Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-31 / 73. (4219.) szám
TI«<mMaCÍ?ARH1RIíAP Husvétvasárnap az t Városban 1937 március 31, szerda* A pápa áldási oszloll a Széni Péler bazilika erkélyéről Kétszázezer ember a Szent Péter-téren ■ A rádió a világ minden tájára elvitte a pápa áldó szavát VATTKÁNVÁROS. — A Szentatya husvét vasárnapján délelőtt részt vett a Szent Péter' bazilikában bemutatott ünnepi szentmisén. A szentmisét hatvanezer hivő részvétele mellett pontifikálták. Erre az alkalomra a hívők a világ minden tájáról Rómába zarándokoltak, hogy je- len lehessenek az ünnepélyes alkalomnál, amikor a pápa hosszú betegsége után újból megjelenik a nyilvánosság előtt. KI. Pius a Szent Péter bazilikában A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA nek ki kéthetenként, tisztelni kell a tényt hogy egy másik diktatúrában kiengedték t gyüjtőtáborból az utolsó szlovén irredentái is, aki az olasz államnak legalább úgy ellensége volt, mint a trockista Sztálin (és nem a kommunizmus) ellensége. Ismét azt a furcsa politikai játékot figyelhetjük meg, hogy kisebbségeik kérdésében 'két jobboldali hatalom egyezett meg és két jobboldali állam enyhített a kisebbségek sorsán. Ugyanúgy, mint három évvel ezelőtt a német-lengyel szerződéskor, amelynek megkötése óta a lengyelországi németek nem panaszkodnak többé. E kis mellékmegfigyelésről azonban nem akarunk különszólni, nem tartjuk fontosnak, csak jellemzőnek. Fontosabb, hogy adva van a nagy precedens, amit valamennyi középeurópai állam követhet. Remélni merjük, hogy követni is fogja s épp úgy, mint ahogy Jugoszlávia és Olaszország a felségjogok megsértése nélkül meg tudott egyezni a határon túl levő kisebbségekről, a többien is meg fognak tudni egyezni. Amig Jugoszlávia és Olaszország rosszban volt, a szlovén kisebbség sorsa tűrhetetlen volt. Lehetetlen a kisebbség pacifikálását várni mindaddig, amig a kisebbség anyaországa és gazdaországa között feszült a viszony, ez egészen természetes s az élet minden kis és nagy hasonló viszonylatában iigy van. Hányszor hangoztattuk, hogy a magyar kisebbségek problémájának megoldásához is csak ez az ut vezethet: az államok közötti megegyezés, a kisebbségi kérdésben történő kéthatalmi megállapodás. A jugoszláv-olasz precedens talán megváltoztatja azok véleményét, akik nem osztották ezt a felfogást és más, erőszakolt utakat kerestek. Talán megtört a jég s a jugoszláv-olasz kisebbségi kiegyezést több más (és a körülményeknek megfelelően nagyobb) megállapodás fogja követni. Mi kívánjuk és reméljük. Ha már a jugoszláv-olasz kisebbségi kibontakozás nyomán a magyar kisebbségek ügyéről is beszélünk és hasonló szerződéseket sürgetünk, le kell szögezni, hogy Magyarország közvéleménye nem zárkózik el attól a dunai kiegyezéstől, amely a kisebbségek ügyének rendezése alapján áll. Az egyik legnagyobb budapesti napilap húsvéti számának vezetőhelyén Bethlen István gróf —' akit ma sokan a magyar nemzet vezér- publicistájának és élő lelkiismeretének tartanak — hatalmas cikkben foglalkozik a magyarság és a kisantant kiegyezésének reális lehetőségeiről. Amikor a cikket irta, még nem ismerte Ciano belgrádi utjának eredményét és annál örvendetesebb, hogy önként és semmitől befolyásolva jutott azokra az eredményekre, amelyek meglepő pontossággal az olasz-jugoszláv kisebbségi megegyezés síkján mozognak. Bethlen, mint ismeretes, néhány hónappal ezelőtt felvetette a közvetlen román-magyar tárgyalások gondolatát azzal a céllal, hogy a kisebbségi ügy rendezésének alapján közelebb hozza a két országot. Romániából azt a választ kapta, hogy a „román állam fenségjogai nem engedik, hogy az erdélyi magyar kisebbségről Magyarországgal tárgyaljon s igy készítse elő a két állam kiegyezését." Bethlen e román álláspontra ad választ, anélkül, \ hogy még a jugoszláv-olasz kiegyezés | döntő érvével operálhatott volna. Amit! mond, bebizonyítja, hogy a magyar közvé-| lemény mily messzemenő előzékenységre! hajlandó Romániával — s a többi kisantant- állammal — szemben, ha egyszer sor kerül e közvetlen tárgyalásokra. A szuverenitást az ilyen tárgyalások nem érintik, mondja és számtalan példát hoz fel állítása igazolására. A népszövetségi paktum 19. cikkelyébe foglalt jogról Magyarország nem mondhat le, a de a jog érvényesítése „a magyar kormány szabad ' mérlegelésének tárgya" s ezen a téren már igenis tárgyalhat s megegyezhet szomszédaival. Magyar- ország törekvései és agitációja annál élesebb, minél veszélyezettebb helyzetben látja kisebbségeit, ha tehát sikerülne megegyezni a kisebbségi kérdésben és nyugalmi helyzetet teremteni, a kisantanttól kifogásolt agitáció is lecsillapulhatna. Ez tisztára a megegyezésen múlik, mint a horvát Pavelics olaszországi sorsa is Ciano és Sztojadinovics megegyezésén múlott. Bethlen szerint a modus vivendi megkötésének útjában nem áll akadály s ha Magyarország és Románia között (Bethlen mindig csak Romániáról beszél, de Jugoszláviával talán még kedvezőbb a helyzet) „nincs is szerelem, sok olyan komoly és életbevágó közös érdek van, amely mindkettőre nézve indokolttá teszi, hogy a csatabárdot pihentessék. A cikk mindenesetre azt bizonyltja, hogy] Röviddel tíz óra után XI. Pius elhagyta a Szent Péter-bazílikával szomszédos Vatikán-pa- Ictabeli magánlakását. A Szentatyát hordszéken I vitték a Szent Seöestyén-tkápolnába, ahol már a | kardinálisok teljes számban várakoztak. A pápa I a kápolnában ornátust öltött magára, föllépett a | sedia gestatoria nevű hordozható trónusra és a | fölsorakozó menet élén megjelent a zarándokok j tömege előtt. v Az ezüstkürtök diszjele tudatta a feszülten várakozó hívőkkel, hogy a Szentatya közeledik. A Szent Páter-bazilika óriási gótivei alatt szorongó tömeg hatalmas tapsviharral fogadta a pápát. Mert — amint ismeretes — Olaszországban tapssal üdvözlik a hívők a Szentatyát. A hívők, hatalmas gyülekezete mindenféle nyelven kiáltotta a pápa felé: „Éljen a Szentatya!" XI. Piuson meglátszottak az átszenvedett betegség nyomai és lassú mozdulatokkal osztotta az áldást. A menet végigvonult a bazilika főhajóján s amikor a főoltár elé ért, Granito Pignateíli bíboros megkezdte az ünnepi mise pontifikálását. A Szentatya leszállt hordszékéről és elfoglalta helyét az oltár előtti trónuson. Bernit a bazilikában hatvanezer ember tolongott s a bazilika előtt a Szent Péter- teret is hatalmas tömeg lepte ©L A kint- rekedtek számos hangszórón keresztül kö! vették a szentmise menetét. Déli félegy órakor végétért az ünnepi szentmise s ekI kor a Szentatya megjelent a Szent Péter bazilika oromfalának középső erkélyén. Amint ismeretes, minden éviben innen szokta a Szentatya urlbi et onbi áldását osztani. XI. Pius pápa azonban a bazilika balkánjáról csak mintegy tiz éve osztja a pápák szokásos áldását, amióta a pápai állam és az olasz kormány megkötötte ismeretes lateráni szerződését, amely véigetvetett az évizedes ellentéteknek a pápa és az olasz .állam közt. Ez évben a pápa betegségére való tekintettel már senki nem merte remélni, hogy erre az ünnepélyes áldásra sor kerülhet. De a Szent atya egészségi állapota megengedte, hogy elvégezhesse a hagyományos urbi et orbi áldásosa tást is. Urbi el orbi,. Az áldás osztásnál mintegy kétszázezer főre rugó tömeg vett részt. XI. Pius di9zkisére- tóvel tiarával a fején, baldachin alatt jelent meg a monumentális bazilika balkonján. Halálos csöndben fogadta a hatalmas tömeg a pápa áldását, mellyel egyidejűleg bünbocsá- natot nyert a szentmise összes résztvevője. A* áldásosztás aktusát megelőzte az „Alleluja“ és „Christus vincit“ gregoriánus kórusok előadása és a palatinusi őrség zenekarának játéka. Az ünnepi szentmisét és a Szentatya áldását a világ csaknem valamennyi rádiója közvetítette. A Szentatya hangja a rá- dióközvetitésben szilárd és tiszta volt. Az ünnepi szentmisén a diplomatáiknak fenntartott emelvényen jeliem voltak a Szenitszéifcné.l akkreditált összes külföldi államok képviselői. Csupán a német nagykő vétség tagjai hiányoztak. A külföldi személyiségieknek fenntartott páholyban többek között jelen volt a dán herceg és hercegnő, József János sízá&z herceg és Cecília porosz hercegnő. A pápa egészsége helyreállt A Szent Péter bazilikában tartott szertartások, amelyeken a Szentatya is részt vett, egyáltalán nem merítették ki a pápát. Milani professzor, a Szentatya állandó orvosa a szertartás után megvizsgálta a pápát és egészségi állapotáról úgy nyilatkozott, hogy kitűnő és nem hagy semmi kívánni valót maga után. A pápa különbem elhatározta, hogy rövidesein átköltözik a vatikáni palota második emeletére. Az átköltözködésre azért van szükség, hogy a pápa közelebb legyen azokhoz a helyiségekhez, ahol hivatalos teendőit végzi és ahol az audienciákat tartja. Az átkölitözködés után a Szemtatya több audienciát fog tarthatni, mint eddig. XI. Pius különben rövidesen megkezdi betegsége miatt félbeszakított, majd. rendszertelenül végzett 'hivatalos munkáját is. mos A belpolitika husvétia TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON legsokoldalúbb kell, hogy legyen. Úgy a belpolitikában, mint a külpolitikában. Bölcs és igazságos belpolitikára van szükség, hogy az lehetőleg valamennyi népréteget kielégítsen. Ez a rendkívül nehéz feladat még a világ egyetlenegy kormányának sem sikerült és ezért nem csoda, hogy nálunk, ahol ez a feladat több okból különösen nehéz, nem mindenütt jutott kielégítő megoldáshoz. A kisebbségi népeiknek az államhoz való bonyolult és nehéz viszonya, habár ez különféle körülmények miatt sürgőssé vált még ez sem kell, hogy nyugtalanítson minket, mert alkotmányunk és közéletünk szelleme megadja a feltételeit a kérdés békés rendezésének. Mozgalmat belpolitikai tavatz A belpolitika húsvétija egyébként teljesen a husvét előtti csatározások hamgiulatképét mutatja. A Národni Politika jóslása szerint a kilátásokat rendkívül ködössé teszi a községi választások előtti harci kampány, amely rövidesen jelentkezni fog, bár a községi választások csak ősszel lesznek ésipedig szeptemberben vagy októberben. Ennek ellenére a kormány határozathozatalait éppen a gazdasági kérdésekben erősen befolyásolni akarják majd a pártok, hogy korteslehetőségeket csikarjanak ki maguknak s ezért a kormány munkája nehéz és lassú lesz. A községi választásoknak valószínűleg politikai j elen tőséget fognak tulajdonitani. Ez a tendencia már most mutatkozik, mert már most kitört a harc a vezető pártok között és a kormányöbbségben két tábor körvonalai vannak kialakultban. A hatalmi pozíciókért való régi harc föllán- golása ez, amelyet eddig neim sikerült meg- oldáni és amelyet valószínűleg a községi választások sem döntenek el. A községi válaszMagyarországon meg van a hajlandóság a kisebbségi helyzet megoldásának alapján történő közeledésre. Reméljük, hogy a jugo„ szláv-olasz kiegyezés ösztönzően fog hatni I ezen a téren és a kisantant-áilamok — mint tások is csak főpróbául fognak szolgálni a polgárság közhangulatának kipuhatolására. Ezért — mondja a cseh lap — mozgalmas belpolitikai tavasznak és nyárnak nézünk elébe. Mi lesz husvét után? A Nedélni List azt Írja húsvéti jóslásában, hogy az ünnepek után nyomban erős harcok kezdődnek meg a kormánypártok közt. A hét közepén összeül a nemzetgyűlés mindkét háza. A napirenden a legfelső közigazgatási bíróságról szóló törvény szerepel. De ezen a héten még aligha lesznek komolyabb kormánytárgyalások, mert a politikusok legnagyobb része csak április 5-e után érkezik meg Prágába húsvéti vakációjáról. j A kormánytárgyalások előterébe gazdasági kérdések kerülnek, A tárgyalások nehézsége abban rejlik, hogy a közeledő választásokra való tekintettel a koalíció pártjai maximális követelésekkel fogják ostromolni egymást. Ezért húzták elő a fegyvertárból a legkellemetlenebb politikai fenyegetéseket, hogy az ellenfelet gazdasági engedményekre szorítsák. A politikai kényszerítő eszközök sorába tartozik a szociális intézményekben és egyéb kamarákban való választások beigérése is. Nem valószínű, hogy azokat a jelzett időben fogják megtartani. A eizoiciialásitia sajtó a szociális intézménszellőben való választásokról azt hirdeti, hogy ezekről a választásokról mindaddig szó sem lehet, amig a mezőgazdasági tanácsok választási rendjét tartalmazó törvényt meg nem alkotják. Cseh- és Morvaországban a régi, osztrák rendszer szeinimit közvetett választás van, Szlovem- sízkón és Kárpátalján pedig enne az intézményre vonatkozólag semmiféle törvényes rendelkezés nincsen. Ilyesformán megtalálták a formulát a kamarai választások elodázására. már Jugoszlávia megtette — elfogadják az államközötti tárgyalások módszerét és nem kísérleteznek más, mesterkélt megoldásokkal. Ciano Ankarába és Szófiába Is ellátogat BELGRÁD. — A „Pravda” bolgár lapjelentések alapján azt a hirt közli, hogy gróf Ciano olasz külügyminiszter április 2-án Ankarába utazik s ankarai utjával kapcsolatban előrelátható- tölajr Szófiába is ellátogat. Ugyancsak bolgár lap- jelentések szerint Ismét Inonü török miniszter- elnök a belgrádi Balkán-konferenciáról visszautazva Szófiában kiszáll, ahol Boris király vendége lesz. Meghalt az agrárpárt sajtófőnöke PRÁGA. — V árny József szenátor, a csehszlovák agrárpárt főlapjának, a Verik óvnak., valamint a Veoerneik főszerkesztője 63 éves korában a fnaimciia Riviérán meghalt. Halálait' influenzáiból kifolyólag fellépő szlvgyömgeiség okozta.. Yra.ny az agrárpárt egyik legbefolyásosabb személyisége volit. • mórit a. szőkébb páintvezeitőség- bein tis helyet foglalt és legfelső irányítója volt. a pánt egész sajtójának. Az elhunyt ávehtó oldalán egyiilk legjelentékenyebb szervezője volt az agrárpártnak és a pártsa.jitónak. A háború előtti politikai életben is tevékenyein résztvetit és mint a Maffia tagja, valamint a Ve&eír főszerkesztője nagy szerepeit vitt a cseh szabadságmozgalomban. A háború utáni forradalmi nemzetgyűlés tagja volt s e minőségben egyilk megalkotója á földreformnak. Végig a földhivatal választmányának élén állott és a földhivatal likvidálását is ő vitte végbe. Eleinte a kiépvisedöiház, később azonban mindig a szenátus tagja volt, de a parlamenti életben soha sem vett aktívabb részt. Annál nagyobb befolyást, gyakorolt a politikai életre harcos publicisztikai tevékenységével. Éehof álnéven írott temperamentumos cikkei mindedkor feltűnést keltettek. Altatóban az agrárpárt, jobboldali szárnyának vezérét láttáik benne. Utóda a Veinikov fcszerkesztőd székében dr. Kaháine.k Ferdináind, a Stíúbrny-sajtó egykori vehetője lietit. — megszigorították az ebzárlatot KASSÁN. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Kassán elrendelt ebzárlatot' most uijabb intézkedéssel szigorították meg, amennyiben elrendelték, hogy április 9-ig minden ebet. be kell oltani veszettség elleni szérummal. A benemoltott ebeket a sintérek könyörtelenül ki fogják pusztítani. Az intézkedés megszigorítására az szolgáltatott okot, hogy a veszettkutyamarások száma az utóbbi időben rendkívül megnövekedett s a veszettség a azonba nsemmi körülmények között nem volt macskák között is veszedelmes méretekben terjed Eddig már több mint kétszáz macskát p.i ttt t- tak ei 2
