Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-20 / 66. (4212.) szám

1937 március 20, szombat. <x»rwmMa€^arhirlar 5 Március 31-én kezdődik a nemzetgyűlés tavaszi ülésszaka A minisztertanács utolsó illése husvát előtt PRÁGA, A köztársaság elnöke ma kiadott kéziratával a nemzetgyűlés mindkét házának őszi ülésszakát március 19-ével be­fejezettnek jelentette ki s egyben mindkét házat március 31'éré hivta egybe tavaszi ülésszakra, A minisztertanács Olése PRÁGA. — Pénteken délután öt órakor a kormány tagjai minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács, mint már jelen- tettük, elsősorban Kárpátalja tervezett ön­kormányzatának első etapjával foglalkozik. A karlsbadi források titka a sók és elnyelt gázok összetételében rejlik. A karlsbadi ásványvíz 39-féle sót tartalmaz, s ezek az emésztési szerveik, a máj, a vese, a mirigyek működését elősegítik és olyan gyógyulást garan­tálnak, amelyet más közönséges hashajtókkal el nem érhetünk. s3is így foglalkozik a kárpátaljai kormányzó jog- körnéek kibővítésére vonatkozó kormányjavas­lattal, valamint a kormányzótanács megalakítá­sára vonatkozó törvényjavaslattal. Szó van ar­ról, hogy mindkét javaslatot még a mai minisz­tertanács részletesen letárgyalja és elfogadja, úgyhogy azok a parlament legközelebbi ülésén már a ház asztalára kerülhetnek. A minisztertanács ezenkívül foglalkozik még a márgarinkontingens szétosztásával is. E tekintet­ben valószínűleg az elmúlt évben alkalmazott módszert fogják megismételni, vagyis mint a múltban, úgy most is az'egyes pártok érdek­szférájához tartozó vállalatokat részesítik előny­ben. Politikai körökben azt várták, hogy a mai mi­nisztertanács fog dönteni a prágai Zemská Ban­ka és a prágai és brünni Hypotecná Banka el­nöki, illetve elnökhelyettesi székének betöltésé­ről is. A koalíciós pártok azonban a jelöltek személyében nem tudtak megegyezni s emiatt a döntés halasztást szenved. A prágai Zemská Banka elnökhelyettesi székét a szociáldemokra­ták követelik maguknak s jelöltjük Ackermann igazgató. A két Hypotecná Banka elnöki székét agrár jelölttel akarták betölteni, de most a nem­zeti szocialisták is bejelentették igényüket s a kérdésben még nem tudtak megegyezésre jutni. Az sem biztos imáig, hogy Kárpátalja, auto­nómiája kérdéséiben sikerül-e a mai miniszter­tanácsnak véglegesen döntenie. A kormányzói jogikor kiterjesztése kérdésé­ben ugyanis újabb nehézségek merültek fel s nem lehetetlen, hogy e tekintetben is leg­följebb félmegoldásra fognak jutni. A minisztertanács napirendjén még egyéb ad­minisztratív természetű folyóügyek szerepel­nek. Meg keletit volna tárgyalni a Főnix-rendele­tét is, de levették a napirendről, mert egyes kormánypártok még kifogásokat emel­nek ellene. Az úgynevezett húsvéti békeszünet csak látszólagos, mert bár a sajtó már telje­sen hallgat a politikai kérdésekről, a kulisszák mögött erős küzdelmek folynak az egyes koa­líciós pártok között. Élénken mutatják ezt azok a személyi viták is. amelyek bamkeilnöká kinevezések tárgyában foly­nak. E kísérlet a desztillácíó alapelveit fejezi ki. Egyszerű és mégis bonyolult. Százéves tra­díciónk szerint hazai szöllöinkből desztillá- tumot készítünk, amely azután a Slovignac Brandy-t adja. nál nagyobb a szakadék León Bl'um és a katolikusok között. Különösen az elzászi iskolakérdés miatt né­zik a katolikusok bizalmatlansággal a kor­mány munkáját. Igaz, hogy ebben a kér­désben Blum igyekezett megnyugtató kije­lentéseket tenni, de a bajok sokkal mélyebb gyökerüek, mintsem néhány jó szóval a ka­tolikusok minden aggálya eloszlatható volna. Az „ifjú republikánusok" és a katolikus baloldal Van a katolikus tábornak egy balszárnya is, az úgynevezett „ifjú republikánusok", akik nyíltan rokonszenveznek Blum politi­kájával és legutóbb csatlakoztak is a népfronthoz, annak ellenére, hogy ehhez a táborhoz tartoznak a radikális szocialisták is, akik nemcsak a múltban vívtak éles harcot az egyház ellen, de még ma is sokkal egyházellenesebb beállítottságúak, mint például (nyilván csak taktikai okok­ból) a kommunisták, akik például az egy­házellenes és vallásellenes propagandát Franciaországban beszüntették. Az „ifjú re­publikánusokat", mióta Marc Segnier 1932- ben megvált tőlük, néhány egészen fiatal ember vezeti, akiknek a népfront négy mandátumot juttatott a csatlakozás fejében. A francia katolikusok mozgalmai Katolikus centrum alakul Franciaországban is a bal- és jobboldali szélsőségek ellen A katolicizmus nagy hatása a francia tömegekre ■■■ ■■■ Politikai törekvések a szélsőjobbtól a szélsőbalig ■ A PMH munkatársától PÁRIS. — A francia katolikusok táborá­ban a népfront ingadozása óta élénk moz­gás tapasztalható. A francia katolikusok politikai tábora meglehetősen sokszínű és kivéve a radikális szocialistákat, minden pártárnyalat képviselve van közöttük. De tulajdonképpen két főfrontról lehet beszél­ni, az egyik a szociális, modern politikai1 eszmékkel és célkitűzésekkel fellépő tábor, amelynek keretein belül főleg a fiatalság helyezkedik el, a másik, amely szemét fő­leg a múltra függeszti és a királyság visz- szaállitását tartja legfőbb politikai céljának. A szélső jobboldalon elhelyezkedett katoli­kus csoportok között első helyen szokott szerepelni az „Action francaise" a külföld szemében, pedig az ,,Action francaise"-t X. Pius már 1906-ban indexre tette és az­óta, noha vannak is soraiban katolikusok, már csak azért sem mondható katolikus poli-j5 tikai pártnak, mert közismert ateisták ál­lanak az élén. Sokkal jelentősebb szerepet játszik a szélső­jobboldalon de Castelnau tábornok úgyne­vezett katolikus föderációja, amelynek fo­lyóirata, a „Credo" meglehetősen nagy pél­dányszámban jelenik meg s amelynek az „Echo de Paris" hasábjai is rendelkezésre állanak. Az egyes katolikus csoportok kö­zött azonban az egyházi körök minden fá­radozása ellenére sem sikerült összhangot teremteni. A harc nem újkeletű, mert hiszen évtizedek óta folyik egyi'k-másik csoport között a sajtó- és röpiratháboru. Nemrégi­ben jelent meg az „Action francaise" kato­licizmusáról egy rendkívül érdekes könyv (L’action Francaise contre l’eglise catholí- que et contre la monarchie), amelyet Er- nest Renault, a „Soleil" cimü katolikus lap kiadója irt s amelyben kinos dolgok olvas­hatók az „Action francaise" vezérkaráról. A sűrűn nyomtatott ötszázoldalas könyv bebizonyítja, hogy az „Action francaise" vezérei elvben és gyakorlatban, hogyan ta­possák lábbal az egyház törvényeit. Renault vádjai A könyvben megdöbbentő adatok olvas­hatók Maurras és társainak terrorizmusá­ról. Egyizben merényletet terveztek Basch, Marc Segnier és 68 szenátor ellen, más al­kalommal meg 164 képviselőt vettek fel a halállistára. Renault * Blum ellen megkísé­relt merényletet is az „Action francaise" számlájára irja és azt állítja, hogy ez a meggondolatlan lépés legalább fél­millió szavazatába került a jobboldalnak. A könyv bevezető részében Castelnau tá­bornokot is élesen támadja és azt állítja róla, hogy a tábornok hipernacionalizmusa útjában állott az egyházzal való teljes és maradéktalan kiegyezésnek. A Vatikán ezekkel a folytonos óvódá­sokkal szemben szívesen látta volna egy úgynevezett katolikus centrum kialakulását Franciaországban, amely megakadályozta volna a bal- és jobboldali szélsőségek érvé­nyesülését s politikai befolyásra téve szert, az egyházellenes és vallásellenes irányzatok megfékezését is elérhette volna. Sokat fá­radozott egy ilyen párt megalakításán Mgr. Maglione nuncius, aki a múlt évben hagyta el Franciaországot. Ilyen irányú tö­rekvései Verdier bíborosnak is voltak. A minden oldalról lelkesen támogatott gon­dolat azonban a sok frakció egyéni érde­kein mindeddig hajótörést szenvedett. Katolikusok és a népfront­kormány A katolikus koncentráció tulajdonképpeni kristályosodási pontja az „Aube" cimü fo­lyóirat lett volna, amelynek a hasábjaira azonban csakhamar bekerült a vitatkozás és a frakciózás szelleme. Mindennek elle­nére ez a lap a francia katolikusság leg­fontosabb lapja, amelyet ugyan külföldön kevesen ismernek, de Bidault főszerkesztő személye, valamint a munkatársak: Julién Benda, Don Sturzo és mások a beavatot­tak körében máris tekintélyt szerzett a lap­nak. Számos olyan kérdés van, amelyben a népfront-kormányt a katolikusok nagy többsége támogatja. Julién Bendáék egyet­értenek például a kormánnyal majdnem va­lamennyi szociális kérdést illetően, kulturális vonatkozásokban azonban an­ELSÖ KÉP A PÁRISI VERES UCCAI HARCOKRÓL ... A tüntető munkások .asztalokból és a* utburkolat kockáiból harrikádokat emeltek. § Erre szükségük volt, mert az utóbbi évek­ben annyira fejlődött a katolikusok befo­lyása Franciaországban, hogy a népfront nem nélkülözhette a katolikus árnyalatot színei között. Az úgynevezett ifjú republi­kánus liga már 1912-ben alakult, de ma már természetesen nem áll azoknak az esz­méknek befolyása alatt, amik megalakulása idején hevitették. Mindenesetre politikai be­folyása növekszik és legutóbb a montpel- lieri polgármesteri széket is maguknak hó­dították meg. A liga titkára, George Hoog könyvében meglehetősen merész vállalkozásba fog, amennyiben a katolicizmus és az 1793-as forradalom hagyományai közötti harmóniát igyekszik kimutatni. A francia katolikusság persze tudja, hogy nagy emberi és politikai jelentősége ellenére is a forradalom indítot­ta el az egyházellenes hadjáratok sorát Franciaországban. A baloldalnak természetesen nagyon kedvez a katolikus csoport csatlakozása és igye­keznek is maguk számára a hitbuzgó francia tömegek előtt ebből a tényből po­litikai tőkét kovácsolni. Például a „Vendredi" cimü szélsőbaloldali lap élére is egy katolikus írót, a különben igen kiváló Louis Martin Chauf'fiert ültet­ték. Hogy milyen vonzóereje van újabban a francia tömegekre a vallásos gondolat­nak, ezt az is bizonyítja, hogy a legszélsőbb baloldalon is kénytelenek voltak egy úgy­nevezett katolikus programú lapot kiadni, amelynek szerkesztését Maurice Laudrain- re, Chartai püspök volt titkárára bízták. A Terre-Nouvelle-t, a forradalmár keresz­tények lapját azonban a pápa indexre tette. A francia katolikusok nagy többsége azonban nem szívesen orientálódik a szélső­ségek felé, hanem igyekszik egy, a volt né­met centrumpárthoz hasonló középpártban tömörülni. Ez a mozgalom eredményesen halad a cél felé. S, I. l-y Változás a kiviteli intézet vezetésében. Hírek szerint Matéjéek, a kiviteli intézet jelen­legi vezérigazgatója távozik. Érdekeltek azt ajánlják, hogy az intézet vezetését dr. Faflra, a prágai kereskedelmi kamara egyik vezető egyé­niségére bízzák. A vezérigazgató helyettese ál­lítólag Pistorius vagy d,r. Kosé lesz. Az ügyben a kormány fog dönteni még hús vét előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom