Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-20 / 42. (4188.) szám
Olaszország és Középeurópa Az angol alsóhoz elfogadta az uj fegyverkezési törvényt Megkezdődik az angol flotta és légi hadsereg gigantikus felszerelése (*) Az európai külpolitikai arcvonal egyik legfontosabb, mindenesetre legtöbbet vitatott kérdése, hogy mi történik Olaszországgal? Egyes lapvélemények szerint az olasz külpolitika teljesen uj princípiumokra helyezkedett, mások viszont csak azt hirdetik, hogy bizonyos kérdésekben taktikai okokból változtatta meg eddigi magatartását, egyébként azonban hiven kitart azok mellett a külpolitikai elvek mellett, amelyekre Mussolini egész politikai rendszerét felépítette. Hogy a két felfogás közül melyik a helyesebb, majd az események fogják megmutatni. Szigorúan a tények alapján egyelőre csak az állapítható meg, hogy: 1. Olaszország szakított eddigi Balkán-politikájával. 2. Ami a középtengeri kérdéseket illeti, feladta a revizionista álláspontot és feltétlen híveként jelentkezik a status quonak. 3. Jugoszláviával minden látható külső apropó nélkül barátságot fogadott. 4. Törökországgal, ha nem is kész abbéké még, de megkezdődtek a tárgyalások, S hogy ezen a téren is lehet olyasféle meglepetésekre számítani, mint amilyenek jugoszláv vonatkozásban érték Róma barátait és ellenfeleit, ezt az is mutatja, hogy a török külügyminiszter levizitelt Cianonál, mielőtt hazatért volna. Pedig ez a vizit ezelőtt három hónappal még hírlapi kacsának is tulmerész lett volna. 5. Oroszországgal fokozatosan romlik Róma viszonya, pedig eddig Rómában szigorúan különválasztották az orosz kérdést a kommunizmus kérdésétől s az európai hatalmak között Olaszország volt az első, amely sietett’ különbséget tenni a Komintern és a moszkvai kormány között. Természetesen nem egészen tökéletes ez a helyzetkép, mert hiszen számos más részletkérdésre is ki kellene térni, hogy pontos és teljes képet adjunk az olasz külpolitika törekvéseiről, de a vezérfonal ebben az öt pontban összefoglalható. Bennünket az egész kérdés azért is érdekel, mert hiszen Olaszország egyike azoknak az európai nagyhatalmaknak, amelyek Középeurópa vitás kérdéseibe mindig beleszólási jogot vindikáltak maguknak s azért is, mert a római jegyzőkönyv révén Olaszország közvetlen is érdekelve van az úgynevezett dunai kérdésben. A fentvázolt helyzetképből lehet bizonyos következtetéseket levonni anélkül, hogy túlságosan merész kombinációkkal fűszereznénk következtetéseinket. Mindenekelőtt meg lehet állapítani, hogy Olaszország igyekszik külpolitikai aktivitásának súlypontját Középeurópába áttolni. Mikor az abesszin hadjárat megindult, a külpolitikai baljósok megállapították, hogy ezzel vége Olaszország európai karriérjé- nek, a következő évtizedekre lekötötte a vállalkozás 'Olaszország minden fölös energiáját s a jövőben olasz hatalmi nyomás kizárólag a Földközi-tengeri szférában lesz tapasztalható. Ez a jóslás megbukott már az időszámításnál, mert nem tartott egészen egy évig, mig az egész abesszin kérdéskom- plexummal elkészült Olaszország. S nem tartott örökké az angol-olasz ellenségeskedés sem. Az úgynevezett úriember-szerződés, amely Olaszország és Anglia között helyreállította a hagyományos jóviszonyt, ismét megnövelte az olasz hatalmi szó súlyát egész Európában. Tehát nemcsak a Földközi-tenger partvidékén, Mindabból London, február 19. Az alsóház 329 szavazattal 145 ellenében teljhatalmat adott a kormánynak, hogy kiírja a 400 millió fontos fegyverkezési kölcsönt. Ezzel Anglia megkezdi a világon egyedül álló arányú fegyverkezésének realizálását és az eljövendő öt évben csaknem ezer milliárd koronát fog fordítani hadseregének és flottájának kifejlesztésére. Az alsóház vitájában Attlee őrnagy, az ellenzék vezére kifejtette, hogy' az angol fegyverkezési megindokoló fehérkönyv a háborút nem mint egy távoli lehetőséget, hanem mint a közel jövőben okvetlenül megtörténő bizonyosságot kezeli. Baldwin záróbeszédében hangoztatta hűségét a népszövetséghez és kijelentette, hogy Nagybritánnia nem akar támadó háborút folytatni. A fegyverkezés kizárólag azért történik, hogy Anglia elháríthassa a támadó háború veszedelmét és biztosíthassa a világ békéjét. A brt demokrácia védelme azonos a béke védelmévé*. Baldwin bízik a jövőben és bízik abban is, hogy sikerülni fog a célokat megvalósítani. Elérkezett az áldozatok órája, amikor mindenkinek kötelessége, hogy gondoskodjék az angol nép biztonságáról. Baldwin beszédét az alsóház hosszantartó lelkes helyesléssel vette tudomásul. Spanyolország elszigetelése Csehszlovákiában is életbelépett az önkéntesek kiutazását megtiltó intézkedés Hevesharcok a Jarama vidékén >A kormány győzelmet jelent Prága, február 19. Hivatalosan jelentik: A spanyol ügyekbe való benem avatkozás nemzetközi bizottsága 1937 február 15-én el- ihatárorjta, hogy a benemavatkozási szerződés aláírói kötelezik magukat, hogy február 20-án, szombaton éjfélkor olyan rendszabályokat foganatosítanak, amelyek lehetetlenné teszik az önkéntesek kiutazását Spanyolországba. Ez a határozat Csehszlovákia számára is kötelező. Éppen azért hivatalos körök a közvélemény tájékoztatására a következőket közük: Az államvédelmi törvény 176. cikkelye szerint mindenki bűncselekményt követ el, aki a kormány engedélye nélkül a köztársaság állampolgárait egy idegen hatalomban való katonai szolgálatra toborozza és bűncselekményt követnek el azok is, akik e toborzást közvetítik. Az illetőket hat hónaptól öt évig terjedő fegyházbüntetéssel sújtják. A csehszlovák hatóságok a lehető legerélyesebben üldözni fogják az ömkéntestoborzást akár a spanyol kormányhadseregbe, akár a felkelő hadseregbe és a vétkeseknek talált személyekkel szemben a legnagyobb eréllyel járnak el. Letartóztatják őket és az idézett törvény alapján biróság elé állítják. Az államvédelmi törvény alapján csehszlovák állampolgároknak az idegen katonai szolgálatba való lépése is büntetendő cselekmény és szigorúan üldöztetik. Olyan egyéneket is letartóztatnak tehát, akik saját felelősségükre és önként lépnek be külföldi hadseregbe. Szigorú ellenőrzés A csehszlovák határmenti hatóságokat a legszigorúbban utasítják, hogy azokat a csehszlovák állampolgárokat, akiknél gyanú merült föl, hogy a külföldre akarnak utazni és a spanyol hadseregekbe lépni, tartóztassák visz- sza a határon és vegyék el útlevelüket. A nemzetközi bizottság határozata értelmében február 21-től kezdve Csehszlovákiából senki sem utazhat Spanyolországba, aki előbb nem kapott engedélyt erre a külügyminisztérium utlévélosztályától. Az engedélyt csak azoknak adják meg, akik be tudják bizonyítani, hogy nem a hadseregbelépés céljából utaznak Spanyolországba. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyeznünk, hogy Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt ügyvezető elnöke éppen a tegnapi képviselőházi beszé- dében követelte, hogy a legszigorúbb büntetéssel sújtsák azokat, akik a spanyolországi polgárháború vágóhidjára toborozzák a szlovenszkói fiatalembereket. „Madrid sorsa a Jarama- fronton dől el" Madrid, február 19. A kormány hivatalos jelentése szerint a Jarama-fronton dühöngő tegnapi csata a nemzetiek visszavonulásával végződött. Morata de Tajunanál a kormányfő pedig, amire most az olasz külpolitika törekszik, arra lehet következtetni, hogy Róma nyugalmi helyzetet akar teremteni úgy a Földközi-tengeri, mint az adriai érdekszférában, nyilvánvalóan azért, hogy ezáltal szabadkezet nyerjen Középeurópában. Semmi más magyarázata nem lenne a Törökországgal folytatott tanácskozásoknak és a Jugoszláviával kötött váratlan barátságnak. Jugoszláviával csak annyiban változott meg Olaszország viszonya, hogy a Sztojadinovics-kormány sókkal kevésbbé folytat úgynevezett paktum-politiikát, mint elődei. A jugoszláv miniszterelnök legutóbbi beszéde kétségtelenül Romába volt ad- resszálva, ahol szívesen hallgatták, hogy Jugoszlávia nem folytat sem „italofil, sem germanofil, sem frankofil politikát, hanem egyesegyedül jugoszlavofil politikát követ", úgy, ahogy mindenkori érdekei megkövetelik. Rómának soha nem volt veszedelmes ellenfél egy nemzeti céljain csüngő és szigorúan délszláv (külpolitikát követő Jugoszlávia, Olaszország csak Jugoszlávia blokkpolitikájától félt, szövetségeseitől, akiknek a statisztériája mellett . könnyen válhatott volna adott körülmények (között veszedelmes vetélytárssá. Jugoszlávia azonban szemmelláthatóan igyekszik lazítani szoros szövetségi kapcsolatain és Lengyel- országhoz hasonlóan önálló külpolitikai célkitűzéseket követ. Ez megfelel Olaszország érdekeinek, tehát Rómának rokonszenves a Sztojadinovics-kormány. El is fog követni mindent, hogy a jelenlegi belgrádi rezsim számára mennél kedvezőbb légkört teremtsen határokon belül és határokon túl. A jövőben semmiféle macedón- vagy horvát- ákció nem részesül olasz támogatásban, külpolitikai téren pedig a bolgár-jugoszláv barátság már a megváltozott olasz magatartás gyümölcse. Mindezekből a jelékből arra lehel* következtetni, hogy Olaszország külpolitikai aktivitása Középeurópában növekedni fog. Hogy azután ennek a politikának: alapja az a bizonyos Róma-Berlin tengely lesz-e, amiről az utóbbi időben annyit olvashattunk, egyelőre nyitott kérdés. Annyi bizonyos, hogy Olaszország számos kérdésben támogatja Németország politikáját: az Oroszországgal szemben alakított arcvonal második főpillére Berlin mellett Róma, a spanyol kórdé-sben i-s együttműködött a két, nagyhatalom. Mindebből persze még nem lehet középeurópai kérdéseket illetően következtetéseket levonni, mert hiszen nem valószínű, hogy Olaszország hajlandó lesz minden tekintetben magáévá tenni a német álláspontot és talán még kevésbbé valószínű, hogy Németország fog alkalmazkodni az olasz föltételekhez. Azzal pedig tisztában vagyunk, hogy néhány alapvető kérdésben még ma is megmásithatatlanul ellentétes álláspontot vall Berlin és Róma. Mindenesetre Olaszország magatartását is döntően fogja befolyásolni, hogy mennyire sikerül Angliát megnyerni bizonyos német törekvések számára s hogy miután Olaszország gyarmati kérdéseit elintézte, most majd Németország is hozzá jut-e jussához? Egy bizonyos, hogy Olaszországé az elsőség, ő már, ami a gyarmati kérdést illeti, birtokon belül van, ha tehát valakinek a kettő közül más oldalon elért eredményekért engedményeket kell tenni, az valószínűleg nem Olaszország lesz. S ez az, ami az olasz külpolitikai irányváltozással kapcsolatban Középeurópa népeit elsősorban érdekli. Ma: Nagy rádió melléklet JaJB I XVI. évf. 42. (4188) szám > Szombat ■ 1937 február 20 HU WBKk jj B M ^ HK| jjKjjffl B ^jjj.-r ^ ílwr Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450. ^4 SzloVeTlSzkÓÍ 6S TUSZinSzkÓi niCLQlJCirság ulicel2, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303- 11. tí 9 Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KI. SŰRGÖNYCIM HIRLHP, PRftHfl.
