Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-07 / 31. (4177.) szám

Hotoía képviselő interpellációi a pénzügyminiszterhez I Be kell szüntetni a gazdaegyességi eljárás alatt lévő gazdák elleni ingóárveréseket Miért okoz fölösleges költségeket a somorjai adóhivatal? Prága, február 6. Dr. Holota János egyesült párti nemzetgyűlési képviselő a napokban in­terpellációt nyújtott be a pénzügyiminisatér­kéz a gazdaegyességi eljárás alatt lévő gaz­dák ellen vezeteti adóvégrehajtások tárgyá­ban. A közérdekű interpelláció szövegét az alábbi a kban isme r tét jűk: — A kormány a mezőgazdasági egy ességről szóló rendelet kiadásával segíteni kívánt az eladósodott gazdákon. A gazdaegyességi eljá­rás megindításáról az adóhivatalok a bírósá­gok utján értesítést nyernek és igy a kormány állandóan hirdetett szándékának az felelne meg, hogy ha m adóhivatalok az egyességi eljárás során a földművesek ingó­ságaira az árverést nem imák ki. A kormány ez intencióját a dunaszerdahelyi adóhivatal nem veszi fi­gyelembe és a mezőgazdasági egyességi el­járás alatt álló gazdák ingóságaira kitűzi az árverést. Az ingatlanokra az árverést nem tűzheti ki, mert az ingatlanokra vezetett árverési eljá­rást az egyességi biztos kérelmére köteles be­szüntetni. Az ingók eladásával, amelyek kö­zött legtöbbször az ingatlan tartozékai van­nak, veszélyeztetik az egész egyességi eljárás sikerét és ha az ingóságokat olcsó áron elkótyavetyé- lik, a gazdát ezzel tönkreteszik, de a kincstárnak semmi hasznot nem hajtottak. A fenti tényállás előadása után Holota képviselő kérdést intéz a pénzügy­miniszterhez, bog) hajlandó-e utasítást adni a dunaszerdahelyi adóhivatalnak, hogy a gazdaegyességi .eljárás alatt álló gazdák el­leni ingé árverési eljárásokat azonnal szün­tesse be. Az interpellációra adandó választ annakide­jén közölni fogjuk. A soirorjai adóhivatal árveréthirdetétl gyakorlata Egyesült pártiunk képviselői már több ízben szóvá tették az egyes adóhivatalok adóbehaj­tási gyakorlatát, mely ellenkezik a pénzügy­minisztérium utasításaival. Mert köztudomás szerint az adóvégrehajtások célja végeredményben nem lehet a<z adóalanyok tönkretétele és azok fölösleges költséggel való sujtása, ha­nem az adóhivataloknak arra kell töreked­niük, hogy mennél kisebb költséggel bizto­sítsák a kincstár részére esedékes adókat. Alább njabbfajta sérelemről kell említést ten­ni. A somorjai adóhivatal, mint az a „Somor- ja és Vidéke" ciimü hetilapból kitűnik, min­den ingóárverést aiz említett hetilapban hir­det meg s ezen a elmen 80 korona költséget számit fel az adós terhére és előfordult már olyan eset is, hogy a behajtandó összeg kisebb volt, mint amennyibe a hirdetés került. Az adóárverési hirdetményeknek hetilapok­ban, az adós számlája terhére történő köz­lése törvénytelen, mert az ingóárverések tekintetében a lapok­ban való hirdetést már az 1928. évi végrehajtási novella beszüntette és sehol sem tapasztalható, hogy az ingóárve­réseket a bíróságok vagy az adóhivatalok la­pokban hirdetnék, csak Soimorjám. Dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő ez ügyben is interpellációt intézett a pénz­ügyminiszterhez, melyben kérdi, hogy van-e tudomása arról, hogy a. somorjai adóhiva­tal az adós költségére minden árverést a „Somorja és Vidéke" címűi hetilapban hir­det meg s hajlandó-e az ügyet megvizsgálni és a somorjai adóhivatalnak utasítást adni, hogy ezt a tűrhetetlen gyakorlatot haladék­talanul szüntesse meg. Interpellációja vé­gén kérdést intéz a pénzügyminiszterhez, hogy hajlandó-e az ilyen törvénytelen gy a­korlatot bevezető személyt a legszigorúbban felelősségre vonni s a szükséghez képesít fegyelmi büntetéssel sújtani. Több jóindulatra tartanak számot Kárpátalja szőlő- és bortermelői Munkács, február tí. (Saját munkatársunktól.) Egy Prágában meg jelenő, jó hírnévnek örvendő gazdasági és pénzügyi lapban a közeliim ultiban e-o-v hivatalnok-szakember tollából olyan légiből kapott adatokkal tolesipékeillt cikk jelent meg, amely méltán megdöbbenést keltett egész Kárpátalján s bizonyos szempontiból érthetővé tette a kor­mány és az illetékes köröknek a bortermelők kí­vánságai elöl való elzárkózást, mert hisz mit várhatnak a szőlő- és bortermelők akkor, ami­kor egy Mvatailinok-szakemibeír ilyen kétségbe- ejtően hiányos tájékozottsággal toir a szőlő- és a bortermelés viszonyait illetően. A cikk többiek között 7000 katasztrális holdon termelnek szőlőt. Ennek évi megművelésére holdamként 165 mun­kanap szükséges,, vagyis összesen 1 millió mun­kanap. A napszám átlagban 10 korona., vagyis napszám címén a szőlőbirtokosok évi 10 mil­lió koronát fizetnek ki. Az évi átlagtermés 150 ezer hektoliter. Ennek fogyasztási adója 14 millió korona. A kárpátaljai pénzügyi közegek boildianfkéint 3500 korona munka.- és kiadási költséget álila- pitainak meg, vagyis a 7000 hold után az évi kiadások elismert összege 24 millió korona, Vi­szont az átlagos évi 150 ezer hektoliteres bor­termés teljes egészének értéke az idei malkszi- máilis 2 koronás őszi borár mellett 30 millió korona. A fogyasztási adón kívül ia szőlő- és bortermés után évi 50 korona egyenesaidót, összesen tehát 350 ezer koronát fizetnek. A munka'tatá s után pedig körülbelül 30 százalék betegsegélyző járulékot és jövedelmi adóit fizetnek, de a csemegeszőlő után még külön fizetnek forgalmiadót is. Ezek a nagyjából összeállított számok beszé­desen igazolják azt, hogy a kárpátaljai szőlö- és bortermelésnek milyen jelentősége van nem­zetgazdasági, az álam bevételeinek és a foglal­koztatási viszonyoknak szempontjáíból, tehát éppen ezért ez a kérdés több felelősségvállalást, alaposabb fölkészültséget kíván és főképpen már régóta gyökeres segítségre szorul. azt állítja, hogy Kárpátalján hektáronként 35—200 hektoliter bor terem átlagban s hogy a bor ára 2—7 korona között mozog; hogy a kereskedők általában 1100 százalékos haszon­nal dolgoznak. Ezekhez a légbölfcapott és a helyzet felismeré­sére és rossz megítélésére alkalmas adatokhoz csak annyi hozzáfűznivalónk van, hogy Kárpátalján a bortermés hektáronként átlag 30—60 hektó között mozog, — de van ennél sokkal rosszabb évi átlag is, — a bor ára nem 2—7 korona, hanem legjobb esetben 1.40 —2 korona között mozog s hogy a borkeres­kedők bármennyire nagy haszonnal dolgoz­nak, — amelynek kárát vallja Kárpátalja sző­lő- és bortermelő társadalma, — mégsem le­het 1100 százalékos haszonról szó, mért abban az esetben a bor korcsmái és ven­déglői ára jóval magasabb lenne a, ama ás elvi­selhetetlenül magas átraknál is. A jólinformált közgazdasági és pénzügyi lap cikke éles fényt vet arra, hogy Prága, illetve Prágának hivatal- nok-szakeimbeireii milyiem végzetesen tájékozatlanok a kárpátaljai vi­szonyok tekintetében. Szinte már fölösleges is hangsúlyozni, hogy Kár­pátalja szőlő- és bortermelő társadalma milyen kétségbeejtően nehéz helyzetiben van. A bor­termelő idei bortermését vagy áron alul, 1.20, de legfeljebb 1.75 koronáért vesztegette el lite­renként — és ez a jobbik eset, — vagy pedig igen sok termelőnek nemcsak az 1936. évi, de az 1935. évi bortermése is nagyobbrészt ma is a pincében hever eladatlanul, mert meim akarta a szüreti 0.90—1.35 koronás Iteremlkénti áron elvesztegetni termését. Ennek a következménye az után az, hogy a szőlő- és bortermelőnek nincs miből adót fi­zetni és nem lesz miből fedezni a szőlőmeg- m unka Itatás 1937. évi költségeit sem. .Sajnálattal kell megállapítani, hogy a kormány­zat és az összes illetékes hivatalos tényezők nem foglalkoztak a kárpátaljai szőlő- és bor­termelés ügyével olyan jóindulattal, megértés­sel és szákértelemmel, amint azt a szőlő- és bor­termelés ügyének nagy nemzetgazdasági jelen­tősége megkívánná. Eirre vall az ás, hogy az egyes államokkal kötött kereskedelmi iszerződé- Sifk.be iktatott megállapodások csak a belföldi szőlő- és bortermelés rovására történtek. Ez eredményezte azt is, hogy Csehszlovákiába vám és fuvarkedvezmények­kel igen nagymennyiségű külföldi csemege- szőlő és bor jött be, amely lehetetlenné tette a belföldi termés megfelelő értékesítését. Pedig, hogy a kárpátaljai szőlő- és bortermelés ugye irályon nagy jelentőséggel bír, annak do­kumentálására csak az aláíbfbialkat hozzuk föl: Kárpátalján körülbelül1 Különös kapcsolatok a margarinkontfngens és az ellenszenves állatmonopólium-terv között Ismét egy kis koncesszió? Prága, február 6. 'Sajnálatos, hogy a gazda­sági kérdéseik nagy résziben nem az ügyben ér­diekéit iszélevs néiprétegek szempontjainak kizá­rólagos figy etembe vételé véli, hanem a legtöbb esetben politikai pártok között létrejött koncesz- szióikóppem oldódnak meg. A mamgarimkointin- gerns és az áilatsziindilkátus körül folyó harcra gondolunk. Megoldás még nincs, de máris föl- raj aoliódnak a koncessziónak ama vonaliad, ame­lyek meghúzása után a megoldás létrejöhet, ha ugyan a ezembieiná.ló felek hajba oeim .kapunak, amire kiüilömösan az áiliatsziindikátuis kérdése körül kiéleződött helyzetiből Ítélve, mindem ki­látás megvan. A margariiiikérdésiben a miniszitie- rek között uralkodó határozatlanságot, — mint ■ismeretes, — egyszerűen úgy oldották meg, hogy ideiglenesen megállapították a februári müzsirkontiingieinst 500 vagonban, mint az ja­nuárban is volt. A hiuza-voma tart s a tárgyalá­sokat folytatni fogják, bár előre világos, hogy .a tárgyalások nemi fognak eredményre vezetni. Máir régen nyilvánvalóvá váilt, hogy a margarin politikai követelés tárgyává vált s hogy koncessziók nélkül megállapodás létre nem jöhet. Már az ősszel íölnajzoilódtak a koncessziótei-v vonalad, amelyek között a tárgyalásoknak m.o- zogmiiok kell, ha a szembenálló felek vallóban meg alkarnak végre egyezni. Ez a terv az úgynevezett kisterv volt. Az agrároknak a margarinkérdésben teendő en­gedmény fejében a szocialisták megígérték, hogy hozizájárulmaik a tejnek Kairillsbadbam, Pilisemben, Brüinmbem, Pozsonyban, Máhriscih-Ostromban és Kassáin való pasztörizálásához és a. tej szilárd árának meghatározásához, ha ezzel széniben arz agrárok iho'zájárulnak a tényleges szükségletinek megfelelő müzsirkontinigems engedélyezéséhez. Úgy volt, hogy az egyezményt három évre kötik meg s egyben ez időre vonatkozóan bebiztosítják a belföldi repcemag és a szója elhelyezését is. Ez a terv azonban annakidején meghiúsult és most újra fölmerült a nagy­tervvel együtt Az agrárok ugyanis hajlandók lennének a mair- garingazdálkoidást teljesen szabaddá tenni, de ennek az árát az állatmonopóliumhoz való hozzájárulásban állapították meg. Nagy áir! Ismeretes, hogy a, szocialistáik és az 1 érdekelt ipari .körök milyen élesen állást fog­laltaik a tervvel szemben. A baj ott van, hogy az agrárok között sieim egészen megegyezők a vélemények. Vannak, akik az állatmoinopálium- hoz való hozzájárulás fejében hajlandók lenné­nek belemenni a- marg-aringazdáiikodás fölszaba­dításába., mert az állatmonopólium megvalósitásában olyan hatalmi eredményt vélnek látni, hogy7 ezért érdemesnek tartják lenyelni a margarinos forró kását. Vaunak azonban, akik ellene vannak. A föld­művelésügyi minisztérium az iállilaitmonopólium- ra igen jól föllkészülit. A monopóllium tervezetét már annakidején többször ismertettük s ágy ismétlésekbe nem ki­várnunk bocsátkozni. Azonban a. helyzet jelenleg úgy áll, hogy a nem-agrároknak az ellenszenve az álilaitszindikátussal szemben sokkal nagyobb, mint. a.z agrárok eiltegszenve a margaringiazdál- kodás föliszaibaditáisávail sziemibiein s az agrárpárt minden erőfeszítése és minden másirányu híresztelés ellenére is egyedül ma­radt az állatmonopóliuin javaslatával. Ennek elleniére azonban a monopóllium terve minden agráirlkorifeus program,beszédében benn szerepol, mintha csak ennek a megvalósítása hozná meg a nehéz viszonyok között élő mező­gazdák és állattenyésztők helyzetének joibbra- forduláiaáit. A mostani helyzetben megoldásra alig vau kilátás, de ismerve az agrárpárt aggressziviitásáit, nem kétséges, hogy a szocialisták és a más pártok és érdek védelmi csoportok álltai követelt en­gedménybe 'is hajlandó belemenni, csakhogy őzt, a. hatalmi pozícióit, erősítő, lényeges gazda­sági szervezetet létrehozza. Ezért, ha jelenleg csak arról is van szó, hogy a közeljövőben csupán a margarinkérdésről fognak tárgyalni és bármennyire is hallgat­nak az általános ellenszenvvel találkozott ál­latmonopólium tervével, mégsem kétséges, hogy ez a terv állandóan ijesztőként lebeg a fejünk fölött 6 az agrárok csak a megfelelő pillanatot várják, hogy kirukkolhassanak ve­le. Talán egy kis újabb szocialista követelés­nek kell jönnie, hogy végre lecsaphassanak, hogy végre itt a kompenzáció és sebtiben lét­rehozzák az állatmonopóliumot, amrveilyböll ia kisgazdáinak, az állatitemyésztőnielk és ,a fogyasztóinak egyáltalában semmi haszna, nem l'ims 1937 február 7, vasárnap* (—) A faszindikátus ülése. A faszindikátus teg­nap ülést tartott, amelyen elsősorban a fa szállítási tarifájának kérdését tárgyalták meg. A szindiká­tus kifogásolja, hogy a szállítási tarifák felemelése a szindikátus meghallgatása nélkül történt. Ezután megtárgyalták a belföldi faipar faanyaggal váló ellátása elé háruló akadályokat. Végül több kontin­gensen felüli termelésre vonatkozó kérdést intéz­tek el. (—) A kiskereskedelemben is érvényesülni fog a koksz árának leszállítása. Több lap jelentette, hogy a koksz nagykereskedelmi árának leszállí­tása a kiskereskedelemben nem érezteti hatását. Ezzel szemben a Csehszlovák Sajtóiroda ma- azt jelenti, hogy az árleszállításnak meg kell nyilvá­nulnia a kiskereskedelmi árakban is, csupán arról van szó, hogy ez technikai okokból február 7-én történik meg. (—) A lenilleték szabályozása. Az 1935. évi 243. számú kormányrendelet, amely a lenilletéket szabályozta, a múlt év december 31-én hatályát vesztette. Ennélfogva tehát, ha továbbra is szedik ezt az illetéket, ugv az minden jogalapot nélkülöz. Váló színűnek látszik, hogy a kormány újabb ren­deletét fog kiadni, éspedig 1397. január 1-i vissza­ható érvénnyel. Értesülésünk szerint a földműve­lésügyi minisztérium továbbra is ragaszkodik a 10 százalékos illetékhez, a többi minisztériumok azonban ezt az illetéktételt kifogásolják. (—) A csehszlovákiai grafikai ipar fejlett­sége. A március 5-főil 14-ig tanító prágai tavaszi vásáron érdekes külön szakcsoport fogja repre­zentálni a csehszlovákiai grafikai ipart. A cso­port magában foglalja a itönyvnyomtatásit és a rokonágakat is. (—) A líra árfolyama. A Csehszlovák Nem­zeti Bank jelentése szerint a líra árfolyamát a következő hétre az olasz nemzeti devizaintézet­nél lévő ,,conto speciale" utján történő utalvány- átruházásoknál 100 líra — 150.50 csehszlovák korona arányban állapították meg. (—) A szabad csehszlovák koronát Bukarest­ben ma 4.70—4.80 lejjel jegyezték. . (—) Állatvásári hir. A hétfői prágai állat vá­sárra 560 szarvasmarha, 1400 belföldi sertés és 2400 külföldi bakonyi&eirtés fölíhajtását jelenítet­ték he. (—) xx Feltétlen biztos gyógyszere a métely­beteg állatnak a Distol. Nem szabad azonban kés­lekedni a gyógyszer beadásánál. (—) Újabb szlovenszkói és kárpátaljai erdők mennek át az állam tulajdonába. Az állami erdők és nagybirtokok igazgatósága 10 ezer hektár szio- venszkói és kárpátaljai erdőterületnek az állam tulajdonába való átvételét készítette elő. Az utóbbi időben az állam Szlovenszkóu 9900 ha (Javorlna), Nagyugrócon 200 ha, Jászon 800 ha, Savnikon 980 ha, Kárpátalján pedig Középpapsán 370 hektár erdőterületet vett át. (—) A kéméndi iparosok és kereskedők szer­vezkedése. Oroszkai tudósítónk jelenti: Kéménd község iparosai és kereskedői érdekvédelmi egye­sületbe tömörültek. Az egyesület elnöke Weisz Oszkár lett, társelnöknek Vig Amoldot és Balogh Istvánt, titkárnak Körmöezy Rudolfot, jegyzőnek Csókás Lőrincet, pénztárosnak Kafka Jánost vá­lasztották meg. Ezenkívül tizenkéttagu választ­mány alakult. (—) Emelkedett az olajos magvak Ara a Vág- völgyében. Tudósítónk jelenti: A Vágvölgyében az utóbbi időben az ipari növények és az olajos mag­vak iránt nagyobb kereslet volt észlelhető. A mák ára 2—3 százalékkal, a repcéé 3—5, a napraforgó- mag ára pedig 7 százalékkal emelkedett. A komló iránt is nagyobb a kereslet és az árak 3 százalék­kal emelkedtek. (—) Szlovenszkói állatvásári hírek. Tudósitónk jelenti: Az alsószeli, a muzslai, a vágsellyei és a szered! állatvásárokon közepes fölhajtással, élénk forgalom mellett az árak a következőképpen ala­kultuk. A nehéz igáslovak ára 15—20, a. könnyű igavonóké pedig 30 százalékkal csökkent, a csikók ára tartott volt. Igen élénk forgalom volt a mar­hákban és a malacokban. A fölhajtott állatok 90 százaléka elkelt. A fejőstehenekért 3000—4500 ko­ronát fizettek. A vágóökrök ára az előző vásárok­hoz képest tartott volt. A növendékmarha ára 9—20 százalékkal emelkedett. A malacokért pá- ronkint 240—400 koronát fizetettek. A nagyobb sertés ára 9—15 százalékkal emelkedett. A kecs­kék ára 7—11 százalékkal volt magasabb. (—) Mezőgazdasági kényszeregy ess égek. A hivattaios lap jetenitésie szerint Sziovenszikóm és Kárpátalján 26 uj mezőgazdasági kénye z.-er- •egyeisségii eljárás indullt. Ezek közül 4 a pozso­nyi, 6 a, nyitnál, 3 az eperjesi, 2 a besztercebá­nyai, 10 a kassal és 1 pedig a beregszászi kerii- leiti bíróság körzetében. (—) Emelkedett Magyarország borkivitele. Budapestről jelentik: A Magyar Borkereskedők Országos Egyesülete, Bellatiiny Artúr feteölházá tag, elnök és Gráf Ferenc ailelnö'k vezetése alatt tartott neimdies évi közgyűlésén tárgyalásra ke­rült az elmúlt évi jelentés. Ez kiemeli azt. az örvendetes tényt, hogy a gazdaságii elzárkózás és a kötött gazdálkodás elleniére a lezárt 1936. éviben a must- és borexport fejlődést mutat, amemmyiiíben az 1935. évben kivitt 194.000 q-val szemben Magyarország a;z 1936. évben körül­belül 250.000 mázsát szállított, külföldre. A fel­vevő piacok között a legnagyobb mennyiséggé] Németország és Svájc szerepelnék. (—) Az olasz szövetkezetek egységes Irányí­tása. Rómából jelentik: Az olasz mezőgazdaság jelentékeny fellendítésére hivatott uj intézmény alakult, amely egységesen fogja irányítani a kü­lönböző mezőgazdasági szövetkezetek működését és a mezőgazdasági élet fontos kérdéseit, mint például az öntözés, árvizveszedelem, járható utak stb. problémáit. (—) Emelkedni fog az acél ára Amerikában. Az amerikai aoélkereskeddlk bizonyos jelekből i:él­ve arra számítanak, hogy a nagy kereslet miatt az acél ára az év második negyedében lényegesen emelkedni fog. 14 ________________________^Rxga7V\Ao^\RHiia>ap

Next

/
Oldalképek
Tartalom