Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-11 / 58. (4204.) szám

2 ^r&<^A\mAarhi rlap ■■HmmnBnuB tét a nemzeti Spanyolország a közeli napokban várja, Oviedőnái Aranda győzött HENDAYE. — A spanyol kormánytól meg­szállott területről elmenekültek azt jelentik, hogy a kormánycsapatok Oviedónál föladták az offenzivát, mert óriási veszteségeik ellenére nem tudtak előnyomulni, A baszkok Oviedónál 15 ezer halottat veszítettek, Gijon tele van sebesül­tekkel. Aranda tábornokot, Oviedo védőjét a kormánycsapatok is mint a legjobb spanyol ka­tonát tisztelik, Aranda bevehetetlen erődöket épített Oviedóban s az újfajta erődítések előtt jóformán az egész baszk hadsereg elvérzett. A Mar Cantabrico sorsa PARIS. — A francia fővárosba érkezett je­lentések szerint a Mar Cantabrico fegyverszál- litó spanyol kormánygőzöst a nacionalista hadi­hajók nem süllyesztették el, hanem egy nemzeti- párti kikötőbe vitték, ahol kihajózták nagyérté' kü fegyverrakományát, A Le Jour úgy tudja, hogy a Mar Cantabrico legénységét agyonlőt­ték, mert a hajó megkísérelte, hogy ellentálljon a nemzetiek hadihajóinak. Francoék csak hat ame­rikai és hét olasz állampolgárnak kegyelmeztek meg, akik mint utasok utaztak a Mar Cantabrico' fedélzetén. 1937 március 11, csütörtök* Hajbakapott a kormánytöbbség Zadlna földművelésügyi miniszter expozéja fölött A földművelésügyi bizottságban nem merték szavazás alá bocsátani az expozét, mert féltek, hogy a szocialista pártok bizalmatlanságot nyilvánítanak Zadinával szemben Az egyesült pártból j Vasárnap alakú! meg az egyesfiit párt ógyalíai járási szervezete ÉRSEKÚJVÁR. — Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt ógyallai járási szervezete március 14-én, va­sárnap délelőtt tizenegy órakor tartja alakuló gyűlését Ógyallán a Baják-vendéglö nagyter­mében. A gyűlésen a községi helyi szerveze­tek kiküldöttein kívül ai érdeklődő párthivek is rész vehetnek. Az alakuló gyiilés tárgysoro­zata: Elnöki megnyitó. A párt politikai célki­tűzéseinek é« feladatainak ismertetése. A jár rási pártszervezet megalakulása és a járási pártvezetőség megválasztása. Esetleges indít­ványok. Zárszó. Beszámoltunk az egyesült párt losonci és kékkői járási szervezetének alakuló gyűléséről. Kiegé­szítésül közöljük a járási pártvezetésé# tagjainak névsorát: dr. Dávid Sándor, dr.Vida Gyula, Haász Lajos, Torma Ferenc, Lengyel János, Vass An­drás, Póezos Jézseif fájkata, Tóth József, Bóna János njház, Kalesó József felső, Kovács Sándor, ifj. Szekeres János, Eged Antal, Lóska Károly, Molnár Imre, Rubint János, Agócs József pinci, Molnár János csordás, Tóth Antal petyi, Molnár Béla, Magda János, Alaibán János, Bakos Gyula, Trsztyánszky József, Géczy Sándor, Czakó Lajos, ifj. Csába János, Barta Károly, Petyi János bussai, Palceó Imre, Tóth Miklós, Lőrincz József, Bolyós Lajos kis, Dóra Lajos, Vitovszky József, dr. To- mesz András, Bnfh Gyula, Huszár Lajos, Huda- csek István, Dobó István, Ágoston Samu, Ágoston Gusztáv, ifj. Miklós József, Babcsán István, Petik József, Gaál Barna, Barta Pál Lajos, Kaipsa Imre, Sons János, Csömör János, Soós Géza, Kelemen Imre berki, Petik Pál Sándor, Jakab Sándor, Nagy Antal, Koronczi Ferenc, Sódi Petik József, Árvái György, Bika Lőrinc, Nagy János, Páll László, BecLnár Imre Tamás, Sinka Pál Lajos, Ko­vács Lajos Zsiga, Lukács Bála, Kovács József, Horecz Béla, Ferencz István dudás, Czakó József Ádám, Berecz József, Hácsik Pál, Horváth Andor, Kelemen Imre, Krúdy Pál, Molnár János, Nagy Albert, dr. Balázs Imre, Stefkó Mihály, Veress Ernő, Varga József, Végh Sándor, Ádám Mihály, Ádám László, Gubányi András, Marcsok Ferenc, Bohács István, Huszár Pál, Lengyel Jáno6, Béla József, Siposs Ferenc, Babindali Béla, Faltinszky János, Tresó József, Vámos László kis, Vámos László farkas, Juhász István babka, Juhász István gyurka, Badó János (István fia), Badó József deák, Márkus Lajos, Kissimon József, Mayer An­drás, Varga József, Panlusz Pál, Kovács Pál, Boj­tos István és Hendrik Gyula. — A lévai járási szervezet vezetőségének tagjai (az elnökség név­sorát már közöltük)): Schubert Tódor, Bélik Jó­zsef, Holló Géza, Pólya Ernő, Kovács István nagy, Frasch József, Dálnoky Ernő, Horváth László, Gál István, VMa Lajos, ifj. Patay Lajos, ifj. Kiss La­jos, Kovács János, Dvorákovies László, Gyuris Károly, Ribár József, Zólyomi Mátyás csehi, Gergő József, id. Pólya Ferenc, Pólya Ferenc felső, Ju­hász Ernő, Szitka Lajos, Klain Ödön, dir. Nagy Béla, Pomothy Lajos, Ráoz Gyula, ifj. Kulcsár Lajos, Balázs János, Szabó Zsigmond, Tóth Gyula, Péter István, Csabay Ernő, ifj. Lojida János, Buba Gyula, Pomothy Sándor, Pólya Ferenc, Pólya Gyula. PRÁGA. — Amióta a mai kormánykoalíció fönnáll, azóta csaknem állandóim a torzsalkodás a koalícióban egyesült jobb- és baloldali pártok között. Régebben csak a pártsajtóban jelentek meg élesebbhang.u kirohanások a koalíció egy­mással szembenálló' pártjai ellen, . legújabban azonban ez a belső harc átterelő­dött a parlament fórumára is. A koalició pártjai között lappangó állandó el­lentét most már mindgyakrabban megnyilvánul a parlament plenáris és bizottsági üléseiben is. Kedden a szenátus nemzetgazdasági bizottságá­ban majdnem botrány tört ki, amikor a cseh néppárti szenátor rendkívüli temperamentummal támadta a vele egy kormánykoalicióban lévő cseh agrárpártot. Ma a képviselőház földműve­lésügyi bizottságában ismétlődött meg az eset azzal a különbséggel, hogy itt a szociáldemokraták támadták nem kevesebb temperamentummal az agráriusokat* A képviselőház földművelésügyi bizottsága dr. Zadina földművelésügyi miniszter legutóbbi expozéjával foglalkozott. Tymes cseh szociál­demokrata képviselő volt a vita első szónoka. Tymes megállapította, hogy a bizottsági vita folyamán nemcsak az ellen­zékben lévő képviselők, hanem a kormány­koalíció képviselői is élesen bírálták a föld­művelésügyi miniszter expozéját és ezzel kapcsolatban a köztársaság földműve­lésügyi kormányzatának mai vezetését. Ez nem jelent szervezett ellenállást, — mon­dotta a képviselő, — mert általános az elégedet­lenség a hivatalos mezőgazdasági politika iránt. A földművelésügyi minisztériumnak tárgyilagos politikát kell követnie, mert különben a koalí­ciós pártok között váló együttműködést rend­kívül megnehezítené. Végül TymeS kijelentette, ' I IBI II Ilii il l I I Mlll Ml III'IIIIMI 'HBIHIMIH ll—l"l hogy a szocialista pártok nem fogják megenged­ni azt, hogy a Prágában próbaként bevezetett tejgazdálkodást, a tej kötelező pasztörizálását más városokban is bevezessék. Utána azonnal Záreoky cseh agrárpárt! kép­viselő jelentkezett szólásra és meglehetős éles hangon reflektált a szocialista pártok említett vezérszónokának kategorikus kijelentésére. Zá- fecky kijelentette, hogy a mezőgazdák még most a tejgazdál'kodás szabályozása után is gyakran kénytelenek a tejet az előállítási áron alul érté­kesíteni s a köztársaság egyes vidékein, igy Ostrau és Kladnó környékén, a tej ára oly ka- tasztrófálisan lecsökkent, hogy az agrárpárt fel­tétlen ragaszkodik ahhoz a követeléséhez, hogy a Prágában bevezetett tejgazdálkodást az or­szág többi nagyobb városaiban is mihamarább bevezessék. Záreoky képviselőt beszédében a szocialis­ták közbeszólásokkal állandóan zavarták. Kü­lönösen Mikulás cseh nemzeti szocialista kép­viselő volt hangos, úgyhogy a bizottság elnö­ke többször is kénytelen volt rendreutasitani a hangoskodó képviselőket. Lausmann cseh szociáldemokrata ugyan­csak élesen támadta az agrárpártot s nem kí­mélte a földművelésügyi minisztert sem. Az utóbbi hetek — úgymond — beigazolták, hogy az agárpárt a maga egocentrikus politi­kájával egyedül maradt s teljesen elszigete­lődött, amint az a földművelésügyi bizottság és a legutóbb a közélelmezési bizottság tár­gyalásánál is kitűnt. Dr. Klapka cseh nemzeti szocialista az irá­nyított gazdálkodással foglalkozott, majd Jaksch német szociáldemokrata kijelentette, hogy a koalíciós pártok között a bizottságban mu­tatkozott ellentéteknek mélyebb okai van­nak. Az egyik legfőbb ök az, hogy az állam köz­gazdaságának vezetőinél hiányzik egy általá­nos összefogó hatalmas közgazdasági koncep­ció, amely tekintettel volna a köztársaság ter­melési rendjére és a fogyasztóközönség min­den rétegének érdekeire is. A mezőgazdaság és az ipar vezetői között megindult tárgyalá­sok nem vezettek célra, nem is vezethettek, mert hiszen csak néhány agrárpárti vezér tár­gyalt dr. Preissel, a 2 in-no banka vezérigazga­tójával. Slánsky komimiuimstia képviselő beszédében t'eiszóhfcortita a minisztert amra, hogy a bizottságban hallott vita után, amelynek minden szónoka: kormánypárti és ellenzéki egyaránt, elitélte a földművelésügyi minisz­térium eddigi politikáját, vonja le a parlamen­ti életben szokásos következményeket és mondjon le. Slánsky képviselőnek ez a káijelenité&e meglehe- tcis zavart okozott a bizottságban. Ezután be is fejezték a viták de meglepetésezerüfeg nem bocsátották szavazás alá a miniszter expozéját, hanem a szavazást a bizottság csütörtöki ülésére ha­lasztották el. Állítólag olyan nagy az ellenszenv az agrárpárt politikája ellen, hogy szavazásra nem is fog sor kerülni, ment egyes hírek szerint a szocialisták értésére adták az agráriusöknalk, hogy szavazás esetén kénytelenek volnának az expozé ellen szavazni, ami íöltétlen bizalmatlanságot jelen­tene a miniszter iránt. Pusztulás fenyegeti a kassai dóm csipkediszeit, mert — a város takarékoskodik az aszfaltozással Miért fúlnak sártengerbe a szép kassai uccák ? ■ Egy fejlődő nagyváros kicsinyes mizériái — RÖVIDESEN FELÁLLÍTJÁK A WA­SHINGTONI NUNClATURÁT. A Szentszék és az Északamerikai Egyesült Államok közt a diplomáciai érintkezések felvétele iránt folyta­tott tárgyalások eredményre vezettek. A tárgya­lásokat Pacellí pápai államtitkár amerikai tar­tózkodása alatt kezdeményezte. A Washington­ban létesítendő apostoli nunciatura felállítása küszöbön áll s ezután a konkordátum megköté- te is várható, KASSA, — Kassa város közönségének ezer­nyi gondja között vannak apróbbak is, de ezek adott körülmények között jobban elkeserítik éle­tét, mint a nyomasztó nagy gondok. Van egy ilyen gond, amelyről egy nap sem lehet megfe­ledkezni, amely állandóan szem előtt van, sőt taposnak rajta. Ez a sokéves gond az aszfalt, amely ott se ideális Kassán, ahol van, de való­sággal kétségbeejtő, ahol nincs. Ilyenkor, tavaszi olvadás és esőzések idejében jön rá a polgár, hogy a horribilis magas pótadó­ból arra sem jut neki, hogy száraz lábbal érje el otthonát. A belvárosi uccákban is sokhelyütt tornamutatványokra, vagy széles kerülőkre van szükség, hogy a lakók ne cipeljék be részletek­ben lakásukba az úttestet és nem volna csodál­ható, ha a mai nehéz megélhetésben arra gon­dolnának, hogy kisebbméretü agyagüzlettel pró­bálkozzanak azzal a cipőre tapadt árukészlettel, amelyet a bölcs város ingyen bocsát rendelkezé­sükre. A legszembetűnőbb ilynemű állapot a város szivében fekvő Kazinczy-uccában észlelhető, ahol a város egyik legnagyobb bér- háza fekszik. A bérház tulajdonosai ősidők óta dacolnak a városrendészettel és saját lakóik ké­nyelmével, akiknek még csónakot sem bocsáta­nak rendelkezésre a bő tavaszi nedvek idején, hogy beevezhessenek családi szentélyükbe. De hasonló a helyzet a belváros számos más pontján is. Ha végigrójjuk a belterületet és nem kiméljük a fáradságot, hogy e célra turistanad- rágot iés nehéz turistabakkancsot öltsünk, úgy a következő belvárosi uccákban találunk a gya­logjárók helyén kisebb-nagyobb árterületeket, mélyebbrétegü iszapzónákat: Rasin-ucca, Mün­ster Tivadar-ucca, Salétrom-ucca. Hunyady-uc- ca, Tordássy-ucca, Imaház-ucca, Feja Dávid- ucca, Géza-ucca, Gyár-ucca, Dobó-ucca, Major­ucca, Kölcsey-ucca stb. Kassát egyébként gyö­nyörű városnak tartják a bennlakók és mint tiszta, rendezett városra emlékeznek vissza az idegenek, akik valaha itt jártak. Az idegenekkel nincs is semmi baj, amíg a szigorúan főbb útvo­nalakon vezetik őket — itt csak azt észlelhetik, hogy az úttestet rázós és szörnyű zajt okozó kockakövek borítják és hogy a járda aszfaltján is mélyebben fekvő földszigetek kényszerítik rá, hogy folyton a lába elé nézzen. De ha az idegen letér a főbb uccákröl, hogy rejtettebb, de igazibb lokális szint keressen, úgy vállalkozása beleiül vagy megfeneklik az átmeneti mocsártengerben, olyan helyeken, amilyeneken biztostalaju aszfalt csalogatja az idegenforgalmi alanyt a sokkal ká- sebbigényü városokban is, mint a hetvenötezer- lakosu Kassán. Kassa valóban kies város, vannak szép régi és modern épületei, vannak gondozott, sőt aránylag tulgondozott parkjai, szobrai, zászló­oszlopai, a színház előtt elég nagyméretű víz­medence is van, amely alkalmas talán halászatra, talán fürdésre is, de arra nem, hogy a ki nem aszfaltozott uccák tavaszi vizbőségét magába fogadja. Ez a vízme­dence nemcsak aszfaltozva, hanem betonozva is vem, erre volt pénze a városnak, az égetően sürgős aszfaltozásra azonban, amelynek hiánya annyi bosszúságot és komoly kellemetlenséget okoz a lakosoknak, évenkint mindössze csak 100.000 korona telik, ahogy a városi építészeti hivatalban megtudtuk. Ennek az összegnek hetvenöt százaléka pedig visszatérül idővel a város pénztárának, mert ennyi részesedést kell lefizetniök tiz-tizenkét év alatt a háztulajdonosoknak, akiknek telke előtt az aszfaltozott gyalogjáró elvezet. Megtudtuk a városi hivataliban azt is. hogy a rendelkezésre álló gyér összegből a városi tanács és a képviselőtestület döntése szerint előbb azo­kat az uccákat aszfaltozzák, amelyek forgalmi szempontból fontosak. Hosszú éveken keresztül az volt a helyzet, hogy a városból teljesen kieső tisztviselőtele­pek uccái voltak fontosak „forgalmi" szem­pontból és csak az utóbbi időben — Tost László egyesültpárti helyettes polgármester erélyes sürgetésére — döntött úgy a város, hogy végre sornak kell kerülnie a belvárosi uccákra is, amelyekben szintén akad még né­mi forgalom, A munka természetesen nagyon nehezen halad a financiális okok miatt, az aszfaltozási programba egyelőre a Stefanik-ucca további ki­szélesítését és — sürgetésünkre — a Kazinczy- ucca mocsárvonalának beboritását vették föl, de egyelőre még gondolni sem lehet arra, hogy a Stefanik-ucca, a volt Fő-ucca úttestét is asz­falttal borítsák be, jóllehet ez a városnak nem­csak jóléti, de idegenforgalmi érdeke is. Sürgős volna itt az úttest aszfaltozása, különösen a Dóm körül. Bebizonyított tény ugyanis, hogy a folytonos rázkódtatás, amit a kocsik közlekedése okoz ezen a legforgalmasabb he­lyen, lassankint súlyosan megrongálja a nagy­becsű történelmi épület gótikus és figurális külső díszeit* Szakértő technikusok tapaszta­latai szerint az úttest úgynevezett mikrorezgé- sei nem közvetlenül az úttestet támadják meg, hanem az alatta lévő rétegeket és a talapzat utján összefüggő távolabbi tárgyakat is. Az egyre növekvő forgalom egyre sürgősebbé te­szi tehát az elővigyázatosságot, hogy a híres kassai Dóm csipkefinomságu díszeit minden óvintézkedéssel megőrizzük és az intézkedések közé tartozik elsősorban az aszfaltozás! Nemrégiben egy különös ajánlat is aktuális­sá tette az állandó aszfaltproblémát. Bizonyos körökből fölvetődött az eszme, hogy Kassa uc- cáának úttestét faburkolattal lássák el, mert hi­szen a városnak bőven van fája. Ez az ötlet bi­zonyára megmarad ötletnek, mert az elavult módszerü uccabunkolat sem nem tartós, sem hi­giénikus, mert a fahasábok hasadékaiban tartó­san meghuzódhatik mindenféle szemét és tisztá- talamság. De ez a fölvetett terv is azt bizonyítja, hogy nülyen fontos problémája Kassának az asz- faltkérdés, mennyire igyekszik ötletekkel és ta­nácsokkal a városvezetőség segítségére sietni a kassai közönsége amely ma még ilyen enyhe mó­don lázadozik a tarthatatlan állapot és a város- vezetőség meg nem értő szükkcblüsége miatt. ♦ ! # Ha betegség környékezi, t mnP3»T«Tl-viz megelőzi _______Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom