bőven foglalkozik Benes köztársasági elnök belgrádi utjának programjával. Benes elnök vasárnap dél­után indul el Prágából. Utján Sárnál kan­cellár, Bláha tábornok, Strimpl szertartás­mester, Smuíny követségi tanácsos és dr. Remza, az államfő személyi titkára kiséri el. Az elnök április 5-től 7-ig lesz Jugo­szláviában. Résztvesz a parlament épülete előtt tartandó katonai szemlén, a tiszteleté­re adott díszvacsorán és egy nagy foga­dáson. Benes köztársasági elnök koszorút fog helyezni Sándor király oplenaci szarko­fágjára és az ismeretlen katona sírjára. Belgrádi látogatása alatt politikai tárgya­lásokat folytat Pál kormányzó herceggel,1 Sztojadinovics miniszterelnökkel és más vezető politikusokkal. Hodza bukaresti útja BUKAREST. — Az Adaverul cimü lap azt a hirt közli, hogy hivatalos értesülés szerint dr. Hodza Milán csehszlovák miniszterelnök május 10-én, a román nemzeti ünnepen Bukarestbe utazik. A csehszlovák miniszterelnök ekkor vi­szonozza Tatarescu román miniszterelnöknek legutóbbi prágai látogatását. Alhlrek Hodza balatoni tartózkodásáról BÉCS. — Kedden este az a hir terjedt el az osztrák fővárosban, hogy Hodza Milán cseh­szlovák miniszterelnök az ünnepek alatt meg­szakította semmeringi üdülését és a Balatonhoz utazott, ahol Balatonaligán meglátogatta ottani villájában Kánya Kálmán magyar külügyminisz­tert s vele fontos politikai tárgyalásokat foly­tatott. A hirt az United Press budapesti levele­zője telefonálta Becsbe. BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A Hodza és Kánya találkozásáról el­terjedt bécsi hírekkel kapcsolatban illetékes magyar helyen kijelentették, hogy a dolog telje­sen légbőlkaoott kitalálás, ugyannyira, hogy inég cáfolni sem érdemes. I PRÁGA. — A prágai nemzetgyűlés mindkét háza szerdán délután nyitotta meg tavaszi ülés­szakát. A képviselőház délután félnégy órakor, a szenátus pedig délután félöt órakor tartotta ülését. Mindkét házban benyújtották a polgári tör­vénykönyvre és a bíróságok illetékességére vonatkozó törvényjavaslatot. Mind a két ja­vaslat rendkívül terjedelmes. A polgári tör­vénykönyv az indokolással együtt 455 oldal, a másik javaslat pedig 402 oldal. A javaslatokat egyelőre nem osztották ki a bi­zottságoknak. Erre később kerül a sor. Hir szerint április 15-én ül össze ismét a képviselőház. Ekkor dr. Dérer igazságügyminiszíter na­gyobb expozét mond s ennek keretében nyújtja !be a ma kiosztott két törvényjavasla­tot, majd a képviselőházi úgynevezett előzetes vitát tart a két javaslatról és akikor utalja át a javaslatokat az alkotmányjogi bizottsághoz. E javaslatoknál alkalmazzák először a na­pokban elfogadott törvényt, amely a képvi­selőház és a szenátus bizottságainak közös tanácskozásaira vonatkozik és e két javas­latot már a két ház alkotmányjogi bizottsá­gának közös tanácskozásán veszik mun­kába. A parlamentinek különben nagyon sovány a t a v as zi imiunkap rogr amij a. Egyelőre tulajdonképpen semmi előkészí­tett javaslat sincsen, amit a parlament plé­numa munkába vehetne. A polgári törvénykönyvvel és a bíróságok il­letékességére vonatkozó javaslattal a bizott­ságok valószínűleg az év végéig foglalkozni fognak. A közigazgatási bíróság novellája I A k'épV’iae.lö(ház mali ülését Malypetír .elnök diéil- | után fél négy óraikor nyitotta meg. Napirenden ja. .legfelső közigazgatási bíróságra vonatkozó itöirvéinymovella szeirepellt. A javaslatot az alkot­mányjogi bizottság nevében dr. Meiissnar előadó tér jesztettie be és ismertette bossizabb (beszédben. Meássncr mindenekelőtt azt fejtegette, hogy az alkotmány gondoskodott olyan biztosítékok­ról, amelyek a közigazgatás elpolitizálását el­lensúlyozzák. Ilyen az alkotmánybíróság, a leg­felső közigazgatási bíróság, a választási bíró­ság és más speciális biróságok, amelyek volta­képpen a legfelső közigazgatási bíróság jogkö­rét gyakorolják. E biróságok ellenőrző tevé­kenységére nemcsak politikai, de tisztán jogi szempontból is szükség van. Az emberi nyelv nem lehet olyan tökéletes kifejezési eszköz, hogy valamit ne lehetne többféleképppen értel­mezni. Még a klasszikus törvényekre is vannak ellentétes magyarázatok. Ennek egyik oka ma­gában a törvényhozásban van. A nemzetgyűlés házainak rendszerint kevés ideijük van a törvények szövegének gondos átdolgozására, sokszor az utolsó pillanatban esnek módosítások a törvényen s ezek a mó­dosítások ellentmondanak a törvény más pa­ragrafusainak. Még súlyosabb a munkaütem a kormányrende­leteknél, különösen az olyanoknál, amelyeket határidőre kell kiadni. Demokratikus szempontból aggályos tünet az, hogy a nemzetgyűlés tagjainak tevé­kenysége hovatovább eltávolodik a tör­vényhozói munkától. A törvényhozókat annyira agyonhalmózzák közbenjárásokkal, hogy a törvényhozói munkára nem telik idejük. Érdemeiket az intervenciók száma szerint becsülik meg, nem pedig a hozott törvények mennyisége és minősége sze­rint. Ilyen munkabeosztás mellett nagyon kétsé­ges, hogyan fejlődhetnek ki köztük szakeim-. berek, törvényhozók és leendő államférfiak. Ez a törvényhozó testületek tekintélyé­nek és igy a demokrácia tekintélyének ro­vására is megy. Ebben a közigazgatási ha­tóságok is felelősek. Ila az aktákat idejé­ben intéznék el, nem volna szükség szám­talan sürgetésre és közbenjárásra. Javulást várunk a kormány által bejelentett Teljes egyetértés Francisország és Olaszország között Delbos megállapítja, hogy „sikerült eloszlatni a félreértéseket* PARIS. — Leibrun köztársasági elnök ve­zetésével a francia kormány szerda délelőtt ülést tartott, amelyen elsősorban a nemzet­közi helyzettel foglalkozott. Delbos külügy- niszter részletes jelentést olvasott föl a spa­nyol kérdésről ég megállapította, hogy az Olaszországgal való nézeteltéréseket sikerült végleg elsimítani. Spanyolország nemzetközi ellenőrzése a közeljövőiben teljes erővel meg­kezdődik. Delbos az olasz-jugoszláv szerző­désről is beszámolt, valamint arról a hatás­ról, amelyet ez a szerződés Romániában és Csehszlovákiában keltett. Végül a külügymi­niszter Belgium uj külpolitikáját ismertette. B9 Ha betegség környékezi, Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben is. rendelettől, amely a közigazgatási akták sür­gős elintézését teszi kötelezővé. Az előadó szerint a legfelső közigazgatási bíróság eddigi judikatoirája bár nem volt tóba nélküli, de azért egészében tárgyilagos és tudományos igyekezett lenni. A mostani javaslat fokozza a bíróság jogkö­rét olyannyira, hogy attól kell tartani, neon fej­lődik-e belőle olyan szerv, amely egyenran­gú a törvényhozó testületekkel, vagy föl éhük is emelkedik. A döntvények általános érvé­nyének kimondása azt a gondolatot ébreszti töl, hogy ezzel nem kap-e törvényhozói jogkört s kérdés, hogy a törvénymagyarázatai a tör­vény keretében meradnak-e. A törvényhozó testület jogkörébe tartozik nemcsak a közigazgatás ellenőrzése, hanem an­nak megbirálása is, hogy a törvényeket helye­sen magyarázzák-e. Ha a közigazgatási hatóságok rendszeres gya­korlata ellentmondásban van úgy a legfelső közigazgatási bíróság judikaturájával, mint pedig a törvénnyel és a törvényhozói akarat­tal, akkor a törvényhozó testületeknek joguk van odahatni a kormánynál, hogy a közigaz­gatásban szerezzen érvényt a törvényeknek. Nevezetesen éppen adóügyi kérdések voltak azok, amelyek miatt a törvényhozó testületek néhányszor közbeléptek a kormánynál, azon- j bán sem a két háznak, sem a kormánynak nem I volt elegendő hatalma ahoz, hogy az orvoslás megtörtént volna. Ez a politikai magyarázata, miért kell kimonda­ni a döntvénynek kötelező voltát. Az előadó rá­mutat arra, hogy vannak diktatórikus rendsze­rek, ahol a bíró is a végrehajtó hatalom kezében van. A külföld előtt szerinte rendkívül nagy po­litikai jelentőséggel bír, hogy Csehszlovákia nem engedi meg az önkényt, hanem megőrzi a jogál­lam jellegét. Az előadó beszéde után megkezdődött a vita, amelyhez eddig 12 szónok jelentkezett. A kép­viselőház elnöksége az egyes szónokok beszéd­idejét hatvan percben állapította meg. A vita első szónoka Petrásek Ágoston egyesültpárti képviselő volt. Beszédét lapunk holnapi számában fogjuk rész­letesebben ismertetni. A vitát csütörtökön és esetleg pénteken is folytatják. Olyan hírek is vannak, hogy a ja­vaslatot a páriamenti tárgyalás folyamán újból módosítani fogják. A birák testületének ugyanis kifogásai vannak az ellen, hogy a javaslat túl nagy hatástkört ad a legfelső közigazgatási bí­róság tanácskozásain a közigazgatási tisztvise­lőknek. Valószínű, hogy a javaslatnak ide vo­natkozó részét a birák testületének kívánsága szerint módosítani fogják. A szenátus ülése A szenátus alig buszperees illést tanított ma délután. Az üiliée megnyitása utóin dr. Souikup szemáitiuisi 'elnök kegy öles szavaikkal emlékezett ■meg Viramy agrárpárttá szenátor edlhunytáróíl. A szenátus tagjai az amilélkbeiszédet állva, thalfiigat- tálk végig. Á szenátus ezután vita nélkül mz elő­adó jelentése a,lapján elfogadta az Ausztriával kötött kereskedelmi pótegyiezméoyt 'és egy kom­munista szenátor mentelmi ügyét tángynilita ®e. A szenátus legközelebbi ülését áráéban hívják ■egybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom