Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-28 / 72. (4218.) szám

1937 március 28, vasárnap, <pwBcsg-MAfi^aRHnaiap 15 Gazdasági életűnk fejlődésének margójára A gazdasági üncéluság fogalma ■ Gazdasági szervezeteink hatalmas fejlődése ■■■■•■■ Apró képek a szlovenszkói gazdasági életből Az „Uj Szellem** második számában a gazda­sági öncéluság problémájával foglalkoztam. A probléma felvetése a szlovenszkói magyarság körében általános tetszést aratott, azohban vol­tak a kérdésnek félremagyarázói is. Az egyik pozsonyi napilap vezércikkében a gazdasági ön- céluságban „belső sorompókat** látott és mint az elzárkózás politikájának egyik eszközét tu­lajdonította a probléma felvetőinek. A gazdasági Öncéluság félremagyarázójának rövid néhány sorban adjuk meg a választ és a rövid magyarázat után gazdasági szervezeteink hatalmas fejlődésével toldjuk meg érvelésünk és elgondolásunk reális voltát. A gazdasági ön­céluság nem jelent belső sorompókat. Az öncélu- ságot a félremagyarázó talán tudatlanságból, vagy rosszakaratból összetévesztette az önellá­tással. Az önellátás tényleg gazdasági elzárkó­zást, sorompókat jelent, amit egy kisebbség 6emmi körülmények közt sem valósíthat meg, ez fizikai lehetetlenség, erről tehát nem is lehet szó. Nem akarunk magyar nagyipari vállalato­kat Szlovenszkón, nem is akarhatunk. Nincs eh­hez anyagi eszközünk és ha volna is, ezek rövi­desen eltűnnének a történelmi országok fejlett nagyiparának versenye következtében. Az ön­ellátás pedig ezt jelentené, mert mezőgazdasági termékek szempontjából úgysem szorulunk sen­kire sem. Önellátásról tehát nem volt szó, hanem csupán gazdasági öncéiuságról. Ez pedig azt jelenti, hogy a meglévő magyar vállalatok gaz­dasági és erkölcsi erejüket a szlovenszkói ma­gyarság anyagi és szellemi gyarapodására és boldogulására fordítsák. Az önellátás — tehát a belső sorompók — és az öncéluság fogalma kö­zött óriási a különbség. Az öncéluság továbbá azt is jelenti, hogy magyar vállalataink az ál­lam többi gazdasági szervezeteivel együttesen oldják meg feladataikat, azonban mindig a ma­gyar kulturális, szociális és gazdasági célok figyelembevételével. A gazdasági öncéluság tehát cél, mint a fo­galom maga is mutatja, az önellátás pedig esz­köz, amely csak egy állam, tehát egy területi közösség gazdasági ideálja lehet. A fogalom­zavar csak egy laikus agyában születhetett mesr, amit nem is csodálunk, mert hiszen a gaz­dasági politika a háború után hihetetlenül sok uj fogalommal bővült és a fogalmak elhatáro­lása sokszor nehézségekbe ütközik. zetek központja a Központi Szövetkezet, amely­ben a szlovák és a magyar hitelszövetkezetek csoportosulnak. A fejlődés állandóan fokozódik, a betétállomány minden évben növekszik. Míg a szlovenszkói bankok betétállománya az elmúlt évben az 1935. évi adatokkal szemben (2.355 millió) 2.327 millióra csökkent, addig a szloven­szkói hitelszövetkezetek betétállománya állan­dóan emelkedik és az 1935. évi 1.147 millióval szemben 1936-ban elérte az egy és negyed mil- liárdot, holott az államvédelmi kölcsön jegyzé­se tetemes összegeket vont el a betétállomány­ból a hitelszövetkezeteknél is. A szövetkezeteken kívül kimondottan magyar vállalkozásunk kevés van. Ma már a volt ma­gyar vállalatok nagy része idegen tőkéből él és igy ezeket nem is sorolhatjuk magyar gazda­sági vállalkozásaink közé. Néhány vidéki ma­gyar bank állta meg a helyét, továbbá néhány kisebb ipari üzem. Gazdasági és kulturális életünk kimagasló eseménye történt ez év januárjában, amikor Unió hév alatt nyomda- és könyvkiadó szövet­kezet létesült Komáromban. Az uj szövetkezet tagjai közt szerepel valamennyi kulturális egye­sületünk, gazdasági irányításában pedig a szö­vetkezeti mozgalom legjobban bevált központi szerve vesz részt. A meglévő és nagy mértékben fejlődő gazda­sági szervezetek mellett a hiányosságokat is konstatálnunk kell. Az ür még az értékesítés terén mutatkozik, nincs még kellően beszervez­ve a magyar vidék mezőgazdasági terményeinek közös értékesítése. De ez i6 folyamatban van és rövid időn belül erre is sor kerül. További űrt jelent gazdasági életünk szellemi megszervezé­sének hiánya. (Ezen a téren is örvendetes ese­mények szemtanúi vagyunk: sorra alakulnak Szlovenszkó magyarlakta vidékein a gazdasági egyesületek. Szerk.) Erdélyből vehetnénk át a példát. Az Erdélyi Gazdasági Egyesületnek csaknem minden faluban — rendszerint a szö­vetkezet helyiségében — gazdaköre van, ahol az erdélyi magyar gazdák önnevelése folyik. Folyóiratok, napilapok járnak a gazdakörbe, nagyszerű szakkönyvek állanak az érdeklődök rendelkezésére a gazdakör könyvtárában. Az EGE előadókat küld ki a falvakra, akik a szük­séges felvilágosításokat is megadják a gazdák­nak. Szükség volna a nemrég Rimaszombatban megalakult Magyar Parasztiskola Egyesület fiókjainak megszervezésére is a magyar vidék nagyobb gazdasági centrumaiban, hogy a téli gazdasági tanfolyamok minden évben, rendsze­resen történjenek. A gazdasági öncéluság — most következte­tést vonunk le — nem jelent, mint látjuk, ön­ellátást. Csupán gazdasági erőink megszerve­zését és kulturális, szociális céljainkra való be­állítását. És nem elzárkózást, belső sorompókat. Meglévő gazdasági szervezeteink nem autark szervek, hanem az önsegély, tehát az öncéluság szervei. Gazdasági szervezeteink csendben dolgoznak. Nem ütik a dobot egy-egy nagyobb eredmény elérése után és ezekről az eredményekről csaa az tud rendszeresen, aki közvetlen közelről fi­gyeli a fejlődést. Milyen érdekes és tanulságos olvasmány volna például a Hanza tizenegyéves történetének vázolása az indulástól a mai napig. Attól a naptól kezdve, amikor hárman, egy-egy durva ládán kezdték a munkát Íróasztal helyett, amikor éjjel-nappal dolgoztaik néhányan népünk jobb boldogulásáért. Ez a szegényes indulás, ez a szerény keretek közt folyó munka ma már ott van, hogy éppen most került betöltésre az ötvenedik tisztviselő helye. Az 50 tisztviselőn kivüil 60 állandó munkás keresi meg még a köz­A vágvölgyi ipar helyzete Rövid szemlét tartunk a szlovenszkói gazda­sági életben. Azt vizsgáljuk, hogy gazdasági vállalkozásaink milyen erkölcsi és anyagi ered­ménnyel zárták az elmúlt év mérlegét. Itt első­sorban a magvar szövetkezeti mozgalomról le­het szó, amely tényleg saját erőinkből fejlődött a szlovenszkói gazdasági élet egyik legjelentő­sebb tényezőjévé. Az uj gazdasági rend fejlődési iránya a világ minden államában ehhez a gaz­dasági formához vezet és egy kisebbségben élő nemzet legideálisabb gazdasági erőforrása a sa­ját erők összegyűjtése és a gazdasági harmónia szövetkezeti megoldása lehet. Több példára hi­vatkozhatnánk eme tételünk bizonyításánál és csak röviden említjük azt, hogy a háboruelőtti időben milyen nagy szerepet játszottak az ön­segély elvén fölépült gazdasági szervezeteik a finn, az erdélyi román és a lengyel kisebbségek életében. Ma ugyanezt állíthatjuk a Lengyelor­szágban élő ukrán nemzeti kisebbségről is. A szlovenszkói magyarság legerősebb gazda­sági szervezetei a szövetkezetek. Szövetkezeteink az elmúlt esztendőben minden irányban hatal­mas fejlődést mutatnak, — erkölcsi és anyagi szempontból is. Sajnos, az összes magyar szö­vetkezetről nem tudunk pontos képet nyújtani, mert a pozsonyi Központi Szövetkezet nem ké­szít külön nemzetiségek szerinti statisztikát. A Hanza kötelékébe pedig csupán a dél- és nyugat- szlovenszkói fogyasztási szövetkezetek tartoz­nak, — számuk kereken 200. A 200 szövetkezet az elmúlt évben több mint 60 millió forgalmat ért el, maga a központ pedig 46 milliós forgal­mat bonyolított le szövetkezeteivel. Az uj szövetkezetek szinte gomhamódra szaporod­nak és már ebben az évben is — alig har­madfél hónap alatt — nyolc uj szövetkezet alakult a Hanza körzetében. A magyar falvak népe a legteljesebb bizalommal, minden propa­ganda nélkül a mozgalom mellé áll, mert a „do ut des“ elve a legpregnánsabb formában itt mu­tatkozik. A legjobb propaganda maga az a tény, hogy a gazdaságilag szervezetlen falu maga lát­ja a szomszéd — szervezett — falu gazdasági életét, látja a szövetkezeti kulturházakat, ga­bonaraktárakat, amelyre neki is szüksége volna. Ezért szaporodnak magyar falovainkon a szövet­kezetek. A keletszlovenszkói szövetkezetek szintén a Jegpéldásabban működnek. Központjuk ugyan szlovák, azonban a szövetkezeti mozgalom olyan autonómiát biztosit az egyes falusi szövetkeze­teknek, hogy anyagi erejüket saját céljaikra fordíthatják. A szlovák és a magyar központ kö­zött különben teljes a harmónia és az együtt­működés, amely 1935 január e’seje óta a Cen­trum nevű közös beszerzési központot hozta létre. Jelentős és fontos gazdasági erőforrásaink a jpa^Tyar. hitelszövetkezetek is, A ^tel$zöxe(ké­PRÁGA. — A vágvölgyi gyáripar helyzeté- bem az utóbbi időiben kedvező fomdiuilat állott be. Itit-ott javulás észlelhető, bár a javulás nieun átfogó jdieinitöiségü. A tiremcsémii iiparíeiliügyieilő- ség jeilemitésie szerint a vágvölgyi gyáripar az elmúlt félévben a (következőiképpen, alakult: A vágvölgyi faipar helyzete Szlovenszkó egyéb vidékeihez hasonlóan megjavult, miivel Niéimieitonszáig felé tovább fokozódott a szlovenszlkói fa exportja. A faipari üzemek fog­lalkoztatottsága elég kedvező volt, tekintettel a megnőviekeidett épütatifakerieialietire. A közmun­kák folytán a kőbányáik és .a kavicsüizeimek fog­lalkoztatottsága fokozódott. A Vág völgyében a későbbi MŐ'ne fis elkészítették az építkezési programot s ezért az építkezési ipari foglalkoztatás hosszabb időre biztosi tottnak látszik. A vegyi ipar helyzete kedvezően alakult. Mint ismeretes, a imuilit év kezdetén több vegyigyár súlyos válsággal küzdött, miivel a imégnemdeté- selk oeim voltak kielégítők. Az elmúlt féléviben azonban a megrendelések váratlanul megjavul­tak s úgyszólván minden vágvölgyi vegyi gyár tel­jes kapacitással dolgozik. A faimpregnáló üzemek állandóan el vannak látva megrendelésekkel, a nyersanyag .hiánya azonban megakadályozza az üzennek kibővíté­sét és a munikáslétsizám emelését. A gyufagyárak helyzete nem kielégítő. 9 A textiliparban javulás tapasztalható s a fog­lalkoztatottság mintegy S0 százalékkal emeil- kedieitt. A legkedvezőbb volt a trencséni textil- gyár foglalkoztatottsága, amely üzem kiéit vál­tással dolgozik. Az üveggyárak helyzetében némi javulás észlelhető. A ne.msói üveggyár, amneily nemrég vette föl üzemét, kezdetben száz munkásnál többéit fog­ta kozta-tott. Most egyezkedések folynak aziránt, hogy az üveggyár belépjen az üviegkaintelilbe és remény van arra, hogy ilyen módon sikerül az üveggyár munikásáinalk létszámát 500-:ra fölemelni. A ledniarónai üveggyár foglalkozta­tottsága kielégítő. Az üzemiben majdnem ugyan­annyi munkás dolgozik, mint az üzem beszünte­tése előtt. Az üveggyár kilátásai a jövőre is kedvezőek. Mindezek ellenére azonban a vág­völgyi üvegipar kapacitásának mindössze 14 százalékát tudta kihasználni e ezért az üveg­ipar helyzete általában nieim tekinthető kedve­zőnek. (—) A csehszlovák követelések állása de­cember 31-én. A Csehszlovák Nemzeti Bank kimutatása szerint Csehszlovákiának a külföldre kivitt áruk utáni követelése december 31-én 3.719 millió koronát tett ki. Ebből 1725 millió korona (46 százalék) a szabad, 1994 millió koro­na pedig (54 százalék) a kötött országokra esik. Az 1935 december 31 -i állapottal szemben a tel­jes volumen 31 millió koronával nagyobb. (—) Csehszlovákia 1922. évi külföldi köl- csönének több mint a fele csehszlovák birtok­ban van. A Metropress jelentése szerint az 1922. évi 7.5 százalékos külföldi kölcsönnek (I. kibo­csátás 3.3 millió font és 10.7 millió dollár, II. ki­bocsátás 2.05 millió font és 7.44 millió dollár) több mint a fele csehszlovák birtokban van. (—) Teljes kapacitással dolgozik az új­bányái kőbánya. Pr Ívig véről jelentik: Az új­bányái kőbánya az utóbbi időiben egyre na­gyobb .megrendeléseket kap s igy a bánya je­lenleg teljes kapacitással dolgozhat. Most öt­ven munkást alkalmaznak, azonban rövide­sen sor kerül a imunkáslétszáim fölemelésére. A bánya nagy megrendelést kapott az Üzbég és Aranyosmarót közötti uj vasútvonal építé­séhez. Ezenkívül számos útépítéshez szállíta­nak anyagot. (—) 40 korona lesz a Cseh-Morva-Kolben-Danék osztaléka. Az utóbbi napokban a tőzsdén különféle hirek terjedtek el a Cseh-Mcrva-Kolben-Danék osztalékáról. Értesülésünk szerint az osztalékról miég nem határoztak, azonban valószínű, hogy negyven körönét fog kitenni (—) A csehszlovák takarékpénztárak központi bankjának mérlegüléeén elhatározták, hogy a köz­gyűlésnek javaslatot fognak tenni, hogy a 4,480.647.10 korona tiszta nyereségből 19 koronás osztalékot fizessenek. A közgyűlés április 10-én lesz. (—) Fölemelték a szesgyártási kontingenst. A folyó gazdasági évben megengedték a szeszgyár­tási kontingensnek további 40.000 hektoliterrel va­ló föleim elését s igy a teljes kontingens 1,010.000 hl lesz. Az elmúlt kampányban a kontingens 850.000 hl-t tett ki, mert illetékesek a szeeakészlet csökkentésére törekedtek. A készlet valóban csök­kent. Az elhelyezési folyamat kedvezően alakult, úgyhogy ennek folytán nemcsak, hogy vissza lehe­tett térni a régebbi 970.000 hl szesz gyártásához, hanem a kontingenst föl is lehetett emelni. Iiir szerint a fölemelésnek a célja az, hogy lehetővé tegyék a burgonyafölöslegek .földolgozását.. (—) Kárpátalján megkéstek a mezei munkák. Az állandó esős idő Kárpátalján hátráltatja a mezei munkák megkezdését. Kevés kivétellel az alacso­nyabban fekvő helyeken még mindig nem kezdték .meg a tavaszi munkálatokat s a munka megkez­désére egyelőre a Tisza és a Latorca mentén lévő nagy víztömegeik miatt gondolni sem lehet. Az őszi vetésekben az áradás sok helyen igen nagy káro­kat okozott, úgyhogy a vetéseket több helyen ki kell szántani. (—) Megszűnt a taracközi sztrájk. Jelentettük, hogy a ta.racközi Guttmann féle fűrésztelep mun­kásai bérkövetelésük nemteljesitése miatt sztrájk­ba léptek. A sztrájk hosszas tárgyalások után végétért. A munkások 10—30 filléres órabéremelést harcoltak ki. v, A gazda öröme csak akkor teljes, ha jó minőségű ée dús termése van. Ha földjét, rétjét, szőlőjét és kertjét gombaszöQi szénsavas másztrágyával megmeszezi, ezáltal birtoka jövedelmét megnöveli és nyugodtan nézhet a jövő elé. Kívánatra árajánlatot küld a GOMBASZÖGI SZÉNSAVAS MÉSZTRAGYAGYAR IGAZGATÓSÁGA, CIZ-KÜPELE (Slovensko.) pontban a kenyerét. A régi raktárhelyiségből uj, teljesen modern tárházba költözött a központ áruraktára, ahová husvét előtt 10—15 vasúti vágón fut be a 6aját iparvágányon és csaknem ugyanennyi hagyja el a raktár épületét megra- kottan. A vasúttól távoleső falvakba állandóan 8 teherautó jár. * Gazdasági szervezeteink fejlődése nem állott meg, sőt fokozottabb mértékben indult az utób­bi időben. Ezek a szervezetek szinte kimeríthe­tetlen erkölcsi és anyagi erőforrások, melyekre mindenben számíthatunk. Eddig is megállták a sarat, eddig is teljesítették azt a célt, melyet kisebbségi életünk eléjük tűzött: kulturházakat, iskolákat, templomokat építettek, ahol kellett, segítettek. Ha szorosan vesszük a dolgot, akkor azt mondhatjuk, hogy ezt a segítséget önmagunk adtuk, saját erőinkből, mert azt bátran jelent­hetjük ki, hogy a magyar szövetkezetek soha é« semminemű állami támogatást nem élveztek. Amink van, az a saját erőnkből van és nem is számíthatunk soha külső segítségre, amire nincs is szükségünk. Erre pedig mindig büszkék lehe­tünk, mert még a külföld is bámulattal nézi szlovenszkói szövetkezeteink munkáját. * A gazdasági öncéluság fejtegetésével kezdtük., A fogalmat eléggé világosan tártuk fel azok előtt, akik ezt nem akarták, vagy nem akarják megérteni. Ez az öncéluság nem politikai ön­céluság, nem is lehet kisebbségi vonatkozásban az. Csupán az adott helyzetben a lehetőségek ki­használása gazdasági vonatkozásban. Nem más, mint a megengedett keretek közt véghezvitt önsegély. HANTOS LÁSZLÓ. Miért nem vásárol Szlovenszkén kavicsot az áliamvasut PRÁGA. — A vasutügyi minisztérium sajtó- osztályának jelentése szerint az államvasutak ré­szére történő kavicsezállitásoknál aiz idei árajánlat a köztársaság néhány vidékén 40%-kal magasabb annak ellenére^ hogy a kavics árának fölemelése nem indokolt. A jelentés szerint az államvasutak igazgatóságai az elmúlt éviben S-zlovenszkóról Mor­vaországba is szállítottak kavicsot s a szlovenszkói kavicsszállítás mindenkor aktív volt a szállítók ré­szére. Az államvasutak igazgatóságai az idén azonban Morvaországban szándékoznak nagyobb mennyiségű kavicsot beszerezni, mert nem (hajlan­dók „indokolatlanul" magasabb árakat fizetni a szlovenszkói kavicsért. Emellett vasutügyi minisz­térium sajtóosztályának jelentése hangsúlyozza, hogy a 'Szlovenszkóii kavics a szak próba során nem mindig bizonyult jónak. Szeptember 5.-én kezdődik Pozsonyban a Duna-vásár POZSONY. — Stadola Kornél tiszteletbeli elnök elnöklete alatt tartotta meg rendes köz­gyűlését a nemzetközi Duna-vásár Egyesület. Az elnök jelentéséiben hangsúlyozta, hogy a Duna-vásár fejlődése normális keretek kö­zött halad s a kiállítói tevékenység az elmúlt évben is emelkedett. A vásár kereskedelmi szempontból kielégítő volt s a speciális kul­turális kiállításokat a közönség nagy érdeklő­déssel kisérte figyelemmel. Az elmúlt gazda­sági év deficitmentes volt. Az évi jelentést, valamint az 1938. évi költségvetést jóváhagy­ták. A kiállítói tarifák, valamint az egyélb il­letékek változatlanul maradnak. Az idei Du- na-vásárra, amelyet szeptember 5-től 42-ig tartanak meg, a mezőgazdasági tanács, vala­mint az állam kiszélesített programmal je­lentkezett s a bőripar képviselői is bejelentet­ték, hogy a vásáron szakkiállitási csoporttal vesznek részt. A Duna-vásáron a vezetőség „Szépség az iparban", a kereskedelmi gré­mium pedig „Higiénia a kereskedelemben" jelszó alatt versenyt rendez. Az elnök beje­lentése szerint a imánta/vásár programja már be van biztosítva. -- • v (—) Estek a® állatának Szlovenszkón. A szeredi, a gutái, a perfbetei, a komjáti, a szenei és a pereai országos állatváfiárokon közepes fölhajtással lany­ha forgalom mellett az árak a következőiképpen alakultak: a könnyíti dgáslwak ára 1200—3500 ko­rona volt, tehát 7—9%-kai csökkent. A vágóló ára 10—15, a nehéz ligáslovak ára 15, a csikók ára 5i* az ökrök ára 12—16, a (bika ára 9—10, a fejőstehén ára 6—9, a nővendákmaiha ára 5—6%-kai csők- keobrjAj malacok árának csökkenése 10—15%.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom