Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-26 / 71. (4217.) szám

.......................................... ....................................... Előf izetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • fl képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská U 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. •• TELEFON: 303-11. 0 0 SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. TATARESCU ELUTAZOTT Hivatalos jelentés a román miniszter­elnök prágai tárgyalásairól Rendezték a román hadsereg számára történő szállítások pénzügyi részét ■■ Tárgyalások a dunai államok egymásközötti viszonyáról Románia és Csehszlovákia üdvözli az otasz-jagoszláv közeledést A keresztrefeszitett Szeretet (d) Golgota. A legrettenetesebb kép: a világtörténelem legsizörnyübb jelenete. Egyik oldalról nézve: a világtörténelem legna­gyobb gazsága, a másikról a legemberfölöt- tibb hőstette. Az abszolút Jóságot a lég- megalázóbb halálnemre ítélve keresztrefe- szitették, de ez a legborzalmasabb vértanu- ság aztán sarkaiban rázta meg és ujjáte- remtette a világot. A vérlázitó golgotái lá­tomásban rejlő példaadás uj értelmet adott az egyes ember életének és uj irányt, uj medret szabott az emberiség történelmének. Ez á szörnyű színjáték a világmegváltás minden emberi mértéket túlhaladó hőstette volt. Tizenkilenc évszázad távlatából kí­sérteties fénnyel lángol felénk a golgotái vízió, az emberiség történelme fölé szimbó­lummá fölóriásodott vértanukereszt. Miért volt szükség a nagypénteki tragé­diára? Miért volt gondviselésszerü történel­mi szükségszerűség a golgota szörnyűsége? Azért, mert csak Ilyen megrázó példából ért az emberiség. Tizenkilenc évszázaddal ezelőtt emberi testben jelent meg az abszo­lút isteni jóság. Emberi alakban, emberi nyelven szólt az emberekhez és hirdette a mindenség legfelsőbb világelvét, az élet leg­magasabb törvényét: a Szeretetet. Az Isten­ember azonban gyarló emberekhez beszélt: kezdetben csak kevés kiválasztott fogta föl szavának bölcseleti értelmét, a beszédeit hallgató egyszerű emberek nem ésszel, ha­nem a szavakon túli belső élmény, a szivé­ből sugárzó közvetlen ereje által értették meg. A helyben és időben távoli emberek­nek több kellett a szóbeli tannál és a sze­mélyi varázsnál: a távoliak számára a leg­beszédesebb tanítás: a példaadás. Az embe­rek akkor hisznek a tanban, ha annak hir­detője élete példájával pecsételi meg elvei­nek érvényét. Ha életét tanítása szerint rendezi be, ha életét áldozza érte. A meg­győző példa csúcspontját jelenti az embe­riség történelmében a golgotái tragédia. A szeretet törvényének hirdetője az emberi megalázások és testi kínok minden földi poklán keresztül kellett, hogy átmenjen, hogy minden emberi önmegtagadást fölül­múló önuralommal hitet tegyen a szeretet életelvének mindenhatósága felől. A lelki és testi kínok megpróbáltatásaiban minden percben föllázadhatott volna benne a kí­noktól irtózó test gyöngesége, hogy meg­törje a tanához való ragaszkodását, de a földi pokol minden kínszenvedésén át év­ezredekre szóló példaadással demonstrálta a lélek és az eszme uralmát a test fölött. A földi pokol minden pillanata kikorbá­csolhatta volna belőle a kínzói elleni gyü- ]f>letet és ellenállást, az emberi életnek eme primitív refleksz-törvényeinek jelentkezését, de ő gyakorlatilag bebizonyította, hogy a szeretet elve még a legsodróbb, legbrutáli- 3abb, leglegyőzhetetlenebb ösztön-indula- toknál is hatalmasabb erő, hogfcjm érzések* PRÁGA, Tatarescu román miniszter­elnök prágai tartózkodása alatt tárgyalá­sok folytak Hodza Milán miniszterelnök és Tatarescu között. E tárgyalásokról csütör­tökön délután a következő hivatalos jelen­tést adták ki: „Tatarescu és Hodza tárgyalásai március 24-én Prágában befejeződtek. A tárgyalá­sokon Krofta külügyminiszter is résztvett. Az általános politikai kérdéseken kívül a két állam közötti kereskedelempolitikai alapelvek kibővítése is szóba került. Ezen a téren szerződést készítettek elő, amely két olyan termelési területet érint, amely a két álfám gazdasági viszonyában rendkívül fontos szerepet tölt be. Ezenkívül teljes és részletes szerződést kötöttek a román had­sereg részére történő csehszlovák szállítá­sok pénzügyi részének rendezésére. A román és a csehszlovák miniszterelnö­kök megállapították, hogy államaik politi­kai és gazdasági viszonyának fejlődése rendkívül kedvező és az együttműködés nagy mértékben megszilárdult Nemcsak a kormányok, a különböző testületek és a hi­vatalos tényezők között, hanem a különbö­ző néprétegek között is. Megállapították, hogy a két állam fejlődése párhuzamosan halad a kisantant és a szövetségesek fej­lődésével és közöttük teljes egységesség uralkodik. Ugyanilyen szívélyes módon méltatták a mi­niszterelnökök országaik testvéri viszonyát Ju­nél és indulatoknál is mélységesebb tör­vény, mert: életelv, mert minden életnek a legelső törvénye. Ezért a golgotái megalá­zás képe erkölcsi diadallá magasztosul: a lélek diadala a test fölött és a szeretet dia- .dala a gyűlölet fölött. A Golgotán az em­beri gonoszság és a földi hatalom akart győzni az isteni jóság és a transzcendens szellemiség fölött, de csak a testet alázhatta és kínozhatta meg, csak a testet feszíthette keresztre: a lelket, a szellemet nem. Az Is­tenemberben megölhette az embert, de nem az Istent. Ez az értelme Nagypéntek szörnyű misz­tériumának s ezért jelenti az emberiség szá­mára a nagypénteki példa a test és a föl- diség hatalma alól való fölszabadulás föl­emelő érzését, a megváltottság üdvözítő hitét. Mi egyszerű emberek is sok-sok nagypénteket élünk át: de a legelső Nagy­péntek példája erőt ad nekünk a szenve­djek viselésére. Ami emberi bennünk, az goszláviához. Jugoszlávia és a másik két kis- antant-állam között teljes egyetértés uralkodik a nemzetközi élet valamennyi részében. Jugo­szlávia és Olaszország jelenlegi tárgyalásaiban a két miniszterelnök rendkivül értékes munkát lát ama területek konszolidálására, amelyek konszolidálását a kisantant valamennyi faktora mindig őszintén kívánta, A miniszterelnökök tanácske zásának nagy- réssé a dunai államok között uralkodó viszo­nyok tisztázására vonatkozott és itt ja teljesen megegyezik a két állam felfogása. Csehszlo­vákia és Románia a kistantant politikájának keretén belül a dunai tér valamennyi államá­nak termékeny együttműködését kívánja, de ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kistantantot alkotó államok a leghatározottabban kitarta­nak a Habsburgok restaurálása ellen elfoga­dott álláspontjuk mellette Tatarescu búcsúja BRÜNN. — Tatarescu román miniszterelnök Brünnből való elutazása előtt fogadta a Cseh­szlovák Sajtóiroda képviselőjét és nyilatkozott csehszlovákiai tartózkodásáról. Mindenekelőtt kijelentette, hogy rövid prágai tartózkodása alatt nem volt módjában a sajtó képviselőit fo­gadni s igy most köszöni meg azt a’ szívélyes és hízelgő fogadtatást, amelyben Csehszlovákia ré­szesítette. — Amikor Csehszlovákiát elhagyom, nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy ki ne fejez­zem csodálatomat az országban történt konszo­lidációs munkával kapcsolatban. Ezt a konszo­lidációs munkát mesteri energiával Hodza Milán valósította meg. múlandó és eltiporható, de ami isteni, az bennünk is diadalmas és halhatatlan marad. És annyi isteni tartalom van bennünk, amennyi szeretetet sugarazunk magunkból. Amennyi szeretettel szolgáljuk tudással, munkával, önfeláldozással a magunk, a családunk, a nemzettestvéreink s az embe­riség javát. Mennél több szeretet lesz csa­ládi életünkben és a közéletben, annál kö­zelebb jutunk az Isten békés és boldog or­szágához, amelyet a Keresztrefeszitett hir­detett. A szeretet világelve a nagypénteki láto­más által rázta meg az emberiség képzele­tét és lelkiismeretét, nagypénteknek kellett jönnie, hogy a tan személytelenné és egye­temessé váljon és elinduljon világhóditó út­jára. A krisztianizmus tizenkilenc szá­zados történelme jelzi az elv fokozatos és folytonos előnyomulását. De még mindig messze, nagyon messze vagyunk attól, hogy az egyes embernek és a nagy közösségnek — A csehszlovák államférfiakkal folytatott tárgyalások ismét megállapították, hogy a ro­mán és csehszlovák politika között evidens azo­nosság uralkodik, amely szigorúan alkalinazko>- dik a kisantant kereteihez. Ezt az azonosságot teljes nyomatékkai leszögeztük. Elképzelhetetlen a tartósabb, termékenyebb és hathatósabb együttműködés, mint az, amely a csehszlovák és a román nemzet között van, A két állam szövet­ségesei oldalán az európai béke érdekében foly­tatni fogja a jövőben is hasznos együttműkö­dését* Tatarescu Brünnben PRÁGA. — Tatarescu román miniszterel­nök csütörtökön reggel 8 óra 40 perckor Prá­gából Brülinbe utazott. Hodza miniszterelnök Pardubitzig kisérte, mig Machnik hadügymi­niszter, Krejci vezérkari főnök, Netyk had­fi íztálvtáhornok Brünnbe utaztak a román ven­dégekkel. A morva főváros ünnepélyesen fo­gadta Tatarescut, ki ott megszemlélte a fegy­vergyárat. Schacht májusban Bukarestbe megy BUKAREST. — A Curentul jelentése szerint dr. Schacht Hjalmár, a Német Birodalmi Bank kormányzója május folyamán Bukarestbe érke­zik, hogy visszaadja Constantinescunak, a Ro­mán Nemzeti Bank kormányzójának legutóbbi berlini látogatását. valóban a legfőbb, legélőbb, legvégrehaj- tottabb élettörvénye a szeretet lenne. Hol vagyunk attól, hogy az emberegyéneknek a legfőbb életélve ne a mindenek harca min­denek ellen legyen, hanem a kölcsönös megsegítésnek a társadalmi törvénye? És hol vagyunk attól, hogy az állampolitika etikája az egész világon ne a macchiavellfz- mus, hanem krisztusi etika legyen? Különö­sen ezekben az években érezhetjük a ször­nyű szakadékot, amely a kereszténység eszmevilága és az európai politikai élet. ve­zérlő eszméi között nemhogy eltűnne, ha­nem egyre mélyül, mert a történelmi mate­rializmusra épülő világszemléletek és poli­tikai rendszerek antikrisztiánus irányban sodorják a keresztény nemzeteket. A Szere­tet keresztre van feszítve a mai világban. Ezért a mai Nagypénteken kétszeres nosz­talgiával kell vágyódnunk a keresztény Szeretet végleges történelmi diadala után* Mennyei szeretet, jöjjön el a te országod*

Next

/
Oldalképek
Tartalom