Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-02 / 50. (4196.) szám

4 A német népszövetségi liga prágai estjét az elhunyt nagy cseh történetiró, Jó­sét Pékár emlékének szentelte. Cseh történész élet­művének hódolt a csehszlovákiai németség. Mily szép és megható pillanat, mikor egy nagyemöer fénye eloszlatja a napi politika mérges sötétségét és a megértés, közeledés tájaira vezeti két nép gondolatait. Mert Jósét Pékár egész életét szen­telte annak, hogy eloszlassa az átkos antagoniz- must, ami csehek és németek fölött örök veszély­ként lebeg. S a csehszlovákiai német népszövet­ségi liga ünnepelte Pékár eszméit, melyek a népek kölcsönös megértésének jegyében születtek. Mi volt Pékár tanítása? Ha meg akarjuk érteni Pé­kár szerepét és jelentőségét, vissza kell pillanta­nunk a cseh múlt utolsó száz évére s azokra, akik ebben az időben a cseh nép multszemléletét a köz­tudatban irányították. A tizenkilencedik század első felében Palacky Ferenc veti meg a modern cseh történetírás alapjait. Palacky, korának ro­mantikus szláv-szemléletét Herdertől szívta ma­gába: Herder nagy jövőt jósolt a szláv népeknek s a cseh Palacky lelkesen kutatta saját népe múltját, hogy meglelje benne azt a nagyságot, ami magában hordja a nagy jövő jogát is. A Her­dertől származtatott szláv humanizmus nyomain jutott el Palacky Hús Jánoshoz, akiben megta­lálta a cseh múlt és jövő szimbólumát: Hús — Pa­lacky tanitása szerint — a szabadság eszmé­jéért szenvedett vértanúhalált s a huszita kor a demokráciát, az igazságot, az európaiságot képvi­selte. Palackynál ez a huszita eszmevilág szabja meg a cseh múlt lényegét s egyben a cseh nép hivatását is az európai népek közt. És mivel a cseh nép létharcát a németekkel vívja: a cseh tör­ténet „értelme" a Hústól származtatott emberi szabadság küzdelme a német erőszak ellen. A ti­zenkilencedik század alkonyán Masaryk ujult erővel igyekezett érvényt szerezni Palacky taní­tásainak. S ekkor jelentkezik a Palacky-tanit- vány Masarykkal szemben a Goll-tanitvány Pe- kaí, aki elveti azt a tézist, mintha a német és cseh történelem homlokegyenest ellenkező pályán futna, Pékár az ellentétek helyett a közös vona­lat fedezi föl és arra a meggyőződésre jut, hogy csehek és németek a közös múlt kapcsán egymás­hoz fűződtek, sorsukat nem a harc, hanem az együttélés jellemzi. S ugyanakor Pékár Palacky- val és Masarykkal szemben rámutat arra is, hogy a német szomszédság a csehek számára csak hasz­not jelentett, mert a fejlettebb német kultúra köz­vetítő vagy adó szerepe óriási jelentőséggel birt a cseh élet kifejlődésére is. Pékár nem volt „né- metbarát“, — ahogy esetleg ellenségei bélyegez­ték, hanem objektív és pozitivista, úgy a múlt szemléletében, mint a jelen bírálatában. A leg­újabb időkben élesen bírálta a földbirtokreformot is, mert nem érthetett egyet a reform megalkotói­nak indokolásával, mely szerint vissza kell adni a cseh népnek azt a földet, melyet a Fehérhegyi- csata után a németek elvettek tőlük. Pékár általá­ban elvetette azt a nézetet, hogy a csehek szomo­rú múltjáért a németek felelősek. Tehát magyarul szólva: a „bűnbakkeresés" ellen foglalt állást. Eb­ben az értelemben elvetett mindent, ami 1918 óta is á szudétanémetek és a csehek békés együtt­élését zavarta, mert tudta, hogy az állam népei­nek a kölcsönös tisztelet és a teljes egyenlőség alapján kell állniok — a népek és az állam érde­kében. — Mi szlovenszkói magyarok a Duna és Tisza mellől nézünk most a Szudéták ormai felé, ahol Pekaf, a cseh—német béke apostola járt s ahol őt most ünnepük. Ha a csehszlovák köztár­saságban a cseh—német viszonyról esik szó, ön­kéntelenül felvetődik bennünk a magyar—szlovák párhuzam kérdése. Évszázadok folyamán egészen más volt a viszony csehek és németek, mint a magyarok és szlovákok közt. De a lényeg ugyan­az: együtt éltek. S ha átfutjuk mai életünket, érezzük, hogy mily keveset vonjuk le az együtt­élés konzekvenciáit s mennyivel többet jut szóhoz az ellentétek hangoztatása. Josef Pekaf messze kimagasló példakép és útmutatás Csehszlovákiá­ban, hogy a tudomány és politika milyen szem­szögből nézze az egyforma rögön élő népek múlt­ját és jelenét. Pekaf a földből és a helyből indult ki, mikor a múltat és jelent magyarázta — cseh parasztok sarja volt maga is — és csalhatatlanul érezte, tudta és hirdette, hogy a föld a legbizto­sabb baráti kapcsolat és kötelék ember és ember közt, mert egyazon földön és éghajlat alatt nem élhetnek ellenségek, csak testvérek: legyen az német vagy cseh, szlovák vagy magyar. A kö­zösen folytatott élet összeforrasztja az embert s nem választhatja el. Mert csak a földtől idegen eszmék olthatják be az együttélőket az ellentétek mérgével. Ma, mikor annyi szó esik a köztársa­ság nemzetiségi békéjéről, programnak kell érez­ni Josef Pekaf útmutatását: mert az állam né­peinek békéje is csak akkor válhat szilárddá, ha tisztelni fogjuk a közös föld valóságát s a mun­kát, mely élteti és eltartja az embert a földön — nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül. (bi) Bariier volt Népviselő lemondott párttisztségeiről PRÁGA. — Bacher volt nemzetgyűlési képvi­selő, a német demokrata szabadságpárt tagja le­mondott a pártban viselt tisztségeiről. A közte és a párt vezetősége közt keletkezett konfliktusnak érdekes előzményei vanak. A cseh-német nemzeti­ségi tárgyalások befejeztekor Badher a Bolhemiá- ban F. B. jelzéssel cikket irt s cikkében kifejezte, ;b.ogy a kormány nemzetiségi nyilatkozata német körökben csalódást keltett. Emiatt a német ag­rárpárt lapja a Deutsdhe Landpost élesen megtá­madta a német demoikratapárfcot. A párt, prágai vezetősége erre nyilatkozatot adott közre, hogy Badher véleménye nein födi a párt hivatalos ál­láspontját. Mivel a párt vezetőség erről a 1 épéé érői Bach ért, előre nem tájékoztatta, ezért Badher be­jelentette, hogy a pártban viselt, tisztségeiről le­mond. Badher megtartja tartománygy liléd képvi­selői mandátumát, mert azt nem a oárttól kapta, hanem kinevezd'*) u»tján jutott hozzá. ^RXCAlj^AG^ARHlTgiAfr 1937 március 2, kedd. Négyezer bányász sztrájkol Pécsett Az éhségsztrájk vezetőinek elbocsátása miatt tört ki az újabb sztrájk ■ A keresztényszocialista munká­sok is csatlakoztak a sztrájkhoz PÉCS. — Hétfőn reggel a pécsi bányatársaság­nak csaknem valamennyi munkása, mintegy 4<10D bányász, újabb sztrájkot kezdett tiltakozásul azért, hogy a bánya igazgatósága a legutóbbi éhség- sztrájkban résztvett bányászok közül közel másfél száz munkást akar elbocsátani. Hétfőn reggel mind­össze 132 keresztényszocialista bányász szállt le a tárnákba, de a délelőtt folyamán a keresztényszo­cialisták is csatlakoztak a sztrájkhoz. A bányavál­lalat igazgatósága tizenegy sztrájkvezért máris el­bocsátott. Ezt a keresztényszocialisták nem sérel­mezik ugyan, de a további 135 munkásvezető el­bocsátását ők sem helyeslik. Délután már a keresz­tényszocialista munkásság sem szállt le a bányák­ba. A sztrájkoló munkásokat fölhívták, hogy tart­sák fenn a rendet és a nyugalmat és tartózkodja­nak minden erőszakoskodástól. A bányavállalat területén nyugalom van. A vállalat igazgatósága ellenintézkedésként a munkásoknak élelmiszer­hitelét megszüntette, amivel a munkásság helyze­te rendkívül súlyossá vált. Ötszáz munkást akar elbocsátani a vállalat Bornemisza Géza iparügyi miniszter az újabb sztrájkról nyilatkozatot adott a sajtónak. A mi­niszter nyilatkozatában egyebek között ezeket mondotta: — A pécsi bányavállalat igazgatósága 500 mun­kás elbocsátását vette tervbe. Közbelépésünkre azonban sikerült ezt a számot a most megtörtént elbocsátásokra korlátozni. A tárgyalások folyamán a bányaigazgatóság arra hivatkozott, hogy a 8 szá­zalékos bér emelés 350.000 pengős többletkiadást jelent, amit a mai rossz szénelhelyezési visszonyok mellett csaj: úgy tad megadni, ha bizonyos elbo­csátásokat eszközöl. A múlt napok eseményeit illetően nem vagyok hajlandó azoknak büntetlen­ségét elősegíteni, akik munkástársaikat az éhség- sztrájkba belevitték. Remélem, hogy a józan mun­kásság sem vállalvelük szolidaritást, mert ellen­kező esetben a legenergikusabb intézkedéseket leszünk kénytelenek megtenni a rend és nyugalom biztosítására, A rendzavarok elbocsátása miatt tört ki az újabb sztrájk BUDAPEST. — Az ipariigyi minisztériumban hétfőn délelőtt újabb tanácskozások voltak a pécs- vidéki bányászsztrájk ügyében. A tárgyalásokon megállapították, hogy a munkásság újabb sztrájk­ja egyáltalában nem szolgálja a saját érdekeit és veszélyezteti azt a nyugalmat, amely a nyolcszáza­lékos béremelés következtében szombaton beállott. A pécsi bányászok szakszervezetének titkára, Tolnay Ferenc a sztrájkról ezeket mondotta: — A munkásság azért kezdett sztrájkot, mert nem engedheti meg, hogy azok legyenek az áldo­zatok, akik társaik Tészére a nyolcszázalékos bér­emelést kiharcolták. Az elbocsátottak kilencven százaléka a szakszer­vezet vezetői közül való. A szakszervezet elitéli a lezajlott sztrájkot és bi­zottság vizsgálja meg a sztrájk kirobbanásának körülményeit. Akiket a bizottság bűnösnek talált, azokat kirekeszti a szakszervezetből. A bányátársaság egyik vezetője ezzel szemben viszont azt mondotta, hogy a vállalat kénytelen volt a munkások elbocsátásához folyamodni, mert azok, akiket elbocsátottak, állandóan veszélyeztet­ték a rendet és a nyugalmat. Nagy Emil és Halla Aurél a magyar parlament ui tagjai BUDAPEST. _ Vasárnap volt az ipolyszál­kái ég a szombathelyi kerületben a pótválasz­tás. Az ipolyszalkai kerületben Karaíiáth Jenő lemondása következtében, Szombathe­lyen pedig Kozma Miklós volt belügyminiszter leimondása következtében üresedett meg a mandátum. Ipolyszalkán Nagy Emil, a nemae- ti egység pártjának hivatalos jelöltje sze­rezte meg a mandátumot 4019 szavazattal dr. Mátéffy Géza független kisgazdapárti jelölt­tel szemben, akire 3832 szavazat esett. — A szombathelyi mandátumot dr. Halla Aurél ke­reskedelmi minisztériumi államtitkár nyerte el 11.260 szavazattal. Ellen jelöltje, gróf Ose- konics Iván egyesült keresztény párti csak 5431 szavazatot kapott. Két törzsőrmester összekülönbö­zött: mindkettő halott KASSA. — A Slovensky Vyohod jelentése szerint a cirókalkamenicai katonai táborban kettős tragédia történt. A Salák-féle korcs­mában Fromek Rudolf 42 éves és Vyslouzil Antal 38 éves törzsőrmester között vita kelet­kezett. A veszekedés hevében egyszerre Fromek előrántotta szolgálati revolverét és rálőtt társára. A szerencsétlen ember össze­esett és nyomban meghalt. A gyilkos véres tette után kirohant a korcsmából és a ház előtt agyonlőtte magát. Megrendítő öngyilkosság Eperjesen KASSA. — Megrendítő öngyilkosság történt Eperjesen.' Sclhiwarz Jenő háztulajdonos és ven­déglős, Eperjes egyik jómódú polgára szombat délután háza padlásán fölakasztotta magát Mire hozzátartozói rátaláltak, már 'halott volt. Tettét valószínűleg pillanatnyi elmezavarában követte el. A kassai rejtély: gyilkosság vagy öngyilkosság? * Az agyonlőtt Novák kalapját több lépés távolságról érte a golyó ■ A gyanúsított Schwarz továbbra is azt állítja, hogy öngyilkosság történt KASSA. — Novák Zoltán fogtechnikust, mint. közöltük, Münster Tivadar uccui laboratóriumá­ban agyonlőtték. Az állítólagos gyilkost, Schwarz Béla 26 éves fogtechnikust, már be is szállították az ügyész­ség fogházába. Az áldozatot télikabátban és kalapban találták meg a laboratóriumban. Éppen távozni készült, amikor agyonlőtték. A lövés néhány lépés távolságról történhetett, mert a kalap, amelyen a golyó keresztül ment, nem volt megpörkölve. A szerencsétlen fogtechnikus zsebében egy ex- presszlevelet találtak Elefánt ezepsi fogtechnikus­nak címezve, Elefánt volt Novák és Schwarz meg­bízója. Együtt dolgoztak a fogtechnikus részére. Az utóbbi időben azonban egyre kevesebb meg­rendelést kaptak és a munka alig volt elég egy ember részére. Novák emiatt el akart válni társá­tól s többször viszály kodásra került köztük a sor. Az expreezlevélben ig azt irta meg Novák megbízó­jának, hogy végleg rendezni akarja ezt az ügyet. Valószínű, hogy ez indította Schwarzot arra, hogy végezzen társával. Schwarz tagadja a gyilkosságot. Továbbra is azt állítja, hogy társa a végzetes esemény előtt jókedvűen jött a műhelybe. Mastics borbélytól revolvert kért köl­csön, mert le akarta lőni egyik kutyáját. Közben azonban öngyilkosságot követett el. Az áldozat hozzátartozói viszont azt állítják, hogy Nováknak semmi oka nem volt az öngyilkos­ságra és a végzetes estére is találkozót adott menyasszonyának. Gyilkossági kísérlettel vádolták — életveszélyes fenyegetés miatt ítélték el nyolc napra POZSONY. — Hétfőn délelőtt kezdte tár­gyalni a pozsonyi eskiidtbirdság Krajcsdrovics Márton 28 éves, xécsei szőlőmüves bünperét, akit azzal vádolnak, hogy múlt év április 13-án revolverrel rálőtt nővérére és sógorára. Az ügyészség kétrendbeli gyilkoosági kísérlet­tel vádolta Krajcsirovicsot, Krajcsdrovics ugyanis vagyont, házat, földet örökölt apjától testvéreivel együtt, de vonako­dott nekik kiadni az őket megillető részt. Emiatt állandó volt a testvérek között a civakodás, sőt bíróság elé is mentek. A bíróság annak idején úgy döntött, hogy Krajcsdrovics Márton két só­gora, Ondrejko János és Matus István becsül­jék fel a földek értékét. A két sógor ki­ment Krajcsirovics földjére, ahol veszekedés támadt köztük. A sógorok azonban ala­posan ellátták az okvetetlenkedő Krajcsiro­vics baját. Krajcsirovics dühösen otthagyta só­gorait, korcsmába ment, majd ellátogatott Vilma nővéréihez, ahol két éa félmétemyi távolságiból kétszer rálőtt sógorára, majd saját nővérére is. Bár a fegyvert, kiszemelt áldozataira emelte, a golyók célt tévesztették és a mennyezetbe fú­ródtak. Az eset után Krajceiirovice ömikéait jeJomtke- zett a {^euidjőrségein. ahol a földre vetette magát, mint aki megőrült, de megállapították róla, hogy szimulál. Az dijiáiráis eoirám azzal védieikezeht, hogy ithae állapoitlbam követte el meggofndofatían tettéit. A mai tárgyalásom ugyancsak ittasságával véde­kezett, viis zoiat a tanaik vallioaná&a szerint a korcsmában mindiö'seizie kiéit deci hont ivott 6 et­től nem iraighatoitt he. A táirgyatáeioin tíz tanúit hallgattak ki. Meg­ható vollit Knajcei-Tiaviics Jánosnak, a vádlott 67 eezteindős édesaityjánaík kihallgatása, aki családjának tragédiáját mondotta el. Ki lene gyermeke volt. Közülük azonban már csak négy vain életben. Egyik fiát egy erdész lőtte agyon, a másik maláriáiban hált meg, egyik leánya álomlkórban hunyt el, Ignác fia pedig, akit a.z örökségből kitagadott, öngyilkosságot követett el A tamukikaMgaitások után az esküd­tek veirdikthozatailra, vonultak vissza,. A vád­lottat életveszélyes fenyegetés vétségében mondot­ták ki bűnösnek fi a bíróság .miimdösuszie nyolcnapi fogházbüntetés­re és 100 korona pénz'büntetésre Ítélte él Tvraj- csiróvics Mártont. A vádlottat azonnal szabad­lábra helyezték* ­Tizen hárommilió korona „értékű14 ügyvédi tanács PRÁGA. — A prágai kerületii bümtetőibÍTÓság előitt ma kezdték meg dr. Párkus Piál prágai ügyvéd periének tárgyalását. Amint ismeretes, dr. Pairtous mint a dominikánus meind ügyésze nagyarányú csalásokat és sikkaszt ásókat köve­tett el. A rend ingatlanjait eladta és több vevő­től a vételárat saját részére fordította. Ezzel a domín'lkiánufi rendet a rend kereslete- szerint 1 mil­lió 606.033 koronával károsította meg. Azon­kívül az ingatlanok vevőitől összesen 790.140 koronáit fogadott el honoráriumok fejében. Dr. Pa-rkus a mai tárgyaláson azzal védekezett, hogy jogtalanul nem fogadott el senkitől pénzt, mert amikor aiz ingatlanok vevői a rendnél je­le ntkieiztek, hogy kifizessék a vételárat, azt az utasítást kapták, hogy dr. Pairkushoz fordulja­nak. Az ügyvéd állítása szerint a dominikánus rend 1,587.000 koronával tartozik még neki. Ezenkívül dr. Parkos azt állította a bíróság előtt, hogy olyan értékes eszméket adott az üz­leti életiben a doinnimilkámus rendnek, hogy abból a rendnek nem kevesebb mint 13 millió korona haszna volt. A tárgyalás folyik. Véres családi dráma Pozsonyban POZSONY. — Hétfőn délután három óraikor Pozsonyban a Turcsanská-ucca 103-as számú házban véres családi dráma játszódott le. A ház egyik kis lakásában la­kott Paluch Károlyné, aki már hosszabb ideje különváltan élt férjétől. Az utóbbi idő­ben egy Barvik János nevű nyitrai szárma­zású lakatos udvarolt a fiatalasszonynak. Hétfőn délután a vök férj meglepetéssze- rideg megjelent a lakásban s ott találta volt feleségét bizalmas együttesben a nyitrai lakatossal. Paluch Károly ezen annyira feldühödött, hogy előrántotta ké- sét s azzal több szúrást ejtett vetélytár- sán. Az egyik szúrás a szerencsétlen em- bér tüdejét érte, a másik balkarjába ha­tolt. A mentők súlyos állapotban szállították az állami kórházba. A merénylőt letartóztatták. — EDDIG ÖTEN PÁLYÁZTAK A SZLO- VENSZKÓI MAGYAR SZINIKONCESSZIÓ­RA. Pozsonyból jelentik: Tekintettel arra. hogy a szlovenszkói magyar szinikoncesszió érvénye ez év augusztusában lejár, máris többen pályáz­tak az igazgatói állásra. Értesülésünk szerint az egyesített magyar szinikerület igazgatói állá­sára eddig Iván Sándor és Földes Dezső eddigi színigazgatók, továbbá Farkas Páll Sümegi An­dor és dr. Sebestyén József nyújtottak be pályá­zatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom