Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-02 / 50. (4196.) szám
1 XVI. évf. 50. (4106) szám » Kedd ■ 1937 március 2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havontd 26 Kfc., külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 K£-vaI több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON; 3 0 3-1 1. ©• SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, PRAHR. Henlein általános hisebbségpoítiikai kövei elései: Nemzetiségi önkormányzat, a nyelvit atárok meghagyása és a sérelmek Jóvátétele Hogy képzeli el a szudétanémet párt a nemzetiségi kiegyezést I •• A párt törvény- javaslatokat nyűit be kisebbségpolitikai tételeinek megvalósítására ■ Elutasítás esetén az eddiginél erősebben igénybe veszi a kisebbségnek biztosított külföldi jogsegélyt A népi önkormányzat föltételei ségi határai voltak a cseh nemzettel szemben, ma nemzetileg vegyes. Német városok és települések sírjai cseh területen is fekszenek s ha a nemzeteket valamely elmúlt év állapota szerint akarnák elhatárolni, úgy Európában egyetlen határ sem maradna változatlan. Mi tehát nemcsak honi földünket, hanem honunk néprajzi határaiért is harcolunk, anélkül azonban, bogy az államhatárt érintenénk/4 3, Az ilyen önkormányzat és testületi képviselet által valósítandó meg az összes erőket megújító önrendelkezés és együttes rendelkezés a települési terület talaján, valamint valamennyi központi állami intézményben. 4. A népi önkormányzat és a testületi együtthatározás megfelelő törvényekkel biz- íositandó. A szudétanémet párt törvényjavaslatokat fog benyújtani Hogy a cseh népképviselet reprezeníánÍ sai alkalmat nyerjenek annak megbizonyi- tására, hogy becsületes készséget tanúsítanak a cseh-német kérdés igazi és tartós megoldására az állam közös érdekében és a béke érdekében, a szudétanémet párt parlamenti klubja e tézisek szellemében törvényjavaslatokat fog kidolgozni és a legközelebbi hónapokban fokozatosan benyújtja azokat a parlamentben. — Ha jogaink elérése érdekében teendő emez újabb belpolitikai kísérletünk meg fog Meghatalmazás ás demokrácia (d) A múlt hét legkiemelkedőbb belpolitikai ténye az volt, hogy a képviselőház megszavazta azt a javaslatot, amellyel lemond az ujonclétszám megállapításának jogáról s ezt a kormányra bizza. A meghatalmazási törvények sora gazdagodni fog eggyel, a kormány jogszabályalkotó hatásköre pedig hatalmasan bővül. S mindezt, a demokrácia védelmének jelszavával indokolják azok, akik a meghatalmazást kérik s azok is, akik azt megszavazzák. Pedig az a közjog, amiről most készül lemondani a nemzetgyűlés, sokkal alapvetőbb, lényegesebb, alkotmánybavágóbb, mint a gazdasági meghatalmazások. Csodálatos tünete az időknek, hogy ezt a tényt úgyszólván alig vette észre a parlament legnagyobb része, hiszen nemcsak a kormánytöbbség szavazta meg szemrebbenés nélkül az uj meghatalmazást, de még a cseh nemzeti ellenzék is, sőt a legnagyobb meglepetésre a kommunista párt is. Nem véletlen, hogy éppen a magyarság szónoka, Szüllő Géza, aki egy fél életen át gyűjtött tapasztalatokat a parlamenti demokrácia talaján, mutatott rá ennek a jelenségnek korszakos jelentőségére. Nem Véletlen, hogy éppen Szüllő hangsúlyozta ezt ti, mert hiszen a. háború előtti magyar parlamentarizmus életében a magyar közjogi küzdelmek alapja és a magyar alkotmányosság legfőbb fegyvere és biztosítéka éppen a törvényhozás ujoncmegszavazási joga volt. A költségvetés és az ujonclétszám megállapítása; ez a parlament két legfőbb fegyvere a végrehajtó hatalommal szemben, a parlamenti demokrácia két alappillére. Emlékezzünk vissza a magyar parlament közjogi harcaira az osztrák-magyar monarchia utolsó két évtizedében. A bécsi úgynevezett összbirodalmi törekvések alkotmányos ellensúlya éppen az volt, hogy a magyar parlament bármikor megtagadhatta és meg is tagadta a bizalmát nem élvező kormánytól az ujoncozási jogot, máskor pedig a költségvetés elutasításával az adóbehajtási jogot. így jöttek létre az úgynevezett ex-lex helyzetek, melyek kormányokat sodortak el s a parlament az ex-lex helyzet erejével és általában az ujonclétszám és a költség- vetés megszavazásával számos nemzetpolitikaí vívmányt csikarhatott ki a másik alkotmányos tényezőtől, a közös osztrák-magyar uralkodótól, például, — hogy a katonai témánál maradjunk, —* a honvédséget, később a hadsereg dualiszti- kusabb jellegét (cs. és kir.), végül a honvédtüzérséget. De nemcsak a magyar parlamenti demokrácia múltja mutatja ékesen az ujoncozási jog nagy alkotmányos jelentőségét, hanem a jelen is. Ha körültekintünk azokban az országokban, amelyeknek demokratikus rendszere számunkra például szolgálhat, akkor nem találunk ilyesmire példát. Sem Angliában, sem Francia- országban, sem Svájcban, sem Hollandiában, sem Belgiumban, sem az északi demokratikus államokban. Nézetünk szerint a demokratikus Csehszlovákiának kétszeresen kerülnie kell azokat a módszereket, amelyeket nagy példaképei, a demokratikus Anglia és Franciaország szintén kerülnek, sőt, mondhatnék, kínos következetességgel kerülnek. Ez elsősorban a kivételes, meghatalmazási törvényekre és az ezek alapján az úgynevezett rendeleti törvényekkel való kormányzásra vonatkozik. Tudjuk, hogy a meghatalmazás! törvények rendszerét a diktatúrák találták ki és vezették be. Csehszlovákia pedig kimondottan demokratikus alkotmánnyal bíró ország, melynek alkotmánya szó szerint kimondja, hogy „a törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolj ami úgy értelmezendő, hogy másra AUSSIG. — A szudétanémet párt Aus- sigban vasárnap nagyszabású politikai értekezletet tartott s itt Henlein Konrád, a párt vezére politikai beszédet mondott. A cseh- német kiegyezésről egyebek között a következőket mondottal A nemzetiségi nyilatkozat — nem elégséges A mai napig nem történt elhatározó kisérlet a szudétanémet probléma megoldására. Mert a kormány állásfoglalása a német töredékpártok memorandumához nem tekinthető a szudétanémetség kielégítésére irányuló komoly kísérletnek. Ha a kormánynak az a szándéka ezzel1 a hivatalos megnyilatkozással, hogy a német aktivista pártokat, melyek a szudétanémetség szemében mindenesetre már régóta passzi- visia pártok, erősítse, úgy ezt a kísérletet is sikertelennek kell már ma mondani. Az a nagy kérdés, hogy a csehek végül elismerik-e, hogy ez az állam nemcsak az ő államuk, mert ők nem az egyedüli lakói és így az állam az ittlakó összes nemzeteké s egyetlen nemzetnek sem lehetnek előjogai. Panaszjog Henlein a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségnek kétségtelen joga nemcsak a panaszjog a nemzetek szövetségéhez, hanem figyelmeztetni is a garantáló nemzeteket vállalt erkölcsi kötelezettségeikre és garanciáikra. Ezért e joggal a szudétanémetség a jövőben is nem bizhatja a törvényalkotás aktusát. A népképviselet törvényhozási hatalma jelképezi a demokráciát. Tehát az alkotmány demokratikus szellemének épségéért kívánatos, hogy elvből mellőzzük a meghatalmazási törvények rendszerét. De amennyire a demokrácia és alkotmányosság belső szükséglete ez, ugyanoly mértékben szükségünk van a meghatalmazási törvények kikerülésére a külföldi népszerűségünk biztosítása érdekében is. Ha mi azt akarjuk elérni, hogy a nyugati demokráciák bennünk a demokrácia középeurópai szigetét lássák, akkor kerülnünk kell az olyan módszereket, amelyeket a nyugati demokráciák nem ismernek és demokratikusaknak el nem ismernek. S különösen sürgős ez ma, amikor annyira fontos Csehszlovákia számára például Anglia közvéleménye. De még van egy szempont, amely nyoinatéélni fog. Ne utaljanak folyton az alkotmánytörvénybe foglalt, de eddig beváltatlan jogigényekre. Nem. szabad csak papíron maradniok, kell, hogy egyszer már beváltassanak. A néprajzi határ „Ne mondják nekünk tovább, hogy cseh nemzetijóvátételi jog van, amikor honi földünk, melynek 1918-ban világos nemzeti— Azok után a keserű tapasztalatok és élmények után, amelyeket az eddigi kisebbségvédelem elégtelen volta mutatott föl, kénytelenek vagyunk honunk részére népi önkormányzatot követelni. — A csehszlovákiai nemzetiségi kérdés igazságos és valódi megoldása csakis a következő alapelveken történhetik: 1. Az önkormányzat nem áll ellentétben az államegységgel, mert az önkormányzat az állam szuverénitását és határait nem érinti, hanem a nemzetiségi kataszter alapján ugyanazon nemzetiségű állampolgárok összefogását jelenti életalapjaik biztosítására, 2. Egy nemzetiségi csoporthoz tartozók azonban csak akkor fogtak össze hatásosan, ha közjogi testületként közös képviselettel ismertetnek el. Az egységes képviseletnek meg kell kapnia azt a törvényben biztosított jogot, hogy az állam kiépítésén a saját és átruházott hatáskörében méltányosan s egyenjoguan a többi nemzettel együtt működjön. kosán mutatja az uj meghatalmazási törvény- javaslat időszerűtlenségét. Nemcsak, hogy demokratikusak a meghatalmazások, de még célszerűtlenek is. A gazdasági meghatalmazások a legérthetőbbek, hiszen ott legtöbbször kereskedelemtechnikai és pénzügyi gyakorlati intézkedések sürgős megtételéről és a rosszakaratú spekuláció leküzdéséről van szó, és mint a legutóbbi napókban kezd kitűnni, még a gazdasági meghatalmazások rendszere sem vált be úgy, hogy azzal maga a kormánytöbbség is meg volna elégedve. Éppen ezekben a napokban emelkednek egyre elemibb erővel azok a hangok, hogy az irányított gazdálkodást és annak kényszerű intézményeit fel kell számoltatni és a gazdasági meghatalmazások törvényét, amelynek hatálya júniusban jár le, nem kell többé megújítani. A cseh néppárt és a szociáldemokrácia is kezdi már megelégelni a meghatalmazási törvény alapján való törvényalkotást, nemcsak az ellenzék, de a többség is kezdi sokallani, hogy egyes fontos gazdasági bizottságok, mint a képviselőház földművelésügyi bizottsága másfél évig nem ült össze és nem szólt hozzá a gazdasági intézkedésekhez. Érthető ez, hiszen a törvényhozó testület a felhatalmazás megszavazásával. egyszerűen kikapcsolta magát a gazdasági élet Irányításából. A meghatalmazás rendszere nem emeli a törvényhozók tekintélyét, amikor a szavazó azt látja, hogy fontos kérdésekben az ő meghallgatása nélkül születnek törvények. A gazdasági meghatalmazások rendszerének felszámolását kívánja éppen a közvélemény s ilyenkor lép elő a kormány egy újabb katonai meghatalmazási javaslattal. Soha javaslat nem volt ennél időszerűtlenebb.
