Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-17 / 63. (4209.) szám
^RX<mA^üAARHIRIíAB 1937 március 17, szerda* Biskoroványi Ernőt választotta elnökének az egyesült párt vágsellyei körzete Esterházy, FSssy és Porubszky beszélt a nagyszabású gyűlésen VAGSELLYE. —' Az egyesült párt vasárnap délután tartotta Vágsellyén az ottani pártkörzet egységesítő gyűlését a Grünwald-vendéglő nagytermében. A nagysikerű gyűlésen megjelent Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, a párt országos ügyvezető elnöke, Füssy Kálmán szenátor, Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő, Krístőff Sándor pártigazgató, Varecha József, a párt munkásszakosztályának titkára, dr. Pigler István és dr. Baranyai Vince ügyvédek, Biskoroványi Ernő bankigazgató és még többen a párt körzeti vezetői közül. A zsúfolásig megtelt nagyterem előtt dr. Pigler István ügyvéd, a volt magyar nemzeti párti körzeti elnök nyitotta meg az egységesítő gyűlést, üdvözölte a megjelent törvényhozókat, majd átadta a szót Esterházy János képviselőnek, akit percekig tartó éljenzéssel és ovációval fogadott a közönség. Esterházy János elsősorban köszöntötte a vágsellyei járás magyarságát, amely kezdettől fogva a legkitartcbban állott a magyarság volt pártjainak zászlaja alatt. Majd találó képet festett a politikai helyzetről és megindokolta, miért vagyunk ma is ellenzékiek. Ellenzékiségünk oka nem abban rejlik, mintha a kiabálós politika hívei volnánk, hanem teljes felelősségérzettel vagyunk ellenzékiek, mert erre késztet bennünket a kormánypártok politikája. A miniszterelnök ma már belátja, hogy a kisebbségi kérdés megoldása nem tűr halasztást és meg kell adnia a kormánynak a gyakorlatban is mindazokat a kisebbségi jogokat, amelyeket a nemzetközi szerződések és az alkotmánytörvények biztosítanak. Hogy a kormányelnök elérkezett ehhez a belátáshoz, az a mi kitartó küzdelmünk eredménye s éppen ezért ki kell tartanunk a megkezdett utón, amíg ellenzéki küzdelmünket teljes siker koronázza. Rendkívül nagyhatású beszédét a pártelnök annak hangsúlyozásával fejezte be, hogy az egyesült párt ragaszkodik Szlovenszkó autonómiájához. Esterházy János beszédét sűrűn szakította meg a helyeslés. Majd Füssy Kálmán szenátor mondott ugyancsak hatásos beszédet, melyben bírálta a mai kormánypolitikát, főként annak kisebbségi, gazdasági és kulturális vonatkozásaiban. A közönség egyhangú helyeslése mellett jellemezte a csehszlovák pártok korteseit, akik a magyar falusi nép jóhiszeműségére számítva igyekeznek nagyhangú Ígéretekkel a magyarságot az egyesült párttól elhódítani. Az öntudatos, nemzetim magyar földműves és kisgazda azonban minden propaganda dacára ki fog tartani a magyar táborban. A szenátor lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő szólalt fel és a keresztény összefogás szükségességét fejtegette, melynek egy táborba kell ma hoznia katolikust és protestánst egyaránt a világot megrontani készülő ázsiai bolsevizmus ellen. Amikor mi — úgymond — a bolsevizmus ellen küzdünk, nem a nagytőkét, a nagybirtokokat vagy a kartelleket védjük, hanem védjük a kétezeréves kereszténységet, a hitünket, a lelkünket s nemzeti mivoltunkat. Ha valaki ma itt református pártot akarna alapítani, elitélném, de éppen úgy elitélném azt is, ha valaki egy katolikus párt alapításával kísérletezne sorainkban. Mert nem a cégér, a jelszó, a külső szín a fontos, hanem a A lavina betemetett egy szállodát a Do omitokban MILÁNÓ. — A Dcilomi tokiban lévő Faszairago- hágó egyik. kisebb száll ódáját, amelyben cetupáin négy ©rűibeír tartózkodott, telijeaem toieitiéiraeitite az alázufnamó hóla/vkm. A kivonult meatáőoszóaigoik- mik ífáradioágos rmuMikáva] fiiikierilUt csak a jszá’iló fczemÁlyzotét a íhónerigeiteigbcil kiásni. A ezálllodia szakácawj-e azoinlbam be-kihalt sérüléseibe. — Az olasz lálipefteik t/jlblb helyéről yhouiteinűík laivina- o/nl ásít. A Sámiptori- Ih egységben ó'gy hólliapáitotót toiin/dett el a lavimia. A Val Oorezzo-bain Brewcóa flTieJ'l-etífc jháirom vilflanyezereln körűit, lavina aíA. A ilogfínt alabb ilk' ki tnrdotit, é/zahodnlinii. fVgíit- •<«.'rt fi intett és írnieg élve k'ú-ini niárdlk két táíir-áti belső meggyőződés, a szív, a lélek: a keresztény magyar felelősség. Majd az úgynevezett magyar aktivista képviselők működését bírálta. Kijelentéseit nagy helyeslés követte. Biskoroványi Ernő szépen felépített előadást tartott a demokrácia lényegéről, majd részletesen fejtegette az aktivizmus, a passzivizmus és a negativizmus igazi értelmét. Az egyesült párt nemesebb értelemben vett aktivizmust folytat, amikor résztvesz az állami élet minden vonatkozásában és kritikai álláspontjával azon van, hogy a fennálló sérelmeket és hibákat kiküszöböljék. Az aktivizmus távolról sem jelenti a mindenáron való kormánytámogatást, ahogy azt ma szokták magyarázni politikai ellenfeleink. Vapecha József miunkástítkár a magyar öszr szefoigás fontosságára mutatott rá, majd az egységesítés egyhangú kimondása után a nagygyűlés megejtette a körzeti tisztikar megválasztását, amely szerint körzeti elnök Biskoroványi Ernő (Vág- sellye), társelnök Fekete Ferenc (Magyarsók), ügyvezető elnökök Molnár Gyula (Vágíarkasd) és Lencsés Gyula (Szelöce), al elnökök Czuczor Gábor (Vágsellye), Szűcs Menyhért (Deáki), Tóth Erazmus (Vágki- rályfa) és Izsák Lajos (Negyed), ügyészek dr. Pigler István és dr. Baranyai Vince (Vágsellye), titkárok Kardoss Győző és Morvay Jenő, pénztáros Hucskó István (Vágsellye), ellenőrök Thuróczy Vilmos (Magyarsók), Plankó Ferenc (Tornóc), Darázs János (Pered) és Szabó Károly (Deáki). Hivatalból tagjai a körzeti vezetőségnek a párt járási képviselői, azonkívül választottak huszonhat tagú választmányt, melyben képviselve van a körzet valamennyi községe. Az egyhangú választás megejtése után Biskoroványi Ernő körzeti elnök megköszönte a bizalmat, majd a lelkes hangulatú gyűlést berekesztette. A gyűlés után a törvényhozók még sokáig együtt maradtak a körzet vezetőivel, meghallgatták az előterjesztett panaszokat és azok orvoslása érdekében megfelelő helyeken lépéseket tesznek. Anglia német szemmel Anglia minden körülmények között kiíart a demokrácia mellett, — írja feítüiéstkeliő könyvében Glasgow volt német főkonzulja BERLIN. — Az a nagy érdeklődés, amellyel a kontinens az angliai események fejlődését figyeli, meglátszik a könyvpiacon i-s. Egyre nő a könyveiknek és publikációiknak a száma, melyele a szigetország jövőjével és sorsával foglalkoznak. A napokban hagyta el a sajtót F. Heyers ,,Az uj Anglia" cimü kitűnő müve. A szerző hosszabb ideig Németország főkonzulja volt Glasgowban és bőségesen alkalma nyílott tehát Anglia viszonyait a helyszinen tanulmányozni. Heyers nagy megértéssel ismerteti a szigetország állami, gazoasági és kulturális intézményeit és határozottan szembehelyezkedik az olyan véleményekkel, hogy Nagybritannia fejlődése már elérte volna csúcspontját s ezután csak a hanyatlás következhetik, Heyers éppen az ellenkező véleményen van, szerinte Anglia fejlődése egészen napjainkig állandóan emelkedő tendenciát mutat. Ezt a tényt Heyers részint a szigetország politikai berendezésével, másrészt az angol nemzeti jelleggel magyarázza. A% angol ember, a haladás híve, de egyúttal szívósan ragaszkodik a hagyományokhoz* Az átvett intézményt az angol ritkán szünteti meg véglegesen, ha nem felel már meg, inkább hatályon 'kívül helyezteti. Az angol fejlődés igy sohasem szűnik meg, a múlttal való szakitás csak ritka dolog, az emelkedés talán lassú, de folytónos. Nagybritannia napról-napra újjászületik. Az angol demokrácia Az angol demokrácia a józan emberi ész ural- U mát jelenti és arra a föltevésre épül, hogy a választópolgárok többsége a politika legfontosabb kérdéseiről elfogadható véleményt formál magának-, hogy aztután nyiltan állást foglaljon. Az angol parlamentarizmus nemcsak a nép szuverenitását jelenti, hanem egyúttal az állami adminisztráció folytonos ellenőrzését* Ebben áll az angol ellenzék legelőkelőbb szerepe és a kormány kénytelen az ellenzék felelősség revőnásaira kielégítő választ adni. Igaz, hogy az ellenzék sok alkalommal visszaél helyzetével, személyeskedő és erőszakos lesz és olyan tervek ellen is harcba indul, amelyeket végeredményben maga is helyesel. A pártpolitika sokszor túlságosan nagy teret követel és a parlamentáris küzdelmek idő- és energiapocsékolást eredményeznek. Itt nyilvánul meg az angol parlamentarizmus árnyoldala. Másrészt minden intézkedést lassan és megfontoltan cselekednek. Nem keverik össze a törvényhozást a közigazgatással, mindent alaposan megvitatnak, megtárgyalnak s a parlament nem csupán szavaz, hanem lényeges változtatásokat is eszközöl; az ilyen módon elfogadott törvények hosszú ideig érvényben maradnak, az angol lélek részeivé válnak. A parlamentnek megvan az a lehetősége, hogy a közérdekű panaszokat és sérelmeket a legnagyobb nyilvánosság előtt vitathassa meg. Az elégedetlenség nem válik bujkáló ellenségeskedéssé, amely hirtelen veszedelmes robbanást okozhat. Ki kormányozza Angliái? Ezzel kapcsolatban Heyers kérdést vet föl: Ki kormányozza Angliát? Nos, Angliát nem a szavazópolgárok kormányozzák, a vezér-elv sem érvényesül Angliában, leginkább egy oligarchia uralmának nevezhetjük az ottani kormányzati formát. Az egyes pártokban teljhatalommal mintegy tiz-tizenkét férfiú rendelkezik, a többieknek befolyása teljésen elenyészik. Ez a tizenkét férfiú választja a vezért, ezek hozzák a legfontosabb döntéseket, ők állítják össze a párt programját, ők osztják föl maguk között a miniszteri tárcákat és ők vezetik az egész politikai életet mindaddig, amig a párt uralmon van. A kis -kör pótlása leválasztás alapján történik. Csak akit fölvettek maguk közé, számíthat arra, hogy befolyásra és hatalomra tesz idővel szert. A kör személyes torzsalkodásairól, hatalmi és pozícióharcairól nem szól a krónika, mert mindez szorgosan zárt ajtók mögött játszódik le, a nagyközönség csak a harcok eredményeiről értesül. Az angol miniszterelnök és a kontinens mai vezérei között mindazonáltal lényegbevágó különbség van. Az angol sajtó árny- és iényoldalai Az angol sajtó korántsem olyan hü tükre az eseményeknek, mint az európai. Mindenről beszámol ugyan, de az adagolás teljesen elüt a kontinens sajtójától. Fontos dolgokról pársoros hírben emlékezik meg és lényegtelenségeket szélesen, szenzációs tálalásban hoz ki. A külpolitikában a sajtó elve az, hogy az angol államférfiak sakfchurasairól, sikereiről, kudarcairól, céljairól csak nagy vonalakban és általánosságokkal számoljon be. Sorsdöntő világpolitikai eseményekről, mint például legutóbb Japán páratlan hatalmi emelkedése, az angol átlagolvasó a Március idusa Magyarországon A debreceni ifjúság Í2 pontja • A szociáldemokraták budapesti ünnepe BUDAPEST. — A márciusi szabadságűnnepet Magyarország minden városában ünnepélyes keretek között ülte meg az ország közönsége. A budapesti egyetemi ifjjiueág ünnepét, mint jelentettük, befurakodott idegen elemek botrányrendezásre használták fel és a rendőrségnek fel is kellett oszlatnia a.z ünnepélyt. A budapesti egyetemi ifjúság központi szervezete ma kiáltványt, beo átett ki, amelyben elítéli a tegnapi rendzavaráét és megtagad minden közösséget a tüntetőkkel. Az ország többi városaiban méltóságteljesen, minden rendzavarás nélkül ünnepelték március idusait. Debrecenben az egyetemi ifjúság nagygyűlésén az ifjúság vezérszónoka tizenkét pontból álló határozati javaslatot terjesztett elő, amelyet nagy lelkesedéssel fogadott el a nagygyűlés közönsége* Ezekben a poutokban aa ifjúság követeli a fegyverkezés egyenjogúságát, a kisebbségvédelmet, tájvédelmi törvényt, munkaalkotmányt, a nemzeti munkaszolgálat megszervezését, az ifjúságvédelem kiépítését, igazságos adóztatást, a mezőgazdaságok és a bankok Racionalizálását, a parlamentarizmus reformját, az igazságszolgálatatás reformját, a családvédelem intézményes megszervezését s végül harcot a bolsevizmus ellen s ezzel kapcsolatban a baloldali pártok föloszlatását. A szegedi és a pécsi egyetem ifjúsága az ünnephez méltón ülte meg a szabadság emléknapját. A szociáldemokraták is rendeztek ünnepséget. Budapesten a Ta-ttersaalban tartották gyűlésüket, álból a szónokokat többször félbeszakították faaisz. ta ellenes, é* háború ellenes közbekiáltásoikkal. szándékos félhomály következtében egyáltalán nem igen vesz tudomást. Az óriási angol impérium dolgairól is csak akkor értesül a közönség, ha valahol nehézségek támadnak, ha baj van. Éppen ilyen egyoldalúan informálják az embereket a belpolitika eseményeiről. Mig a pártnagy- ságok és pártharcok egész oldalak terjedelmét, foglalják le, addig uj irányt mutató, lényeges és' fontos törvényekről alig történik említés. Az angol sajtónak ezt az egyoldalúságát a lapok a közönség köréből kapott leveleknek közlésével igyekeznek ellensúlyozni. A 'kiadóhoz címzett levél angol specialitás, ezekben nyilvánulnak meg az ellentétes vélemények és a lapok nagy súlyt fektetnek arra, hogy a „Levelek a kiadóhoz" cimü rovatuk minél élén-' kebb, bővebb és tarkább legyen. Minő nagyobb levél-vitát okoz valamelyik meajeJent cikk, annál büszkébbek a lapok. A levelek alkalmat nyújtanak arra is, hogy a pártvezérek a nép hangulatát tanulmányozhassák, aminthogy általában a sajtó a parlamenti tárgyalásoknak mintegy kiegészitője Angliában és a törvényjavaslatoknak sorsa nagyban függ attól is, hogy milyen fogadtatásra találnák a lapok hasábjain. Anglia és a többi nemzetek Igen figyelemreméltóak Heyersnek azok a megállapitásai, amelyekben az átlagangolnak az európai kultúrához való viszonyát tárgyalja. A nyelvtanulás nem kenyere az angolnak, csak latint tanul az iskolában és talán franciát, amit finomabb nyelvnek tart, mint az angolt. Németül alig tud valamit. Franciaország földrajzi közelségén kívül érzelmileg is közelebb áll az angolhoz, mint — tegyük föl — Németország, a normann örökség kiadósabb nála, mint az angolszász. A francia kultúrát közelebbálló- nak érzi magához, mint a németet és érdekes, hogy a német városok neveit szinte kivétel nélkül franciás formájukban ismeri. A német kultúrának csak a zenei része hatott Angliára erősen és ezt az angol nemcsak ismeri, de el is ismeri. A két nép germán rokonsága semmilyen különösebb visszhangot nem okoz náluk; a „germán" szó és fogalom csak a nyelvtudósok között él. Arra nézve, hogy vájjon Angliában a diktatórikus államforma bevezetése lehetséges volna-e, Heyers a következőképen felel: „Változások történhetnek, mégis nem valószínű, hogy Anglia elhagyná a hagyományos parlamentáris rendszert és akár a kommunizmus, akár a fasizmus diktatúrája felé közeledne; Anglia demokratikus éltem akar maradni." Heyers ezzel azt mondja ki, amit az angol államférfiak és felelős politikusok a napi politikában is állandóan hangoztatnak. Gyermekrabló garázdálkodik Budapesten? BUDAPEST. — A Bezerédi-ucca 59-es srá- mu házból három nappal ezelőtt eltűnt Lakncr Antal kárpitosmester négyesztendős Antal ne\ i kisfia. A kisfiú eltűnéséről jelentést tettek a rendőrségen, amely azonban eddig hiába kutatott, mert nem tudott az eltűnt kisfiú nyomára akadni. Most az a gyanú merült fel, hogy a négyéves kis gyermeket elrabolták és valahol rejtegetik. Hogy a gyermekrablásnak mi van a hátterében, ?.~.t egyelőre nem tudják. 4
