Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-07 / 31. (4177.) szám
Hotoía képviselő interpellációi a pénzügyminiszterhez I Be kell szüntetni a gazdaegyességi eljárás alatt lévő gazdák elleni ingóárveréseket Miért okoz fölösleges költségeket a somorjai adóhivatal? Prága, február 6. Dr. Holota János egyesült párti nemzetgyűlési képviselő a napokban interpellációt nyújtott be a pénzügyiminisatérkéz a gazdaegyességi eljárás alatt lévő gazdák ellen vezeteti adóvégrehajtások tárgyában. A közérdekű interpelláció szövegét az alábbi a kban isme r tét jűk: — A kormány a mezőgazdasági egy ességről szóló rendelet kiadásával segíteni kívánt az eladósodott gazdákon. A gazdaegyességi eljárás megindításáról az adóhivatalok a bíróságok utján értesítést nyernek és igy a kormány állandóan hirdetett szándékának az felelne meg, hogy ha m adóhivatalok az egyességi eljárás során a földművesek ingóságaira az árverést nem imák ki. A kormány ez intencióját a dunaszerdahelyi adóhivatal nem veszi figyelembe és a mezőgazdasági egyességi eljárás alatt álló gazdák ingóságaira kitűzi az árverést. Az ingatlanokra az árverést nem tűzheti ki, mert az ingatlanokra vezetett árverési eljárást az egyességi biztos kérelmére köteles beszüntetni. Az ingók eladásával, amelyek között legtöbbször az ingatlan tartozékai vannak, veszélyeztetik az egész egyességi eljárás sikerét és ha az ingóságokat olcsó áron elkótyavetyé- lik, a gazdát ezzel tönkreteszik, de a kincstárnak semmi hasznot nem hajtottak. A fenti tényállás előadása után Holota képviselő kérdést intéz a pénzügyminiszterhez, bog) hajlandó-e utasítást adni a dunaszerdahelyi adóhivatalnak, hogy a gazdaegyességi .eljárás alatt álló gazdák elleni ingé árverési eljárásokat azonnal szüntesse be. Az interpellációra adandó választ annakidején közölni fogjuk. A soirorjai adóhivatal árveréthirdetétl gyakorlata Egyesült pártiunk képviselői már több ízben szóvá tették az egyes adóhivatalok adóbehajtási gyakorlatát, mely ellenkezik a pénzügyminisztérium utasításaival. Mert köztudomás szerint az adóvégrehajtások célja végeredményben nem lehet a<z adóalanyok tönkretétele és azok fölösleges költséggel való sujtása, hanem az adóhivataloknak arra kell törekedniük, hogy mennél kisebb költséggel biztosítsák a kincstár részére esedékes adókat. Alább njabbfajta sérelemről kell említést tenni. A somorjai adóhivatal, mint az a „Somor- ja és Vidéke" ciimü hetilapból kitűnik, minden ingóárverést aiz említett hetilapban hirdet meg s ezen a elmen 80 korona költséget számit fel az adós terhére és előfordult már olyan eset is, hogy a behajtandó összeg kisebb volt, mint amennyibe a hirdetés került. Az adóárverési hirdetményeknek hetilapokban, az adós számlája terhére történő közlése törvénytelen, mert az ingóárverések tekintetében a lapokban való hirdetést már az 1928. évi végrehajtási novella beszüntette és sehol sem tapasztalható, hogy az ingóárveréseket a bíróságok vagy az adóhivatalok lapokban hirdetnék, csak Soimorjám. Dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő ez ügyben is interpellációt intézett a pénzügyminiszterhez, melyben kérdi, hogy van-e tudomása arról, hogy a. somorjai adóhivatal az adós költségére minden árverést a „Somorja és Vidéke" címűi hetilapban hirdet meg s hajlandó-e az ügyet megvizsgálni és a somorjai adóhivatalnak utasítást adni, hogy ezt a tűrhetetlen gyakorlatot haladéktalanul szüntesse meg. Interpellációja végén kérdést intéz a pénzügyminiszterhez, hogy hajlandó-e az ilyen törvénytelen gy akorlatot bevezető személyt a legszigorúbban felelősségre vonni s a szükséghez képesít fegyelmi büntetéssel sújtani. Több jóindulatra tartanak számot Kárpátalja szőlő- és bortermelői Munkács, február tí. (Saját munkatársunktól.) Egy Prágában meg jelenő, jó hírnévnek örvendő gazdasági és pénzügyi lapban a közeliim ultiban e-o-v hivatalnok-szakember tollából olyan légiből kapott adatokkal tolesipékeillt cikk jelent meg, amely méltán megdöbbenést keltett egész Kárpátalján s bizonyos szempontiból érthetővé tette a kormány és az illetékes köröknek a bortermelők kívánságai elöl való elzárkózást, mert hisz mit várhatnak a szőlő- és bortermelők akkor, amikor egy Mvatailinok-szakemibeír ilyen kétségbe- ejtően hiányos tájékozottsággal toir a szőlő- és a bortermelés viszonyait illetően. A cikk többiek között 7000 katasztrális holdon termelnek szőlőt. Ennek évi megművelésére holdamként 165 munkanap szükséges,, vagyis összesen 1 millió munkanap. A napszám átlagban 10 korona., vagyis napszám címén a szőlőbirtokosok évi 10 millió koronát fizetnek ki. Az évi átlagtermés 150 ezer hektoliter. Ennek fogyasztási adója 14 millió korona. A kárpátaljai pénzügyi közegek boildianfkéint 3500 korona munka.- és kiadási költséget álila- pitainak meg, vagyis a 7000 hold után az évi kiadások elismert összege 24 millió korona, Viszont az átlagos évi 150 ezer hektoliteres bortermés teljes egészének értéke az idei malkszi- máilis 2 koronás őszi borár mellett 30 millió korona. A fogyasztási adón kívül ia szőlő- és bortermés után évi 50 korona egyenesaidót, összesen tehát 350 ezer koronát fizetnek. A munka'tatá s után pedig körülbelül 30 százalék betegsegélyző járulékot és jövedelmi adóit fizetnek, de a csemegeszőlő után még külön fizetnek forgalmiadót is. Ezek a nagyjából összeállított számok beszédesen igazolják azt, hogy a kárpátaljai szőlö- és bortermelésnek milyen jelentősége van nemzetgazdasági, az álam bevételeinek és a foglalkoztatási viszonyoknak szempontjáíból, tehát éppen ezért ez a kérdés több felelősségvállalást, alaposabb fölkészültséget kíván és főképpen már régóta gyökeres segítségre szorul. azt állítja, hogy Kárpátalján hektáronként 35—200 hektoliter bor terem átlagban s hogy a bor ára 2—7 korona között mozog; hogy a kereskedők általában 1100 százalékos haszonnal dolgoznak. Ezekhez a légbölfcapott és a helyzet felismerésére és rossz megítélésére alkalmas adatokhoz csak annyi hozzáfűznivalónk van, hogy Kárpátalján a bortermés hektáronként átlag 30—60 hektó között mozog, — de van ennél sokkal rosszabb évi átlag is, — a bor ára nem 2—7 korona, hanem legjobb esetben 1.40 —2 korona között mozog s hogy a borkereskedők bármennyire nagy haszonnal dolgoznak, — amelynek kárát vallja Kárpátalja szőlő- és bortermelő társadalma, — mégsem lehet 1100 százalékos haszonról szó, mért abban az esetben a bor korcsmái és vendéglői ára jóval magasabb lenne a, ama ás elviselhetetlenül magas átraknál is. A jólinformált közgazdasági és pénzügyi lap cikke éles fényt vet arra, hogy Prága, illetve Prágának hivatal- nok-szakeimbeireii milyiem végzetesen tájékozatlanok a kárpátaljai viszonyok tekintetében. Szinte már fölösleges is hangsúlyozni, hogy Kárpátalja szőlő- és bortermelő társadalma milyen kétségbeejtően nehéz helyzetiben van. A bortermelő idei bortermését vagy áron alul, 1.20, de legfeljebb 1.75 koronáért vesztegette el literenként — és ez a jobbik eset, — vagy pedig igen sok termelőnek nemcsak az 1936. évi, de az 1935. évi bortermése is nagyobbrészt ma is a pincében hever eladatlanul, mert meim akarta a szüreti 0.90—1.35 koronás Iteremlkénti áron elvesztegetni termését. Ennek a következménye az után az, hogy a szőlő- és bortermelőnek nincs miből adót fizetni és nem lesz miből fedezni a szőlőmeg- m unka Itatás 1937. évi költségeit sem. .Sajnálattal kell megállapítani, hogy a kormányzat és az összes illetékes hivatalos tényezők nem foglalkoztak a kárpátaljai szőlő- és bortermelés ügyével olyan jóindulattal, megértéssel és szákértelemmel, amint azt a szőlő- és bortermelés ügyének nagy nemzetgazdasági jelentősége megkívánná. Eirre vall az ás, hogy az egyes államokkal kötött kereskedelmi iszerződé- Sifk.be iktatott megállapodások csak a belföldi szőlő- és bortermelés rovására történtek. Ez eredményezte azt is, hogy Csehszlovákiába vám és fuvarkedvezményekkel igen nagymennyiségű külföldi csemege- szőlő és bor jött be, amely lehetetlenné tette a belföldi termés megfelelő értékesítését. Pedig, hogy a kárpátaljai szőlő- és bortermelés ugye irályon nagy jelentőséggel bír, annak dokumentálására csak az aláíbfbialkat hozzuk föl: Kárpátalján körülbelül1 Különös kapcsolatok a margarinkontfngens és az ellenszenves állatmonopólium-terv között Ismét egy kis koncesszió? Prága, február 6. 'Sajnálatos, hogy a gazdasági kérdéseik nagy résziben nem az ügyben érdiekéit iszélevs néiprétegek szempontjainak kizárólagos figy etembe vételé véli, hanem a legtöbb esetben politikai pártok között létrejött koncesz- szióikóppem oldódnak meg. A mamgarimkointin- gerns és az áilatsziindilkátus körül folyó harcra gondolunk. Megoldás még nincs, de máris föl- raj aoliódnak a koncessziónak ama vonaliad, amelyek meghúzása után a megoldás létrejöhet, ha ugyan a ezembieiná.ló felek hajba oeim .kapunak, amire kiüilömösan az áiliatsziindikátuis kérdése körül kiéleződött helyzetiből Ítélve, mindem kilátás megvan. A margariiiikérdésiben a miniszitie- rek között uralkodó határozatlanságot, — mint ■ismeretes, — egyszerűen úgy oldották meg, hogy ideiglenesen megállapították a februári müzsirkontiingieinst 500 vagonban, mint az januárban is volt. A hiuza-voma tart s a tárgyalásokat folytatni fogják, bár előre világos, hogy .a tárgyalások nemi fognak eredményre vezetni. Máir régen nyilvánvalóvá váilt, hogy a margarin politikai követelés tárgyává vált s hogy koncessziók nélkül megállapodás létre nem jöhet. Már az ősszel íölnajzoilódtak a koncessziótei-v vonalad, amelyek között a tárgyalásoknak m.o- zogmiiok kell, ha a szembenálló felek vallóban meg alkarnak végre egyezni. Ez a terv az úgynevezett kisterv volt. Az agrároknak a margarinkérdésben teendő engedmény fejében a szocialisták megígérték, hogy hozizájárulmaik a tejnek Kairillsbadbam, Pilisemben, Brüinmbem, Pozsonyban, Máhriscih-Ostromban és Kassáin való pasztörizálásához és a. tej szilárd árának meghatározásához, ha ezzel széniben arz agrárok iho'zájárulnak a tényleges szükségletinek megfelelő müzsirkontinigems engedélyezéséhez. Úgy volt, hogy az egyezményt három évre kötik meg s egyben ez időre vonatkozóan bebiztosítják a belföldi repcemag és a szója elhelyezését is. Ez a terv azonban annakidején meghiúsult és most újra fölmerült a nagytervvel együtt Az agrárok ugyanis hajlandók lennének a mair- garingazdálkoidást teljesen szabaddá tenni, de ennek az árát az állatmonopóliumhoz való hozzájárulásban állapították meg. Nagy áir! Ismeretes, hogy a, szocialistáik és az 1 érdekelt ipari .körök milyen élesen állást foglaltaik a tervvel szemben. A baj ott van, hogy az agrárok között sieim egészen megegyezők a vélemények. Vannak, akik az állatmoinopálium- hoz való hozzájárulás fejében hajlandók lennének belemenni a- marg-aringazdáiikodás fölszabadításába., mert az állatmonopólium megvalósitásában olyan hatalmi eredményt vélnek látni, hogy7 ezért érdemesnek tartják lenyelni a margarinos forró kását. Vaunak azonban, akik ellene vannak. A földművelésügyi minisztérium az iállilaitmonopólium- ra igen jól föllkészülit. A monopóllium tervezetét már annakidején többször ismertettük s ágy ismétlésekbe nem kivárnunk bocsátkozni. Azonban a. helyzet jelenleg úgy áll, hogy a nem-agrároknak az ellenszenve az álilaitszindikátussal szemben sokkal nagyobb, mint. a.z agrárok eiltegszenve a margaringiazdál- kodás föliszaibaditáisávail sziemibiein s az agrárpárt minden erőfeszítése és minden másirányu híresztelés ellenére is egyedül maradt az állatmonopóliuin javaslatával. Ennek elleniére azonban a monopóllium terve minden agráirlkorifeus program,beszédében benn szerepol, mintha csak ennek a megvalósítása hozná meg a nehéz viszonyok között élő mezőgazdák és állattenyésztők helyzetének joibbra- forduláiaáit. A mostani helyzetben megoldásra alig vau kilátás, de ismerve az agrárpárt aggressziviitásáit, nem kétséges, hogy a szocialisták és a más pártok és érdek védelmi csoportok álltai követelt engedménybe 'is hajlandó belemenni, csakhogy őzt, a. hatalmi pozícióit, erősítő, lényeges gazdasági szervezetet létrehozza. Ezért, ha jelenleg csak arról is van szó, hogy a közeljövőben csupán a margarinkérdésről fognak tárgyalni és bármennyire is hallgatnak az általános ellenszenvvel találkozott állatmonopólium tervével, mégsem kétséges, hogy ez a terv állandóan ijesztőként lebeg a fejünk fölött 6 az agrárok csak a megfelelő pillanatot várják, hogy kirukkolhassanak vele. Talán egy kis újabb szocialista követelésnek kell jönnie, hogy végre lecsaphassanak, hogy végre itt a kompenzáció és sebtiben létrehozzák az állatmonopóliumot, amrveilyböll ia kisgazdáinak, az állatitemyésztőnielk és ,a fogyasztóinak egyáltalában semmi haszna, nem l'ims 1937 február 7, vasárnap* (—) A faszindikátus ülése. A faszindikátus tegnap ülést tartott, amelyen elsősorban a fa szállítási tarifájának kérdését tárgyalták meg. A szindikátus kifogásolja, hogy a szállítási tarifák felemelése a szindikátus meghallgatása nélkül történt. Ezután megtárgyalták a belföldi faipar faanyaggal váló ellátása elé háruló akadályokat. Végül több kontingensen felüli termelésre vonatkozó kérdést intéztek el. (—) A kiskereskedelemben is érvényesülni fog a koksz árának leszállítása. Több lap jelentette, hogy a koksz nagykereskedelmi árának leszállítása a kiskereskedelemben nem érezteti hatását. Ezzel szemben a Csehszlovák Sajtóiroda ma- azt jelenti, hogy az árleszállításnak meg kell nyilvánulnia a kiskereskedelmi árakban is, csupán arról van szó, hogy ez technikai okokból február 7-én történik meg. (—) A lenilleték szabályozása. Az 1935. évi 243. számú kormányrendelet, amely a lenilletéket szabályozta, a múlt év december 31-én hatályát vesztette. Ennélfogva tehát, ha továbbra is szedik ezt az illetéket, ugv az minden jogalapot nélkülöz. Váló színűnek látszik, hogy a kormány újabb rendeletét fog kiadni, éspedig 1397. január 1-i visszaható érvénnyel. Értesülésünk szerint a földművelésügyi minisztérium továbbra is ragaszkodik a 10 százalékos illetékhez, a többi minisztériumok azonban ezt az illetéktételt kifogásolják. (—) A csehszlovákiai grafikai ipar fejlettsége. A március 5-főil 14-ig tanító prágai tavaszi vásáron érdekes külön szakcsoport fogja reprezentálni a csehszlovákiai grafikai ipart. A csoport magában foglalja a itönyvnyomtatásit és a rokonágakat is. (—) A líra árfolyama. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint a líra árfolyamát a következő hétre az olasz nemzeti devizaintézetnél lévő ,,conto speciale" utján történő utalvány- átruházásoknál 100 líra — 150.50 csehszlovák korona arányban állapították meg. (—) A szabad csehszlovák koronát Bukarestben ma 4.70—4.80 lejjel jegyezték. . (—) Állatvásári hir. A hétfői prágai állat vásárra 560 szarvasmarha, 1400 belföldi sertés és 2400 külföldi bakonyi&eirtés fölíhajtását jelenítették he. (—) xx Feltétlen biztos gyógyszere a mételybeteg állatnak a Distol. Nem szabad azonban késlekedni a gyógyszer beadásánál. (—) Újabb szlovenszkói és kárpátaljai erdők mennek át az állam tulajdonába. Az állami erdők és nagybirtokok igazgatósága 10 ezer hektár szio- venszkói és kárpátaljai erdőterületnek az állam tulajdonába való átvételét készítette elő. Az utóbbi időben az állam Szlovenszkóu 9900 ha (Javorlna), Nagyugrócon 200 ha, Jászon 800 ha, Savnikon 980 ha, Kárpátalján pedig Középpapsán 370 hektár erdőterületet vett át. (—) A kéméndi iparosok és kereskedők szervezkedése. Oroszkai tudósítónk jelenti: Kéménd község iparosai és kereskedői érdekvédelmi egyesületbe tömörültek. Az egyesület elnöke Weisz Oszkár lett, társelnöknek Vig Amoldot és Balogh Istvánt, titkárnak Körmöezy Rudolfot, jegyzőnek Csókás Lőrincet, pénztárosnak Kafka Jánost választották meg. Ezenkívül tizenkéttagu választmány alakult. (—) Emelkedett az olajos magvak Ara a Vág- völgyében. Tudósítónk jelenti: A Vágvölgyében az utóbbi időben az ipari növények és az olajos magvak iránt nagyobb kereslet volt észlelhető. A mák ára 2—3 százalékkal, a repcéé 3—5, a napraforgó- mag ára pedig 7 százalékkal emelkedett. A komló iránt is nagyobb a kereslet és az árak 3 százalékkal emelkedtek. (—) Szlovenszkói állatvásári hírek. Tudósitónk jelenti: Az alsószeli, a muzslai, a vágsellyei és a szered! állatvásárokon közepes fölhajtással, élénk forgalom mellett az árak a következőképpen alakultuk. A nehéz igáslovak ára 15—20, a. könnyű igavonóké pedig 30 százalékkal csökkent, a csikók ára tartott volt. Igen élénk forgalom volt a marhákban és a malacokban. A fölhajtott állatok 90 százaléka elkelt. A fejőstehenekért 3000—4500 koronát fizettek. A vágóökrök ára az előző vásárokhoz képest tartott volt. A növendékmarha ára 9—20 százalékkal emelkedett. A malacokért pá- ronkint 240—400 koronát fizetettek. A nagyobb sertés ára 9—15 százalékkal emelkedett. A kecskék ára 7—11 százalékkal volt magasabb. (—) Mezőgazdasági kényszeregy ess égek. A hivattaios lap jetenitésie szerint Sziovenszikóm és Kárpátalján 26 uj mezőgazdasági kénye z.-er- •egyeisségii eljárás indullt. Ezek közül 4 a pozsonyi, 6 a, nyitnál, 3 az eperjesi, 2 a besztercebányai, 10 a kassal és 1 pedig a beregszászi kerii- leiti bíróság körzetében. (—) Emelkedett Magyarország borkivitele. Budapestről jelentik: A Magyar Borkereskedők Országos Egyesülete, Bellatiiny Artúr feteölházá tag, elnök és Gráf Ferenc ailelnö'k vezetése alatt tartott neimdies évi közgyűlésén tárgyalásra került az elmúlt évi jelentés. Ez kiemeli azt. az örvendetes tényt, hogy a gazdaságii elzárkózás és a kötött gazdálkodás elleniére a lezárt 1936. éviben a must- és borexport fejlődést mutat, amemmyiiíben az 1935. évben kivitt 194.000 q-val szemben Magyarország a;z 1936. évben körülbelül 250.000 mázsát szállított, külföldre. A felvevő piacok között a legnagyobb mennyiséggé] Németország és Svájc szerepelnék. (—) Az olasz szövetkezetek egységes Irányítása. Rómából jelentik: Az olasz mezőgazdaság jelentékeny fellendítésére hivatott uj intézmény alakult, amely egységesen fogja irányítani a különböző mezőgazdasági szövetkezetek működését és a mezőgazdasági élet fontos kérdéseit, mint például az öntözés, árvizveszedelem, járható utak stb. problémáit. (—) Emelkedni fog az acél ára Amerikában. Az amerikai aoélkereskeddlk bizonyos jelekből i:élve arra számítanak, hogy a nagy kereslet miatt az acél ára az év második negyedében lényegesen emelkedni fog. 14 ________________________^Rxga7V\Ao^\RHiia>ap
