Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-11 / 34. (4180.) szám

I 1 jMT I XVI. évf. 34. (4180) szám • Csütörtök * 1937 február 11 ^ VA r vR v K £H » I fljpjjp H B R Jjjir Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, J[ SzlöVeUSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓi magUCirság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • > . H képes melléklettel havonként 2.50 Kő*val több. politikai napilapja Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12,11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SŰRGÖNYCI M: HÍRLAP, PRHHA. A maiagai győzelem következményei Fordulat a spanyol eseményekben Katatönia bika KOI Bargossiai ? Tárgyalások Londonban Barcelona és Franco ügynökei között -■ A nemzetiek folytatják az előnyomulást Az angolok szerint olasz, a franciák szerint német győzelem volt Malaga elfoglalása Valencia vádjai a hüthatalmak elten Valencia, február 10, A spanyol kormány jegyzéket hozott nyilvánosságra, amelyben megállapítja, hogy Malaga el" estének egyik főoka a nemzetiek és a kül­földiek együttműködése volt a város meg­támadásánál. A jegyzék szerint február 7-én a cartagenai flottabázisról kifutott hat kormánypárti torpedóüldöző, hogy megtá­madja a maiagai partokat bombázó kor­mánycirkálókat. Cap Gata közelében a tor­pedóüldözők két cirkálóra bukkantak, ame­lyeket tengeralattjárók vettek körük A két cirkáló úgy manőverezett, hogy dlcsalta a kormány hajóit attól a helytől, ahol a fel­kelők hadihajói tényleg tartózkodtak. Az éjszaka folyamán az egyik kormány-tor- pedóüldöző a cirkálók közelébe merészke­dett és megalapította, hogy a cirkáló olasz hadihajó volt. A spanyol kormány az olasz hadihajóknak Malagánál való tartózkodá­sában a benemavatkozás megsértését lát­ják. „Valencia nehéz helyzetbe került" London, február 10. A Manchester Guardian Malaga elestével kapcsolatban megállapítja, hogy a kormánycsapatok jö­vője rendkívül bizonytalan. Természetesen Malaga elvesztése nem jelent még fordula­tot a spanyol polgárháborúban, de kétség­telen, hogy Valencia nehéz helyzetbe ke­rült. Az angolok Malaga elfoglalásában el­sősorban olasz győzelmet látnak. Január 6-án Cadizban 12.000 olasz szállt partra rengeteg hadianyaggal. A támadást az. ola­szok intézték. A németek egyáltalán nem vettek részt Malaga ostromában, de hatvan német bombavető repülőgép készenlétben állt, hogy megtámadja a kormány hadiha­jóit, ha Malaga fölmentésére sietnek. A küzdelemben résztvevő olasz csapatokat abból az elit hadtestből válogatták ki, amely már az abesszin hadjáratban is részt- vett és kitünően bevált. Az olaszok jobban megférnek a spanyol katonákkal, mint a németek s a milícia fél az abesszin hábo­rúban megedzett és nagyszerű hadi tapasz­talatokra szert tett olaszoktól. A várost a szó szoros értelmében a? olaszok foglalták el. Az olaszok vagy a németek ? Jellemző, hogy mig az angolok az olaszokat vádolják azzal, hogy Malagát elfoglalták, a franciák a németekre hárítják a felelősséget. A Petit Journal a következő dmet adja vezércik­kének: „Malaga — német győzelem". A fran­ciák, akik épp úgy a németekben látják a föld­közitengeri nyugtalanság szitáját, mint az ango­lok az olaszban, megállapítják, hogy Mussolini visszavonult a spanyol nemzetiek támogatásá­tól, de a német hadihajók és a sevillai német osztagok oly határozottan segítették Francoékat, hogy a győzelmet ki tudták erőszakolni. A né­met hadihajók tevékenykedése nélkül lehetetlen lett volna a maiagai erődöt elfoglalni. Ugyan­akkor más francia lapok azt állapítják meg, hogy a Malaga elleni támadást Göring római tartózkodása alatt megbeszélte Mussolinival. Az olaszok meg akarják vetni lábukat a délspa- nyolországi parton, hogy veszélyeztessék Gib­raltárt. Az Oeuvre idézi az angol jelentéseket, amelyek szerint Malaga parancsnoka jelenleg egy olasz ezredes. A Populaire idézi Franco táviratát, amelyet a győzelem után a ducehez intézett s amelyben megköszöni az olaszok se­gítségét, Hírek Burgos és Barcelona tárgyalásairól A Maiin közli a következő londoni értesülést: — Londoni diplomáciai körökben megtudták, hogy a katalán kormány néhány képviselője kedden érintkezést keresett Franco tábornok ügynökeivel. Barcelona hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Burgos-szal, hogy meggátolja a közvetlen konfliktust Franco hadserege és Ka­talánja között abban az esetben, ha a valenciai kormány vereséget szenved. Ez a híradás és a Katalániát meglátogató francia radikális szocialista képviselők pesszi­mista beszámolója, mély benyomást keltett a francia illetékeseknél. A radikális szocialisták ugyanis megállapították, hogy Katalániában egyre nagyobb zavarok uralkodnak és az or­szág lakossága unja a háborút. Vasárnap a bar­(sp) Prága, február 10. Francoék tavaszi hadjárata fényes hadi­tettel kezdődött s aki tudni akarja, mit ér egy ilyen győzelem, olvassa át figyelmesen a Malaga elfoglalása óta megjelent európai lapokat és hasonlítsa össze azt, amit előbb ittak azzal, amit most Írnak. A győzelem katonai értékét nem áll módunkban elbí­rálni, nem tudjuk, tényleg döntő jelentő­sége van annak, hogy a maiagai front meg­rövidül és a nemzetiek 40—50.000 katoná­ja —- a Malagát elfoglaló elitcsapat —■ fel­szabadul, mig Valencia kénytelen összes tartalékát a déli frontra vetni, hogy meg­gátolja a nemzetiek előnyomulását Almeria és Murcia felé s ezzel gyengíti Madridot, nem tudjuk, a nemzeti Spanyolországot a győzelem után tényleg elöntötte-e a lelke­sedésnek az az uj árja, amely bizalmat ad a katonáknak és uj katonákat Franconak. A néhány katonai szakértő, akivel be­széltünk, Malaga elfoglalásánál nagyobb jelentőséget tulajdonit a Madrid alatti át­karoló mozdulatoknak s annak a meglepe- tésszerü sikernek, amelyet Mola katonái a fővárostól keletre, a Manzanares és a lYarama Összefolyásánál értek el, tehát ott, ahol senki sem sejtette őket. A valencia- madridi ut megszállásával a fővárost elvág­ták utánpótlási területétől, mert a megma­radt hegyi ösvényeken télviz idején nem közlekedhetnek gépkocsik. Madrid körül­kerítése szemmelláthatólag megkezdődött s ha megkezdődött, azt jelenti, hogy a téli átszervezés után Franconak immár annyi katonája van, hogy a nagyarányú és egye­dül sikerhez vezető átkaroló mozdulatokat megteheti. Tény, hogy észak, nyugat és dél után a főváros délkeleti részén is előtörtek a nemzetiek s ha sikerül egyesülniük az észekkeletről lefelé húzódó csapatokkal, — már csak hatvan-hetven kilométer választ­ja el őket egymástól — akkor Madridot elvágják a külvilágtól. A teljes és egyre szükebbre vont ostromzár pedig nemcsak az éhezésnek kitett milliós város sorsát pe­csételné meg, hanem lehetővé tenné azt is, hogy Madrid ostroma a többi hadmozdu­lattól független részévé váljék a spanyol polgárháborúnak és a nemzeti hadsereg, a bekerített Madridot egyszerűen kihagyva folytassa útját kelet fele. A valenciai kor­mány legjobb csapatai ebben az esetben a fővárosban rekednének, mig Franco friss serege s a győztes maiagai hadoszlopok csak másodrendű és a Malagánál megvert kormányhadsereggel állnának szemben. Valószínűleg ilyesféle Franco terve s amint az első tavaszi napok eljönnek, hoz­zálát célja megvalósításához. Valencián csupán a katalánok határozott támogatása segíthetne. De Katalánia ingadozik. Gya­nús volt eddig is, hogy az alapjában érin­tetlen országrész négy-öt hónap óta be­szüntette az offenzivát Huescánál és egyál­talán nem háborgatta Francoékat az északi és a terueli fronton, ahol alig néhány ezer nacionalista áll őrt a hegyvidéki állások­ban. De a kitűnőnek mondott katalán had­sereg tétlenségét a tél zordságával indokol­hatjuk. Ellenben reális bizonyíték Katalá­nia belső szétesése mellett Gompanys leg­utóbbi beszéde, amelyben csalódottan be­jelenti, hogy végleg visszavonul a politiká­tól, mert az ország belső egyensúlyát nem sikerült helyreállítania. Négy baloldali francia képviselő a párisi kamarában ka­talániai utazása után megállapította, hogy az ország belviszonyai zavarosak, a Mad­rid iránti rokonszenv megingott és Barce­lona mindenáron önállóságot kíván, még a Francoékkal való megegyezés árán is. Ma pedig hir érkezett Londonból, hogy a rosz- szat sejtő Barcelona Londonban állítólag máris felvette az érintkezést Franco ügy­nökeivel. Katalániából tehát Valencia nem igen számíthat segítségre. De mindez találgatás. A hadiszerencse forgandó, a hadi fejlődés kikövetkeztetése kávéházi konrádoskodás, Malaga elfoglalá­sa és a madridi részletsiker még nem jelent döntést. A kockát — mint többször irtuk már — a most meginduló tavaszi hadjárat fogja elvetni. A nyitányt láttuk Malagánál és Madrid alatt. Bennünket, mint a cikk elején jeleztük, leginkább az észrevehető európai hangulatváltozás érdekel ebben az celóniai kormány általános mozgósítást hirde­tett, de a legtöbb helyen leszaggatták a mozgó­sítási parancsokat és kinevették a kormányt. A katalán és a valenciai csapatokat lehetetlen kö­zös nevezőre hozni és Barcelona hallani sem akar Valencia megsegítéséről. Ilyen körülmé­nyek között, valószínűnek látszik, hogy a barce­lonai kormány végleg bókét akar kötni Franco- val és feláldozza Valenciát* Spanyolország prímása Francoért ) . : .s r Burgos, február 10. Goma bíboros, Spanyol- ország hercegprímása a nemzetiek főhadiszállá­sáról pásztorlevelet intézett Spanyolország va­lamennyi egyházmegyéjéhez, amelyben a követ­kezőket írja: — Minden embernek joga van hadat üzenni annak, aki hadat üzen Istennek. Isten megpró­báltatásoknak tette ki a spanyol nemzetet, hogy megbüntesse a közelmúltban elkövetett bű­nökért, megbüntesse a rend és az erkölcs de­kadenciájáért. A mártírok kiöntött véréből ki fog nőni az uj katolikus és erős Spanyolország. Menekülés Malagából Valencia, február 10. Az United Press almé- riai jelentése szerint vasárnap óta sok ezer me­nekült özönlik Malagáiból észak felé. Almeria polgári kormányzója azt jelenti, hogy a mene­külteket lehetetlen ellátni. Mindazokat, akik fegyverrel érkeztek a frontról, felszólítják, hogy fegyvereiket tegyék le. Egy taragoniai jelentés szerint Franco ten­geralattjárói kedden este három torpedót lőttek ki a Navarra kormánygőzös ellen. A hajó ka­pitánya a Navarrát zátonyra futtatta s ezzel megóvta az elsüllyedéstől. A legénység egy tagja meghalt, A madridi helyzet Salamanca, február 10. A nemzetiek hivatalos jelentése szerint a kormányosztagok a valenciai ut mentén heves támadásokat intéznek a felke­lők állásai ellen, de támadásaik kivétel nélkül összeomlottak a nemzetiek zárótíizében. A déli fronton Franco osztagai Alcala környékén visz- szautasitották a kormány támadásait. A milicia ötven halottat vesztett. A malaga! szakaszon a nemzetiek megszállották Casabemea, Carnpa- nilla és Cartana községeket. ügyben. Hat' nap előtt a világsajtó már el- parentálta Francot, kijelentette, hogy Ber­lin és Róma visszavonult, a nemzetieknek egyetlen akció sem sikerül, a madridiak fö­lénye nyilvánvaló s a kormány győzelme a kimerült nemzetiekkel szemben csak idő kérdése. Malaga elfoglalása után ez a né­zet néhány óra alatt a legtöbb komoly or­gánumban alapvetően megváltozott. A la­pok ismét Franconak adják a nagyobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom