Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-24 / 69. (4215.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • H képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. Egyes ssám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— Ki,

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 03-11. © «

SÜRGÖNYÖM HÍRLAP, PRAHfl.

Rajacsich koszorúja

(*) Hosszú évek óta vártam erre az alkalomra, —• mondotta Rajacsich jugoszláv politikus, amikor megkoszorúzta Tisza István geszti sírját. S mondjuk el vele mi is: hosszú évek óta vártunk erre az alkalomra, hogy végre elfogulatlanul, előitéletmente- sen nézhessünk szemébe a múltnak, amit egyik oldalról a rajongás romantikus aranyporával fújtak be, a másik oldalról pedig a gyűlölet és elvakultság mérges ködébe burkoltak. Tiszából helyzete, szerepe, egyénisége és tragikus halála gyorsan csinált legendás alakot, hibáit éppen úgy eltúlozták, mint erényeit s egyik oldalon a rajongás, a másik oldalon a gyűlölet tette megközelithetetlenné szoboralakját az utókor számára. A Tisza-kérdésnek még nagy irodalma lesz s aligha van Kossuth és Görgey mellett még egy alakja a magyar történelemnek, aki szélesebb medrü és sok- águbb vitafolyamot indított volna el, mint ő. Kivivhatatlan következménye sorsnak és történelemnek, hogy az utókor minden oldalról benne látja egy uralkodó magyar életideálnak, erkölcsiségnek és világnézetnek reprezentánsát s amennyire félreértették őt rajongók és ellenségek egyaránt, úgy értette félre az utókor ezt a sajátosnak nevezett és sokszor romantikusan körülrajongott, még többször kipellengérezett magyar úri mentalitást. Az ur szónak az ő egyéniségével, fellépésével, gesztusaival asszociá- lódott sajátosan magyar értelmezése, mely azonban nem jelent hatalmaskodást, hanem inkább lelki magatartást, melyben büszkeség, önérzet, céltudat vegyül a mindenek felett való emberiességgel.

Volt egy fejlett kultúrájú, urbánus magyarság, melynek egyrésze polgári gőggel utasította el magától az urnák ezt a mult- századbeli, túlságosan patriarkális fogalmát, nem élt vele, mert a földbirtokos-osztály, a vidék, a ruralitás uralmának jogfolytonosságát látta benne, helyesebben e jogfolytonosság kohéziós szellemiségét s szerette volna kitörölni a magyar élet szótárából, de helyébe nem tudott különbet adni, mert olyan vékony rétegű s annyira a monopólium kiváltságán nagyranőtt osztály, mint a magyar polgárság, gazdasági erőket tudott még gyűjteni, de történelmi és ideológiai gyökereket nem tudott ereszteni abba a talajba, amelyet évszázadokon át munkált át a sajátos magyar világnézet ekéje. Hogy ez a talajmüvelés nem volt minden tekintetben ideális, hogy módszerei s eredményei is bizonyos területeken kezdetlegesek voltak, senki nem tagadja. Az az egy azonban bizonyos, hogy ebből a világnézetből, melynek központjában a Tisza-mintáju ur állott, soha nem hiányzott az emberiesség. Igaz, hogy a magyar ur pontosan tudta helyét a világban s tartotta is a rendet, melynek legfelső lépcsőfokán állott, de soha egy pillanatig nem feledkezett meg arról, hogy akárkivel legyen is dolga, mindig megnézze az embert is benne. A sokat szidott és sokat hamisan körülrajongott magyar uriság a közigazgatásban túl tudott látni az aktákon, a politikában a pártokon és a gazdasági harcban az osztályérdekeken. Hogy hibái voltak, hogy nem állott egész lábbal a valóság talaján, hogy néha elragadta a romantika lendülete ott, ahol józan realizmust diktált volna a jogos önérdek, nem lehet tagadni. Aki ismeri ennek a magyar úri rendnek történetét, aki belátott abba az atyafiságos szellemben vezetett politikai gépezetbe, mely a kiegyezés utáni korszakban, a Tiszák patronátusa al'a|t taJavuí az olasz-jugoszláv viszony

Ciano csütörtökön Belsrádba utazik

A többhónapos tárgyalás eredménye - Támadás Sztojadinovics ellen magyarbarát politikája miatt

RÓMA. — A német hirszolgálati iroda jelenti; „Ciano gróf olasz külügyminiszter szerdán Belgrádba utazik, ahol csütörtökön tárgyalni fog Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnökkel. Az olasz külügyminiszter utazása összefüggésben áll azokkal az olasz—jugoszláv tárgyalásokkal, amelyek az elmúlt hónapokban politikai, gazdasági és kulturális téren a két állam viszonyának tisztázása érdekében folytatódtak."

A régi Jeftics-párt aggodalmai

BELGRÁD. — A jugoszláv szenátus tegnapi ülésén a Jeftics-párti ellenzék éles kritikában részesítette a jugoszláv külpolitikát. Elsőnek Angelinovics volt bécsi jugoszláv követ, majd Kramer szenátor, a külügyminiszter volt helyettese, Krulj szenátor, volt miniszter és Banjanin, a régenstanács helyettes tagja szólaltak föl és megállapították, hogy Jugoszlávia mai határozatiam politikájával, főleg a volt ellenségekkel való barátkozással gyanút és visszatetszést kelt a szövetségeseknél, akik nem hisznek többé hűségében. Különösen Franciaországban és Csehszlovákiában hatalmasodott el ez a fölfogás. A kisantant kiépítése helyett Sztojadinovics az államszövetséget visszalökte eredeti szűk munkakörébe és ldzárólag a magyar revizionizmus elleni szövetségnek tekinti. A Németországhoz és Olaszországhoz való közeledés politikája semmiesetre sem állhat ellentétben Jugoszlávia tradicionális politikai alapelveivel. Nem szabad azt a látszatot kelteni, mintha Jugoszlávia csatlakozni akarna a roma—berlini tengelyhez, Olaszországgal csak úgy szabad szövetkezni, ha Róma garantálja valamennyi balkáni állam integritását. Magyarországhoz is csak akftor szabad közeledni, ha Magyarország nemcsak Jugoszláviával szemben, hanem a kisantant többi államával szemben is lemond a revizionizmusról. A szónokok ezenkívül a szovjet elismerését kívánták.

Sztojadinovics miniszterelnök kétszer is válaszolt a kritikákra és megállapította, hogy a kisantant továbbra is a jugoszláv politika alapelve marad. Magyarországhoz Jugoszlávia nem közeledhet anélkül, hogy minden lépéséről ne értesítené Csehszlovákiát. A szovjetuniót Jugoszlávia mindaddig nem ismerheti el, amíg nem kap garanciákat arra, hogy Moszkva beszünteti a jugoszláviai kommunista agitációt.

Az olasz-jugoszláv barátságos szerződés előkészítése, Magyarország és Csehszlovákia szerepe

BÉCS. —- Az United Press jelenti: Az olasz— jugoszláv barátságos szerződés megkötéséről szóló hírek nem lepték meg a bécsi diplomáciai köröket, ámbár az illetékesek későbbre várták Ciano gróf belgrádi látogatását és a megegyezés megpecséte- lését. Mussolini november 1-i milánói beszéde óta állandóan tárgyalnak az olasz és a jugoszláv diplomaták és amióta Sztojadinovics pozitívan felelt Mussolini ajánlatára, a tárgyalások meggyorsultak,

A francia kamara a clichyi eseményekről tárgyal

León Blum a szólásszabadság jogáról ■ A kormány nagy többsége ■

PARIS. — A kamara kedden délután megkezdte a clichy-i véres események parlamenti vitáját. A vitát ma délután nem tudják befejezni, úgyhogy a felvetett bizalmi kérdésről a kamara csak éjjel dönt. Bizonyosra vehető, hogy Blum ismét nagy többséget kap. Az ülés nyugodtan folyik. Szenzációra csak akkor sor, ha Jacques Doriot szólásra emelkedik a kamarában és kijelenti, hogy a clichyi összeütközést a kommunisták provokálták. Doriot annak földerítését kivánja, hogy az egyes pártokat milyen pénzekből támogatják. A kommunisták és a

szocialisták Doriot leleplezéseire obstrukcióval akarnak felelni. A baloldali pártok megegyezése alapján León Blum hangsúlyozni fogja, hogy valamennyi pártnak jogában áll népgyüléseket tartani és a kormány tiszteletben akarja tartani a szólásszabadságot is, de a miniszterelnök azt javasolja a pártoknak, hogy a külföldi hatásra való tekintettel egyelőre tartózkodjanak minden nyilvános szerepléstől. Ugyanakkor bejelenti, hogy az államügyész azonnal megindítja az eljárást de la Rocque pártja ellen, amint a megfelelő bizonyítékok a kezében lesznek.

Beavatottak szerint ugyanolyan megegyezésről van szó, mint amilyet Ciano gróf Rusdi Árasa török külügyminiszterrel kötött a földközitengeri kérdésben. A jugoszláv kormány időközben megkapta a kisantantállamok hozzájárulását az olasz—jugoszláv szerződés megkötéséhez és a római blokkhoz való csatlakozáshoz.

Bécsben hangsúlyozzák, hogy elsősorban a római jegyzőkönyv kiterjesztéséről van szó a Balkán feié és a bécsi kormány a lehető legmelegebben üdvözli ezt a tervet. Csehszlovákia bevonásának munkálatai is folynak és ebben az ügyben Prága és Bécs között hónapok óta tart az eszmecsere. Schuschnigg kancellár budapesti utazásának főoka az volt, hogy az osztrák kancellár megnyerje a magyar kormány beleegyezését a tervhez és előkészítse Budapest és Prága kiegyezését. A budapesti konferencia félhivatalos kommentárjából az tűnik ki, hogy Schuschnigg kancellár szándékai megértésre találtak a magyar fővárosban. A római jegyzőkönyv harmadik születésnapján tehát uj fejlődésnek indul és kiteljesedik. Mint ismeretes, a római jegyzőkönyv alapokiratai kifejezésre juttatják, hogy a római hatalmak célja a jegyzőkönyvben foglalt elvek kiterjesztése egész Középeurópára.

Schuschnigg római utazása

PARIS. — A Havas-ügynökség római értesülése szerint illetékes olasz körök megcáfolják azt a hirt, hogy Schuschnigg kancellár római utazását megsiettették s a kancellár még a húsvéti ünnepek előtt meglátogatja az olasz fővárost. Schuschnigg csak husvét után érkezik Rómába, Ciano olasz külügyminiszter Belgrádból va-ó visz- szatérése után.

Ián évszázadokra csinált történelmet a magyarság számára, annak ismernie kell a hibákat, de ismernie kell az erényeket is. Ma már messze van Magyarország a Tiszák országától s ahogy látjuk az idők kavargását, egyre messzebb sodródik — tegyük hozzá halk megilletődöttséggek sajnos. Sajnos, mert minden hibája ellenére is ez a korszak gazdag és emberséges korszaka volt a magyar történelemnek s mint egy ilyen fehérholló vallomásából látjuk; a magyarsággal egy fedél alatt élő többi nemzetiségeknek is.

Nem mondjuk és nem is kívánjuk, hogy a Tisza-korszak összes hibáival s összes erényeivel visszatérjen, de szívesen állunk azok közé, akik e kors2ak történelmi képének tisztázásán fáradoznak. Elsősorban azért, mert a dunai népek összebékülésének első feltétele: eltakarítani a félreértés és

gyűlölet torlaszait, a politikai napi harcból fakadt hamis jellemképeket, a meg nem értés és félreértés egész útvesztő-rendszerét. Rajacsich példája vigasztaló és követésre méltó, nemcsak azért, mert becsületes emberiesség van benne, hanem azért is, mert jele a tisztuló politikai légkörnek. Ez az első olyan gesztus, mely igyekszik a hamis ítéletekből és legendákból szőtt gyűlölet- fátylat leszakítani a magyar múltról, mely szembe mer szállni a rémtörténetekből szőtt s már-már ideológiává emelkedett balhittel, hogy a magyarság nemzetiségi politikájának jellemző eszköze volt hajdan a csendőrszurony. A tiszta és elfogulatlan történelmi kép hozzátartozik a megbékülés- hez, az egymás megbecsüléséhez, az előítéletektől való megszabaduláshoz, enélkül pedig el sem képzelhető, hogy valaha is elfogulatlanul tudjanak egymásnak kezet nyújtani a Duna-völgy népei. Az a felfogás, amit egyes helyekről állandóan hallunk, hogy a magyarság ismerje be súlyos bűneit, ismerje be, hogy a gondjaira bízott nemzetiségeket sanyargatta és hogy egész történelmi léte hazugságon épül fel, nemcsak a2 igazságnak üzen hadat, hanem az okosságnak is. De bizzunk benne, hogy Rajacsich példája útmutató lesz s megkezdődik lassan minden oldalról a tények felsorakoztatása szemben a legendákkal és hogy a propaganda nem rikácsolja majd túl a történelmi elfogulatlanságot. S meg vagyunk győződve afelől, hogy a tisztánlátás és az igazi értékek számbavétele minden oldalon más mérleget fog mutatni a magyarság javára, mint amilyeneket eddig prezentáltak sokan nekünk. Mert ebben a mérlegben az emberiesség aktívumainak nagy tétellel kell szerepelni.