Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-10 / 57. (4203.) szám

4 ii— 1937 március 10, szerda* Megtalálták a magyar pálosok ősi barlangcelláit és kolostorát # OSI Egy budapesti magánhivatalnok érdekes felfedezése ■ A Magyar Nemzeti Muzeum tavasszal kezdi meg az ásatás munkálatait ■■■ Uj fejezettel bővül a magyar egyháztörténelem árpádkori része BUDAPEST* — Sashegyi Sándor, a Duna- gőzhajózásí Társaság tisztviselője nemrégiben érdekes beadvánnyal fordult a budapesti Nem­zeti Muzeum régészeti osztályához. Ez a bead­vány érthetően nagy érdeklődést keltett a Mu­zeum régészeti osztályán, mert a magyar egyháztörténetnek eddig ismeretlen, felderítetlen, emellett rendkivü! fontos részle­tére vonatkozik* Tudvalevő, hogy a középkori szerzetesrendek között volt egy magyar alapítású is, általában az egyetlen magyar eredetű szerzet, a pálosok rendje, amely eltörléséig, II. József koráig rend­kívül nagy népszerűségnek örvendett a régi Ma­gyarország egész területén. Amikor II. József egyházellenes rendelkezései érvényűiket veszí­tették, a többi szerzetesrend újból elfoglalta régi hajlékait, vagy újakat alapított, egyedül a jelleg­zetesen magyar rendnek nem volt kolostora magyar területen másfélszázadon keresztül, míg­nem legújabban a czentstochovai kolostorból a Gellérthegyen és a Mecseken újból két pá­los-kolostort telepítettek be. Boldog Özséb magyarajku febérkámzsás fiai feltámasztották a pálosok évszázados hagyo­mányait és a rend népszerűsége azalatt a rövid idő alatt, amióta a visszatelepítés megtörtént, rendkívüli mértékben növekszik. Sashegyi Sándor bejelentése most nem keve­sebbről számol be, minthogy sikerült megtalálnia Boldog Özséb első szer­zeteseinek, a még barlanglaké remetéknek barlangfülkéit és az első pálos-kolostor rom­jait. A Nemzeti Muzeum alapos ellenőrzés alá vette Sashegyi Sándor beterjesztését. Minden adatot felülvizsgált és azokat megfelelőknek ta­lálta. A Muzeum tudós régészeinek ítélete sze­rint Sashegyi Sándornak sikerült valószinüsite- nie felfogását. A bizonyítást most már a régé­szeti kutatás fogja meghozni, amelyhez a Mu­zeum haladéktalanul hozzákezd. A Muzeum igazgatósága már meg is tette előterjesztését Pest-vármegyének, amely minden ilyenfajta tu­dományos munkálatot a legmelegebben támo­gat és kora tavasszal meg is kezdődnek az ásatási munkálatok, amelyek minden bizonnyal nagy eredménnyel fognak zárulni. Sashegyi Sándor bejelentése két különböző, de egymással mégis szoros kapcsolatban álló régészeti objektumra vonatkozik. Bejelentésé­nek első része arról számol be, hogy sikerült megtalálnia a pálosok sziklába vájt remete- lakásait. hogy a Pilis hegységinek a község határában lévő részén, az úgynevezett Salabasinán titokzatos földalatti folyosók és barlangok vannak, ame­lyeket később elreteszeltek. Ezekben az ősi bar- langcellákban remeték éltek volna. Ennek a hagyománynak az alapján kezdett kutatásaihoz Sashegyi és a Salabasinának egyik részén rá is bukkant egy föltűnően érdekes helyre* Egy terrasz volt ez, amelynek egyik oldalát füg­gőlegesen jó mélyre lefürészelték. Még ma is megállapítható, hogy ezt a munkát csákánnyal végezték. A terrasz tetején egy kis bemélyedés­ben hatalmas kőlapot talált. Ennek eltávolítása után üregre bukkant, amely aknaszerüleg, tehát függőleges irányban vezetett lefelé, de nagy ré­sze már mindenféle törmelékkel volt feltöltve. A lefaragott falat vizsgálva, egy helyütt kör jelre bukkant, amire a fal alján is kutatni kezdett és az egyik szögletben meg is találta a kerek nyi­last, amelyet szintén kő fedett. Ennek eltávolí­tása után folyosó nyílott. Sashegyi a törmelék egy részét elhordatta és megállapította, hogy ez a folyosó a terraszról aláereszkedő aknába tor- kolik. Egész folyosórendszer van tehát itt a Salabi- nán és a folyosókról apró nyílások vezetnek a barlangüregekbe, amelyek a remeték cellái lehettek. Itt élhettek tehát a pálosok ősei, akiket aztán Boldog özséb az első kolostorba telepített át. Hol volt az ősi kolostor? Sashegyi Sándor erre a kérdésre is megfelel bejelentésének második részében. A Salabina tövében, még pedig a folyosó- rendszer közelében régóta ismert templom- romok vannak. A műtörténelem, amely nem ismerte a folyosó­rendszert, nem is sejthette, hogy ezeknek a ro­moknak kapcsolatuk lehet a pálosokkal. Ciszter­cita templomnak hitték, amely mellett kolostor is állott. Sashegyi most már alapos levéltári ku­tatással bebizonyítja, hogy ez a templom és kolostor volt a pálosok első kolostora, innen indult a rend a nagyszerű fejlődés útjára. Amikor a remeték a baiíangcellákat ‘elhagy­ták és a folyosórendszert befalazták, ebben a kolostorban gyűltek össze, hogy a Boldog Özséb adta szabályok szerint éljenek. Az épületet ki­rályi adományként kapták s amint Sashegyi ki­mutatja, a kolostor épületét IV. Béla építette és va­dászkastélyának szánta. Itt éltek az első pálos szerzetesek és a kolostor virágzott, fejlődött mindaddig, amig újabb vész nem tört Magyarországra, a török. A török hor­dák földulták, kifosztották a pálosok pilisi ősi kolostorát, rabszijra fűzték lakóit és amikor másfélszázad múlva a fölszabadítás megtörtént, ezen a helyen csak romok és kövek voltak és némi szállongó hagyomány barlangot lakó ősi barátokról. Pomázon a Károlyiaknak van birtoka és kas­télya. Ez a kastély a barokkban épült és építő­anyagul fölhasználták a kolostor és templom romhalmazának nagy részét is, úgyhogy az ere­deti helyen alig maradt néhány kő, amely az egykori épületet jelzi. A gróf éppen mostanában bontatta le kastélyának régi épületét és lehetővé tette, hogy Sashegyi a bontási munkálatok- alkal­mával régészeti munkát végezzen. Nagyon értékes és müíörténeti beccsel bíró régi épületmaradványok, díszek kerültek igy elő, amelyek egykor a pálos kolostor és templom ré­szei voltak. így különösen szép egy reneszánsz­kori darab, kőiv, amely mélyedést hidal át, a mélyedésbe az Oltáriszentséget rakták ki imá- dásra. Az iv diszitése gyönyörű és rajta a föl­irat: Qui manducat ex hoc pane, vivet in aeter- num ... Aki eszik ebből a kenyérből, örökké él . . . A tavaszi munkálatok valószínűleg nagyon ér­dekes régészeti megállapításokra vezetnek. Barlangcellák a sziklafalban A remeteség intézménye már a kora közép­korban kifejlődött Kisázsiában és Egyiptomban és innen terjedt át Európára is. A remeték a legellentétesebb társadalmi osz­tályokból toborzódtak, főranguak, királyi házak sarjai éppenugy akadtak köztük, mint egyszerű pórok. A hagyomány arról is beszámol, hogy Salamon király életének végét remeteségben töl­tötte. Magyarországon is természetesen kifejlő­dött a remeteség intézménye és a hegyvidékek hatalmas erdőségei, a Mecsek, a Bakony s a Pilis hegység erdei sok-sok ilyen visszavonult léleknek nyújtottak mene­déket. Különösen nagy volt a remeteélet utáni vágya­kozás zűrzavaros időben, aminő a 13. század dereka, a tatárjárás utáni sivár korszak volt. Ebben az időben gondolt arra Boldog özséb esztergomi kanonok, hogy összegyűjti a környé­ken, a Pilis hegységben élő remetéket, közös sza­bályzatot ir elő számukra, hogy igy együttesen munkálják lelkűk üdvösségét és Isten dicsőségét, így alakult meg az egyetlen magyar szerzetes­rend 1263-ban. Hamarosan nagy népszerűség­re tett szert és már az Árpádok korában nyolc kolostora volt. De hogy a legelső, a rendalapitó idejében elfog­lalt kolostor hol volt, arról csak sejtések és ha­gyományok voltak. A magyar egyháztörténet­nek egyik legfontosabb problémája, a magyar rend őskolostorának megállapítása még megol­datlan. Talán a mostani kutatások valóban iga­zolni fogják Sashegyi föltevését és igy világos­ság derül az Árpád-kori kereszténység egyik legérdekesebb -kérdésére. Sashegyi Sándor Pomáznak, ennek a magyar- szlovák-sváb keverékü falunak lakóitól gyakran hallott egy hagyományt, amelyet semmi más nem támasztott alá, mint az atyák igazmondásába vetett hit. Ez a hagyomány arról számolt be, Háromtagú német bizottság őrzi ellen a nemzetiségi megegyezés végrehajtását! Ha a nemzetiségi ^éreekbői tten lesznek telek, a német keresztényszotiailsta párt ellenzékbe megy PRÁGA. — Hilgenreiner szenátor, a lilé­met keresztény szociális la néppárt egyik ve­zére vasárnap Aussigibam p-o-ltikai beszámo­lót tartott. Beszédéiben részletesen foglalko­zott a három német kormánypárt és a kor­mány tölb bség -m ege-gy e zéséről. — Ezek nem ajándékok, amiket mi ado­mányként kaptunk — mondotta egyebek közt a Die Zeit jelentése szerint. — Nem is teljes kiegyezés ez, mert ha végre is hajtják, akkor sem nyert még orvoslást valamennyi panaszunk. Ez ígéretes kezdet. Természetesen ezek csak Ígéretek. Ha va­laki úgy akarja, csak szavak, amelyeket a tettek csak követni fognak és kell, hogy kö­vessenek. És nekünk követelnünk kell, hogy a tettek jöjjenek, mert a politikai becsületünket kötöttük ehhez. Ha bennün­ket cserben hagy nak, akkor a válasz csakis egy lehet: kilépni a kormányból és a kor- manykoalidóból. Aimii a nemzetiségek kollektív személyiségéi­nek elismerését illeti, ezt a gondolatot még egyetlenegy államiban sem valósították meg. (Hilgenreiner úgy látszik nem tud az észtor­szági példáról. A szerk.) Ilyen természetű követ elésünknél sem a békeszerződésre, sem az alkotmányleivélre nem hivatkozhatunk, sem a népszövetségnél nem számitihatunk tá­mogatásra. Mindenesetre könnyebb a követe­léseinket érvényesíteni ott, ahol a békeszer­ződés és az alkotmány a segítségünkre siet. Mi keresztényszocialisták résztvettünk a bé- kemüben, de éppen olyan határozottsággal készek vagyunk a végső konzekvenciákat le­vonni, ha népünket csak üres ígéretekkel akarják jóllakatni. Hilgenreiner egyébként kifejezte azt a kívánságát, hogy a három német kormánypárt alakítson meg egy háromtagú bizottságot, melynek az volna a hivatása, hogy egyrészt ellenőrizze a lét­rejött nemzetiségi megegyezés végrehajtá­sát, másrészt hogy konkrét esetekben ahol a németségnek nincs megfelelő arányú személyi képviselete az állami szolgálat­ban, javaslatokat készitsen. Ez a bizottság a három német miniszter se­gítő szerve lenne. Meghalt Pribicsevici Milán BEL GRAD. — Moutreuxíben hétfőn meghalt Pnilbicseivicis Milán, a Maiaseik-tféie harvát paraezt- párt egyik vezető poiliitikiuiea. Az elhunyt a régi Auszitmia területén ez/tiMett, osztrák katona- 'tiflzt volt, die 1906-ben Szerbiáiba menit e ott rö­videsen a nagyszerű mozgalom éltére került, mint a Náradna Obrama főtitkára. A világhábo­rúiban aiktiv részt vetít, majd Montenegró ée Szerbia egyesítésénél végzett jelentős munkát. Később Rigóanezőre vonult vissza, ahol mint egyszerű panaszt éílit. Az 1930. évi parlamenti választások alkalmával a Macsekipárt. listáján képviselővé választották. Az utóbbi hónapok­ban betegeskedett s arzént utazott M'onbrouxbe, hogy gyógyulást találjon. Letartóztatták Ignotus Pál egyik merénylőjét BUDAPEST. — Ismeretes, hogy Ignotus Pál hírlapíró, az Esti Kurír belső munkatársa ellen Kémen Nagy Imre, az ifjúsági tüntetésekből is­mert egyetemi hallgató és Erdélyi József joghall­gató hétfőn délután súlyos merényletet követett el. Ignotus Pál fején meg is sérült és orvosi se­gítséget kellett igényibe vennie. A Ihirlaipiró két támadóját őrizetbe vették. A rendőrségen mind­kettőjüket ismételten kihallgatták s a kihallgatás után Kémeri Nagy Imrét letartóztatták, társát pe­dig szabadonbocsátották. Kémeri Nagy Imrét kedden átkisérték az ügyészségre. Tovább zúgolódik az iparospárt ellenzéke PRÁGA. — A cseh ipamo&pánt kebeléiben az utóbbi időben újból kiéleződtek az ellentétek ée mind több panasz hangzott el a prágai köz­pont vezetése ellen. A pártban uralkodó izgalmat még fokozta a legutóbbi prágai uccui affér is. Beavatottak szerint a pártiban erős el­lenzéki mozgalom kapott lábra, nemcsak a ve­zér ellen, de Benes Vojta iparospárti képviselő, a pánt vezetőségének tagija ellen is, akiit azzal vádolnak, hogy különböző prágai kijárásokért megfizettette magáit. — Ilyen előzmények után feszült éiröeklődéssel várták a cseh iparospárt vezetőségének keddi prágai ülését. Az ülés meg­lehetős izgatott hangulatban folyt le e a felve­tett problémákat csak elodázta, de meg neim ol­dotta. Benes képviselő ügyében aiz egyik párt- vezetőségi tag bemutatta 'Jakobovics ékszerész nyiilatkoizatát. amely szerint az ékszerész Benes képviselőnél 24.000 koronás értékű briilMns órát helyezett letétibe s az óra három esztendeig volt a képviselőnél. A páirtvezetÖBég hosszas vita után Sízükebbkörü vizsgálóbizottságot küldött ki. A bizottságnak lesz a feladata a képviselő ellen fölhozott vádakat részletesen megvizsgál­ni és a vizsgálat eredményéről legközelebb je­lentést kell tennie a pártvezetöeégnek. A vizs­gálat eredményéig Benes képviselő ellen sem­miféle pártifegyeilmi eljárást nem indítanak. — A pártvezér prágai afférjával is foglalkozott a pártve zetőeég. Hosszas tanácskozás után az a vélemény győzött, hogy az egész ügyet békés irton keiiil likvidálni. Értesülésünk szerint e te­kintetben már meg is tették a lépéseket. — A párt vezetőség tehát merni oldotta, meg a kényes problémákat s a párt belső válsága tovább is akut marad. Óriási vihar az óceánon NEWYORK. — Hét tengerentúli gőzös összesen kétezer utassal fedélzetén nem fu­tott be kellő időben a newyorki kikötőbe. Az óceánon olyan hatalmas vihar dühöng, mely még a jelenlegi évszakban is ritkaságszám­ba megy. A hajók átlagos késése 50 óra. A Queen Mary, Ile de Francé, a Roma és több más nagy személyszállító gőzös is a viharral küzdő hajók között van. „Gyilkossági kísérlettel vádolták — életveszélyes fenyegetés miatt Ítélték el nyolc napra" Március 2-1 számunk fenti cím alatt megjelent pozsonyi tudósítását Krajcsirovics Márton jogi képviselője a következő nyilatkozattal helyre­igazítja: —- Krajcsirovics Márton védencemet az es- küdtbdróság az ellene kétszeres gyilkosság kísér­lete miatt emelt vád alól felmentette és csupán hatósági engedély nélküli fegyverviselés köz­igazgatási természetű kihágásában mondotta ki bűnösnek. Ezért 8 napi elzárásra és 100 Ki pénzbüntetésre ítélte, amelyet a vizsgálati fog­sággal kitöltöttnek vett és ügyfelemet azonnal szabadlábra helyeze. „Életveszélyes fenyegetés" miatt ügyfelem elítélve nem lett. Id. Krajcstro- vics Márton, védencem édesatyja a tárgyalás folyamán kihallgatva nem lett, miután a bűnvá­di perrendtartás idevonatkozó rendelkezése alapján megtagadta a tanúvallomást Egy napon belül kétszer Ítélték el börtönbüntetésre POZSONY. — Krivszki Antal 24 éves, cseh­országi kefekötő ma két pozsonyi büntetőtanács előtt felelt különböző betörésekért. Először a Salásek-tanács vonta felelősségre Vrádistén el­követett különböző betörésekért s ezekért tiz- hónapi börtönt kapott Krivszki Antal. Mikor kihirdették előtte az ítéletet, megnyugodva nyomban egy másik bírósági terembe ment át, ahol a Tolcsik-tanács vádolta azzal, hogy mi­alatt Sdhwarz János Udvard-környéki gazdál­kodó eltávozott hazulról, beállított lakásába és gyermekei előtt mint nagybácsi mutatkozott be. — Nem szép, hogy nem ismeritek fel a bácsi­tokat, én vagyok a Tóni bácsi — mondta. A gyerekek hamar megbarátkoztak vele, mert Tóni bácsi cukrot is hozott nekik. Közben az­után kinyitogatta a szekrényeket és 1000 koro­na készpénzt, valamint ruhaneműt emelt el azokból. Azután szépen tovább állt. A bíróság Krivszki Antalt, mint „Tóni bácsit" külön egy­évi börtönre Ítélte. Az elitéit fellebbezést jelen­ített be, r

Next

/
Oldalképek
Tartalom