Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-04 / 28. (4174.) szám

Társadalmi Elet # A pozsonyi iparosok „gondtalan éjszakája'* hétfőről keddire virradó éjjel zajlott le a Vigadó összes termeiben. Iparosaink erre az éjszakára el­felejtették összes gondjaikat és Karnevál herce­gének hódoltak. A bál résziben jelmezes volt. Ez volt az idei farsang egyetlen olyan reprezentatív rendezése, amelyen a pozsonyi közönség nemzeti­ségi és vallási különbség nélkül igen nagy szám­ban vett részt. A bált Jánoska Ferenc főrendező három nyelven nyitotta meg; kiemelte hogy, a mulatságot az építendő pozsonyi iparos agghajlék javára rendezték és ezután minden évben rend­szeresítik. A. bálon megjelent dr. Domaniczky, dr. Krno polgármester, dr. Förster Viktor alpol­gármester, dr. Bálint Jenő, a városi tanács- több tagja-, Stodola Kornél, Kpeibic-'h Károly, Laska János, Mayer Lajos, Főmbe Lm Zsigmond, dr. Fonbáth Jenő és sokan mások. Hamburgból kül­döttség jött, Strommayer polgármester vezetésé­vel. A rendezés körül Jánoska- Ferenc mellett az agilis rendezőgárda buzgólkodott. # A nagyszombati Rapid farsangi bálja er­kölcsi és anyagi tekintetben egyaránt, jól sikerült. Ugyancsak most tartotta a nagyszombati Sport Klub jelmezbálját, is a városi színház és a Pan- nonia-szálló termeiben. A bál közönsége a legjobb hangulatban szórakozott. Húsz évre elitéit bankszélhámost lepleztek le a francia kisváros orvosi kamarájának elnökében Bourgee, február 8. Az orleainsi titkos rend­őrség' néhány nap óta rendkívül érdekes ügy­iben folytat nyomozást, amely máris a gyanú­sított emibecr letartóztatására vezetett. George® Riói fogorvost vették őrizetbe Mehun-sur-Yevre városkában, aki a felme­rült ^anm szerint senki más, mint Jacques Joiullió bankár, akit 1922-ben Montpellienben távollétébem busz évi kényszermunkára ítéltek csalárd bankbukás és lopás miatt Joiullió aimnalíidejón elmenekült Montpeliláier- boL A mostani letartóztatása éppen akkor tör­tént, amikor a fogorvos Bourgesibe indult au­tomobilon. Élénken tiltakozott őrizetb e vétele ellen és azt hangoztatta, hogy sajnálatos fél­reértésről van szó. Azt állította, hogy öt Riói­nak hívják, annak rendje és módja szerint szerezte meg az orvosi diplomát és 1928-ban telepedett le Mehmn-fur-Yevre-beu. Itt oly nagy megbecsülést szerzett kollégái körében is, hogy az orvosi kamara elnökévé választották. A rendőrség e tiltakozás elleniére is szigo­rúan folytatja a nyomozást, mert a letartóztatott ember ujjlenyomata tökéle­tesen megegyezik Joullié bukott bankár ujjlenyomataival. Ezenkívül tanuk is akad­tak, akik kétségtelenül felismerték az elitéit bankárt a kisvárosi orvosi kamara elnö­kében. Az állítólagos Riói fogorvosit tegnap nyomban beszámították a bourgesi-i bíróság fogházába, ahol az ügyész nyomban kihallgatta. A fogor­vost továbbra is fogva tartják és átszáll itják a herauit-i törvényszék fogházába, ahol lefoly­tatják a bűnvádi eljárást. — SZLOVÁK NYELVŰ NAPILAPOT AD KI A CSEH IPAROSPART POZSONYBAN. A cseh ipa­rospárt a közeljövőben Pozsonyban salovák nyelvű napilapot fog kiadni. Egyes hírek szerint az uj iparoslap a Prágáiban megjelenő Národní Stred cí­mű iparoslapnak a fejlapja lesz, egy-két szlovák Írással felhígítva. Mások szerint e-z alkalommal va­lóban teljesen szlovák nyelvű lapot ad ki Najman miniszter pártja. Amerikai vegyszerrel késztették beismerésre a moszkvai per vádlottak? A „Maiin" szenzációs leleplezése — ELHALASZTOTTÁK A ZSÉREI RAB- LÓGYILKOSSÁG TÁRGYALÁSÁT. Nyitrai munkatársunk jelenti: A nyitrai esküdtszéki bí­róság elé most került Antal Lajos rablógyilkos­sági ügye. Antal múlt év augusztusában Zsére határában revolverrel rátámadt egyik munkás­társára és pénz, vagy élet-fölkiáltással kifosz­totta. Utána pedig azt parancsolta neki, hogy forduljon meg, mire többször rálőtt áldozatára, aki azonnal meghalt. Messziről távcsövön egy mérnök figyelte a szörnyű bűntettet s az ő ada­tai alapján fogták el Antal Lajost. Kihallgatása során beismerte borzalmas tettét. A mai tárgya­lást a védő indítványára elhalasztották, tekintet­tel arra, hogy két fontos tanú betegsége miatt nem jelenhetett meg. Azonkívül orvosi véle­ménnyel kívánja a védelem igazolni, hogy a gyilkos évekkel ezelőtt agyrázkódást szenvedett s ez a körülmény, ha nem is vonhatja kétségbe beszámithatóságát, mint enyhítő körülmény — a védő szerint — érvényesíthető. Páris, február 3. A nagy moszkvai por lezajlott, de a közvélemény még minidig n-eim tudott belenyugodni azokba a meglepő té­nyékbe, amelyek a tárgyalás során megdöb­benést okoztak az egész, világon. A „Malin" feltűnéstkettő cikket közöd arról, hogy mi­képpen volt lehetséges e második nagy per folyamán is valamennyi vádlottat beisme­résre és bünbánásra bírni. Az a tökéletes en­gedelmesség, — írja a lap — amellyel a vád­lottak az ügyész minden kívánságát telj esi tet­ték, ahogy makacs lelkesedéssel siettek vesz­tükbe, valósággal hallucinációs benyomásokat kelt a figyelőben. A nyilvános vallomás „gyönyöre", a „titok­zatos szláv lélek", ezek a Dosztojevsaki által népszerűsített téiroák nem nyújtanak kielégí­tő magyarázatot erre a szinte dühöngő ön­megalázkodásra, annál kevésbé, mert a két utolsó per előtti perek, mint például Kirov gyilkosainak elitéiltetése, amely zárt ajtók mögött folyt le, egészen imás benyomást kel­tettek. E perek tárgyalásán rövid beszámolá­sok hangzottak el, a vádlottak nem vádolták önmagukat elragadtatott módon, nem tettek nagyhangú kijelentéseket. Az elitéltetéeek után, amelyekre a Politbü- ro adott parancsot a GPU-nak és amelyek el­kerülhetetlennek mutatják a perek folytatá­sát, arra kell következtetni, hogy kétségtele­nül a szovjet belső közvéleményének befo­lyásolása volt a cél. A GPU mindent elköve­tett, hogy ez a oél minél teljesebben elérhe- tiő legyen. És ekkor történt, hogy a titkos szervezet váratlan felfedezésre tett szert. 1937 február 4, csütörtök. POZSONYI SEEHOFFER NÖVÉNYBALZSAM Vigyázat a „Vörös-rák“ védjegyre. Sok orvos által ajánlva, mint kitü­nően bevált háziszer, rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika, aranyér, vérszegénység, gyo­morbaj, étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Készíti „VÖRÖS RÁK" gyógyszertár Alapítva 1312. BRATISLAVA, Mihálykapu 24. Egy llvag ára KI 3*— Dobrodicki, a végrehajtóbizottság egyik veze­tője érintkezésbe került egy litván szárma­zású amerikaival, aki látogatóba érkezett Moszkváiba. Szurok Dávid volt az illető ide­gen, a csikágói gangsztervilág egyik főnöké­nek fivére. Ez az ember olyan dolgokat kö­zölt a szovjethatalmasságokkal, hogy azok­nak hatása alatt a végrehajitóbázottság két tagja, Remenyikov és Gordon 1905-ben Ame­rikába utazott, hogy ott érintkezést keresse­nek Szurok Dávid fivérével és megszerezzék tőle a kémiai szer receptjét, amelyet a gangsztervezér állított össze. A szer alkalmas arra, hogy a „paciensek" tes­tébe fecskendezve depressziót idézzenek elő idegállapotukban és teljesen legyengít­sék akaraterejüket. Hosszas tárgyalások és bizonyító kísérletek után Remenyikov és Gordon 1985 novembe­rében tért vissza Oroszországba az érdeke titok birtokában. A GPU laboratóriumába! rögtön megkezdték a kísérletezéseket és szé­les alapon vitték végbe a szer kipróbálását. E szer használata következtében történt, — fejezi be érdekes cikkét a Malim, — hogy a tárgyalásokon oly képtelen jelenetekre kerül­hetett sor, hogy a vádlottak maguk váltak a vád támaszaivá és az ügyész értékes segítő­társaivá, aki a fejüket követelte.- A TARAC VÖLGYÉBEN A HÓ MIATT SZÜNETEL A FORGALOM. Beregszászi tu­dósítónk jelenti: Az elmúlt három napon ke­resztül megszakítás nélkül folyton esett a hó a Tarac völgyében. A Nyéresháza és Német- mokra közötti utat méteres hó takarja, úgyhogy péntek óta az autóbusz is beszüntette forgal­mát. Hétfőtől kezdve szánkókon viszik a fal­vakba a postát. — Étesd meg méreggel, te add a kezébe, — szólt Helmechis szinte sikoltva és félelem és lángolás volt benne egyszerre* Rozamunda megvetően végigmérte. — Méreggel, bolond? ♦. ♦ Úgy kell halnia, hogy tudja és érezze az utolsó óráját. Izenként, apránkét pusztuljon, én igy akarom! — Rettenetes vagy! — Igen, rettenetes vagyok! — vijjogott Rozamunda és a szeme a halált szikrázta. Helmechis elszömyedve nézte és remegésében föltolakodott valami őrjítő, vérforraló vágy. Rozamunda hozzáhajolt és fojtottan mondtat — Ez a te órád, nem érzed?. ♦. Gondolj a kincseimre, ember! — Helmechis már se holt, se eleven nem volt, elhalt a színe és bor- zadozott és rázkódott. — Gondolj a koronára! Ha Alboin meghal, azé, akit én akarok! Helmechis elfulladt, a torkában dobogott a szive. Hat éve majd megőrül ezért az asszonyért. Hat éve öli a vágy utána. Igen, ez az ő órája! Ha Alboin meghal, elérheti! Rettentő ez, Alboinnal elpusztítja a maga fél életét, belevág a maga eleven húsába, de meg fogja tenni, amit Rozamunda akar, csak az övé legyen végre és érezze forróságát. Senki más, csak ez az asszony tudja igy fölviharozni, gyilkossá lesz, mert úgy akarja. — Amikor délutáni álmát alussza, akkor végzel vele, — súgta Ro- zamunda. Helmechis békétlenül rázta a fejét. Esztelen gondolati Alboin pal­lossal alszik és az első neszre talpra ugrik. Ki birná le roppant erejét? — Be se jutok hozzá. Peredeo vigyázza álmát Nem én, de tíz em­ber nem végez vele. — Peredeóra nem legyen gondod. Azt fogja tenni, amit én akarok! Rozamunda tisztán látta, hogyan nyerheti meg Peredeót. Nincs az a szenny, amitől most irtózna. Elküldte Helmechist és Gardát, gepida udvarhölgyét szólította. — Megjött Peredeo, a szeretőd? — Megjött, nagyasszony, — felelt égő zavarral a komoroa. — Ma éjszaka ágyat cserélek veled. De vigyázz, ha Peredeo előre megtudja, ez a te halálod lesz! Garda reszketve meghajolt — Úgy lesz, ahogy parancsolod, nagyasszony! — Ne félj, a tiéd marad az ember! Rozamunda lobogva várta az éjszakát. Bosszú, halálos bosszú keB, — nem volt más gondolata. Az ebédlőben tartott a tivornya. Vad s őr­jöngő részegségbe fűlt a diadal ünnepe. A sötétben Rozamunda udvarhölgye ágyába feküdt Éjfélkor bebo­torkált Peredeo* Mindegy, hogy ki zárja karjába! Ha Peredeo, — nem férfi, egy test csupán, hogy bosszúja vak eszközévé tegye. De ahogy a testőr sámsoni erejével ráfeszült és ölelte, porrá omlott ez az eltökéltség. Régen volt, hogy férficsók érte a testét Mint parázs alól szélviharban fölcikázó tűz, úgy lángolt föl benne a gyönyör. Viasza^ adta Peredeo heves csókjait és vére irtóztatóan föllobbant egészen bele- veszett, belehullott az áradó kéjbe. Teste minden portékájával búgó sze­relmes asszonnyá lett. I li EGO FÖLD REGÉN* IRTA: EGRI VIKTOR • ■ •«> :v • .'a NEGYEDIK KÖNYV 66 (FOLYTATJUK) Pirkadáskor fölriadt Peredeo félig nyitott szájjal, horkolva aludt. Nem vonta ki magát öleléséből. A férfi karja, mezítelen domború melle, nehéz izmai, elharapott lélegzete, az egész ember, a testéből áradó érdes pára az ébredés pillanatában Alboint juttatta eszébe. Érezte, hogy újra beborítja a mámor. Cselekednie kell, mielőtt ellankasztja a kivánkozás. Peredeo hajába túrt, cibálta és ébresztette* — Kelj föl, ember! Most végre elhagyta minden asszony! gyöngeség. Egyedül a bosszú élt benne és magában ujjongott, hogy hatalmában tartja a férfit Peredeo ásitozva ébredt. Ahogy Garda helyén meglátta a királynőt, elhülve rámeredt Borgőzben elnézte volna a hálóházat? A királyasz- szonnyal aludt! Egy egész éjszakát! Hirtelen takargatni kezdte meztelenségét, rémület és kaján férfigőg lepte meg egy pillanatban. — A királynőddel háltál! — mondta Rozamunda keményen. Peredeo mozgása meglassudott Akarta már, hogy Rozamunda a hajnal világosságában meztelen lássa. Valami szemérmetlen kis mosoly­gás bujkált az ajka körül. — Nem tudtam, hogy te vagy, felséges asszony! Rozamunda haragosan dobbantott) — Hallgass! Ez a halálod lehet,,. Bizony, olyan gyalázatot követ­tél el velem, Peredeo, hogy vagy te ölöd meg Alboint, vagy neked kdj az ő kardjától elveszned. A testőr elhült vérrel látta, hogy csapdába esett. A királynő iszonyú cselekedetre akarja rábírni. — Engem megölethetsz, de én nem emelem kezemet az én kegyel­mes uramra. — Majd ha négyfelé tépnek, vinnyogni fogsz! A halálnak adod ma­gad, vagy megteszed, amit parancsolok? Peredeo összeharapta száját és leszegzett fejjel hallgatott. Erős bikanyaka elfeketedett az indulattól. — Most néma vagy! Majd a kin megnyitja a szádat és üvölteni fogsz. — Engem nem fölemlíthetsz meg, soha, soha! Ha akarod, megölöm magam, — lihegte a testőr és térdre bukott. — De ne kérj lehetetlent, nagyasszony! — Állj fel! Nekem nem kell a halálod.. ♦ Keveset akarok, csak a segítségedet. Peredeo hevesen rázta a fejét. Nem és nem, felnégyelteti magát, máglyán égethetik, nincs az a kin, ami megfélemlítené. Nincs az a kincs, amiért árulást követne d. — Egy éjszakát adtam neked. Nem volt elég? — mosolygott Roza­munda csábítóan. — Szót érthetsz! Tudok jutalmazni. Hivogatóan nézte az embert és látta a színe változásán, hogy inga­dozik. Egy szereim** Ígérettől örvénybe zuhan, már a kezében van s vak eszköze lesz. — Alboinnak meg kell halnia! — Értelek, — mondta Peredeo és fölakadt szemmel nézte, falta a királyasszonyt — Amikor déli álmát alussza, a te dolgod, hogy ne maradjon fegy­ver a közelében. Pallosát lekötöd az ágya fejéhez* Úgy kössed, hogyha Máz keze volna, azzal se mentse magát 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom