Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-13 / 60. (4206.) szám

A körülzárt Spanyolország Az utolsó, kétségbeesett lépés? Caballero világháborút akar kierőszakolni Nem alkalmazkodik a nemzetközi ellenőrzéshez ■ A valenciai miniszter­elnök nagyjelentőségű nyilatkozata ■■ Megkezdődik az ellenőrzés ■■ A nemzetiek ajabb 15 kilométerrel előnyomattak (sp) Spanyolország ellenőrzése a napok­ban kezdődik. Caballero nincs megeléged­ve vele. Bejelentette, ha a kormánypár­tok előtt kötelességüket teljesítő német vagy olasz hadihajók a londoni megbízás alapján átkutatják a fegyvert szállító spa­nyol gőzösöket, „nem garantál semmiről" S azt sem bánja, ha a spanyol kormány el­lenintézkedései nyomán kitör a világhábo­rú. Merész fenyegetés, szerencsére nem kell tulkomolyan venni. Caballeronak ma nincs meg a hatalma, hogy kierőszakolja áz európai konfliktust, mert ha a fegyver- jszállitó gőzösök átkutatása miatt meggyű­lik a baja az olasz vagy német cirkálókkal £ Így Olaszországgal vagy Németország­gal, Valencia netalán hadat üzen Berlin­nek vagy Rómának, a londoni megállapo­dás értelmében mind a négy ellenőrző ha­talom, tehát Anglia, Franciaország, Olasz­ország és Németország szolidáris marad Valencia ellen. Oroszország pedig vissza­vonult, mint a vesztes sakkjátékos, aki re­ménytelen helyzetben a matt bemondása előtt feladja a partit. (Egyesek ugyan azt mondják, a valenciaiak helyzete nem re­ménytelen még, s lehet, hogy igy van, de Moszkva mindenesetre elhúzódott Caballe- rotól, talán azért, mert a spanyol köztársa­sági kormány legu^bban erélyesen kidom­borítja demokrata voltát és letagadja kom­munista érzelmeit.) Az orosz flotta még csak a spanyol pártok ellenőrzésében sem vesz részt, hadihajóit nem engedték a spa­nyol vizekre, ahol igy Franco barátai tulaj­donképpen túlsúlyban vannak. Két határozott Franco-baráttal szemben két semleges hatalom áll s ez utóbbiak kö­zül az egyik Anglia — vagy legalább az angol flotta — inkább húz Francohoz, mint Caballerohoz. A döntő eltolódást azonban Portugália jelenti. Igaz, a portugál határo­kat is ellenőrzik: száznegyven angol hiva­talnok néhány portugál kísérővel beül a fontosabb határállomásokra és nem enged át hadianyagot. Valenciában nem hiszik, hogy ez az ellenőrzés hathatós lesz, mert ha Portugália akarja, — ezer és ezer el­lenőrzésnélküli hegyi utat, ösvényt, pata­kot talál, ahol az éj leple alatt, vagy viha­ros délutánokon átsegítheti a Franco támo­gatására szánt csapatokat és lőszert. Az angol bizottság hatásköre akkora sem lesz, mint annakidején a német-osztrák-magyar lefegyverzést ellenőrző bizottságoké volt, pedig most csak rajtaütésszerűen lehetne ellenőrizni s nem kényelmesen, mert egy­két óra alatt rengeteg áru kelhét át a ha­táron. Ezzel szemben a baszk, katalán és valenciai partok előtt őrködő olasz és né­met hadihajók a lehető legszigorúbban fog­nak működni és segítségükre lesz Franco hajóraja is, amely amugyis uralkodik már a spanyol vizeken. Az elzárás ezen a vi­déken tényleg tökéletes. Ezzel szemben a kormányspanyolokat nehéz meggyőzni arról, hogy a katalán­francia határon az ellenőrzés bizonyára Ugyanolyan hiányos marad, mint a portu­gál-spanyol határon s a Pireneusokban a francia baloldal ugyanannyi árut csem­pészhet át Barcelonába, mint lent a portu­gálok. A leghelyesebb, ha Spanyolország kőrülzárásával kapcsolatban egyszerűen Csak annyit állapítunk meg, hogy a zárlat mindenképpen tökéletlen s aligha változtat k mai helyzeten. Mindkét fél .tovább él-. PARIS. >— Largo Caballero valenciai minisz­terelnök beszélgetést folytatott a Temps munka­társával és újból rendkívül optimisztikusan nyi- lakozott a spanyol polgárháború kimeneteléről. Kijelentette, hogy az uj tömeges mozgósítással a kormány olyan hedsereget teremt, amely döntően megveri a nemzetieket A miniszterel­nök Spanyolország elszigeteléséről is nyilatko­zott és vázolta 6 kormány álláspontját a nem­zetközi blokáddal kapcsolatban. «=— Nem fogjuk megengedni, hogy a blokáddal meghódolásra kényszerítsenek. Fegyvereket to­vábbra is vásárolni fogunk, tekintet nélkül ar­ra, hogy hóimét jönnek. A nemzetközi ellen­őrzés a portugál rés miatt csak a felkelők javá­ra dolgozhat és rejtett célja az, hogy bennünket lefegyverezzen. Ezért nem vesz benne részt Oroszország. Már eddig is áldozatokat hoztunk, hogy a polgárháború kitörését Európára meg­akadályozzuk, de Spanyolország szuverén ál­lam és a valenciai kormány soha sem engedi meg, hogy a külföldi hajók a spanyol kormány­gőzösöket nyilt tengeren feltartóztassák és át­kutassák, Nem akarok világháborút, de ha arra kényszerítenek, hogy védekezzünk, minden esz­közzel védekezni fogunk, akármi' lesz a helyzet következménye. A felelősség azokat fogja ter­helni, akik az incidenseket kihívták. A baszk függetlenség PARIS. — A baszkok a közelmúltban önálló diplomáciai képviseletet szerveztek meg a fran­cia fővárosban, ami azt mutatja, hogy autonó­miájukat teljesnek tartják. A spanyol polgár- háborúban a baszkok önállósági törekvései újra felélénkültek és nem valószínű, hogy még egy­vezni fogja a különféle segítségeket, a megfelelő módszert majd csak kitalálják az érdekeltek. Az ellenőrzésnek legfeljebb annyi értelme van, hogy végleg elszigeteli Spanyolországot s lehetetlenné teszi, hogy az ibériai polgárháború miatt bármilyen ve­szedelem érje Európát. Ez a lehetőség — hál’ Istennek — elmúlt, a londoni hatalmak megegyeztek (mellékes, hogy mit határoz­tak el), a vita'véget ért. Az akut baj ak­kor szűnt meg, amikor Oroszország és Né­metország fokozatosan visszavonult a spa­nyol ügyektől. Ez a két hatalom tényleg világnézeti okokból avatkozott a küzdelem­be s nem anyagi vagy közvetlen megélhe­tési érdekből s ezért elsősorban az ő maga­tartásától függött, világüggyé fujják-e fel a spanyol dolgokat vagy sem. Náluk tényleg a presztízsről volt szó s a saját véres ellen­téteiket vetítették a távoli eseménybe, amit a szó szoros értelmében csak ürügynek használtak. Nos, lord Plymouth ügyességé­nek sikeíüfi e leflkomptpWa szer sikerülni fog letörni kívánságaikat. A basz­kok elérkezettnek látták az órát, amikor érde­mes fegyverrel felkelni és a szabadságot kivív­ni. Rafael Picavia, a baszkok párisi diplomáciai képviselője ezzel kapcsolatban a következőket jelentette ki: — Akármi történik Madriddal $s Spanyolor­szággal, tovább fogunk küzdeni és utolsó embe­rig védeni fogjuk szabadságunkat. Ha Francoék esetleg győznének és a külföldi csapatok segít­ségével megtörik a köztársaságiak ellenállását, a baszkok nem hódoíhak meg és folytatják a harcot. Az ősi tradíció és a katolikus vallás, amely erősen köti ezt a népet, nem engedi meg, hogy gyáván meghódoljunk, A francia külügy­minisztérium magasrangu hivatalnokaival való tárgyalásom alatt meggyőződtem, hogy Fran­ciaország megértéssel viseltetik a baszkok állás­pontja iránt Anglia sem fogja engedni, hogy Franco elhatalmasodjék és az értékes baszk bányákat, vasutakat és hajózási társulatokat, amelyek eddig angol kézben vannak, átjátssza az olaszok kezére, A toffenziva tovább tart MADRID. — A fővárosba érkezett magán­jelentések szerint a nacionalisták a csütörtöki küzdelmek folyamán a guadalajarai fronton el­foglalták Cogolludo és Trijueque városát, Mola csapatai igy csütörtökön körülbelül 15 kilomé­terrel nyomultak előre. Szocialista riadó LONDON. — A szocialista intemacionálé kongresszusa három határozatot fogadott el Spanyolországgal kapcsolatban. Az első ki­mondja, hogy a munkásintemacionálé véleménye szerint a beaemavatkozásl bizottság döntései ha­tástalanok. A másik határozat nemzetközi hetet akar szervezni a világközvélemény helyes tájé­koztatására. A harmadik határozat alapján üd­vözlő táviratot küldenek Llargo Caballero va­lenciai miniszterelnöknek és biztosítják őt a szo­cialista intemacionálé támogatásáról. A nemzetiek eddigi eredménye SALAMANCA. — A hivatalos harctéri je­lentés szerint a nemzeti csapatok a guadalajarai fronton az ellenség heves ellenállása ellenére fé­nyesen sikerült hadműveletek után megtörték az ellenség ellenállását. A nemzetiek rengeteg hadi­anyagot zsákmányoltak és sok foglyot ejtettek, közöttük két olasz kommunista tisztet is, akik a Garribaldi-zászlóaljhoz tartoztak. Az északi sza­kaszon a nemzetiek három falut megszálltak. Az ellenség sok halottat vesztett. A madridi fronton a kormánycsapatok megtámadták az egyetemi várost, de visszaverték őket. Andalúziában hó­vihar uralkodik s ezért a déli fronton nem ha­ladtak előre a hadműveletek. A portugál határ ellenérzése LISSZABON. — A portugál—spanyol határi ellenőrző angol hivatalnokok első osztaga meg­érkezett Lisszabonba* A portugál kormány Al- buquerque tábornokot osztotta be az angolai mellé. A Délportugáliába és Északportugáliába utazó megfigyelők szombaton utaznak állomás­helyükre. Német-portugál légi egyezmény LISSZABON, — A német követ és a portu­gál külügyminiszter főtitkára szerződést irt alg, amely szabályozza a portugál—német légi for­galmat. leépíteni. Már régebben feltűnt, hogy a né­metek fokozatosan visszavonulnak Spa­nyolországból s nem küldenek annyi kato­nát, pénzt, lőszert Franconak, mint például Olaszország. Mig a világsajtó kezdetben főleg a birodalmat vádolta ,.beavatkozás­sal" és tücsköt-bogarat irt Hitler ellen, a súlypont idővel áttolódott Olaszországra s végül már csak olasz „csapatszállitásokról" olvastunk, németről nem. Ugyanígy vissza­vonult Oroszország is: a londoni tanácsko­zásnál a szovjet nem követelte már, hogy irésztvegyen az ellenőrzésben. Az erőpróba elmaradt, a felizgatott kedélyek lecsillapod­tak, Anglia fellélegzett, Franciaország nem érdeklődött többé Madrid iránt és meg­könnyebbülten foglalkozott nyúlós bel- ügyeivel, — Spanyolország magára ma­radt, illetve: a spanyol polgárháború elin­tézését átengedték Mussolininak. S ez a legérdekesebb az egészben. A dúcét nem elsősorban világnézeti okok # fí£88? vetve. Olaszország azért segíti a nemzeti Spanyolországot, mert az esetleg győze­lemhez vezető segítség fejében Itália olyan tüzön-vizen át kitartó szövetségest remél kapni a Földközi tenger partján, aki az olasz hatalmat döntően megerősíti erre felé. Nem gyarmatokra, újabb területekre vá­gyik a duce, elég, ha biztos szövetségest kap és Franco közvetítésével a polgárhábo­rúban amugyis megedződött spanyolokai átneveli ugyanolyan nemzeti tűzben égő, elszánt és kitartó katonanemzetté, mint ami­lyen a mai olasz vagy német. Gazdaságilag áthatná Spanyolországot, megvásárolná a vas-, réz-, szénkészletek nagy részét, (a többi Németországnak jutna), c hallatlan értékű nyersanyagot, amit eddig nélkülö­zött. Gibraltárra elől s hátul huszonötmilliós edzett katonanép nyomása nehezedne, a Baleárok átépített spanyol erődjei olasz ér­dekeket szolgálnának. Ezért segíti a duce Németországnál hathatósabban Francot, üifitfümvilágnézet. Muá-­Ma: Nagy rádió melléklet 60. (4206) ■ SzOlfl beit ■ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzloveUSzkÓÍ ÓS rUSZÍnSzkÓÍ TYlCLPlJCirsáv ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki, • # Q Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja • ® TELEFON: 303-11. O • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRftHfl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom