Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-03 / 51. (4197.) szám
4 1937 március 3, szerda* EGY FOLYÓIRAT ÚTJA A KIBONTAKOZÁS FELÉ... Márai Sándor Sztálinról, Passuth László a spanyol polqárháboru hátteréről ir az „Uj Szellem" második számában Madariaga cikke a demokrácia kritikájáról ■ Szlovenszkói problémák ■■ Lehetséges-e kisebbségi gazdasági öncéluság? ■■ Hét levél feltárja a szlovenszkói életet ■ Jobboldal és baloldal helyett „kisebbségi koncepció" Emil Boíesíav Lukác a magyar-csehszlovák kutturközetedésrőt kikeresett, leközölt ób rögtön kommentált. A „szlovenszkói problematika erőltetése44 ellen, a jobb- és a baloldal harcáról, az Uj Szellem függetlenségéről, a szélsőbal és a szélsőjobb elleni harcról, a gazdasági célkitűzésekről, a lévad elő* adássorozatról és egy független „Tribüné Libre4* alapításáról szólnak e levelek. Ugyanilyen érdekes egy nyolcadik levél, amelyet a lap kommentár nélkül közöl, s ahol egy Amerikát járt magyar tisztázza —* Dérer Iván legutóbbi beszédébe kapcsolódva — az „amerikai magyarság" és a „nemzeti magyarság" különbségeit. Lehetséges kollektív kritika ? Két más érdekes cikk egészíti ki a lap gazdag tartalmát. Neubauer Pál a kollektív Irodalmi kritika lehetőségéről értekezik, a elmondja, mi jót talál az orosz—német példában, amely Erdélyben békésen megvalósult már az erdélyi Helikon körében, s amire nálunk is szükség volna a bulegyénies- kedő és felelőtlen magánkritikák helyett. Az Uj Szellem első számának szép, mély zöld- szinü fejléce után a második szám azúrkék fejjel jelent meg. A kis lap, amelynek első száma szokatlanul élénk visszhangra talált Szlovenszkón, mert nem kevesebb, mint tizenkét hosszú cikk és számtalan kisebb híradás foglalkozott megjelenésével, a második számban megkezdte programjának realizálását és az első szám ind!vidualisztifcus s a „lelki magatartásokat44 manifesztáló cikkei után gyakorlatibb és aktuálisabb problémák elemzéséhez nyúl. Megtudjuk e második számból, hogy a lap szerkesztőjét százával keresték fel a levelek, ami azt igazolja, hogy a lap régi űrt pótol, s az érdeklődés hallatlanul nagy iránta. Az első szám, annak ellenére, hogy merészen sok példányban nyomták, már az első napokban elfogyott és a kiadóhivatal számos utólagos rendelést nem teljesíthetett. A tetszetős külső és a folyóiratoknál szokatlanul olcsó ár nagyban hozzájárult az átütő sikerhez. Márai Sándor Sztálinról A második szám fénypontjait három nagy iró aktuálisan a mindennapokba kapcsolódó és bravúrosan megárt cikkei, jelentik. Márai Sándor, aki ma nemcsak magyar, hanem európai viszonylatban is nagy név, s aki az Uj Szellem állandó budapesti munkatársa, ez egyszer hozzánk rendkívül közelálló napi kérdésekről nyilatkozik. „Három korkép“-ének egyikében elmondja az európai intellektuel véleményét Sztálinról, szellemesen és találóan, mint mindig. Bizonyára sokan akadnak, akik kiváncsiak arra, hogyan látja Márai Sándor az orosz diktátort és környezetét. Jaques Maritainről, a francia neokatolioiz- mus nagy Írójáról, az „Integrális humanizmus44 cimü híres könyv írójáról szól a második „korkép44, s mutatja azt az utat, amelyre az „uj Márai44 lépett. A Puskin-jubileum alkalmával Márai elemzi a nagy orosz iró egyéniségét, s a moszkvai ünneplésekkel kapcsolatban megállapítja, hogy egy romantikus, s minden politikától mentes költő meghódította és lefegyverezte a politikát minden elé helyező társadalmat is. Emil Boíesíav Lukác és a magyar irodalom A másik jelentős cikket Emil Boíesíav Lukáé irta, a nagy szlovák költő, aki lelkes hive a magyar—csehszlovák knlturközeledésnek s ebben a cikkben is erről ir. Röviden, pregnánsan összefoglalja a „szellemi autarkiára44 való törekvés hibáit és néhány lelkes szót talál a magyar irodalom dicséretére. Van cikkének egy mondata, amelyet mindnyájan alapvető értéknek tartunk, mert kevesen jellemezték jobban a modern magyar Írókat. — Érős artisztifcum, nagy elbeszélő művészet, uj népiesség jelenik meg bennük és párosul az élet fájdalmasan mohó szeretetével. Az van bennük, amit a cseh és a szlovák irodalomban valahogy nélkülözünk: az unamiunói tragikus életérzés. Kitűnő jellemzése ez az Adytól Illyés Gyuláig érő magyar literaturának. A spanyol polgárháború szellemi háttere A harmadik nagy cikket Passuth László irta, pgy uj magyar tehetség, aki „Eurázia44 cimü regényével éppen most emelkedett Körmendi Ferenchez hasonló módon a magyar irodalom előterébe. Az Uj Szellem siet bemutatni az uj tehetséget és egy különösen aktuális eredeti tanulmányt közöl tőle. A spanyol 1898-as generációt, Unamuno, Ortega y Gasset, Perez Galdos nemzedékét mutatja be, azokat, akik kiemelték Spanyolországot évszázados álmából és az 1898-as spanyol—amerikai háború szomorú tanulságaiból uj nemzedéket kívántak nevelni, A pompás cikkből kibontakozik az egész mai spanyol polgárháború szellemi háttere. Passuth mesteri közzel ecseteli a nagy tragédiát, amely most robbant ki, de évtizedekig készült a szétzilált spanyol lélekben. A mai események megértéséhez sokban hozzájárulnak a komoly magyar romanista (Passuth a román nemzetek és nyelvek egyik legjobb magyar ismerője) fejtegetései. A szlovenszkói magyar gazdasági kibontakozás Feltűnően gazdag a folyóirat szlovenszkói problémákkal foglalkozó része. Hantos László, az ismert közgazdász, valóban problémaiéi vető cikket irt a szlovenszkói magyar gazdasági kibontakozás problémáiról, önállóvá válhat gazdaságilag az dtfcélő magyarság? Mik ennek előfeltételei? Mit jelent a gazdasági autonómia, elképzelhető-e „tervgazdaság" a kisebbség sorsának belső biztosítására? Példákat mutat be a wi'óvetkezeti mozgalmak történetéről, a „Hamzá4t-ról, ir a magyar köznép gazdasági pszichológiájáról és arról, hogyan közelíthető meg a zárkózott magyar paraszt, ir az erdélyi példáról, az uj kisebbségi gazdaságpolitikáról. Csupa megszívlelendő uj szempont és gyakorlati utasítás az, amit e bizonnyal feltűnéstkeltö fontos cikkben mond. A fiatalság kisebbségi koncepciója Ugyanilyen jelentős Borsody István cikke a „közös kisebbségi koncepcióról14. A fiatal köziró, az uj magyar nemzedék lelki magatartásának hangadója, két politikailag kétfelé szakadt testvér példáján mutatja be, mennyire káros a kisebbségben a tőlünk távoleső politikai jelszavak vak követése és felveti a kérdést: nem található-e olyan közös kisebbségi koncepció, amely az ideológiai szétszakadás és háborúskodás helyett összefogást eredményez és gyakorlati hozzákezdést égetően fontos közvetlen kérdéseink elintézéséhez? Szlovenszkói élet — levelekben A kisebbségi problematikához tartozik az a megválaszolt hét szlovenszkói levél, amelyet a szerkesztő a hozzáintézett írások garmadájából Madariaga a demokráciáról — Magyarul először az Uj Szellemben jelenik meg Madariagának, a nagy spanyol államférfiunak és filozófusnak kritikája a rosszul értelmezett európai demokráciáról. Madariaga „Anarchie ou Hierarchie44 cimen könyvet irt a demokrácia hibáiról s a régi bigott liberális demokrácia helyett az uj, „a szerves demokráciái'4 ajánlja, amely ugyanolyan hierarchikus alapelvekre épülne fel, mint más nagy bevált világintézmények: az angol társadalom, vagy a katolikus egyház. A hierarchia nélkül alkalmazott szervetlen demokrácia Madariaga szerint anarchiába fül. A közölt rész a könyv egyik legérdekesebb és legfontosabb fejezete, amelyben elénk tárul a hibásan alkalmazott demokrácia valamennyi fonáksága. „Egészséges, tavat zl hozó szellők“ Az Uj Szellem e nagy tanúimányokoni kívül természetesen sok apró megfigyelést és glosszát is közöl. Az első oldalon azzal a fogadtat ássál foglalkozik, amelyben a lap részesült. Idéz! és helyesnek találja egyik legnagyobb hetilapunk megállapítását az Uj Szellem-ről, mely igy szól: — Mi azért fogadjuk érdeklődéssel a folyóiratot, mert érezzük, hogy függősége mellett is olyan fórummá fejlődhetik, amely több-kevesebb bátorsággal kifejezést adhat majd olyan uj kritikai hangoknak, amelyek eddig nem jelenhettek meg. A jövő fogja megmutatni, meglesz-e a szükséges bátor függetlenség a lap szerkesztőjében ahhoz, hogy kinyissa az ablakokat az egészséges, frissítő, tavaszt hozó szellők számára. Az Uj Szellem második száma mindenesetre azt igazolja, hogy a folyóiratot érdemes támogatni, sőt kötelesség támogatni. Olcsósága (egész évre 48, félévre 24, negyedévre 12 Kc-ba kerül) lehetővé teszi, hogy a legszélesebb körök is táborába siethessenek. Nehéz és bátor munkát vállalt a lap, igazi kultuirmunkát, az előfizetéssel lehetővé kell' .tenni, hogy folytathassa! (Kiadóhivatala: Prága II., Panská u. 12, II.) A cseh sajtó visszautasítja Henlein aussigi beszédét PRÁGA. — Az egész sajtó hosszú cikkekben foglalkozik Henlein aussigi program- nyilatkozatával, amelyben a nemzetiségek számára autonómiát, a nyelvhatárok tiszte- letbentartását és a sérelmek jóvátételét követelte. Félhivatalos elutasítás A félhivatalos Prager Presse szerint Henlein a reális, pozitív szociális és gazdasági munkát nemzetiségi radikalizmussal akarja túllicitálni. Programja ezért csak a nacionalista propaganda agitációs eszköze marad. Megvalósításának az áll útjában, hogy a cseh tartományokban nincs egységes ösz- szefüggő német terület, a német többségű vidéken mintegy félmilliónyi cseh él, viszont a cseh nyelvterületen ugyanannyi német. Az autonómia nem lenne alkalmas arra, hogy a két nép érintkezését megköny- nyitse. Az ilyen reformnak nincsenek meg a politikai és lélektani előfeltételei. Politikai tekintetben az államnak az az érdeke, hogy a maximális államegységet építse ki, Henlein módszere pedig a megosztás és elszigetelés módszere. Nem az a módszer, amely az együtmüködés, a kiegyezés és elszigetelés felé vezet. „Nem diszkulábilis" Az agrárpárt szócsöve, a Venkov kimondja, hogy Henlein követelései a köztársaság szempontjából nem diszkutábilisak. A külfölddel való fenyegetésnek nem lesz több eredménye, — úgymond —mint eddig. A szociáldemokrata Právo Lldu szerint Henlein tételei nevetségesek, az egész csak komikus provokáció, semmi egyéb. „Allamellenes" A nemzeti szocialista Ceské Slovo úgy látja, hogy a szudétanémet párt politikája egyre radikalisabbá válik. A párt leveti lojális álarcát és nyíltan az állam ellen foglal állást. Ez szerinte természetes következménye a ,,Kameradschaftsbund“ politikájának, amely Európát háborúba akarja sodorni s föl akarja borítani a békét és a demokráciát. A cseh lap igazoltnak látja azt a régi tételét, hogy a szudétanémet párt mozgalma államellenes és antidemokratikus. „Német propaganda" A cseh néppárti Lidové Listy azt állítja., hogy a német propaganda uj fogásáról van szó. A német propaganda először úgy jellemezte Csehszlovákiát — írja a lap, — hogy bolsevizmussal átitatott állam vagyunk, a szovjetrepülőgépek anyahajója, a bolsevista forradalom fölvonulási területe Közép- és Nyugateurópa felé. Mikor a német propaganda első támadásának nyomai megsemmisültek, az állásokból ugyanazzal a céllal s ugyanazon vezetés alatt a második támadó vonal tör elő. Most már nem a bolsevizmus és a szovjetrepülőterek, hanem a nemzetiségi elnyomás az, amely Csehszlovákiát a béke veszélyeztetőjévé és a német mentőakció tárgyává szeretné tenni. Egyszer a bolsevizmus mumusa, másszor a német kisebbségek játszók ugyanazt a szerepet a birodalmi németek nemzetközi akciójában. A légionista Národní Osvobození szerint Henlein maximalista programja alkalmas ugyan a saját párthiveinek radikalizálására, de ezt nem lehet a végtelenségig űzni-. „Ultimátum" A Lidové Noviny Henlein beszédét a csehszlovák nemzetnek szóló ultimátum gyanánt fogja föl. Henlein nyíltan a fajelmélet mellé állt, amikor a nemzetet vér-, sors- és akaratközösségnek minősítette. A beszéd értelme világos. Henlein pártjának a demokratikus németek és a kormány kiegyezése után szüksége van uj „bizonyité- kokra“, hogy cseh oldalon nincs megértés és hogy a németek babylon fogságban vannak. Ezért demonstratív törvényjavaslatokat fog benyújtani, amelyekről előre tudja, hogy azokat nem fogják elfogadni. Ez ürügy lesz a külföldi agitáció megerősítésére, amit Henlein élőre bejelent. Henlein van annyira jó pszichológus — folytatja a lap, — hogy ott, ahol megértést és tárgyalást akarnak, ott nem hangozhatnak el fenyegetések. Mivel pedig ő megkísérli a fenyegetést, ezért azt kell következtetni, hogy az ő célja az, hogy megegyezésre sor ne kerülhessen és éppen erre van szüksége a további célja érdekében. „Törvényen kívül" A nacfonalista Národní Politika kijelenti, hogy Henlein beszédével lesiklott a törvények, főleg az alkotmány talajáról* Nem főágunk vele — úgymond —- egyáltalán szóba állni, legföljebb megmutatjuk neki, hogy törvényen kívül helyezte magát. A cseh nemzeti egységpárt lapja, a Národní Listy ezeket irja: Henlein a csehszlovák nemzeti államot holmi nemzetiségi konglomerátummá szeretné átszervezni, amely több autonóm nemzetiségi egységből állana s amely a legelső alkalommal széthullana. Henlein követelései hallatlanok és provokatívak. Henlein vasárnapi beszédében államunk esküdt ellenségeként mutatkozott be. Az ugyancsak nemzeti egységpárti Polední List azt írja, hogy fölösleges volna a beszéd jelentőségét túlbecsülni, mindössze agitá- ciós licitálás volt benne. Néniéin ellen — népfront A kommunista Rudé Právo elutasítja Henlein követelését. Henlein szerinte nem titkolta öl, hogy szövetségese a harmadik birodalomnak. A heníeinizmus veszedelmével szemben a népfrontot kell létrehozni. A német Sozialdemokrat fölszólítja a szudétanémet pártot, kísérelje meg, több megértést talál-e maximalista programjával a cseh jobboldalnál, mint amennyit a koalícióban a német aktivisták találtak. Az a kérdés, hogy a szudétanémet nemzetnek mi az érdeke: a végső konzekvenciákig vezetett közjogi harc, vagy pedig a céltudatos gazdasági és szociális újjáépítés munkája? Minden reálisan gondolkodó ember láthatja, — irja a lap —, hogy Henlein követelései a mai európai helyzet mellett megvalósíthatatlanok, nem számolnak a békével, megértéssel és kiegyezéssel, hanem a háborúval, végső eredményével a hitleri politikának, amely Henlein számára irányvonalul szolgál. A német demokrata Bohemla kívánatosnak tartaná, hogy a szudétanémet párt törvényjavaslatait ne utasítsák el, hanem tárgyalás alá vegyék őket. Nincs kizárva, hogy jóindulatú közeledés mellett sikerülne olyan szintézist létrehozni, amely egyaránt hasznára válna a németségnek és az államnak. A szudétanémet párti Díe Zeit önérzetesen irja, hogy ha a szudétanémet népet népszavazással megkérdeznék, akkor a németségnek nem a háromnegyede, de a 90 százaléka amellett tenne hitet, amit Henlein Ausslgiban mondott* Az állam vezetőinek meg kell hékülnfók azzal a gondolattal, hogy a szudétanémet- «ég igy gon4plkocWv
