Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-10 / 57. (4203.) szám

Mm I XVI. évf. 57. (4203) szám ■ Szerda ■ 1937 március 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja A magyarság és Krofta nyilatkozata (sp) Szüllő Géza a prágai külügyi bizott­ságban elmondott nyilatkozatában tökélete­sen vázolta azt az álláspontot, amelyet a szlovenszkói magyarság túlnyomó többsége Krofta külpolitikájával szemben elfoglal. A dolog természetében rejlik, hogy a magyar kisebbséget legfőképpen e külpolitika két részlete érdekli: a Magyarországgal szem­ben követett magatartás és a szloven­szkói magyar katolikus érdekek miatt — Prága és a Vatikán viszonya. Magyaror­szágról Krofta expozéjában néhány udva­rias szót mondott s Szüllő Géza kiemelte és mintegy nyugtázta a külügyminiszternek azt a fontos megállapítását, amely szerint “politikai megegyezés nélkül államok között gazdasági megegyezés nem lehet.*4 Sokáig tartott, amíg a Czernin-palota rájött az axióma igazságára. Hányszor hangoztattuk, ha Hodza Milán és mások sürgették a gaz­dasági megállapodást Magyarországgal, hogy mindaddig elképzelhetetlen a gazda­sági harmónia, amíg nem előzi meg teljes politikai megértés. Prága akkor kijelentet^ te, högy felesleges politikumot keverni a közgazdaságba, másképp is lehet, „gazda­sági alapon" is lehet. A politikai megegye­zést Prága ugyanis nem tartotta a maga szempontjából sürgősnek és előnyösnek. Most végre Krofta is leszögezi a politikai megegyezés elsődleges jellegét és reméljük, hogy ezzel lépés történt a komoly tárgya­lások lehetősége felé. Magyarország a maga részéről az elmúlt években ismételten tett lépéseket, hogy ked­vező légkört teremtsen e politikai és gaz­dasági tárgyalások számára s nem rajta múlott, ha a tisztulást hozó eszmecsere nem jött létre. Hányszor hangoztatta Kánya Kálmán magyar külügyminiszter s legújab­ban Darányi Kálmán miniszterelnök, — ámít egyébként Krofta Kamill is lojálisán elismer, — hogy Magyarország kész a kö­zeledésre és örömmel üdvözölne minden po­litikai tárgyalást, amely meghozná a közép­európai tisztulást és gazdasági békét. De prágai részről hangzatos szavakon kívül nem történt kísérlet, hogy pozitív és ma­gyar szempontból hordozható javaslattal előkészítse e tárgyalásokat, pedig nyilván­való, hogy a kezdeményező fél ebben az esetben csak Csehszlovákia lehet, annál in­kább, mert Magyarország számtalanszor le­szögezte már, hogy életérdekei milyen po­litikai feltételek teljesítését követelik a kö­zépeurópai Igazságos kibontakozás meg- siettetésére. Magyarország a Duna völgyé­ben ma nem „egyenrangú fél", nem rendel­kezik ugyanazokkal a felségjogokkal, mint a kisantant-államok, azonkívül közelről ér­dekli a magyar kisebbségek sorsa, úgy hogy — amint a magyar államférfiak han­goztatják — végleges középeurópai meg­egyezést csak úgy fogadhat el, ha eloszlat­ják aggodalmait, türhetővé teszik helyzetét és biztosítékokat kap arra vonatkozóan, hogy a magyarság egyforma lehetőségék­kel és a többiekkel egyenjoguan élhet és fejlődhetik Középeurópában. Nem csoda te­hát, ha Szüllő Géza sürgeti a pozitív cseh­szlovák javaslatok megtételét, a természe­tes magyar feltételek teljesítését és azt, hogy a kisantant végre a tárgyalóasztalhoz üljön a római blokk államaival a közép- '■ mebai politikai kérdésék tisztázására, '"kon^é óta várunk erre, de a nagy nekilen- adfea*h takióig megtérnek* ha arról van Amiben Szüllő teljesen egyetért Kroitávat „Politikai megegyezés nélkül gazdasági megegyezés sem lehet“ A képviselőház külügyi bizottsága megkezdte a külügyminiszter expozé­jának megvitatását ■ Szüllő Géza bírálata Svetlik kanonok helyesli az orosz orientációt és n:ncs szava a Vatikánnal szembeni politikát illetően „Ne űzzünk nagyhatalmi politikát, hanem a belső konszolidációt teremtsük 1“ PRÁGA* —- A képviselőház külügyi bizott­sága kedden délelőtt kezdte meg a vitát dr. Kroíta külügyminiszter multheti expozéja felett. A vita első szónoka dr. Szüllő Géza, az egyesült párt parlamenti klubjának elnöke volt, aki be­szédében egyebek között a következőket mon­dottat Szüllő Géza beszéde <— A külügyminiszter ur expozéjából nem csendül ki az a diadalmas hang, amely ak­kor csendült meg Benes volt külügyminisz­ter ur ajkán, amikor a Barthou-féle meg­egyezést jelentette be nekünk. Már abban az időben élesen szembehelyezkedtem az egész Barthou-féle koncepcióval. Az idő igazat adott nekem, mert akárhogy nézzük is a Barthou-féle poli­tikát, az megbukott. Megbukott nemcsak népszövetségi szempontból, de megbu­kott a francia nagyhatalmi politika szem­pontjából is, mert az kétségtelen, hogy Biomnak mai Franciaországa nem az a Franciaország, amely Barthou Francia- országa volt. — Én nem akarom követni azt a mód­szert, amelyet a külügyminiszter ur követ expozéjában, hogy a világ minden államai­val foglalkozott. Az expozé mint jelentés, szabatos és világos, de beleesett a mai dip­lomácia divatjába: semmit nem határoz meg precízen és annyi nyitott ajtót hagy, hogy az, aki bent ül, a szobának sem biztonsá­gát, sem bizalmasságát nem érzi, csak a légvonatot, amelytől azután megbetegszik. A külügyminiszter két alapelve *■» A miniszter ur expozéjának két ki­emelkedő maxfiflájával akarok foglalkozni. Az egyik az a tökéletes megállapítás, hogy politikai megegyezés nélkül államok kö­zött gazdasági megegyezés nem lehet. A másik abszolút maxima az: högy a bol- sevizmus baktériumai ellen a legjobb óv­szer a demokrácia. — Az első tételt igazolja, hogy sem a kisantant, sem a római blokkba tömörült másik államcsoport, sem a balkán antant, akárhogy hirdetik, igazában nem teremtett egymással igazi gazdasági közeledést. Politikai tárgyalások Magyarországgal — Szükségesnek tartanám tehát azt, hogy a kisantantban képviselt utódállamok ne általános és meg nem fogható szavak­kal, de konkrét politikai javaslatokkal ül­nének össze a másik blokkal, különösen Magyarországgal, amely annyiszor muta­tott jóindulatot ezirányban, mert üres szó­lamok a mai helyzetet meg nem oldják, ad­dig pedig tönkremegyünk "gazdaságilag mindannyian. Szükséges tehát, hogy poli­szó, hogy a tárgyaló feleknek némi áldoza­tot kell hozniok a kibontakozás érdekében. A Vatikán és Csehszlovákia viszonyának tisztázása azért fontos magyar kisebbségi szempontból, mert a Prága és a Szentszék közötti bonyodalmakra elsősorban a szlo­venszkói egyházmegyék határainak rende­zése miatt került sor, már pedig az egyház­megyék területén élő katólikus magyarság­nak nem közömbös, hogyan történik meg e rendezés. Szüllő Géza igen helyesen rámu­tatott arra, hogy a rendezést elhatározó bulla nem azért késik, mert „a pápa beteg" (ezt Krofta állította), hanem azért, mert Prága és a Vatikán között még mindig né­zeteltérés van az egyházi birtokok tulaj­donjoga körül. A Vatikán jóvátételt követel 1 a szlovenszkói egyházi birtokokon csaknem két évtizedig folytatott gazdálkodásért, S amíg ezen a téren nincs megegyezés, nem jöhet meg a várva-várt bulla. Krofta itt nem szolgált kellő felvilágosításokkal a szlo­venszkói közönségnek, amelyet pedig anya­gilag és lelkileg közelről érdekel az uj egy­házmegyék kiszabásának. problémája s ezért szavait' (két szlovenszkói képviselő, Sidor Károly ás Szülő Géza kénytelen volt kiegészíteni. W­Krofta expozéjában egyébként volt egy rövid kitétel, ameljnré M Utóbbi napokban történt ese­mények miatt kénytelenek vagyunk visszatérni. A külügyminiszter elég elismerően nyilatkozott a békülést kívánó magyar hivatalos körökről, de megtámadta a budapesti sajtót, amely sze­rinte résztvesz a „Csehszlovákia ellenes nem­zetközi kampányban". Nem áll módunkban, hogy ezt a megállapítást ellenőrizzük, mert nem látjuk a budapesti lapok főrészét, amiket pedig láthatunk, egyetlen szóval sem támadták és tá­madják Csehszlovákiát. De egyet tudunk. A csehszlovák lapok az elmúlt napokban egészen szokatlan hevességgel és felnagyítással közölték a magyarországi „puccshireket". s igvekeztek Magyarországot mindenféle mende-monda alap­ján úgy beállítani, mint oly államot, ahol a rend minden pillanatban felborulhat. Tömeges letartóztatásokról írtak, amelyekről hamar ki­tűnt, hogy légből kapott hitek. Mi ez, kérdez­zük, ha nem Magyarország elleni sajtókam­pány? Arra kérjük Kroftát, ha már a közép­európai sajtót bírálja, tekintsen honi lapjainkra is és hasonlítsa össze azt, amit írnak, a cikkek tónusát, adatait és feltálalását azzal, ami a va­lóságban történt. Bizonyára észre fogja venni, hogy a prágai újságok semmiesetre sem imák úgy, hogy cikkeik nyomán elképzelhető volna a magyar-csehszlovák közeledés megkezdése. Ma már nyilvánvaló, hogy a „magyarországi puccs lehetőségiéről" szóló mesterségesen szí­tott hírek a legtávolabbról sem feleltek meg a valóságnak és részel voltak annak a németelle­nes nemzetközi kampánynak, amely mindenáron be akarja bizonyítani, hogy Berlin a közép­európai és egyáltalán az egész világrend felfor­gatására törekszik. Jellemző, hogy a hírek tu­lajdonképpen a francia Oeuvre-ből keltek szárnyra, tehát egy olyan távoleső lapból, amelynek középeurópai tájékozottsága kezdet­leges és tökéletlen, A magyar puccs-hirek kol- portálása a francia fegyverkezési kölcsön kiírá­sa előtti manőver volt: stimuláns a kölcsön jegy­zésére. A francia lapok be akarták bizonyítani, hogy „a német veszély nagy", a nemzeti szo­cializmus kinyújtotta kezét Középeurópa, első­sorban Magyarország felé, s „erőszakoskodásait csak az utolsó pillanatban sikerült meggátolni". Ha pedig igy van, folytatódik az okoskodás, ha a birodalom ily agresszív, itt az ideje, hogy a francia polgár felfegyverkezzék a veszély ellen s megadja Léon Blumnak a pénzt, ami az or­szág' védelmiének megszervezésére okvetlenül szükséges. így illeszkedett néhány forrófejű ma­gyar „élharcos" jelentéktelen és komolytalan álmodozása a francia kölcsönpropagandába, s igy.lett abból a tényből, hogy Darányi Kálmán miniszterelnök a szó szoros értelmében csak néhány szóval csendre intett pár fontoskodót és tulhangos dilettánst,1 „nemzeti szocialista puccs" s igy talált alkalmat néhány prágai lap is, hogy felnagyzolásával ártani próbáljon Magyarország jóhiréneik. Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303 - 1 1. •• SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom