Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-19 / 65. (4211.) szám
4 tra;gaiA\\o^arhi rlab 1937 március 19, péntek. „Az egyetemes református egyház egyik igen nagy büszkesége A losonci társadalom lelkes együttérzéssel ünnepelte JL^UICI' hatvanadik születésnapján a teológia életrehivóját ■■ LOSONC. — Sörös Béla losonci református lelkészt hatvanadik születésalapja alkalmából bensőséges, meleg ünneplésben részesítették. — A jubileumot megelőző napon a református teológiai szeminárium ifjúsága tartott ünnepi díszközgyűlést, amelyre meghívták a jubiláns igazgatót és az előadói kart. Zsudel István szenior, ifjúsági elnök üdvözölte meleg szavaikkal az igazgatót s biztosította őt az ifjúság őszinte hálájáról és ragaszkodó szereltéről. Isten áldását kérte építő munkájára s átnyújtotta a teológiai ifjúság ajándékát, a legkiválóbb magyar írók müveiből összeállított sorozatot. Sörös Béla meghatott szavakban köszönte meg a kedves figyelmet. A jubileum napján az ünnepélyes istentisztelet után a lelkészlakban egymásután keresték föl Sörös Bélát a tisztelgő küldöttségek. A református egyház küldöttségének élén dr. Szilassy Béla szenátor, főgondnok tömör szavakkal méltatta Sörös Bélának az egyház érdekében a nehéz időkben teljesített értékes és eredményes szolgálatait, A Református Nőegylet nevében Pályi Gyuláné, a Leánykor képviseletében Hornyák Ilona, a serdülők köre és az elemi iskolai növendékek csoportjából Kövy Zsolt és Schramm Lacika mondottak mély érzéstől áthatott üdvözlő szavakat s egy-egy kedves ajándékot nyújtottak át az ünnepeknek. Sörös Béla mély meghatottsággal mondott köszönetét a presbitérium és a gyülekezeti szervek részéről történt szeretetteljes megemlékezésért. A losonci magyar társadalmi és kulturális egyesületek közös küldöttsége élén Riszner Ede zenetanár, országos karigazgató adott szép szavakban kifejezést. annak az őszinte, meleg rokonszenvnek és tiszteletnek, amelyet Losonc város magyar társadalma érez a jubiláns iránt, akinek a közért való munkáját mindenkor nagyra értékelte. Sörös Béla ezt az üdvözlést is meleg szavakkal köszönte meg. Az ünnepség befejező eseménye este a Kalmár-vendéglőben rendezett társasvacsora volt, amelyen lélekben összeforrva, a legfölemelőbb ünnepi érzésekkel vett részt Losonc város társadalmi életének úgyszólván minden kitűnősége és nagyszámú polgársága. Elsősorban jelen voltak valamennyi egyház lelkészei és vezető tényezői, A környékből, igy Rimaszombatból is többen vettek részt a vacsorán. A rimaszombati református egyház képviseletében Varga Imre lelkész, dr. Eszenyi Gyula főgondnok, városbiró, Nagy Sándor pártigazgató és még többen jelentek meg. —■ Amikor Sörös Béla megjelent, a közel 150 főnyi közönség tiszteletteljes fölállással, majd hangos éljenzéssel ünnepelte öt. A vacsora első szónoka dr. Szilassy Béla szenátor, az egyetemes konvent világi elnöke volt. — A szlovenszkói és kárpátaljai egyetemes református egyháznak egyik igen nagy büszkesége — úgymond — a hatvanadik születésnapját ünneplő Sörös Béla lelkész, akinek érdemeit, értékben föl nem becsülhető szolgálatait ismerik és méltányolják úgy itt minálunk, mint a külföldön. ■— Kívánja a Gondviseléstől, hogy tartsa meg Sörös Béla életét még nagyon sokáig, hogy Isten által adott nagy tudását és képességeit még hosszú ideig kamatoztathassa az egyetemes egyház javára. Lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után kon- j venti elnöktársának, Balogh Elemér püspöknek | üdvözlő levelét nyújtotta át az ünnepeknek. Ezután Kövy Árpád lelkész üdvözölte Sörös I Béláit, az egyház vezető lelkészét a nagymulíu \ losonci egyház, a benne élő és munkálkodó gyű- | lekezeti szervek és a füleki fiókegyház nevében. Visszapillantást vetve Sörös Bélának 31 év alatt a losonci gyülekezetben végzett lelkipásztori munkásságára, megállapította, hogy ennek a munkának látható eredményei és élő bizonyságai vannak. Ezek: a gyülekezet lelki egysége és összeforra- dása, hitéletének megerősödése, a gyülekezeti hívek Isten országa céljait szolgáló harmonikus munkája s az egyház anyagi értékeinek megnövekedése. Mindezekért a szolgálatokért nem lehet eléggé hálás a lelkipásztorához sziwel-lé- lekkel ragaszkodó losonci református gyülekezet. A losonci református teológiai szeminárium előadói kara és ifjúsága nevében Varga Imre rimaszombati lelkész, teológiai előadó mondott mély hatást keltő pohárköszöntőt. — A történelmi idők — mondotta — történelmi föladatot követelnek. Ilyen történelmi föladat és cselekvés volt Sörös Bélának az a bátor elhatározása és munkája, amellyel a losonci református teológiát életrehivta s azt a maga irányításával valóban magasszinvonalu intézménnyé emelte. Erről az eddig kibocsátott, körülbelül hetven lelkipásztor tehet elsősorban bizonyságot. Ezután Miihalovics Gyula római katolikus esperes-plébános emelkedett szólásra és üdvözölte Sörös Bélát a losonci egyházközségek és a vacsorán megjelent losonci lelkészek nevében. Keresetlen szavakkal vázolta a lelkipásztori munka örömét, terhét és nehézségeit. Biztosította a jubiláló karitársat arról, hogy mindenkor számíthat a losonci egyházak lelkipásztorainak a közös eszményi cél érdekében való testvéri együtt- munkállk od á sára. A nagy tetszéssel fogadott pohárköszöntő után dr. Giller János tartomány gyűlési képviselő a losonci és nógrádi magyarság, üdvözletét tolmácsolta. Az államfordulat után bekövetkező időben — úgymond — Sörös Béla az elsők között volt, aki részt vett a nemzetépités nagy és felelősségteljes munkájában. Érdemeit és szolgálatait, amelyeket a kisebbségi sorban élő magyarság érdekében tett és tesz, elfelejteni sohasem tudjuk, ö valóban az az — integer vir —, akinek a képe és jelleme a latin költő előtt lebegett. Most, amikor öt támadások érik, biztosíthatja arról, hogy a losonci és nógrádi magyarság vele egynek érzi magát. Lelkesült éljenzés zúgott föl Giller János nemes hévvel elmondott pohárköszöntője után. Végül a hivatalos szónokok sorát Molnár Gyula római katolikus hittanár zárta be, aki a régi baráti kör nevében köszöntötte föl Sörös Bélát, rámutatván arra az igaz eszményi barátságra! amely Sörös Béla és az őt tisztelő és szerető baráti kör között mindenkor fönnállóit s ma is törhetetlenül fönnáll. Az üdvözlő beszédekre Sörös Béla hosszabb, de mindvégig általános, mély figyelemmel hallgatott beszéddel válaszolt. Mindenekelőtt hálás szívvel mondott köszönetét az ünnepdtetésért, az üdvözlő beszédekért, amelyek a jelenlévők lelki összhangjáról tesznek bizonyságot. Meghatódva elevenít föl egy-két nevezetesebb képet a losonci református egyház múltjából. Beszél az atyák egy házépítő munkájáról, megemlékezik a Szilassy-csadádról, amely nemze- dékről-nemzedékre szolgálta a gyülekezet javát és boldogulását. Fölsorolja azokat a terveket, amelyekkel egyformán kívánt épitést végezni úgy a gyülekezet, mint a város javára. Ezek a tervek intézményekben öltöttek volna testet, de valóraválásukat meghiúsította az idő. Ezután a losonci polgár érdekes típusát rajzolta meg, amelynek legékesebb vonása volt:a polgári öntudat és egymás megértése. A losonci felekezetek lelkipásztorai között mindenkor a legteljesebb volt a belső jóviszony s úgy az egyházak, mint a város javára szolgáló együttmunkálkodás. Végül lendületes szavakkal hívta föl a polgárságot arra, hogy a jövőben is ezzel az egy lélekkel szolgálják és vigyék előre Losonc város polgári társadalmának közös érdekeit. Percekig zúgott az éljenzés és a taps Sörös Béla hatalmas beszéde után, amellyel az ünnepi aktus befejezést nyert. Az ünneplő sokaság a beszédek elhangzása után a késő éjjeli órákig maradt együtt a legfelemelőbb hangulatban. Itt említjük meg, hogy a jubilánst hatvanadik születésnapján nagyon sokan keresték föl táviratokkal és üdvözlő levelekkel. Petrásek képviselő sürgős intézkedéseket kért a kormánytól az árvízkárosultak javára Niért nem siet a mezőgazdasági tanács az árvizsujtotta földművesek segítségére? ■ A Bodrogközben gátakat rombol a Latorca PRÁGA. -— Napról-napra érkeznek a szomorú jelentések Szlovenszkó és Kárpátalja csaknem minden tájáról a tavaszi árvíz katasztrofális pusztításairól. A Nyitra és a Zsitva folyók s a Cétényke patak vize az utóbbi hetek esőzései következtében any- nyira megduzzadt, hogy a környéket elöntötte s valóságos tengerré változtatta át. E folyók pusztításai március elsejétől immár mérhetetlen károkat okoztak, Nagy- bossánytól egészen Érsekújvárig. Az őszi vetés csaknem teljesen elpusztult, mert három hétig nem birja a vizet. Árpavetőmag drága pénzen is alig kapható, de amugysem volna vethető, mert az árterületre az eddigi kilátások szerint április vége előtt aligha lehet lépni. Emberemlékezet óta nem pusztított eny- nyit és nem tartott ilyen soká a tavaszi áviz ezen a vidéken. A kárvallott gazdák kétségbeesetten nézik vagyonuk pusztulását és a hatóságoktól várnak megfelelő támogatást és segítséget. petrásek Ágoston, az egyesült párt nemzetgyűlési képviselője, aki maga is az árterületen lakik, eljárt a kárvallott gazdák érdekében a nyitrai járási gazdasági felügyelőségnél. Az illetékeseknél nem hiányzik a megértő jóakarat, de nincs elég anyagi bázisuk a segítés megszervezésére. A járási gazdasági felügyelőség elküldte jelentését a pozsonyi országos hivatalba az árvíz által okozott károk számszerű adataival, de ezidőszerin't csak az a gyenge kilátás van, hogy a gazdák esetleg kukoricavetőmagot kaphatnak métermázsánként 120 koronáért. Május elején ugyanis, amikorra remény van a viz elvonulására, már alig lehet mást vetni, mint kukoricát. Petrásek képviselő nem elégedett meg a járási gazdasági felügyelőségnél való intervencióval, hanem egyben sürgős panasszal fordult a földművelésügyi minisztériumhoz, gyors és hathatós segélyt kérve az árvizsujtotta vidékek részére. A 120 koronás kukoricavetőmag ugyanis nem jelent segélyt, a mezőgazdasági tanácsnak volna hivatása, hogy a rendelkezésére álló összegekből ilyenkor segítségére legyen az árvizsujtotta mezőgazdáknak és pedig nem a pártpolitikai hovatartozás, hanem az elszenvedett kár kulcsa szerint. A képviselő ezért felkérte a földművelésügyi minisztériumot, hogy rendelje el sürgősen, hogy a mezőgazdasági tanács pénzforrásainak igénybevételével minden szükséges intézkedést megtegyen, hogy ott, ahol az őszi vetés elpusztult, légUJ SZELLEM KULTÚRPOLITIKAI SZEMLE Szerkeszti: SZVATKÓ PÁL alább tavaszi kapás — elsősorban kukorica — pótolhassa a gabonatermést. Végre apad a felsönyitrai árvíz PRIVIGYE. — Felsőnyitrán végre beállt a kedvező időjárás, az esőzés elállt s a Nyitra folyó vízállása rohamosan csökken* Németprónán több mint egy méterrel! apadt a folyó vize. így is azonban a közvetlen parton sok ház áll még viz alatt és a forgalom is szünetel még, mert az utakat még viz borítja. A Handlovka patak visszatért medrébe. Kosztolányból két méter apadé/t jelentenek, Tapolcsány környékén azonban még mindig óriási területek állnak viz apait. Bán község elöntött uccáiról is lassanként eltűnik a viz. Nagytapolcsány és Nyitra közt megindult a normális forgalom. / Egyre nagyobb a bodrogközi árvízveszély KASSA. — Tegnap részletes tudósítást közöltünk a Bodrogközben pusztító árvízről. A veszedelem még mindig nem mcil t el, sőt az árvíz egyre emelkedőben van s már eddig is elérte az 1932. évi nagy pusztítás méreteit. Királyhelmeci telefonjelentés szerint katasztrofális a helyzet Szolnocska határában. Itt a lakosság a maga erejéből gátakat épített, de ezeket az ehnult éjszaka a Latorca árja átszakitotta. Az egész község viz alá került. A viz behatolt csaknem valamennyi házba, úgy hogy a lakosság kénytelen volt elmenekülni. A veszedelem egyre nő s egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor éri el kulminációs pontját. A március 15-én megfelent 3. szám tartalmából: BABITS MIHÁLY korunk humanizmusáról SZABÓ ZOLTÁN: A jobboldal és a baloldal harca DARVAS JÁNOS: Kisebbségi zsargón SÁRKÁNY OSZKÁR: Középeurópai nyugtalanságok Miből él a csehországi és a szlovenszkói kisgazda? MENTOR: A Sarlótól a rima- szombati ankétig MÁRAI SÁNDOR: Aranykorban élünk? KOVÁCS ENDRE: A világ optimista regényt keres Uj cseh könyv a háboruutani magyar világról A szlovenszkói magyarság egyetlen társadalompolitikai folyóirata Uj kritikai hang! Fizessen elő! Előfizetési ár egész évre 48'—Ké, félévre 24'—• Ké, negyedévre 12'—Ke MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER Szerkesztóség jés kiadóhivatal: PRAHA 11., PANSKÁ BBsra Mussolini miatt merényletet lövetett el egy egzaitált asszony Chambrun nagykövet ellen PARIS. —' Chambrun volt római francia nagykövet ellen a párisi északi pályaudvaron szerdán egy cxaltált nő merényletet követett el. A golyó a nagykövetet könnyebben megsebesítette. A merénylőt letartóztatták. A rendőrségen bevallotta, hogy Madeleine Fontange párisi ujságiró- nő, aki bosszúból követte el tettét. Madeleine Fontange-t exa Ítélt magaviseletéről jól ismerik francia ujságirókörökben. Évekig ostromolta Chambrunt, hogy mutassa be Mussolininek, mert állandóan a csodált duce közelében akart tartózkodni. Cham- brun egyizben össze is hozta az olasz miniszterelnökkel. de ez nem volt elég az exaltált nő számára s amikor további követeléseivel nem ért el eredményt, elhatározta, hogy végez Chambrunnal. Fontange asz- szony egy híres francia festő leánya. Vallomása folyamán csak azt sajnálja, hogy nem ölte meg Chambrunt és ,,be fejja pö- rölni azt a revolverkereskedót. aki a pisztolyt eladta neki, mert a fegyver nem jól működött és a második golyo a csőben maradt."
