Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-27 / 48. (4194.) szám
1957 február 27, szombat. BERN. — A szövetségi tanácsban ma hivatalosan közölték, hogy Hitler a Schultess volt svájd szövetségi tanácsossal folytatott beszélgetésében a leghatározottabb formában, nyomatékosan kijelentette, hogy a német birodalom minden tekintetben tiszteletben tartja Svájc semlegességét —- Svájc létezése európai szükségszerűség, — mondotta Hitler. — A lehető legjobb szomszédi viszonyt akarjuk fönntartani ezzel az állammal és minden tekintetben lojálisak kívánunk maradni Svájccal szemben. Amikor a birodalmi gyűlésen elmondott beszédemben két más áöam semlegességéről beszéltem, Svájcot nem említettem, mert a svájd semlegességet soha senki nem tagadhatja. Akármi történik, mindig tiszteletben fogjuk tartani Svájc függetlenségét és semlegesA földreform revízióját követelte Esterházy János Esterházy fölszólalása a képviselőház földművelésügyi bizottságában Magyar vidéken a kiosztott föld 20 százalékát kapták a magyarok •• Tuidrága a gabonamonopölium Esterházy kiharcolja a paprikaszindikátusban a magyarság képviseletit PRÁGA. — Jelentettük, hogy Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke a képviselőház földművelésügyi bizottságában hosz- szabb beszédben tárta elő a magyar gazdák panaszait és kívánságait. A beszédet maga a földművelésügyi miniszter is figyelemmel meghallgatta és az ülésen közölte Esterházyval, hogy a paprikaszindikátus vezetőségének kinevezésével1 kapcsolatban előterjesztett követelését méltányosnak tartja és megígérte, hogy intézkedni fog a magyar tagok kinevezésére vonatkozólag is. Több földmüvesiskolát! Beszédében Esterházy rosszalását fejezte ki, hogy a földművelésügyi bizottság közel másfél év óta nem tartott ülést s az egyes szónokoknak mindössze 30 perc áll rendelkezésükre, hogy a mezőgazdasági követeléseiket előterjesszék. Rámutat arra, hogy a szlovenszkói magyarság legnagyobb része, 450 ezer lélek földműveléssel foglalkozik. Ennek ellenére csak két magyaír mezőgazdasági iskola, az egyik Komáromban, a másik Rimaszombatban, de mindkét helyen párhuzamos szlovák osztályok is vannak. Múlhatatlanul szükséges, hogy mielőbb szaporítsák emez iskolák számát, hogy a magyarság is lépést tarthasson a mezőgazdaság fejlődésével. A földbirtokreform reviziöja Ezután a kormány birtokpolitikájával foglalkozott a szónok. E birtokpolitika ki- csucsosodása a földreform. Nézete szerint a földreform tulradikális volt. Nagyobb, gazdagabb és konszolidáltabb államok sem mertek ilyen gyökeres földreformokhoz fogni. Követeli a földreform revízióját. Hangsúlyozza, hogy nem olyan földreformra gondol, amilyet a cseh nemzeti szocialista párt követel s amely főleg az egyházi birtokokat érintené és azokon végezne nagyméretű parcellázást. Ez a terv szerinte ártalmas éppen a mostani időben, amikor Csehszlovákiának okvetlenül szüksége van a Vatikánhoz való közeledésre. Ezt igazolja, úgymond, a Vatikán újabban tapasztalható elhidegülése, ami főképpen az egyházi birtokok ellen irányuló szocialista terveknek tulajdonítható. A földreform mérlege a magyar vidéken — Hiteles kimutatások szerint — folytatta szószerint a szónok — a földreform végrehajtásának első tiz évében, vagyis 1929 végéig magyarlakta területen lefoglaltak 130.280 hektárt. Ebből magyaroknak 26.863 hektár, vagyis 20 százalék jutott, de ebből is 6736 hektár csak mint bérlet. 103.417 hektárt más nemzetiségűek kaptak, vagyis 80 százalék jutott így nagyrészt oda- telepitett egyéneknek. Helytelen az az állítás, hogy Magyarországon a latifundiumok túlzott mértékben voltak elterjedve. Magyarországon ugyanis az átalakulás előtt az országnak 20 százaléka állott 4300 hektárnál nagyobb földbirtokokból, Csehországban azonban 23 százaléka, sőt Sziléziában 29 százaléka. De vegyünk példának egy színtiszta magyar vidéket. Csallóközben 1895-ben a területnek majdnem 12 százaléka volt nagybirtokosok kezében, de már 1913-ban csak a 6 százaléka és nézzük, mi a helyzet mostan. Ma a Csallóközben a latifundiumokat állami latifundiumok váltották föl és a földreform következtében a latifundium mos földtulajdoncsoport növekedett s ma ez a csallóközi területnek a 6.5 százalékát teszi ki, holott a háború előtti "természetes fejlődés időszakában ez a nagyságcsoport nagymértékben csökkenő irányzatot mutatott. A középbirtokosok és az erős parasztosztáiy Csallóközben a nagyobb kisbirtokok (57.5 —86 hektár) és a középbirtokok (86—430 hektár) száma nagyrészt változatlan maradt, vagy némileg gyarapodott, de nem olyan mértékben, hogy ebből gazdálkodásunknak különösebb haszna lehetne, mert ilyen birtokok telepeseknek és maradékbirtokosoknak jutottak, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképzettséggel, tőkével, szövetkezeti támogatással, holott ha ezeket a földeket ottlakó magyar parasztok kapták volna meg, úgy a földreform az állam életében legnagyobb jelentőséggel bíró müveit középbirtokos és erős paraszt osztály megteremtésére vezetett volna. A földnélküliek sorsa — Emellett a földreform másik hiányossága, hogy a magyar vidéken a nincsteleneknek aránytalanul kevesebb földet juttattak, mint ahogy ahogy szükség lett volna. Az egész országban az apró embereknek juttatták a legtöbb földet. A statisztikai hivatal 1932. évi kézikönyve szerint a kisebb parcellatulajdonosok megkapták a lefoglalt terület 72 százalékát, Csallóközben azonban annak csak a 20,12 százalékát. Emellett Csallóközben nagyobb mértékben történt a parcellázás. Mig az állam összterületén minden 74 négyzetkilométerre jut egy, a földreform által érintett földbirtokos, addig Csallóközben minden 40 négyzetkilométerre. Ez természetesen érinti az ilyen földbirtokkal összefüggő állandó- és évadmunkások, valamint napszámosok és aratók .tömegét. Ennek természetes következménye az, hogy a vidéken fokozódik a proletarizálÓdás, mert a munkanélküliség állandóan nő, fokozódik az annyira nem kívánatos kommunista irányzat és fokozódik az urba- nizálódás is, ami szintén nem kívánatos, mert a városokban nem lehet munkaalkalmakhoz juttatni a vidékről oda tóduló munkanélküliek seregét. Magyar vidékeken tehát a földreform eredménye az, hogy a latifundiumok szaporodtak, izmos középbirtokos és parasztosztály nem tud kialakulni, a nincstelenek tömege szociális téren nehézségeket okoz, a segélyezésük is súlyos terhet jelent az államnak. Ezenfelül nagyon messze vagyunk attól, hogy azt állithatnók, hogy a földreform révén belterjesebb lett a gazdálkodás, például a szarvasmarhatenyésztés is visszafejlődik. Korteskedés a közsegélyekkel — A magyar vidékeken a különféle vetőmag- és inségsegélyeket tisztán páríszefn- pontból kezelik s a segélyeket az agrárpárt korteseszközöknek tekinti. — Meg kell említenem-azt is, hogy újabban a vágsellyei és galántai járásban kíméletlenül történnek a végrehajtások és árverések, amilyenre eddig nem volt példa, úgy hogy Jaross Andor képviselőtársam kénytelen volt ezt interpelláció alakjában szóvá- tenni. A gabonamonopölium bevételének 80 százalékát emészti föl az adminisztrálás és raktárköltség — A gabonamonopóliummal kapcsolatban is sok a viszásság. A Gabonatársaság bevétele 1934 és 1935- ben 192.2 millió volt. Ebből 154 milliót, vagyis 80 százalékot emésztett föl az adminisztráció és elraktározás. Hihetetlen összegek mennek az ellenőrök fizetésére és bürokratikus költségekre. Ha ezeket sikerülne csökkenteni, akkor a gazdák jóval többet kaphatnának, A keletszlovenszkói burgonyatermelők kívánsága A szónok a továbbiakban fölhívja a kormány figyelmét a keletszlovenszkói burgonyatermelők nehéz helyzetére. Keletszlo- venszkón két keményítőgyár van, Iglón és Poprádon. A gyárak kontingense olyan csekély, hogy a keletszlovenszkói burgonya- termelésnek csak egy kis hányadát tudják átvenni. Ez annyit jelent, hogy a többi burgonyát a történelmi országokba kell szálli- taniok a termelőknek. A fuvarköltség ez esetben majdnem fölemészti a burgonya árát, mert amig a poprádi és iglói gyárba szállított burgonyának a fuvardija Zemplénből és Sárosból maximálisan 5 koronát tesz ki, addig a történelmi országokba való szállítás 12 koronát emészt föl. Föl kell tehát emelni a keletszlovenszkói keményítőgyárak kontingensét. Magyar tagokat a paprikaszindikátusba! — Egy másik sérelem a paprikaszindikátus fölállítása — folytatta a szónok. A szindikátus teljesen indokolatlanul nem ad magyar kisgazdáknak termelési engedélyt. Emiatt súlyos károkat szenvednek azok, akik erre nagy anyagi befektetéssel rendezkedtek be. Ilyen eset például az udvardi kisgazdák sérelmére történt, akik paprikaőrlő malmot is építettek és most a legteljesebb bizonytalanságban vannak, kapnak-e termelési engedélyt vagy sem. A földművelésügyi miniszter kinevezett tiz tagot a termelés kiosztásának ellenőrzésére. Sajnos, a névsorban egy magyar paprikatermelő sem szerepel. A szónok kéri a minisztert, hogy pótlólag nevezzen ki a szindikátusba két magyar tagot. Végül sajnálattal állapította meg Esterházy, hogy a köztársasági elnöknek szlovenszkói útja során a magyarság nem tárhatta föl helyzetét, mert a szónokainak nem adtak engedélyt, hogy bírálhassák a kormány intézkedéseit. A beszéd elhangzása után —- mint föntebb jelezzük — Zadina földművelésügyi miniszter megígérte Esterházynak, hogy a paprikaszindikátusba .ki fog nevezni magyar tagokat. A kárpátaljai koalíciósok a miniszterelnöknél PRÁGA. — A koalíciós pártok kárpátaljai törvényhozóinak választmánya ma az előre elkészített terv szerint megjelent a miniszterelnöknél s beszámolt a vezető kormányhivatalnokokkal folytatott tárgyalásairól. A koalíciós kárpátaljai törvényhozók körében általában nagy a lehangoltság amiatt, mert hetekig tartó tárgyalások után is nem látják, hogy csak egy lépéssel is közelebb jutottak volna a végső célhoz, az autonómia életrehivásához. A tárgyalásokat a jövő héten folytatják. Ravasz László válaszol Bangha Bélának a keresztény egyházak együttműködéséről BUDAPEST. — A budapesti református presbiterek március foén este az Országos Kaszinóiban vacsorát adnak Darányi Kálmán miniszterelnök tiszteletiére: megümneplik a józsefvárosi református egylház főgondnokává történt megválasztását. A vacsora ünnepi szónoka Kelemen Kornél lesz, beszédére Darányi Kálmán válaszol. A két beszéld elhangzása után Ravasz László refounátus püspök „Keresztyén Unió?“ címmel előadást tart. A református egyházfő válaszolni fog P. Bangha Bélának a keresztény egyházak együttműködéséinek lehetőségéről irt nagy feltűnést keltett, •cikkéire. Hitler tiszteletben tartja Svájc függetlenségét Kötelező erejű nyilatkozat Schulthess szövetségi tanácsos előtt 3 ségét. Eddig még soha nem volt okom, hogy másként gondolkozzak. A szövetségi tanács elégtétellel vette tudomásul Hitler nyilatkozatát. 1 f
