Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-02 / 26. (4172.) szám
1937 február 2, kedd. TO^^-MA&ÁARHtRLAP 5 Hírek Tovább árad a fellázadt sorsíolyá 2 Február ÍV Kedd lliMMMÉliiÉfll Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapunkat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetés; dijat kizárólag kiadóhivatalunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. | N>. Kub.ny. H.H6S | k.oráíb,ain ÁirvaváiraiLjám inieiaiha.it. A meglbolidioguiLt 1840 november 7-térn. született. Jogi taniulirná- myaánialk elvégzése utóin Árvaváirailjána került, ■álból az árvái uradalom is^zgaftójaikéinit működött. Nyugalomba vonulása utóin Árvamiegye törbénialméneik 6®emitetlite éleitét és sízáim'os vonatkozó ciikfce jelent meg a tudiományios folvóira- to'kbam. Sokait foglalkozott a vidiélk őstöirté nettével is ée így összeköttetésbe ikieirüíLt Európa kiváltó ardhieológusairvaJ, aikilk nem egyiizlbein hivatkoztok megáiMiaipitásaifcbain Knbimyi Miilklós kutatásaira. Tekintélyes ikötetibem óirta miéig Árva vámárnak és a vár volt uraim lk törtéeetéit és munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia is nagy mértékben elismerte. Id. Kabinyi Mik’ós Árvaimegye jellemének és mailt,járnak tógaiapo- sabb ismerője vo.lt, akit magiihletett az évsizá.za- dofi vánfailiak múltja és aki sízemeteitteil ápolt minden régi történetet és legendáit. Értékes archeológiái gyűjteményét Árva váráibam helyezitek el és annak ©gyes darabjai világhírű ritkaságok. A nagyértékü gyűjtemény tegkiiválóibb darabjait néhány évvel ezelőtt a Szlovák Nemzeti Múzeum kapta ajándékba. Az elhunyt gyűjtötte össze és irta meg a Kub’nyi-család történetét a legnagyobb odaadással Családi iraittáirában a XIIL száza dig visszamenő eredeti családi okiratok vannak. A régi népdalokat is gyűjtötte nagy szeretettel, 'sajnos, e gyűjteményét nem örökítette meg Írásban és ágy az vele szállít a s'rba. Id. Kubinyi Miklós minden jótékonysági mozgalomban résztveitit és igy miess'z© vidékien nemcsaik tisztelték, de rendkívül szerették, is az agg tudósit, aki még k ilenc ven öté vés koráiban is minden nap végigsétáilt Áirvavánaílijia uocáin és mindenkihez volt egy kedves szava. Nemes leikéért hosszú és szép élet volt a jutalom, vele a régi idck egyik érdekes és értékes alakja szállt a sírba. — MEGHALT TOLDY FERENC LEÁNYA. Toldy Ferencnek, a magyar irodalmi történetírás atyjának leánya, Toldy Auguszta 97 éves korában Budapesten meghalt. Halálát szintén magaskoru nővére, Toldy Anna gyászolja. Temetése Budapesten vasárnap volt. REGÉNYFOLYTATÁSUNK anyagtorlódás miatt — mai számunkból kimaradt,- VÁLTOZÁSOK AZ ISKOLAÜGYI IGAZGATÁSBAN. Az iskolaügyi minisztérium szervezetében ma a következő változások állottak be: A főiskolai osztályon két uj előadói helyet szerveztek a főiskolai reform tanulmányozására. Az egyetemek előadója dr. Kobosil osztályfőtanácsos, a műegyetemeké dr. Vrba mérnök osztályfőtanácsos lesz. Dr. Kobosil az egyetemi autonómiáról szóló törvénytervezet megalkotója s dr. Vrba mérnök már hosszabb ideje tanulmányozza a műegyetem építészeti osztályának reformját. Az iskolaügyi minisztériumban ezenkívül külön referátus létesül az okmánytárak részére, vezetőjévé dr. Morávek osztályfőtanácsost nevezték ki. A most megszervezett filmügyi referátus élére Hejman osztálytanácsost nevezték ki. Ezenkívül az egyes szakosztályokon belül számos személyi eltolódás állott be. —■ A kárpátaljai i9kolaügyi referátuson ugyancsak jelentős személyi változások történtek. A hosszabb ideje szabadságon levő dr. Kiima Viktort a prágai központba rendelték be szolgálattételre s a referátus uj főnökévé Chmelar osztálytanácsost nevezték ki, aki a félévi iskolaszünet végén foglalja el állását.Az iskolaügyi minisztérium ezenkívül Vondrácsek tanárt az ungvári refe- rátustól a brünni országos iskolatanácshoz osztotta be szolgálattételre s a kárpátaljai országos tanfelügyelőség agendájának végzésével az orosz és magyar iskolákat illetően Dragura munkácsi igazgatót s a cseh és német iskolákat illetően Rauscher Igazgatót bízta meg. — Chmelaf osztálytanácsos az államfordulat óta az ugvári iskola- Ireferátus nyolcadik vezetője. | id. Kubinyi Miklós | A Mississippi szabja meg Északamerika történetét, boldogulását és balsorsát A modern ember tehetetlensége Amikor a széles folyam tengerré válik ■ ■ • A legutolsó pusztulás tanulságai ■ ■ ■ New Orleans, február 1. A Mississippi, amely most újabb katasztrófát zúdított Amerikára, tudvalévőén Északamerika sorsfolyója. E folyam nélkül a hódítók nem juthattak volna el nyugatra és birtokaik csak a kontinens keleti részére szorítkoztak volna. A nyugtalan fölfedező utpk talán teljesen elmaradtak volna, Északamerika nyugati részét, amelyre oly nagy szükség van az egyre nagyobb emberfölösleg elhelyezésére, talán mindeddig nem sikerült volna meghódítani. A Mississippi vidékét csak lassanként sikerült meghódítani és az akkoribein keletkezett Egyesült Államok uj országrészeket hasítottak és kebeleztek be az óriási folyamvidéken. Ekkor alakult ki Északamerika igazi képe. De megpecsételte a folyam az őslakók, az amerikai vörösbőrüek sorsát is. A Mississippi partjain élő emberek kénytelenek voltak a hadi bárdot modern lőfegyverekkel fölcserélni, amig végül is annyira megritkultak, hogy támadóikból védőik lettek és mint a kormány segélyezettjei, rezer- vációkba kerültek. A folyó történelmet ir Az északamerikai kontinens politikai sorsa legalább is nagy részben a Mississippi partján dőlt el. Az Unió függetlenségének kivívása után jóval mégegyszer a Mississippi körül lángolt föl a harc, amikor a rabszolgaság végleges ekörléséHa megindul a hatalmas tavaszi esőzés, teljesen beláthatatlan, hogy a csapadék a hóolvadással együtt milyen következményeket idéz föl sok száz kilométerrel tovább a nagy folyam völgyében. Katasztrofális méreteket akkor vesz az áradás, ha a Missouri épp úgy megárad, mint az Ohio. Ha a két hatalmas árviz egyesül, úgy nem nyújtanak többé védelmet a modern technika eszközei: a hatalmas gát- és zsiliprendszerek. A modern szabályozás után is kétizben volt eddig hatalmas áradás, 1913-ban és 1927-ben. De a mostani, harmadik áradás terjedelemben és pusztításban talán még nagyobb méretű, mint az első kettő volt Az Ohio és a Missouri kísérteties jelenséggé egyesült, az óriási gátak, zsilipek, lefolyó csatornák nem tudják visszatartani az áradat romboló erejét és a széles folyóágy még szélesebb szárazföldi tengerré változik. A kivágott erdőit Eredetileg a Mississippi partvidékének mintegy negyven százalékát erdő borította. Az erdőségek felét kivágták és ehez járul még az a körülmény, hogy a folyó felső szakaszán a talaj kezdi elveszíteni víztartalmát és igy a földréteg nem tud ellentállni a szélvész és az eső ostromának. A humusz meglazult és lesodródott a sziklákról. Ezt a vidéket most újra fásítani akarják és azt remélik, hogy az újonnan telepitett erdők meggátolják a folyam túlságos vizbőségét is. Szakértők körében ugyan az az aggodalom, hogy mindez nem használ, mert a szeszélyes Mississippi óriási pusztításokat végzett akkoriban is, amikor még partjain állottak az őserdők. Bármiként legyen is, 1928 óta az az elv jutott előtérbe, hogy a viz levezető medrét kell kibővíteni, csak igy lehet védekezni a megújuló árvizcsapá- sok ellen. 50 mérföld szélesség A veszedelem főképen az alsó folyás vidékét éri, ahol nincsenek magas, sziklás partok, mint Gyakran visszatérő székszoruiás, rossz emésztés, vastagbélhurut, felfúvódás, oldalfájás, légzési zavar, szívdobogás, fejnyomás, fülzugás, szédülés és lehangoltság esetén a természetes „Ferenc József" keserüviz gyorsan megélénkíti a gyomor és a belek működését, az emésztést rendbehozza, megszabadítja az embert a kellemetlen érzésektől s tiszta fejet és nyugodt alvást teremt. Számos kiváló orvos a Ferenc József vizet bélféregüzőkurá- nál is igen jó eredménnyel alkalmazza F\z orvosok ajánlják a folyó felső szakaszán, hanem mesterségesen kell megépíteni a gátakat. A veszedelmes szakasz körülbelül a Missouri államban lévő Cape Girardeaunál kezdődik, E ponttól északra a főnek kérdéséről volt szó. Közben a legnagyobb föladat természetesen az volt, hogy a zabolátlan folyót, amely Amerika gazdagságát jelentette, megfékezzék. A Mississippit negyven hatalmas és százötven kisebb mellékfolyó látja el vízzel és igy a világ legnagyobb vízhálózatát képezi. Kezdetben csak az ősi hajózási eszközök közlekedtek a folyam hullámain, lapos indiáncsónakok, tutajok, kánoék, bárkák siklottak végig a veszedelmes szakaszokon, hatalmas vízeséseken, homokzátonyok vagy örvények fölött. A felső folyás meredek partjain épültek a virágzó városok, az alsó folyás homokos, iszapos területén pedig Amerika hatalmas éléstárai, a világ legnagyobb gabonaültetvényei létesültek. A gyapottermő szakasz szintén a Mississippi völgyéig terjed. A szabályozás után gőzhajók kezdtek közlekedni a Mississippin és óriási forgalmat bonyolítanak le. A folyammenti mocsarak malá- riás vidékén hiába küzd az ember a természet szeszélyei ellen, a legnagyobb, legkiszámíthatatlanabb ellenség pedig, amely meghatározza az egész ország jő és balsorsát, az évek távlatában visszatérő árviz. Sok milliót költenek évente a folyó rendbentar- tésára, a meder kotrására és a milliós befektetéseik eredményei minden egyes áradás alkalmával veszélyben forognak. lyam csiak legföljebb 3—5 mérföld széles, délre azonban, a sík vidéken 50 mérföldnyi szélességűvé válik, mintegy hatszáz mérföld hosszúságban. Ezen a vidéken építették a hatalmas védőgátakat. Az alsó folyásnál épült a legnagyobb duzzasztógát. A legutóbbi katasztrófa Az idei árvízkatasztrófa túlságosan korán következett be. A felső Mississippi vidékén rendesen csak májusban vannak a nagy esőzések, amelyek elő szokták idézni az áradást. A legutóbbi katasztrófánál, 1927-ben negyvenhét védőgátat sodort el az árviz és 750.000 ember hajlékát öntötte el. Akkoriban 360 millió dollár volt az okozott kár, de ezeket a méreteket a jelenlegi katasztrófa alaposan fölülmúlta. 1927-ben az amerikai kormány ötmillió dollárt volt kénytelen áldozni a károsultak fölsegélyezésére. A kiürítésre vonatkozó parancs, amelynek következtében az eddigi menekülteken kívül még mintegy félmillió ember kénytelen elhagyni lakóhelyét, súlyosan mutatja a katasztrófa méretét. A világ leggazdagabb folyóvölgye kényte— HALÁLOZÁSOK. Zsemlbimszky Paula tremcsiéni nyug;, tanítónő, 56 éves koráiban Trencséníben elhunyt. Január 31-én délután helyezték örök nyugalomra a 'városi temetőben nagy részvét mellett. — özv. Réiday Gyu- láné sziüil. Mijó Paula életének 81-ik évéiben január 27-én Ungvárott elhunyt. A megboldogult uriassKonyiban S'peck Sándor . anyósát, Speck Sándor gyermekei nagyanyjukat, továbbá Joó Ferencné szül. Mijó Sarolta és özv. Béta Lászlómé szül. Mijó Paula unokáira vér tikét gyászolják. Nagy részvét kísérte utolsó útjára. — VESZETT KUTYA EGY KASSA MELLETTI KÖZSÉGBEN. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Udjva községben a napokban megveszett Komjáti József gazdálkodó kutyája. A kutya meg- marta a gazdálkodó leányát és szolgálóját, majd végigrohant a falun és két gazdát megihara,pott. A sebesülteket beszállították a kassai kórház Pasteur- osztályára. A kutyát sikerült leteriteni és a fejét fölküldték a prágai Paeteur-intézébe. Prágából ma érkezett meg a jelentés Kassára, amely szerint a kutya tényleg veszett volt. A hatóság ezért elrendelte Udva községben a kutyák kiirtását. — ÖSSZEÉGETT EGY KISLÁNY AZ ISKOLÁBAN. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Liptószentmiklós melletti Vydhodna község evangélikus iskolájában megdöbbentő szerencsétlenség történt. Blaskó Éva első osztályos kisleány az iskola kályhája mellett melegedett és közben tüzet fogott a ruhája. A leány égő fáklyaként rohant társnői között, mig végre többen megragadták és az udvaron lévő kőrakásban meghömpöly- gették. A lángokat igy sikerült eloltani, de a szerencsétlen kisleány már addigra harmadfokú égési sebeket szenvedett. Beszállították a kórházba. — HALÁLRA ZÚZTA MAGÁT A POZSONYI RABBiKÉPZÖ TANÁRÁNAK FELESÉGE. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Kapuéi nus-uccában levő Edelhof nevű háztömb egyik lakója, a 'harmincnyolcévés Petényi Dávidné, rabbik épzőintézeti tanár felesége az el6ő emeletről az ■udvarra zuhant és szörnyethalt. Petényi Dávidné nyole gyermek anyja, akik közül a legidősebb .16 •éves, a legkisebb 3 éves. Noha a házban levő gyógyszertárból nyomban telefonáltak a mentőkért, ezek már későn érkeztek, az asszony köziben meghalt. ,. ■ Nem tudott a lépcsőn járni, mindig le kellett vinni Egy vendéglős felesége nem tudott járni. Ez nagy hátrányt jelentett úgy az ura, mint az ő számára! A következő levelet kaptuk tőle: „Izületi fájdalmaim enyhítésére Kru- schen-sót szedek. Már olyan rosszul voltam, hogy sem öltözködni, sem lábra állni nem tudtam. Az uram vitt le a lépcsőn. Egy ismerősöm ajánlotta a Kruschen-sót és elhatároztam, hogy megpróbálom. Ma már egyedül járok fel- és le a lépcsőn. Sőt annyira meggyógyultam, hogy az istállóba is járhatok és nyolc tehenünket megfejhetem. Ma kaptam egy uj adag Kruschen- sót és az uram azt mondja: aranyat ér! P, M. B.-né,“ A Kruschen-só olyan sók keveréke, mely a belső szervezetet, különösen pedig a beleket egészséges, rendszeres működésre szoktatja. Elősegíti az emésztést, megszünteti az izületi fájdalmakat, fejfájást és az emésztési zavarokkal járó különféle bajokat. 180B len megadni magát sorsának, ha nem is apatiku- sian és nem. is védekezés nélkül. A Mississippi alsó völgyében a gát- és zsilip építkezések azzal a teherbírással készültek, hogy percenkint 108 ezer hl. viz folyik le a mederben. Ezzel szemben a helyzet most az volt, hogy csuoán az Ohio 135 ezer hl. vizet bocsátott percenkint a Mississippi medrébe. Újabb veszedelmek a Mississippi völgyében Newyork, február 1. Az árviz újabban a Ten- nessee államban lévő Tipton városát fenyegeti. A Mississippi partján fekvő város megmentésére minden lehetőt elkövetnek. Százötvenezer munkás éjjel-nappal dolgozik a gátak megerősitésén és a szakértők jelentései szerint a gátak egyelőre teljes mértékben ellentállnak az áradat erejének. Az Ohio és a Missouri összefolyásánál, illetőleg a Mississippi kezdeténél fekvő Cairo várost teljesen körülvették a hullámok. A város magányos szigethez hasonlít és a lakókat napok óta repülőgépek segítségével látják el élelemmel. A város belsejébe a pilóták jelentése szerint még nem törtek be a hullámok. Az oszírákoh kiadták Trettina Jenőt Budapest, február 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Trettina Jenőt, az IBUSZ sikkasztó igazgatóját a bíróság annakidején négyhónapi börtönbüntetéssel sújtotta. Trettina elitéltetése után ismeretlen helyre szökött. Az osztrák hatóságok a közelmúltban értesítették a magyar igazságügyminisztériumot, hogy a nemzetközi elfogató parancs alapján Tret- tinát elfogták. A magyar igazságügyminisztérium kérelmére az osztrák kormány Trettinát kiadta Magyarországnak. A magyar csendőrök vasárnap vették át az osztrák határon Trettina Jenőt s Budapestre szállították. — FEBRUÁR 25-ÉN TÁRGYALJÁK LUpLÓVÁRY BUNPERÉT. Budapesti szerkesztősígünk jelenti telefonon: A pestvidéki törvényszék február 25.-re tűzte ki a Vigyázó-alap kincsei hűtlen őre, Lublóváry ügyének a tárgyalását. — NAGY TŰZ GÁLSZÉCSEN. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Ismeretlen okból tűz keletkezeti a gálszé'csi Grand-Hotel épületében. A lángok elpusztították a tetőt, a tánctermet, a nyári helyiségeket é,s a kuglizót. A tűzoltók megfeszített munkával lokalizálták a tüzet. A kár több mint 25.UOO korona, de biztosítás révén megtérül.- HONTALAN SORS. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A csehszlovák hatóságok tiz nap előtt a határon áttettek egy Weisz Anna nevű kiutasított leányt. aJki előzőleg öt évig lakott Rózsahegyen. Mivel a leánynak Budapesten és Magyarországon semmi ismerőse és rokona, aki segíthetne rajta, ezért a Keleti pályaudvar várótermében tartózkodik, amióta megérkezett és az átutazó közönség könyoradűüiynjviibJi tengeti életét. Ha megindul az esőzés
