Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-02 / 50. (4196.) szám

1 XVI. évf. 50. (4106) szám » Kedd ■ 1937 március 2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havontd 26 Kfc., külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 K£-vaI több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON; 3 0 3-1 1. ©• SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, PRAHR. Henlein általános hisebbségpoítiikai kövei elései: Nemzetiségi önkormányzat, a nyelvit atárok meghagyása és a sérelmek Jóvátétele Hogy képzeli el a szudétanémet párt a nemzetiségi kiegyezést I •• A párt törvény- javaslatokat nyűit be kisebbségpolitikai tételeinek megvalósítására ■ Elutasítás esetén az eddiginél erősebben igénybe veszi a kisebbségnek biztosított külföldi jogsegélyt A népi önkormányzat föltételei ségi határai voltak a cseh nemzettel szem­ben, ma nemzetileg vegyes. Német váro­sok és települések sírjai cseh területen is fekszenek s ha a nemzeteket valamely el­múlt év állapota szerint akarnák elhatárol­ni, úgy Európában egyetlen határ sem ma­radna változatlan. Mi tehát nemcsak honi földünket, hanem honunk néprajzi határai­ért is harcolunk, anélkül azonban, bogy az államhatárt érintenénk/4 3, Az ilyen önkormányzat és testületi képviselet által valósítandó meg az összes erőket megújító önrendelkezés és együttes rendelkezés a települési terület talaján, vala­mint valamennyi központi állami intéz­ményben. 4. A népi önkormányzat és a testületi együtthatározás megfelelő törvényekkel biz- íositandó. A szudétanémet párt törvény­javaslatokat fog benyújtani Hogy a cseh népképviselet reprezeníán­Í sai alkalmat nyerjenek annak megbizonyi- tására, hogy becsületes készséget tanúsíta­nak a cseh-német kérdés igazi és tartós megoldására az állam közös érdekében és a béke érdekében, a szudétanémet párt par­lamenti klubja e tézisek szellemében tör­vényjavaslatokat fog kidolgozni és a legkö­zelebbi hónapokban fokozatosan benyújtja azokat a parlamentben. — Ha jogaink elérése érdekében teendő emez újabb belpolitikai kísérletünk meg fog Meghatalmazás ás demokrácia (d) A múlt hét legkiemelkedőbb belpolitikai ténye az volt, hogy a képviselőház megszavazta azt a javaslatot, amellyel lemond az ujonclét­szám megállapításának jogáról s ezt a kormányra bizza. A meghatalmazási törvények sora gazda­godni fog eggyel, a kormány jogszabályalkotó hatásköre pedig hatalmasan bővül. S mindezt, a demokrácia védelmének jelszavával indokolják azok, akik a meghatalmazást kérik s azok is, akik azt megszavazzák. Pedig az a közjog, amiről most készül lemon­dani a nemzetgyűlés, sokkal alapvetőbb, lénye­gesebb, alkotmánybavágóbb, mint a gazdasági meghatalmazások. Csodálatos tünete az idők­nek, hogy ezt a tényt úgyszólván alig vette észre a parlament legnagyobb része, hiszen nemcsak a kormánytöbbség szavazta meg szemrebbenés nélkül az uj meghatalmazást, de még a cseh nemzeti ellenzék is, sőt a legnagyobb meglepetés­re a kommunista párt is. Nem véletlen, hogy éppen a magyarság szónoka, Szüllő Géza, aki egy fél életen át gyűjtött tapasztalatokat a par­lamenti demokrácia talaján, mutatott rá ennek a jelenségnek korszakos jelentőségére. Nem Vé­letlen, hogy éppen Szüllő hangsúlyozta ezt ti, mert hiszen a. háború előtti magyar parlamenta­rizmus életében a magyar közjogi küzdelmek alapja és a magyar alkotmányosság legfőbb fegyvere és biztosítéka éppen a törvényhozás ujoncmegszavazási joga volt. A költségvetés és az ujonclétszám megállapítása; ez a parla­ment két legfőbb fegyvere a végrehajtó hata­lommal szemben, a parlamenti demokrácia két alappillére. Emlékezzünk vissza a magyar parla­ment közjogi harcaira az osztrák-magyar mo­narchia utolsó két évtizedében. A bécsi úgyne­vezett összbirodalmi törekvések alkotmányos el­lensúlya éppen az volt, hogy a magyar parla­ment bármikor megtagadhatta és meg is tagadta a bizalmát nem élvező kormánytól az ujoncozási jogot, máskor pedig a költségvetés elutasításával az adóbehajtási jogot. így jöttek létre az úgyne­vezett ex-lex helyzetek, melyek kormányokat sodortak el s a parlament az ex-lex helyzet ere­jével és általában az ujonclétszám és a költség- vetés megszavazásával számos nemzetpolitikaí vívmányt csikarhatott ki a másik alkotmányos tényezőtől, a közös osztrák-magyar uralkodótól, például, — hogy a katonai témánál maradjunk, —* a honvédséget, később a hadsereg dualiszti- kusabb jellegét (cs. és kir.), végül a honvéd­tüzérséget. De nemcsak a magyar parlamenti demokrácia múltja mutatja ékesen az ujoncozási jog nagy alkotmányos jelentőségét, hanem a je­len is. Ha körültekintünk azokban az országok­ban, amelyeknek demokratikus rendszere szá­munkra például szolgálhat, akkor nem találunk ilyesmire példát. Sem Angliában, sem Francia- országban, sem Svájcban, sem Hollandiában, sem Belgiumban, sem az északi demokratikus államokban. Nézetünk szerint a demokratikus Csehszlo­vákiának kétszeresen kerülnie kell azokat a mód­szereket, amelyeket nagy példaképei, a demo­kratikus Anglia és Franciaország szintén kerül­nek, sőt, mondhatnék, kínos következetességgel kerülnek. Ez elsősorban a kivételes, meghatal­mazási törvényekre és az ezek alapján az úgy­nevezett rendeleti törvényekkel való kormány­zásra vonatkozik. Tudjuk, hogy a meghatalma­zás! törvények rendszerét a diktatúrák találták ki és vezették be. Csehszlovákia pedig kimon­dottan demokratikus alkotmánnyal bíró ország, melynek alkotmánya szó szerint kimondja, hogy „a törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés gya­korolj ami úgy értelmezendő, hogy másra AUSSIG. — A szudétanémet párt Aus- sigban vasárnap nagyszabású politikai érte­kezletet tartott s itt Henlein Konrád, a párt vezére politikai beszédet mondott. A cseh- német kiegyezésről egyebek között a követ­kezőket mondottal A nemzetiségi nyilatkozat — nem elégséges A mai napig nem történt elhatározó kisérlet a szudétanémet probléma megoldá­sára. Mert a kormány állásfoglalása a német töre­dékpártok memorandumához nem tekint­hető a szudétanémetség kielégítésére irá­nyuló komoly kísérletnek. Ha a kormány­nak az a szándéka ezzel1 a hivatalos meg­nyilatkozással, hogy a német aktivista pártokat, melyek a szudétanémetség sze­mében mindenesetre már régóta passzi- visia pártok, erősítse, úgy ezt a kísérletet is sikertelennek kell már ma mondani. Az a nagy kérdés, hogy a csehek végül el­ismerik-e, hogy ez az állam nemcsak az ő államuk, mert ők nem az egyedüli lakói és így az állam az ittlakó összes nemzeteké s egyetlen nemzetnek sem lehetnek előjo­gai. Panaszjog Henlein a továbbiakban azt hangsúlyoz­ta, hogy a kisebbségnek kétségtelen joga nemcsak a panaszjog a nemzetek szövetsé­géhez, hanem figyelmeztetni is a garantáló nemzeteket vállalt erkölcsi kötelezettségeik­re és garanciáikra. Ezért e joggal a szudétanémetség a jövőben is nem bizhatja a törvényalkotás aktusát. A nép­képviselet törvényhozási hatalma jelképezi a demokráciát. Tehát az alkotmány demokratikus szellemének épségéért kívánatos, hogy elvből mellőzzük a meghatalmazási törvények rendsze­rét. De amennyire a demokrácia és alkotmá­nyosság belső szükséglete ez, ugyanoly mérték­ben szükségünk van a meghatalmazási törvé­nyek kikerülésére a külföldi népszerűségünk biz­tosítása érdekében is. Ha mi azt akarjuk elérni, hogy a nyugati demokráciák bennünk a demo­krácia középeurópai szigetét lássák, akkor ke­rülnünk kell az olyan módszereket, amelyeket a nyugati demokráciák nem ismernek és demo­kratikusaknak el nem ismernek. S különösen sürgős ez ma, amikor annyira fontos Csehszlo­vákia számára például Anglia közvéleménye. De még van egy szempont, amely nyoinaté­élni fog. Ne utaljanak folyton az alkot­mánytörvénybe foglalt, de eddig bevál­tatlan jogigényekre. Nem. szabad csak papíron maradniok, kell, hogy egyszer már beváltassanak. A néprajzi határ „Ne mondják nekünk tovább, hogy cseh nemzetijóvátételi jog van, amikor honi föl­dünk, melynek 1918-ban világos nemzeti­— Azok után a keserű tapasztalatok és élmények után, amelyeket az eddigi kisebb­ségvédelem elégtelen volta mutatott föl, kénytelenek vagyunk honunk részére népi önkormányzatot követelni. — A csehszlovákiai nemzetiségi kérdés igazságos és valódi megoldása csakis a kö­vetkező alapelveken történhetik: 1. Az önkormányzat nem áll ellentétben az államegységgel, mert az önkormányzat az állam szuverénitását és határait nem érinti, hanem a nemzetiségi kataszter alap­ján ugyanazon nemzetiségű állampolgárok összefogását jelenti életalapjaik biztosítá­sára, 2. Egy nemzetiségi csoporthoz tartozók azonban csak akkor fogtak össze hatáso­san, ha közjogi testületként közös képvise­lettel ismertetnek el. Az egységes képvise­letnek meg kell kapnia azt a törvényben biztosított jogot, hogy az állam kiépítésén a saját és átruházott hatáskörében méltá­nyosan s egyenjoguan a többi nemzettel együtt működjön. kosán mutatja az uj meghatalmazási törvény- javaslat időszerűtlenségét. Nemcsak, hogy de­mokratikusak a meghatalmazások, de még cél­szerűtlenek is. A gazdasági meghatalmazások a legérthetőbbek, hiszen ott legtöbbször kereske­delemtechnikai és pénzügyi gyakorlati intézke­dések sürgős megtételéről és a rosszakaratú spe­kuláció leküzdéséről van szó, és mint a legutób­bi napókban kezd kitűnni, még a gazdasági meghatalmazások rendszere sem vált be úgy, hogy azzal maga a kormánytöbbség is meg vol­na elégedve. Éppen ezekben a napokban emel­kednek egyre elemibb erővel azok a hangok, hogy az irányított gazdálkodást és annak kény­szerű intézményeit fel kell számoltatni és a gaz­dasági meghatalmazások törvényét, amelynek hatálya júniusban jár le, nem kell többé meg­újítani. A cseh néppárt és a szociáldemokrácia is kezdi már megelégelni a meghatalmazási tör­vény alapján való törvényalkotást, nemcsak az ellenzék, de a többség is kezdi sokallani, hogy egyes fontos gazdasági bizottságok, mint a kép­viselőház földművelésügyi bizottsága másfél évig nem ült össze és nem szólt hozzá a gazda­sági intézkedésekhez. Érthető ez, hiszen a tör­vényhozó testület a felhatalmazás megszavazá­sával. egyszerűen kikapcsolta magát a gazdasági élet Irányításából. A meghatalmazás rendszere nem emeli a törvényhozók tekintélyét, amikor a szavazó azt látja, hogy fontos kérdésekben az ő meghallgatása nélkül születnek törvények. A gazdasági meghatalmazások rendszerének fel­számolását kívánja éppen a közvélemény s ilyenkor lép elő a kormány egy újabb katonai meghatalmazási javaslattal. Soha javaslat nem volt ennél időszerűtlenebb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom