Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-10 / 57. (4203.) szám

Mm I XVI. évf. 57. (4203) szám ■ Szerda ■ 1937 március 10

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ké.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

A magyarság és Krofta nyilatkozata

(sp) Szüllő Géza a prágai külügyi bizottságban elmondott nyilatkozatában tökéletesen vázolta azt az álláspontot, amelyet a szlovenszkói magyarság túlnyomó többsége Krofta külpolitikájával szemben elfoglal. A dolog természetében rejlik, hogy a magyar kisebbséget legfőképpen e külpolitika két részlete érdekli: a Magyarországgal szemben követett magatartás és a szlovenszkói magyar katolikus érdekek miatt — Prága és a Vatikán viszonya. Magyarországról Krofta expozéjában néhány udvarias szót mondott s Szüllő Géza kiemelte és mintegy nyugtázta a külügyminiszternek azt a fontos megállapítását, amely szerint “politikai megegyezés nélkül államok között gazdasági megegyezés nem lehet.*4 Sokáig tartott, amíg a Czernin-palota rájött az axióma igazságára. Hányszor hangoztattuk, ha Hodza Milán és mások sürgették a gazdasági megállapodást Magyarországgal, hogy mindaddig elképzelhetetlen a gazdasági harmónia, amíg nem előzi meg teljes politikai megértés. Prága akkor kijelentet^ te, högy felesleges politikumot keverni a közgazdaságba, másképp is lehet, „gazdasági alapon" is lehet. A politikai megegyezést Prága ugyanis nem tartotta a maga szempontjából sürgősnek és előnyösnek. Most végre Krofta is leszögezi a politikai megegyezés elsődleges jellegét és reméljük, hogy ezzel lépés történt a komoly tárgyalások lehetősége felé.

Magyarország a maga részéről az elmúlt években ismételten tett lépéseket, hogy kedvező légkört teremtsen e politikai és gazdasági tárgyalások számára s nem rajta múlott, ha a tisztulást hozó eszmecsere nem jött létre. Hányszor hangoztatta Kánya Kálmán magyar külügyminiszter s legújabban Darányi Kálmán miniszterelnök, — ámít egyébként Krofta Kamill is lojálisán elismer, — hogy Magyarország kész a közeledésre és örömmel üdvözölne minden politikai tárgyalást, amely meghozná a középeurópai tisztulást és gazdasági békét. De prágai részről hangzatos szavakon kívül nem történt kísérlet, hogy pozitív és magyar szempontból hordozható javaslattal előkészítse e tárgyalásokat, pedig nyilvánvaló, hogy a kezdeményező fél ebben az esetben csak Csehszlovákia lehet, annál inkább, mert Magyarország számtalanszor leszögezte már, hogy életérdekei milyen politikai feltételek teljesítését követelik a középeurópai Igazságos kibontakozás meg- siettetésére. Magyarország a Duna völgyében ma nem „egyenrangú fél", nem rendelkezik ugyanazokkal a felségjogokkal, mint a kisantant-államok, azonkívül közelről érdekli a magyar kisebbségek sorsa, úgy hogy — amint a magyar államférfiak hangoztatják — végleges középeurópai megegyezést csak úgy fogadhat el, ha eloszlatják aggodalmait, türhetővé teszik helyzetét és biztosítékokat kap arra vonatkozóan, hogy a magyarság egyforma lehetőségékkel és a többiekkel egyenjoguan élhet és fejlődhetik Középeurópában. Nem csoda tehát, ha Szüllő Géza sürgeti a pozitív csehszlovák javaslatok megtételét, a természetes magyar feltételek teljesítését és azt, hogy a kisantant végre a tárgyalóasztalhoz üljön a római blokk államaival a közép- '■ mebai politikai kérdésék tisztázására, '"kon^é óta várunk erre, de a nagy nekilen- adfea*h takióig megtérnek* ha arról van

Amiben Szüllő teljesen egyetért Kroitávat

„Politikai megegyezés nélkül gazdasági megegyezés sem lehet“

A képviselőház külügyi bizottsága megkezdte a külügyminiszter expozéjának megvitatását ■ Szüllő Géza bírálata Svetlik kanonok helyesli az orosz orientációt és n:ncs szava a Vatikánnal szembeni politikát illetően

„Ne űzzünk nagyhatalmi politikát, hanem a belső konszolidációt teremtsük 1“

PRÁGA* —- A képviselőház külügyi bizottsága kedden délelőtt kezdte meg a vitát dr. Kroíta külügyminiszter multheti expozéja felett.

A vita első szónoka dr. Szüllő Géza, az egyesült párt parlamenti klubjának elnöke volt, aki beszédében egyebek között a következőket mondottat

Szüllő Géza beszéde

<— A külügyminiszter ur expozéjából nem csendül ki az a diadalmas hang, amely akkor csendült meg Benes volt külügyminiszter ur ajkán, amikor a Barthou-féle megegyezést jelentette be nekünk. Már abban az időben élesen szembehelyezkedtem az egész Barthou-féle koncepcióval. Az idő igazat adott nekem, mert

akárhogy nézzük is a Barthou-féle politikát, az megbukott. Megbukott nemcsak népszövetségi szempontból, de megbukott a francia nagyhatalmi politika szempontjából is, mert az kétségtelen, hogy Biomnak mai Franciaországa nem az a Franciaország, amely Barthou Francia- országa volt.

— Én nem akarom követni azt a módszert, amelyet a külügyminiszter ur követ expozéjában, hogy a világ minden államaival foglalkozott. Az expozé mint jelentés, szabatos és világos, de beleesett a mai diplomácia divatjába: semmit nem határoz meg precízen és annyi nyitott ajtót hagy, hogy az, aki bent ül, a szobának sem biztonságát, sem bizalmasságát nem érzi, csak a légvonatot, amelytől azután megbetegszik.

A külügyminiszter két alapelve

*■» A miniszter ur expozéjának két kiemelkedő maxfiflájával akarok foglalkozni. Az egyik az a tökéletes megállapítás, hogy

politikai megegyezés nélkül államok között gazdasági megegyezés nem lehet. A másik abszolút maxima az: högy a bol- sevizmus baktériumai ellen a legjobb óvszer a demokrácia.

— Az első tételt igazolja, hogy sem a kisantant, sem a római blokkba tömörült másik államcsoport, sem a balkán antant, akárhogy hirdetik, igazában nem teremtett egymással igazi gazdasági közeledést.

Politikai tárgyalások Magyarországgal

— Szükségesnek tartanám tehát azt, hogy a kisantantban képviselt utódállamok ne általános és meg nem fogható szavakkal, de konkrét politikai javaslatokkal ülnének össze a másik blokkal, különösen

Magyarországgal, amely annyiszor mutatott jóindulatot ezirányban, mert üres szólamok a mai helyzetet meg nem oldják, addig pedig tönkremegyünk "gazdaságilag mindannyian. Szükséges tehát, hogy poliszó, hogy a tárgyaló feleknek némi áldozatot kell hozniok a kibontakozás érdekében.

A Vatikán és Csehszlovákia viszonyának tisztázása azért fontos magyar kisebbségi szempontból, mert a Prága és a Szentszék közötti bonyodalmakra elsősorban a szlovenszkói egyházmegyék határainak rendezése miatt került sor, már pedig az egyházmegyék területén élő katólikus magyarságnak nem közömbös, hogyan történik meg e rendezés. Szüllő Géza igen helyesen rámutatott arra, hogy a rendezést elhatározó bulla nem azért késik, mert „a pápa beteg" (ezt Krofta állította), hanem azért, mert Prága és a Vatikán között még mindig nézeteltérés van az egyházi birtokok tulajdonjoga körül. A Vatikán jóvátételt követel

1 a szlovenszkói egyházi birtokokon csaknem két évtizedig folytatott gazdálkodásért, S amíg ezen a téren nincs megegyezés, nem jöhet meg a várva-várt bulla. Krofta itt nem szolgált kellő felvilágosításokkal a szlovenszkói közönségnek, amelyet pedig anyagilag és lelkileg közelről érdekel az uj egyházmegyék kiszabásának. problémája s ezért szavait' (két szlovenszkói képviselő, Sidor Károly ás Szülő Géza kénytelen volt kiegészíteni.

WKrofta expozéjában egyébként volt egy rövid kitétel, ameljnré M Utóbbi napokban történt események miatt kénytelenek vagyunk visszatérni. A külügyminiszter elég elismerően nyilatkozott a békülést kívánó magyar hivatalos körökről, de megtámadta a budapesti sajtót, amely szerinte résztvesz a „Csehszlovákia ellenes nemzetközi kampányban". Nem áll módunkban, hogy ezt a megállapítást ellenőrizzük, mert nem látjuk a budapesti lapok főrészét, amiket pedig láthatunk, egyetlen szóval sem támadták és támadják Csehszlovákiát. De egyet tudunk. A csehszlovák lapok az elmúlt napokban egészen szokatlan hevességgel és felnagyítással közölték a magyarországi „puccshireket". s igvekeztek Magyarországot mindenféle mende-monda alapján úgy beállítani, mint oly államot, ahol a rend minden pillanatban felborulhat. Tömeges letartóztatásokról írtak, amelyekről hamar kitűnt, hogy légből kapott hitek. Mi ez, kérdezzük, ha nem Magyarország elleni sajtókampány? Arra kérjük Kroftát, ha már a középeurópai sajtót bírálja, tekintsen honi lapjainkra is és hasonlítsa össze azt, amit írnak, a cikkek tónusát, adatait és feltálalását azzal, ami a valóságban történt. Bizonyára észre fogja venni, hogy a prágai újságok semmiesetre sem imák úgy, hogy cikkeik nyomán elképzelhető volna a magyar-csehszlovák közeledés megkezdése.

Ma már nyilvánvaló, hogy a „magyarországi puccs lehetőségiéről" szóló mesterségesen szított hírek a legtávolabbról sem feleltek meg a valóságnak és részel voltak annak a németellenes nemzetközi kampánynak, amely mindenáron be akarja bizonyítani, hogy Berlin a középeurópai és egyáltalán az egész világrend felforgatására törekszik. Jellemző, hogy a hírek tulajdonképpen a francia Oeuvre-ből keltek szárnyra, tehát egy olyan távoleső lapból, amelynek középeurópai tájékozottsága kezdetleges és tökéletlen, A magyar puccs-hirek kol- portálása a francia fegyverkezési kölcsön kiírása előtti manőver volt: stimuláns a kölcsön jegyzésére. A francia lapok be akarták bizonyítani, hogy „a német veszély nagy", a nemzeti szocializmus kinyújtotta kezét Középeurópa, elsősorban Magyarország felé, s „erőszakoskodásait csak az utolsó pillanatban sikerült meggátolni". Ha pedig igy van, folytatódik az okoskodás, ha a birodalom ily agresszív, itt az ideje, hogy a francia polgár felfegyverkezzék a veszély ellen s megadja Léon Blumnak a pénzt, ami az ország' védelmiének megszervezésére okvetlenül szükséges. így illeszkedett néhány forrófejű magyar „élharcos" jelentéktelen és komolytalan álmodozása a francia kölcsönpropagandába, s igy.lett abból a tényből, hogy Darányi Kálmán miniszterelnök a szó szoros értelmében csak néhány szóval csendre intett pár fontoskodót és tulhangos dilettánst,1 „nemzeti szocialista puccs" s igy talált alkalmat néhány prágai lap is, hogy felnagyzolásával ártani próbáljon Magyarország jóhiréneik.

Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303 - 1 1. ••

SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA.