Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-02 / 50. (4196.) szám

T>RXGAI-A\\G^R-H1 RLAE 1937 március 2, kedd. Nagyarányú olasz és angol flottagyakorlatok a Földközi tengeren és az Atlanti óceánon „A valóságnak megfelelően'* • Mussolini első útja Afrikába hiúsulni, —- mondotta Henlein akkor az eddiginél nagyobb mértékben igénybe fog­juk venni a nemzetközi jog által számunk­ra biztositott külföldi lehetőségeket. — Ha a cseh nemzet ezernyi jogtalansá­got el akar kerülni és ha a „Komenius vagy 2izka kérdésben a csehszlovák állam javá­ra kedvező döntést akar hozni s evégett az egyedül helyes „Komenius“-t választja, úgy jogos követeléseinket nem tagadhatja meg. E követeléseink: Önkormányzat és nemzetiségi határok 1. Honunk védelme és nemzetiségi hatá-< raink feltétlen biztosítása. 2. A nemzetiségi önkormányzat elvének elismerése és ennek megvalósítása valamennyi népre és nemze­tiségre, igy a szudétanémetekre. 3. Az 1918 óta elkövetett jogtalanság jóvátétele. Henlein beszédét azzal fejezte be, hogy teljes mértékben meg van győződve arról, hogy ez alkalommal ismét kezet nyújtott a hatalom felé abban a meggyőződésben, hogy eljárását a szudétanémet nemzet teljes mértékben méltányolja. Aki kétségbevonná, hogy a szudétanémet nép többségének aka­ratát juttatja kifejezésre, az Írja ki a parla­menti választást. Lehet, hogy a kiegyezésre vonatkozó újabb ajánlatát nem veszik fi­gyelembe. A felelős politikus ezzel is szá­mol. „De mert tudom — úgymond *—, hogy a jog, az igazság és az erkölcs az én olda­lamon van, azért várhatok." Paul Bastid Prágában RÓMA. — A jövő héten Mussolini jelenlété­ben T rí poliszban és Cirenaicában nagyará­nyú tengeri hadgyakorlatok folynak le. Az olasz flotta március 9-én kezdi a gyakorlato­kat, amelyek március 22-ig tartanak és ame­lyeken először próbálnak ki számos techni­kai újítást. A flotta vezetősége elsősorban azt akarja megállapítani, hogy az északafrikai olasz gyarmatokat az ellenség mily módon támadhatná meg hadihajókkal vagy repülőgé­pekkel. A hadgyakorlatok részletes tervét nem dolgozták ki, hogy ezáltal is lehetőleg úgy játszódjanak le az ütközetek, mint ahogy komoly esetben lejátszódhatnának. Az angol flotta gyakorlata LONDON. — Az angol atlanti flotta Gibral­tár magasságában március elsején kezdi meg rendes évi hadgyakorlatát. A gyakorlatokon részt vesz a hazai hajóraj és a Földközi ten­geri hajóraj. a. spanyol polgárháborúra való tekintettel az angolok eltértek eredeti tervük­től és a gyakorlatokat nem a Földközi tenger nyugati felében tartják meg, hanem az Atlanti óceánon. Az angol flotta számos egységét visszavonták a spanyol vizekről. A gyakor­latok valósziniileg a marokkói Oap Spánielnél érnek véget. A fegyverkezési verseny kulisszái mögül Hogyan valósította meg a repülőgép-ipar nacionalizálását a francia kormány ? Hat regionális társaságba tömöritették az összes repülőgépgyárakat ■■ ■■ Pierre Cot elmélete nacionalizáiásról és államosításról ■■ PARIS. — (MTP.) Franciaországnak 1914 augusztusában, a világháború kitörésekor 100 repülőgépe és mintegy 200 pilótája volt. 1918 november 11 -én, tehát amikor a fegyverszüne­tet elrendelték, a francia hadsereg már 7600 re­pülőgéppel és 16 ezer repülőgépvezetővel és szakképzett megfigyelővel rendelkezett. Ez a fegyvernem tehát a világháború alatt érte el nagykorúságát és vált jelentéktelen ha­dászati segédfegyverből a modern haditech­nika egyik legfontosabb és legfélelmesebb fegyvernemévé* A világháború után aztán, amikor az egész vi­lágot elkapta a fegyverkezési láz, természetesen Franciaország is alaposan kiépítette légi flottá­ét. A Blum-kormány azután megvalósította a hatalmasan kiépült repülőgépipar teljes naciona- ilizálását. Az igazság az, hogy a fegyverkezési ipar nacionalizálásának gondolata valójában a légügyi minisztériumból indult ki. Pierre Cot, a légügyi miniszter nemcsak radikális gondblko- zásu és fiatalos temperamentumu ember, hanem kitűnő katonai szakértő is, aki elsőnek követelte a magánérdek kikapcsolását a fegyverkezési iparból. Külön kérdés, hogy az, amit annyit han­goztatták a szélsőbaloldali pacifisták, hogy tud­niillik a fegyverkezési tempót elsősorban a profit­éhség diktálja, nem bizonyult helyesnek, hiszen a nacionalizálás után nemhogy alábbhagyott A százszázalékos nacionalizálás . ... ■ A francia fegyverkezési ipar úgynevezett na- cionalizálásáról tudni kell, hogy ez a szárazföldi fegyvernemek előállításával foglalkozó iparvál­lalatokat csak részben érintette, mert hiszen a legtöbb nehézipari vállalat nemcsak hadianya­gok előállításával foglalkozik. Ami azonban a repülőgépgyártást illeti, ezen a téren teljes volt a nacionalizálás, Stefánik pozsonyi rendőrigazgató etz Szlovenszkó országos alelnöke? volna a fegyverkezési iram, hanem még foko­zódott. A megbukott rendszer De azért, ha pacifista célokat nem is szolgált, bizonyos eredményeket mégis el lehetett érni az államosítással. így például örökre véget vetettek annak az úgynevezett prototípus-rendszernek, amit eddig követtek. E rendszer alapján ugyanis eddig az történt, hogy a gyárosok rendszerint bemutattak egy modellt, amelyből több széria volt már rak­táron és igazán csak pénzkérdés volt, hogy melyik típust találta megfelelőnek a szakértői bizottsáa. Az uj rendszer szerint maga a minisztérium dol­gozza ki a terveket, amelyeknek alapján uj gé­peket kell konstruálni. A legjobban sikerült modellt azután széria- számra állítják elő különböző gyárakban, ma­ga a konstruktőr pedig minden elkészült gép után külön prémiát kap. Ezzel sikerült mindenesetre elérni azt, hogy ma­ga a minisztérium adja ki a munkát valamennyi gyárnak, tehát valóban nem érvényesülhet egyik vagy másik' vállalat érdeke s megszűnt a mi­niszteri és szakértői bizottságok működése, ami egyrészt rengeteg időt vett igénybe, másrészt pedig bő alkalmat adott a korrupcióra. ami annál is könnyebben megoldható volt, mert hiszen a repülőgépgyárak készítményeinek 96 százalékát amugyis az állam vásárolta föl. Fran­ciaországban ebben a pillanatban hat repülőgép­gyár működik és három repülőgépmotorgyáx. Valamennyi gyár igazgatóságában döntő mó­don érvényesül az állam, helyesebben a kor­mány akarata, minthogy a részvények két­PRÁGA. — Paul Bastid francia kereskedelmi miniszter hétfőn délután Prágába érkezett, ahol a Masaryk-pályaudvaron Neuman kereskedelmi miniszter, a francia követség tagjai és számos más előkelőség fogadta. A pályaudvarról Bastid a francia követségre hajtatott, ahol lakni fog. Délután 17 órakor részt vett Neuman kereske* delmi miniszternél a tiszteletére adott teán, majd beírta nevét a köztársasági elnök vendégköny­vébe és leadta névjegyét a miniszterelnöknek, a pénzügyminiszternek és a földművelésügyi mi­niszternek. Este Lacroix francia követ a köztár­sasági elnök tiszteletére vacsorát ad, amelyen természetesen a francia vendég is részt vesz, Tuíny miniszter a 36 órás munkahét bevezetése mellett POZSONY. — Tu&ty poeit&űgy! mMec-tier va- eáimajp Pozsornyibam jáint, ahol az Afanmozgióban előadást ifcairtott EJőadjáj&ábatn. főiként Göbbete métnj&t proipagandamináiszter beszédjével foglal- kozott, hangsúlyozván, hogy Csehszlovákia a béke fiennitairifcásián dolgozik. A német kiseíblb&é- gekjkel máir ímeigegyezieitt, leglkiöizielieibb a magya­rokkal is meg fog egyezni, Máiba iparkodik Hlinka ezt meghiusitani. A csehek és szlovákok között a .jóviszony megvan. Dicsérte HodMt, majd a postai viszony okról beszélt (a posta megdrágulásáról elllfeiliejtieitt nyilatkozni!) Meg- emlitette, hogy 180 ezerrel kevesebb a munka- nélküli, de még mindig 668.000 munkanélkülit tartunk nyilván. Eizen másként nem lelhet segí­teni. mint a munkahét megrövidítésével, vagyis 48 óra helyett 36 óra flegyen a heti munkaidő, mint ahogyan a külföldön már több helyen e<zt bevezették,­A határvidéki cseh szervezetek kinevezett tagokat követeinek a községi képviseletekbe PRÁGA. — A PondeLni List jelentési szerint az északcseh nemzett egyesültet memorandumot nyújtott át a miniszterelnöknek 6 abban az or­szágos és járási képviseletek összetételének analógiájára azt követeli, hogy a német több­ségű határvidéki községekben a képviseleti ta­gok egy harmadát a kormány nevey.Ee ki. A cseh nemzeti egyesület véleménye szerint a sraudéta- német párt terjeszkedésének csak így lehet ele­jét venni. POZSONY, — Értesülésünk szerint SzJoven- szkó országos alelnöki állásában rövidesen vál­tozás áll be. Emlékezetes, hogy dr. Sekác János országos alelnök nemrégiben nyugdíjaztatását kérte. Kérvényének sorsáról most döntenek a belügyminisztériumban. Sekáé utódjaként dr. Stefánik Iván pozsonyi rendőrigazgató-kormány- tanácsost és Cemo kormánytanácsost emlegetik. Dr. Cemo jelenleg a prágai belügyminisztérium­ban működik mint a szlovenszkói ügyek referen­se, de azelőtt az országos hivatalban tevékeny­kedett, ■DHHBnHnHBHBHBnBHnnni Károly király a román parasztok kongresszusán 87.000 koronát kap Pozsony város nyugdíjalapja POZSONY. — Hétfőn délután három órakor Pozsony város képviselőtestülete rendkívüli ülést tartott. A közgyűlés megállapította, hogy a vá­rosi polgári leányiskola igazgatósága éveken át jogosulatlanul szedett 8 koronát az iskola min­den növendékétől. A közgyűlés elhatározta, hogy ezt az illetéket a jövőben nem fogják be­szedni és 1921-ig visszamenőleg a beszedett 87.000 koronát a városi nyugdíjalaphoz csatol­ják. A közgyűlés jóváhagyta a Szent Ferenc- rendi apácákkal kötött szerződést, amely szerint az apácákat a pozsony járványkórházban fogják mint ápolónőket alkalmazni. A közgyűlés ez­után több városi tisztviselő előléptetését és meg­választását határozta el. Az ötödik fizetési osz­tályba sorozott irodatisztnek megválasztották Müller Károlyt és Kralovics jonatánt, utmester- nek a hatodik fizetési osztályba Ziegler Józsefet, műszaki főbiztosnak pedig Wiok Brúnó mér- n í! k öt, BUKAREST. — Vasárnap tartották meg Bukarestben a román mezőgazdák országos kongresszusukat. A kongresszus megnyitásán megjelent II. Károly király is, aki ez alkalom­mal nagyobb beszédet mondott. A király be­szédében rámutatott a mezőgazdaság fontos szerepére és felszólította az ország lakossá­gát foglalkozásra és társadalmit állásra valló tekintet nélkül, hogy siessen a mezőgazdák segítségére. Fontos — mondotta, — hogy azok az elméletek, amelyek a többtermelésről van­nak forgalomban, végre a gyakorlatiban is alkalmazást találjanak. Földműves társaim előtt a király ugyanis a népszámlálási ivén is földművesnek — carannak — jegyezte be maiját — meg merem mondani, hogy orszá­gunk szégyene, hogy mi, mint mezőgazdasági ország hektáronként a legkevesebbet és a legrosszabbat termeljük egész Európában. A vasgárda mellett: „tüzhorogkereszt" BUKAREST, — Vasárnap avatták föl ünne­pélyes keretek között Bukarestiben a legújabb román szélsőjobboldali alakulatnak, a „Tüzho- rogkereszt‘‘-nek (Svastica de foc) székházát. A ünnepélyen Vajda Sándor nemzeti frontja is képviseltette magát. Az uj jobboldali mozgalom elnöke a román politika* körökben eddig alig ismert Jun Emil. harmada állami kézben van. A nacionalizálás úgy történt, hogy a részvénye­ket az állam egyszerűen átvette a magántulaj­donosoktól. Az igazgatóságban azonban helyet kapnak a magánvállalatok megbízottai is, ugyan­így, mint ahogy a gyár technikai személyzete. A fölügyelő bizottságban ülő kormánymegbízott, aki az államot képviseli, nem hivatalnok, hanem a kormány bizalmi embere, rendszerint pártfunk­cionárius — ami elméletben azért történik, hogy mint Pierre Cot mondja, a nacionalizálásból ne legyen államosítás, a valóság azonban az, hogy a Blum-kormány nem az államot, hanem csak a kormányt, ille­tőleg a népfront pártjait akarja érdekeltetni a fegyverkezési iparban. Forma szerint tehát nem változtatta meg a na­cionalizálás a vállalatok struktúráját, továbbra is megmaradtak részvénytársaságoknak, csak éppen a részyénytöbbség az állam kezébe került. Formailag tehát az 1867-es alkotmány érintet­len maradt A hat társaság A fegyverkezési Ipar nacionalizálásáról ki­adott törvény értelmében hat regionálisan meg­szervezett repülőgéptársaságot szerveztek, mely magábanfoglalja Franciaország valamennyi re­pülőgépgyárát. Ez a hat regionális társaság a következő: 1. A Nemzeti Repülőgépgyártó Társaság Nyugaton — ez egyesit! a nantesi. Louis Bré- guet- és a saintnazairei Loire—Nieuport-gyárat. 2. A délnyugati repülőgéptársaság, amelybe Marcel Bloch és a Societé Aeronautique du Sud-Ouest bordeauxi üzemeit,: valamint a Lioré et Olivier rocheforti gyárat olvasztották 'be. 3. Az északi társaság, amely átvette a meaul- tei Portez-gyárat, a C. A. M. S. sartruouvillei üzemeit és az Amiot-gyárat. 4. A délkeleti vidék nemzeti repülőgépgyár- társasága, amely a bourgesi Henriot- és a bou- lognei Farman-müveket vette át. 5. A délnyugati társaság, amely összefogta a Loire et Olivier-gyár itteni üzemeit, a Portez- gyár berrei és vitrollesi üzemeit és végül a can- nesi Romano-müveket. Ennek az öt társaságnak központja Párfsban van, egy hatodik társaságot is alapítottak tou- lousi központtal, hasonló szervezeti elgondolás alapján. Közös küUötdi propaganda A hat regionális társaság mellett működik há­rom központi intézet, amelynek az a föladata, hogy egyrészt ellenőrizze a társaságok működé­sét, másrészt pedig, hogy a racionális és egysé­ges vezetésről gondoskodjék. 1. Az úgynevezett koordinációs bizottság, amely szétosztja a megrendeléseket az öt társa­ság között és gondoskodik az egységes nyers­anyagbeszerzésről. 2. A tudományos kutatásokkal foglalkozó in­tézet, amelyet az amerikai National Advisory Comitee fór Aeronautics mintájára szerveztek meg. 3. Az úgynevezett rcpülőgép-exporthivatal. amely a hat társaság egységes külföldi képvise­letéről és a propagandáról gondoskodik. Ezek az alapjai a legfontosabb fegyverkezési iparág nadonalizálásának, most már csak min­den azon fordul meg,, mennyire tudnak a fran­ciák ebben a keretben elhelyezkedni s vájjon a francia temperamentum is clbirja-e a központo­sításnak ezt a rendszerét, amelyet a németek már évekkel ezelőtt megvalósítottak. A kezdeti eredmények mindenesetre nagyon kedvezőek, mert az elmúlt év utolsó négy hónapjában a ter­melés 23 százalékos emelkedést mutat az előző év megfelelő hónapjaival szemben. \ ■> A*

Next

/
Oldalképek
Tartalom