Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-14 / 61. (4207.) szám
1937 március 14, vasárnap.-PXtXGAlAW^ARHlRIiAP ■ 111 ii i ■ mi 11 imriiii—r~~ miiMiir 15 A magyarság mezőgazdasági szakoktatása Irta: Herczógh Árpid A csehszlovákiai magyarság életét politikai, kulturális és gazdasági téren súlyosan befolyásolja az a tény, hogy a gazdaosztály szaktudása igen hiányos. Ezt úgy az állam, mint a magyarság hivatott vezetői is tudják és ismeri magyar értelmiségünk is, mert erős kapcsolata van a föld művelőivel. Mezőgazdasági termelésünket érzékenyen befolyásoló eme súlyos hiány, elodázhat- lanúl orvoslásra vár! A tudást nélkülöző gazda a termelés versenyében lemarad, vagyoni ereje apad, elveszti öntudatos Ítélőképességét, kultur- igényét és nem teljesítheti azokat a kötelességeket, melyeket tőle nemzete joggal elvár. Körülbelül az 1900-as évtől született gazdaosztályunk, tehát a legellenállóbb és legmunkabiróbb rész, meg volt és meg van fosztva attól, hogy gyakorlatát kiegészítő elméleti tudást szerezzen. A régi idők gazdasági ismétlő iskolái, téli tanfolyamai, népi szükséglethez idomított, olcsó munkáért oktató földmüvesiskolái hiányoznak. Vándor tanár, tanítói intézményünk nincs s ráadásul a köz- igazgatás annakidején betiltotta még azt a keveset is, amit pártjaink a téli otthoni gazdasági oktatás megszervezésével, a nyári határjárás bemutató, oktató eszmecseréjével nyújtottak. A magyarság számára tudtommal egy földműves- iskolánk van, de látogatottsága nem éri el a kívánatost. Ez iskola szellemét, tananyagát, oktatási rendjét nem ismerem, tehát okát sem adhatom a hiányos látogatottságnak, de azt hiszem, hogy az arra hivatottaknál néhai Darányi Ignác szélieméből egy kevés, hamar tudna ezen segíteni. Járjon csak ki a tantestület vasár, és ünnepnapokon a közel- és távoli községekbe. Tartson népies színvonalon álló, érdeklődést felkeltő eszmekörü, megérthető előadásokat, adjon helytálló tanácsokat, hirdessen az iskolához közeli községekben hetenként egy napon bemutatással egybekötött előadást, céltudatos munkával ismertesse meg az intézményt, eredményesen oktatva szerettesse meg előadóit, úgy bizonyos, hogy a szellemileg megáldott magyarság gyermekei nem egy, de több iskolát töltenek meg tanulókkal. Visszaemlékszem a német és szerb lakosság gazdasági oktatására rendelt nagyszentmiklósi földműves iskolára. Ez az iskola mindigr tele volt, mert a tantestület falut járó oktató munkája, a németség szeretete és bizalma megtöltötte gyermekeivel. Oktatási lehetőség hiányában magyar gazdanépünk neveltsége, tudása nem több, mint amit az otthon adhat és amit figyelme az élet utján elsajátított; s bizony sokszor nem több, mint amit a libapásztorkodás, marhalegeltetés, ekeszarva, kapa, kasza gyakorlata ad. A mi gazdaközönségünk idősebb évjárata is szívesen tanul, mert tudja, érzi, hogy többet, jobbat kellene termelnie, de nem mindenkitől. Aki soha semmit ingyen nem kapott, mindenért verejtékkel megdolgozó népünk leikéhez akar férni, az ne felejtse el, hogy az őszi kenyérmagvetés, a téli pihenés, a tavaszi zsendülés és a nyári aratás önmagába visszafutó pályája erősen reális embereket nevel, akik a természetes fejlődést ismerik csak el s akik a termelés harcában önzetlenséget ismerni nem tanultak és akiknek csak a kézzelfogható, közeli eredmény jelent értéket. A hibákat rendbehozni az állam, a párt- szervezet és az önsegély lehet csak hivatott. Elsősorban az önsegélyre és a párt munkájára szá-\ mithatunk. Az önsegély nyújtotta anyagi fedezet nagysága szabja meg azokat a kereteket, amelyeken belül céljaink elérésére az utakat kereshetjük. Az anyagi fedezet előteremtésében államsegélyre, az érdekelt gazdaosztályra, a magyar társadalomra kellene támaszkodnunk. Az államsegélyt nem érintem! Gazdanépünket arról meggyőzni, hogy önkény- tes adózással biztosítsa szaktudása felélesztését és annak folytonosságát, reménytelen feladat. Ma és a közeli időben talán lesznek még szigetek, ahol némi áldozatkészségre találhatunk, de ezzel a legszélesebb rétegre kiterjedő, állandóan ható szakoktatást, ismeretterjesztést megoldani nem lehet. Felteszem, hogy találunk minden községünkben olyan kisgazdát, ki hajlandó gazdaságát utasi+ás szerint mint mintagazdaságot vezetni, de arra nem akadhat jó készültségü és gyakorlatú gazda, hogy ellenszolgáltatás nélkül, minden idején falukat járva mintagazdaságokat ellenőrizzen, megfelelő gazdasági eszközök, gépek kölcsönzését végezze és üunepjeit a meglévő, vagy megalkotandó gazdakörökben oktatással töltse. A magyar társadalom legyengült anyagi erejével e szakoktatási intézmény életét biztosítani nem tudja, mert a szociális élet terén úgyis nagyon igénybe vett áldozatkészsége, egy láncszerűen Összefonódott oktatási hálózat kiépítésében számba nem vehető és egyesek alapítványaira sem számíthatunk. Az oktatás másik lehetősége az lenne, ha a ma kezünkben megmaradt magasabb kultúrájú gazdaságok tulajdonosai hajlandók lennének t éven keresztül, napi 8—10 órai fizikai munkáért teljes ellátást, némi zsebpénzt és a helyszíni gyakorlatra támaszkodó oktatást adni a tanulni vágyóknak. Egy ilyen fajszeretetről tanúskodó, széles körben kiterjesztett intézmény sokat lendíthetne a szaktudás elterjedésén, de nem lenne teljes értékű. mert a nagy üzemek és kisgazdaságok szervezetében, megoldásra váró feladataiban lényeges különbség van. Némi szaktudást és kulturismere- tet vihetne gazdaközönségünkbe a parasztiskolák szervezése. De ezzel is sietni kell, mert mind kevesebb lesz a faluval egylélek birtokos, pap, gazdatiszt, jegyző, tanító. A gazdaosztály, a társadalom, egyesek adakozása, a különféle rendezések jövedelme talán fog annyi pénzt biztosítani, hogy fedezni lehet a háromhetes tanfolyamok, váltakozó községekbeni megtartásának, megszervezésének költségeit és a gazdasági előadók javadalmát. E téli parasztiskolák értékelésénél nem szabad elfelejtenünk, hogy a nem közvetlen gyakorlatra táinaszkodók és hogy a tanuláshoz, ismeretszerzéshez nem szokott agyakban csak felületes tudás nyomait hagyja, ezért gazdasági tantervűk a helyi viszonyokon épüljön, a legszükségesebbet, de alaposan adja. Munkaértékük ez iskoláknak az lesz, hogy felébresztik a tudással szemben az érdeklődést, gondolatokat ébresztenek, a többre vágyókat sarkalják, bizalmas kapcsolatot teremtenek a velük ösZ- szekötieíésben volt gazdasági előadóvá! és megszüntetik az álszemérem bénító hatását. A magyar társadalomnak ez iskolák volt tanulóit, s eredményeit figyelemmel kell kisértetnie az élet utján, hogy kint a gyakorlatban a hiányos készültség kárt ne okozzon. Népiünk leikéből fakad, hogy minden falu uéni tanult tömege rosszakaratú figyelemmel fogja kisérni a tanultak munkáját, eredményeit, s ha itt-olt meddőség mutatkozik, akkor az egész falu káröröme fogja üldözni a tanultakat és lehe- tetleniti a tudás terjesztését. A tudás értékeit népünk között elbukni nem engedi, a parasztiskolák volt tanulóit szemmel tartani, kézen fogva eredményt adó utón vezetni, más szervezet hiányában pártunkra hárul. Bármily eszközökkel biztosítani kell arra fedezetet, hogy ió' készültségü és gyakorlati tudásu gazdalHkárokat lehessen tartani, hogy a talajélet és tevékenységet figyelembe vevő talajerő visszapótlás, talajmüvelés, olcsó, eredményes és természetes takarmányozás, állati és növényi termelés és tenyésztés kérdéseiben lehetőleg a helyszínén kaphasson felvilágosítást az arra szoruló. Mit kapunk Mit fizetünk a valutákért! a valutákért! Prága, március 18. 100 Denevért 586 — 100 Denevért 589.— 100 schllllneért 538.50 100 schiűineért 541.50 100 lenes, iloíyért 544.50 100 lenes, zlotyért 547.50 100 romén leiért 18.10 100 romén leiért 18.40 100 német markáért 729.— 100 német markáért 733.— 100 ezflstmérkéért 770.— 100 ezüstmírkíért 780.— 100 dinérért 66 05 100 dinérért 66.45 100 olasz űréért 148.40 100 olasz űriért 149.60 100 svájci frankért 661.- 100 svájci frankért 664. 100 franc, frankért 132.95 100 franc, frankért 133.55 100 Beleáért 485.- 100 Beleáért 487.100 holl. forintért 1570.50 100 hol. forintért 1576.50 1 aneol fontért 141.37 1 aneot fontért 142.37 1 amer dollárért 28.70 1 amer dollárért 28.90 A prágai értéktőzsdén előfordult kötések Két tagot delegált a kassai kamara az állami ipartanácsba A denaturáltszesz-engedélyek és az óla] áremelésének kérdése az elnöki bizottság ülésén KASSA. — A kassai kereskedelmi és iparkamara elnöki bizottsága Usiak Pál elnöklete alatt tartott legutóbbi ülésén az állami ipar- tanácsba a kamata képviseletében Scholtz Marcell kereskedőt és Bagár Rudolf festőt delegálta és javaslatot tett tiszteletbeli csehszlovák konzulátusnak Szatmárnémetin való felállítása ügyében. Az elnöki bizottság elfogadta a kamara 1936. évi zárszámadását, amely 775.821.15 korona kiadással zárult. Letárgyalták a denatu- ráltszesz eladási engedélyek elvonásának ügyét. A kamara beadvánnyal fordult az illetékes helyekhez a Kárpátalján sajtolt napraforgó- olaj áremelése ügyében. ami miatt egyes olajütők ellen eljárás indult. A kamara megállapította, hogy a tisztított növényi olajok áremelési tilalma nőm vonatkozhatik erre az olajnemre, annál is kevésbé, mert az olaj- ütőknek keresete kilónként csak mintegy 20 fillér, ellenben az adó, amelynek tételével az árakat emelték, 70 fillért tesz ki. Megállapította a bizottság, hogy az érdekeltek, de még az iparos-körök sincsenek kellően informálva arról a kedvezményről, amelyet a törvény a házjavitási költségeknek a lakbéradóból való 60—100 százalékos levonásával biztosit. Ezért a kamara a kerület összes ipartársulataihoz körlevéllel fordult, melyben figyelmezteti őket a kedvezményre s egyben felhívja, hogy indítsanak városonként akciót s hozzák a ház- tulajdonosok tudomására az adókedvezményt. (—) A pozsonyi Kábelgyár közgyűlése. A pozsonyi Kábelgyár rt. tegnap tartotta meg köz-1 gyűlését. A vállalat 1936. évi üzletéve az 1935.; évi nyereségáthozatallal 2,847.028 korona nyereséggel zárult. A vállalat részvényenként 20 korona, azaz 4 százalékos osztalékot fizet. (—) Rothad a burgonya a Vág Tölgyében. Vág- hösszuifalmról jelentik: Megírtuk, hogy a Vág völgyében aiz eimult évben igen jó burgonyatermés volt. A burgonya betakarítása azonban az esős időjárás következtében megkésett. A termelők burgonyakészletének nagyrésze még ma is eladatlanul hever s a burgonya nagy mértékben rothadásnak indul. (—) Szlovenszkói csőd. Az eperjesi kerületi bíróság Weiss'berger Ignác kereskedő vagyonára K. 5/87. szám alatt csődeljárást indított. Vagyonfelügyelő dr. Szilárd Lajos eperjesi ügyvéd. A követeléseket, április 10-ig kel] bejelenteni. Hitelezői értekezlet március 27-én. Tárgyalás április 26-án. (—) Mezőgazdasági kényszeregyességek. A hivatalos lap jelentése szerint Szlovenszkón három uj mezőgazdasági kényszeregyesöégi eljárás indul, éspedig 1 a besztercebányai, 2 pedig az eperjesi kerületi bíróság körzetében. (-—) Románia 400 vagon lisztet szállít Spanyolországba. A valenciai kormány Romániában 400 vagon lisztet rendelt. A román kormány a rendelést már jóváhagyta. (—) Olaszország fölemelte a csehszlovák áruk kontingensét. Olaszország a csehszlovák áruk kontingensé1 a 2 eteő negyedévre általában ötven százalékkal fölemelte és néhány kiviteli tárgyra rendkívüli beviteli hányadot engedélyezett. (—) Túljegyezték a francia kölcsön első részét. A francia nemzetvédelmi kölcsön első részének jegyzését (5 milliárd frankot), a hivatalos lap jelentése szerint már lezárták annak ellenére, hogy a jegyzési határideje március 2l5-ig volt megállapítva. Jelentések szerint a kölcsönt túljegyezték. A kölcsön második részének jegyzését (5.5 milliárd frank) haladéktalanul kiírják. (—) Az első bulgáriai mintavásárt 193| őszén rendezik meg bolgár, jugoszláv, romén, görög és török kiállítók részvételével. (—) Prágában 2.50 koronával javult a pengő. A magyar prágai valutapiacon pengő 2.50, a dinár pedig 0.25 koronával javult. (—) Devizapiac. A mai prágai devizapiacon Amszterdam 2, Paris 0.02 % koronával javult, Stockholm, Oslo, T&ll'in 1, Zürich 1.375, Kopen- hága 0.50, London 0.10, Altibén 0.02 és Konstantinápoly 0.01 koronával gyöngült. ÉRTÉKTŐZSDE Hossz a prágai értéktőzsdén PRÁGA. — (Pragoradio.) A mai prágai értéktőzsdén rendkívüli hossz volt észlelhető. A tőzsde nem vette figyelembe a Gseb-Morva Kolben-Danék üzemében kitört sztrájkot. Az egyes papírok rendkívüli áremelkedésre tettek szert. Nyertek: ALpine 13, Apollo 8, Bánya és Kohó 80, Brünni Gépek 7, Centrokomise, Malmok, Rotb.au, Csehszlovák Solo 5, Cseh Kereskedelmi 105, Budwekü Sör, Deli, Sedletzi Kaolin. Walter 30, Csel1 " na 370, Xyu- gafcáeh Kaolin 265, Dux-Bödent:,r>: Kolini Szesz, Auesigi Finomító 25, Horvát Culk: r 1, Heinricbs- fhali 6, Ringhoffer, Auseigi Vegyi 1,7, Kolini Vegyi 9, Kosarán os 11, KönigSholi Cement 45, K fi zik, Éfezaiki Vasút 40, Nestomitzi 22, Karíborundum 9. Orion 3, Podol, Prágai Vas. Ollesöhaui, régi bon- nolk 10, Poldi 19, Rakó, Észak cseh Szén, Schoeller, Skoda 15, Egyesült Gyapjú 2, Sellier 85, Nyugat- cseh Saén 8 koronát. Az egésa piacon csupán Kó- burg maradt rosszabb 4, Hellmann, Hernych 8, Kábel 25, Kolini Kávé, Inwald, Schönprieseni 2, Rézmüvek 10, Hengerművek 8 koronával. A beru- házáfvi értékek piaca változatlan. Egzotakuliszban Bolgár Cukor 10, Teerag 85, Zsolna 27.50, Jagoülna 6, Smichovi Sörgyár 500, Cseh Fegyver 20, Epiag 8, Sphinx 7.50, Kijov 1, Telegrafia 5 koronával javult. Cupria, Bécsi Solo, Magnezit, Trbovlje 5, Dynamít 10 koronával gyöngült. A frankra szóló Skoda-köté!ez-vény 15. a magyar C. 0. járadék 2 koronával járult. A bankrészvények piaca szilárd volt. A magánlombard-kötvények piaca változatlan. BUDAPEST BIZAKODÓ BUDAPEST. — A tőzsde a külföldi hírek hatása alatt szilárdan nyitott s a fedezeti- és a spekulációs vásárlások következtéken az árfolyamok emelkedtek. Bauxit, Magyar Általános Szén. Fegyver, Nasfozi és a cukoripari értékek szilárdak voltak. A tőzsdeidő második feléiben a vásárlási kedv lanyhult, a hangulat azonban bizakodó maradt. A járadékok piaca javult. BÚCvS BARÁTSÁGOS BECS. — Az értéktőzsde hétvégi forgalmát étánk üzletmenet .mellett, barátságos irányzattal bonyolította le. A,z árfolyamAlakutas nem volt végig egyenletes. Südbahn és Siemens megszilárdult. A korlátért ékek is javultak. A beruházási értékek piaca szilárd volt. BERLIN GYÖGE BERLIN. — A berlini értéktőzsde mai forgalmát gyöngülő irányzattal bonyolította le. Az árfolyamok némileg lemorzsolódtak. A járadékok piaca nyugodt volt. A birodalmi kölcsön jegyzése eredményesen halad. A tőzsdeidő későbbi folyamán az üzleti tevékenység a minimálisra korlátozódott. aaa—a—■ A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye----------í&Hö--------A 1 1. számú rejtvényeket megfejtette) (olvasható név és pontoscim:) március 13 röáucius 12 4.5% A kibocsátása 97.40 —.— 97.40 — .— 4.5% B kibocsAtAsu 97.40 —97 40 — 3.75% unit. köles. töri. 85 65 —85.65 — 3% unifikAU lírádét 71 - —71 8% nőm törleszt , . 65 90 —65.90 —.— 3.5% IV nemtörl. köb 60.20 —60.20 — 3.5% nemtöri pótjár. 62 — —.— 62.— —. — 3% hadikölcsön kírt 1935-1994 .... 56.10 56.10 3% hadikölcsön kírt. 1935-2024 .... 54.- 54.- -.Építkezési sorsjegy */» 1922-1946 .... 772.50 771.Építkezési sörsl rész 1922-1946 154.30 154.- -.*5%-os morva ersz. köl. ~r.~r — 6%-os cseb ielzíloírb. 92 — —92 — — .— 4%-os KsOd 1889 -----Cs ehszl. Nemz Bank 4880 — —. - 4910 — — .— Nordbabn .... 7380 - 7400 - 7350 - 7360 Nordbahn Bonnok , , 3795 - 3810 — 38C0 — —.— Cseb Cukoripar . » . 1194.- 1185 — 1188. —1185.— Schöller.......................... 3315.-3335.- 3305 -3320 Horv át Cukor . . . 236.— —235 — — Aussiarer Finomító . . 1670. — 1675. — 1630 - 1650 — Kn'íik . . . 18S5 — —1815 — — Prícrai Malmok . , 1465 —--------- 1460 _ Kol ini Mütrágva . . 465 - 469 — 46’ - 460 — Kolini Kávé .... 326 — —327 - 328 — Kolini Szesz . . , i 2960 — —2935 — —.— Tejipar ...... ——.—------ — Au ssigl Vegyi » . s 1560.— —1540 -1543 — Budweisi Sör .... 2900 — 2870 — —.— Königshofer Cement . 1990.-2015.— 1970 — — Cseh-Morva Kolben-D. 5500 — —5090 -5130 — Brllnni Gépek . . . 258.— 265 — 258 — — Ringboffer.................... 1375.- 1380 - 1360 - 1363.Ny ugatcseb Szén , . 744.— —736 — —.— Alpino ...... 439.— 445.— 438.— 432.— Eerg és Hütten . « . 4625. —4640 — 4530 —4560.— Poldi 1540.-1549 - 1525 —1530 — Prágai Vas . • • « 2476.—2490.— 2460. — 2430.— Skoda.......................... 2235.-2245.— 2230.— — Po zsonyi Kábel . • • 1415.— —1440 — — .— Inwald 230.- 227.- 228 - 229,Olleschaoi Papír • * 800.— —792 — 790 — A prágai tőzsde devfzafegyzései: ma tegnap Hiv. pénz áru pénz áru disk % Alexandria . 143.60 144.40* 143.60 144.40* Amsterdam . 1571,— 1575.— 1569.— 1573.— 2 Athén . . . 25.47 25.77* 25.49 25.79* 6 Belgrad . . 65.952 66.202* 65.952 66.202* 5 Berlin . . . 1152.75 1155.25 1152 75 1155.25 4 Brüssel . . 484.40 485.60 484.40 485.60 2 Budapest , . 842.20 844.20* 842.20 844.20* 4 Buen. Aires 870.— 876.—* 870.— 876.—* Bukarest . . 20.90 21.10* 20.90 21.10* 4V. Danzig . . . 544.50 547.50* 544 50 547.50 4 ' Helsingfors. 61.80 62.20 61.80 62.23 4 Istanbul . , 22.78 22.88* 22.795 22.895* Kopenhagen 625.50 628.50 626 — 629.— 4 Kowno . . . 485.50 487.50 485.50 487.50 5V, Lissabon . . 127 60 128.40 127 60 128.40 41, London . . 140.10 140.70 140.20 140.80 2 Madrid . . . —.— —.— —.— —.— 5 Mailand . . 151.10 151.90 151.10 151.90 4% Montreal . . 28.69 28.81 28.69 28.81 New York . 28.70 28.80 28.70 28.80 le Oslo .... 7C3.75 706.75 704.75 707.75 4 Paris . . . 131.70 132.10 131 675 132.075 4 Riga . . . 559.— 562.—* 559.— 562.—* 5 Rio de Jan. 177.75 179.Í5’ 177.75 179.75* Sofin . . . 34.43 34.53* 34.43 34.53* 6 Stockholm . 722.— 725.— 723.— 726.— 2 >/, Tallinn... 775.- 779.-* 776.- 780.-* 4y, Warscbau . 644.25 546.25 544.25 546.25 5 Wien . . . 528.50 531.60* 528.50 531.50* 3 Zürich . . , 653.875 655.875 655.25 657.25 1 >/, A budapesti értéktőzsde árfolyamai: március 13 máuchls 12 Magyar Nemzeti Bank . . 193.— 193.— Bauxit ... ..... 348.— 342.— Magyar általános Kószén . . 575.50 574.— 5algó .................. 61 50 61.— (JrikAny ................. 87.70 87.25 Ma gyar Fegyver . . • • . 96. — 93.50 Gaaiz Danubiua .«•••> 27.30 27.— Ling...................... » . • . —.— 61 40 Va góngylr Rima . ...... 150.75 150 — Of » faipar ....... 48.50 48.— Nóra.................................... . 25 20 24.25 Allamvaaut ........ 30.— 30.50 Tröszt ........................... . 115.20 115. — Ma gyai Cukor ...... 214.50 212 50 Izzólámpa ...... —259.— FtészvénysOr ....... 202 — ____ Hu ngária műtrágya ..... 53 75 53.50 Szikra ..... 212 — 207.— Fé ltén ......... —~ ^ __ ____ Gu miul ........ 127.— 125.— Hirdessen e PMH-ban
