Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-17 / 63. (4209.) szám

1937 március 17, szerda. o>r«gaiA\ag^arhirlai> 7 Szir>HÁ7.-KönWKai>TCiPA A pozsonyi Toldy Kör nagysikerű szereplése Kassán a Kazinczy Társaság rendezésében Mifyes* idá váckúta A hűvös légáramlat tegnap a Kárpátokig hú­zódott, ahol a hőmérséklet sokhelyütt a fagy­pontra esett vissza. Egyes helyeken hóvihar Is volt. ökörmező 20 mm.-es csapadékot jelen­tett. — Időjóslat: Változékony, az alacsonyabb helyeken éjjeli-, a hegyekben egé6znapos fagy, élénk északnyugati széllel; helyenként hóesés. — A HÚSVÉTI KEDVEZMÉNYES UTA­ZÁSOK. A csehszlovák államvasutak igazgató­sága közli: A húsvéti ünnepek alkalmából a csehszlovák államvasutakon a kedvezményes oda-visszautazások a következőképen módosul­nak: Odautazás március 23. délelőtt 12 órától március 29-ig. A visszautazást március 28-án. vasárnap lehet megkezdeni, legkésőbb azonban március 31-én éjfélkor kell befejezni. — NEM ÖRÜLHETETT A NYEREMÉNYNEK. — Pozsonyból jelentik: A rendőrség letartóztatta Ur- bán János Ferenc bécsi ügynököt toirfcsalás miatt. Az ütgynök a pozsonyi Vigadóban az egyik buk­mékernél 4400 koronát nyert csalárd módon. Alig­hogy felvette a pénzt, egy följelentés alapján már detektívek vártak rá s letartóztatták. Átkisérték az államügyészségre s valószínűleg- ki fogják adni az osztrák hatóságoknak. Végrendeleti különlegességek Az elhaltak végrendeletei gyakran kínos meglepetést keltenek, sokszor nem egyebek az öregek beteges szeszélyeinek, olykor azon­ban halál utáni bosszú, vagy embergyülölet megnyilvánulásánál- Úgy látszik, Angoíország a „gyűlöletes végrendeletek hazája**. Legalább Brampton báró azt tartja s ugyanő most az alsóházban javaslatot akar benyújtani az örö­kösödési törvény megváltoztatására. Már évek óta küzd az immár jogtalansággá vált jog el­len, mely lehetővé teszi, hogy az emberek legközelebbi „hozzátartozóikat elhanyagolják és idegen személyeket előnyben részesítsenek**. Bugby-ban például egy kereskedő fiatal fele­ségének 100.000 font vagyont hagyott hátra, de oly kikötéssel, hogy újból férjhezmennie nem szabad. Más özveggyel, aki férjét 30 éven át odaadással ápolta, megtörtént, hogy férje saját nővéreit tette vagyonának örököseivé, feleségének pedig csak csekély évjáradékot hagyott hátra; ennek kifizetését is egyik nő­vérének tetszésére bízta, akinek az özvegy életmódját kellett ellenőriznie. Az angol lapok újabban telye vannak ily furcsa végrendele­tek közlésével; fel kell tehát tételeznünk, hogy igazak. Még csak két példát hozunk fel; ezek oly furcsák, akárcsak Bemard Shaw képze­lete termelte volna őket Dublinban egy gaz­dag földbirtokos végrendeletében minden jó­tékony intézménynek hagyott valamit. Végül feleségéről e szavakkal emlékezett meg: „Fe. leségemnek egy sllUnget hagyok azzal, hogy vegyen rajta kötelet és akassza fel magát Már régen megérdemelte.** Még tragikómiku- sabb egy clamphami férH végrendelete: „Fe­leségem házasságunk tartama alatt nadrág- ísehemből apránként 60 font sterlinget lopott fi. 5 slllinget hagyok reá, hogy az én költsé­S emre egyszer még jól berúghasson. Ezt kivá- om neki.** Mindenesetre Itt az ideje, hogy a törvény az ilyen anarchlás önkény kedésnek véget vessen. Hogy azonban az angoloknak jó hírnevét ne rontsuk, közlésünket egy férjnek következő végrendelkezésével zárjuk !e: „Saj­nálom, hogy hálámat feleségem iránt kellő­képp le nem róhatom. Az embereknek minta­képe volt ő és a feleségek fénylő példaképe. Legyen tehát mindenem az övé. Sajnálom, hogy már semmim sem maradt.** Akik idült székrekedésben és aranyeres ^ bántalmakban szenvednek, vegyék a ter- ^' mészetes »Ferenc József" keserüvizet egy el/, pohárnyi napi adagokban, kissé felmelegit- kc/ ve, mindig reggel éhgyomorra. 10 — HATVANHÉTÉVES KORÁBAN MEG­UNTA AZ ÉLETET. Budajpesitiről jelietoitiik: Lam- dauer Ghálbomé, egy iboidalpesbi keresikiedő Shiaitvam- ■hét e&zteinidőe felesége a.z éjszaka a DoMny- ucca 20. sziámin iház ihainmiaidi'lk emeileiíiéiröil az ud- vamna vetette magáit. Reggel Ihat óralfeoir taláJl- taik rá, már mem voilit éleit 'bemime. Az idős asz- sz'Otny éjféltájban fö’Jkeilt 6 amiéJkül, hogy vak kinek szólt vo/ma, vagy bárki áe étszmevette vol ma, kisieteitt bammiadiik eim ecetein lévő lakásuk folyosójára, átmászott a korlátom és a mélybe ugrott. Tettének okát merni ismerik, mert bucsu- 1 ©veleit meim hagyott hátra. — MEGÖLTE ÚJSZÜLÖTT GYERMEKÉT. — Pozsonyból jeleneik: A napokban jelentettük, hogy Nádszeg mellett a csatornában egy újszülött gyer- meik holttestét találták. A csendőrség most kinyo­mozta, hqgy a lelket)! en anya Juhos 'Anna nádszegi cselédleány volt. Alsónyárasdon szolgált. Január 21-én adott életet' a gyermeknek, akit dunnáiba csavart e a szerencsétlen csecsemő megfulladt. A kis holttestet még öt hétig rejtegette lakásában 0 csak február végén dobta be a csatornába, ahol megtalálták. \ leányanyát letartóztatták és be­szállították Pozsonyba az államügyészségre. KASSA. — Igen jelentékeny magyar ■kulturesemény zajlott le szombaton este Kassán a Schalkház-szálló nagytermében. A Kazinczy Társaság meghívására a po­zsonyi Toldy Kör írói és művészei tartot­ták meg régóta érdeklődéssel várt bemu­tatkozó estélyüket. A nagytermet zsúfolá­sig megtöltötte a kassai közönség, hogy meghallgassa az érdekes és értékes elő­adásokat és az ismert pozsonyi magyar zeneművészek játékát. Dr. Sziklay Ferenc, a Kazinczy Társa­ság elnöke az estély megnyitásaképpen meleg szavakkal üdvözölte a pozsonyi testvéregyesület kiküldötteit. Megemlítette, hogy a nemrégen megalakult Csehszlová­kiai Magyar írók Szövetségébe eddig há­rom egyesület tömörült, még pedig a Toldy Kör, a Kazinczy Társaság és a ko­máromi Jókai Egyesület. A három irodalmi és művészeti egyesület felváltva fog szere­pelni egymás városaiban és a nagyszabású akció bevezetése a Toldy Kör kassai sze­replése. Ezután dr. Aixinger László, a Toldy Kör alelnöke lépett a dobogóra és néhány üdvözlő szó után megtartotta nagyszabá­sú vetitettképes előadását a régi Pozsony- ról. A nagymultu város három jellegzetes­ségét, a várat, a koronázó főtemplomot és a Dunát emelte ki előadásában és ezek köré csoportosította alapos felkészültség­gel a terjedelmes anyagot. A közönség vé­gig kitartó érdeklődéssel hallgatta a több mint4 egyórás kitűnő előadást és gyö­nyörködött a vetített képekben, amelyek gondos összeválogatásban mutatták be Po­zsony nagy múltjának műemlékeit. Az előadást szünet követte, majd Platt PRÁGA, — A prágai Mazác-kiadó pa­lotájának ,,Élan“-termében állítja ki leg­újabb müveit Kollár József, a szlovenszkói magyar festészet egy igen tehetséges tagja. Kollár a fiatalabb szlovenszkói festőnemze­dékhez tartozik: Selmecbányán él, ott fes- teget földet és várost, embert és virágot. Technikai fölkészültsége hiánytalan, meg­engedheti magának, hogy ne legyen kimon­dottan tájkép- vagy portréfestő. Az im­presszionizmusból indult el, az optikai ha­tások szerelmese, szereti az atmoszférikus fény- és árnyhatásokat és számára a magas fák, a folyó és a domb nem egyéb, mint fény és árny vibráló keverékének az im­pressziója. A Selmecbányái táj hatalmába ejtette, egész leikével szereti ezt a tájat, amely —- bármit is fest — szinte láthatat­lanul átdereng a festményem. Intenzív fényhatások és intenzív árnyhatások, pom­pás meglátással csoportosulnak egymás mellé és hatják át egymást és az igy le­egyszerűsített festészet főalkateleme a tár­gyilagosság és a lélek. A nap minden órá­ját másképpen érzékelteti, mert másképpen látja. Érzékeny lelke és ecsetje a legcseké­lyebb fényeltolódásra reagál és kiváltja be­lőle azt a művészetet, amely maradéktala­nul tud kifejezni. ,,Selmecbányái vásár" cimü festménye talán a legzártabb a kiállított képek között. A kép térelosztása kiegyensúlyozott, az alakok mozgása a vonalvezetés egyéni ze­neiségét érzékeltetik, a színek tompítottak és tompitottságukban nemes hatásúak. íz­léses festő Kollár József, aki a hatás ked­Máry zongoraművésznő Liszt- és Chopin- szerzeményekkel szerepelt. Kiforrott mű­vészete meleg, nagy sikert aratott. Utána Tamás Lajos, a kiváló pozsonyi költő sa­ját verseit olvasta fel és a sorozat első költeményei szintén a régi Pozsony műem­lékeinek, a régi köveknek lelkét szólaltat­ták meg. A szűnni nem akaró ünnepléssel fogadott költemények után Gasparek Ti­bor, a fiatal pozsonyi hegedűművész mu­tatkozott be a kassai közönségnek Hándl- Hubay, Pugnani-Kreisler, Vecsey, Chami- nade-Kreisler és Paganini müveivel. A nagytehetségü művész teljes mértékben ki­elégítette a hozzáfűzött várakozásokat és valósággal magával ragadta a kassai mű- értő közönséget. Egyéni, önálló felfogás, főképpen pedig mély érzés jellemzi előadá­sát. Technikája a tremolókban még nem ki­kristályosodott. de talán éppen az a leg­vonzóbb művészetében, hogy a mély átér- zés feledteti és másodrendűvé teszi a tech­nikát. Megérdemelt nagy sikere volt, a szűnni nem akaró tapsok számos ráadást eredményeztek és a fiatal művészt látha­tóan megindította a forró siker. A hegedű­művészt zongorán Platt Máry kisérte disz­krét, tökéletes alkalmazkodással. A nagysikerű est után társasvacsora következett, amelyen a vendégeken kivül a Kazinczy Társaság tagjai és a kassai ma­gyar értelmiség vezető személyiségei vet­tek részt szép számban. A pozsonyi irók és művészek látogatását ősszel fogja viszonozni a kassai Kazinczy Társaság, ugyancsak az őszi évad folya­mán fog Kassán' szerepelni a Jókai Egye­sület Szombathy, Kossányi és Farkas Márta részvételével. véért az Ízlés útjáról nem tér le. Tanulmá­nyok, amelyeket fejekről készített, sohasem eltulozottak és mindenütt arra törekednek, hogy ennek vagy annak a fejnek a lénye­gét tükröztessék: a belsőt markáns külső kivitelben. Interieurjai szintén azt bizonyít­ják, hogy él-hal a fény és árnyék játékáért és játékos kedvvel veti vászonra, amit a napsugár eléje varázsol. Amellett úgy eze­ken, mint tájképein szembeötlő, mennyire ragaszkodik a perspektívához és teszi ezt akkor is, ha tudja, hogy a letűnt naturaliz­mus vádjával fogják illetni, őszinte mű­vész. Külön figyelmet érdemel egy méreteiben kis, de tartalmilag hatalmas kompozíció: Krisztus levétele a keresztről. Távoli horizontokon tüze­sen dübörög tova a végtelenségbe a lángoló ég. Az előtérben két fájdalmában megkövesedett, éjsötétbe burkolózott asszonyi alak, köztük a Megváltó, aki túl van az emberi szenvedésen. A háttérben egy, csak kontúrjaiban felismerhető kereszt, amely inkább derékben kettétörött ha­talmas fatörzsnek látszik. Ehhez hosszú létra támasztva, amely feltűnő pontossággal és aka­ratos tárgyilagossággal van megfestve: Fokról­fokra haladj felfelé, amig elérkezel a Megváltó­hoz — mintha ezt mondaná a festő. A létra kö­rül egy otromba, a föld felé görnyedő alak szorgoskodik, aki nem tudja, mi történt itt, aki szinte csak a létrát és a keresztlevétel húsból való történését szemlélte és akinek semmi köze a Szellem feltámadáséihoz. Szorosra fogott té­ma, egyszerű festészet és ámbár tízezrek tették magukévá ezt a témát, Kollár uj szint tudott ne­ki kölcsönözni, egy nagyon emberi, nagyon földi szint, és éppen ezzel éri el, hogy a szemlélő rá­döbben a földöntúli szellemi történésre. Vágmenti festményei ezt a nyáron csendes, kedves, kékvizü, áradáskor ijesztően bömbölő, vizlavinává változó folyót és énnek partvidékét mutatják hűen. Mednyánszky Lászlónak sike­rült egy-egy kis agyagfelület szinbeli megrögzí­tésével a sajátosan vágmenti tájat vászonra vin­ni. Kollárnak is sikerül ez és ha eszközei nem is olyan szubtilisak, mint a nagyszerű magyar festőé voltak, szinte biztosra vehető, hogy fej­lődése Mednyánszky felé ivei, ha nem is a szó „izmusi" vagy szak-kritikai értelmében. A „szak- kritika" talán megállapítaná, hogy Kollár Jó­zsef már annyira megtalálta a maga egyéni ki­fejezésmódját, hogy fejlődés alig remélhető. Az intuiciós kritika viszont meg kell, hogy állapítsa, hogy Kollár fejlődni fog akkor is, ha technikai­lag és vlágszemléletében továbbra is azon a pon­ton marad, amelyen most áll. Mert ezen a lát­szólag szűk körön belül annyi a mondanivalója, mint a mikrokozmosznak, amely pontosan ahy- nyi, mint a makrokozmosz. Bizonyos ez azért, mert Kollár József festőnek született és nem kell keresgélnie, hogy ezt elhitesse velünk. Főjellem­vonása az egyszerűség. Az igazság egyszerű. NEUBAUER PÁL. (*) A pozsonyi rádió Hubay-emlékestje. A pozsonyi rádió csütörtöki, március 18-i műsorát Hubay Jenő, a világhírű magyar hegedűművész és zeneszerző emlékének szenteli. A mester éle­tét, munkáját, jelentőségét, emberi és művészi nagyságát dr. Neubauér Pál és Albrecht Sándor zeneigazgató. Hubay volt személyes barátai is­mertetik, mig Hubay müveiből a mester egyik tehetséges szlovenszkói tanítványa, Farkas Már­ta hegedümüvésznő ad elő. A közvetítés 18 óra­kor kezdődik. (*) Magyar művészek kiállítása Londonban. Budapestről jelentik: A Magyar Réztkarcoló Mű­vészek Egyesületét meghívta egy londoni mú­zeum, hogy rendezzen a koronázási ünnepségek tartama alatt, május—junius hónapokban ma­gyar grafikai munkákból nyolc hétig tartó kiál­lítást. A kiállítást, amelynek védnökségét Hó- man Bálint magyar közoktatásügyi miniszter és Massirevich Szilárd londoni magyar követ vál­lalták el, Zádor István, az egyesület elnöke szer­vezi. A kiállítás anyagát az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács zsűrije bírálta fölül. A ki­állításon közel húsz magyar művész vesz részt. (*) Kiosztották a hollywoodi filmművészeti akadémia idei dijait. Hollywoodból jelentik: A Baltímore-szálló óriási csarnokában megtartot­ták az idei filmakadémiát. Az esztendő legjelen­tősebb művészeti eseménye ez, mert a múlt év nagy művészeti teljesítményeinek hivatalos el­ismerése ezen az akadémián történik. Louise Rainer, egy fiatal filmmüvésznő kapta az első dijat, egy aranyszobrocskát. Louise Rainer ki­váló alakítást nyújtott „A nagy Ziegfeld" cimü filtnrevüben, amely az egész világot meghódí­totta és a salzburgi ünnepi játékok alkalmával is feltűnést keltett. Paul Muni a „Pasteur"-film cím­szerepének alakításáért kapott dijat, a Metró- gyárat „A nagy Ziegfeld" cimü film alkotásáért tüntették ki, mig Norma Shearer öccse, Douglas a hangosfilm gépezetének javítása körül szer­zett érdemei elismeréseképpen kapót dijat. Az akadémia elnöke bejelentette, hogy az év leg- jöb filmje ezentúl az „Irving Thalberg-emlékdij" elnevezést fogja viselni. A teremben felállított hosszú asztal végén Norma Shearer, Thalberg özvegye foglalt helyet és a terem ragyogott a sok ékszertől. Az első díjnak Louise Rainernek való odaítélése azt jelenti, hogy a fiatal film- szinésznő jövedelme hatalmasan megnövekszik. Két év előtt Claudette Colbert kapta ezt a di­jat és filmenként 75.000 dollárt fizettek neki a dij odaítélése után. Ma már ennek az összeg- a többszörösét kapja. Muni filmenként ma már 40.000 dollárt keres és kijelentette, ha most jö­vedelme emelkedni fog, úgy nem fog annyit dol­gozni, mint eddig. A felsorolt nagy-dijakon kivül egyéb dijakat osztottak ki. (*) Japán népművészeti kiállítás Budapesten. Budapestről jelentik: Egy neves japán műgyűjtő az elmúlt hónapokban régi japán kimonókból és egyéb japán művészeti anyagból kiállításokat rendezett Berlinben és Becsben. E kiállításoknak rendkívüli sikerük- volt. A Magyar—Nippon Társaságnak sikerült megszerezni ezt a kiállítási anyagot, amely az Ernszt-Muzeum helyiségei­ben van elhelyezve. A kiállítás a japán népmű­vészetet, különösen a díszítő művészetet régi eredetiségében mutatja be. (*) Szonja Hennie első filmjét bemutatták Amerikában. „Egy a milliók közül" címmel mu­tatták be a jég 'királynőjének, Szonja Hennienek első filmjét Amerikában. A cím ezúttal tényleg igazat mond, mert a tizenháromszoros műkor­csolyázó világbajnoknő tényleg ma is egyedül álló, versenyen felüli primadonnája a jégsport­nak. Hollywoodban készült filmjében egy sze­relmes modern kislányt játszik, akinek olimpiai bajnokságát veszély fenyegeti, de partnere, egy fiatal újságíró mindent rendbehoz. Az csak ter­mészetes, hogy a filmen Szonja Hennie leg­szebb táncprodukcióit is bemutatja a jégen. A film nemsokára Európába kerül. Magyar háziasszonyok lapja NAGYASSZONY Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál Kollár József prágai kiállítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom