Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-17 / 39. (4185.) szám

__________ So k sztárral és milliós közadakozás segítségével alkotják meg Párisban a francia nép filmlegendáját: a Marseittaise-t Pagnol, Maurice Chevalier és Milhaud a munka­társak ■■■■■■■ A kormány ötvenezer frankot adott a monstrefitmhez, hárommilliót a nép ad Paris, február 16. (A PMH párisi munkatár­sától.) Franciaország olyan film készítését ter­vezi, aminőre még nem volt példa a mozi törté­netében. A gigászi terv megvalósításában az egész or­szág részt fog venni. A legkiválóbb francia rendezők egész tábora fogja irányítani a föl­vételeket, a film dialógusait legalább féltucat neves francia iró írja meg és szerepelni fog benne Chevalierrel az élén egy csomó kitűnő francia színész, a francia hadsereg s az állami múzeumok történelmi ereklyéket adnak köl­csön és a kormány az egész állami propa­ganda gépezetét a film reklámjának rendelke­zésére bocsátja, A szakszervezetek olcsó statisztákat küldenek a stúdióba és elintézik, hogy a technikai személy­zet túlórázzék. A film szövegkönyvének Írásához az állami levéltárak szállítják a legtitkosabb tör­ténelmi dokumentumokat és a nép kétfrankos tételekben hárommilliót fog összeadni, hogy méltó formában készülhessen el a francia nem­zet nagy filmlegendája: a Marseilliaise. Jean Renoir rendező beszél a filmről A nagyszerű terv Jean Renoir rendező agyá­ban született meg és annyira föllelkesítette a francia közoktatásügyi minisztert, hogy azonnal 50.000 frankot bocsátott rendelkezésére, hogy a kezdet nehézségeit áthidalja. Renoir a követ­kezőket mondotta a filmről: — Alig három hónap múlva nyitja meg kapuit a párisi világkiállítás és nincs olyan francia film, amely méltóan képviselhetné a nemzeteknek ezen a mérkőzésén a francia szellemet, a francia dicsőséget. Olyan témán gondolkoztam tehát, amely a legszélesebb nemzetközi közönséget ér­dekelné és igy esett választásom a nagy francia forradalomra. A témát nem akartam beleszori- tnmi pártpolitikai propaganda gondolatokba, de nem akartam elvizenyősiteni azzal sem, hogy hí­res történelmi alakokat élesszek újra föl a fil­men. Ezért olyan szcenáriumra gondoltam, mely valóban a francia nép heroikus drámáját eleve­nítse meg, hétköznapi, egyszerű típusokon ke­resztül. Lemondok az olcsó hatásokról nem mutatom be a Bastille bevételét, hiszen ezt mór pazar pompával megcsinálták az amerikaiak. De igenis bemutatom a parasztot, azt a névtelen asztalost és azt a névtelen szerelmespárt, vagy a fiakkeres kocsist, akiknek döntő szerepük jutott a francia forradalomban, —■ Nem akarom kifecsegni a készülő film titkait, de annyit elárulhatok, hogy minden egyes dialógus a leghivatottabb fran­cia irók munkája lesz. Lenormand, Jeanson, Achard, Antoine, Bloch írják majd a szöveget. Az egyik a Faubourgok népének dialógusát, a másik az emigránsokét, a harmadik a nyer­gesek klubjának vitáját. Marcell Pagnolt ké­rem meg Robespierre és Brissot nagy jelene­tének megírására. Az egészet azután a legki­tűnőbb francia dialógista fogja egységbe fog­lalni. A zenét a francia zene kiválóságai: Ho- negger és Milhaud fogják imi. — A színészek közül a főrendezői tisztet Louis Jouvet látja el és egyben ő alakítja Ro­bespierre szerepét. Maurice Chevalier méltó és szép szerepet kap egy névtelen munkás szerepé­ben, aki a Marseiliaiset énekli majd. Forradalmi újítás a film történelmében, aho­gyan a szükséges tőkét összehozzák. A film gyártása aránylag olcsó lesz, már csak azért is, mert az egyszerű diszletmunkástál a leg­nagyobb sztárig mindenki érezni fogja, hogy en­nek a filmnek a megvalósítása több, mint egy­szerű üzlet és nem fogja azon tömi a fejét, ho­gyan csikarhatna ki néhány ezer frankkal ma­gasabb gázsit, hanem büszke lesz rá, hogy részt vehet ennek a nagy nemzeti műnek a megalko­tásában. — Számításom szerint hárommillió frankra lesz szükség ahoz, hogy megcsináljuk a filmet és ennek az összegnek a fedezésére egymillió- ötszázezer darab, egyenkint kétfrankos név­értékű részjegyet bocsátunk ki, amelyet tulajdonosa fölhasználhat arra is, hogy megfelelő kétfrankos kedvezményt kapjon bár­melyik moziban, ahol a filmet játszani fogják. A propagandát néhány nap múlva megkezdjük és néhány hét múlva megindulnák a fölvételek. {*) A pozsonyi SzMKE Szencen. Ragyáikéira ikuiLturdjéhrtánt remdeziett a szened Társaskör a pozsonyi SzMKE részvételével. A kultairház nagytermét zsúfolásig" megtöltötte az érdeklő­dő közönség. Burdán Antal elnök üdvözölte a pozsonyi vendégeket, majd Fecske István, a po­zsonyi reálgimnázium történelemtanára tartott lebilincselő érdekességü előadást a magyarság eredetéről, őshazájáról és vándorlásáról. Utána a nyolctagú szarvalókóras Arany János „Rege a csodaszarvasról" című költeményét adta elő mély átér zéssel. A betegség miatt akadály oaott Khdn Antal dolgozatát — a halászatról, mint ösmagyar foglalkozásról — Vdzd Károly szer­kesztő olvasta fel érdekes vetített képeikkel il­lusztrálva. A közönség mindvégig figyelemmel kiséirte és tapsokkal jutalmazta a magas szín­vonalú előadásokat, amelyek marauadó nyoimo- kt szántottak a szenei -magyarság .leikéibe. (*) Magyar kulturelöadások Beregszászban. A beregszászi PRMKE rendezéséiben nagysike­rű előadást tartott Lukorvics Antal gimnáziumi igazgató február 11-én a Be reg megyei Kaszinó nagytermében a beregszászi uccanevekről. A ki­váló előadó, aki miaga is beregszászi születésű, érdekesen ismertette Beregszász város fejlődé­sét, az uccanevekről fennmaradt legrégibb tör­ténelmi emlékeiket és az uccanevek változását a különböző korszakokban. A legújabb uocane- vek jelentőségének ismertetése után az előadás hangulatos befejezését a szülőföld delejes vonz­erejéről és szeretetéről elmondott gondolatok képezték. A beregszászi PRMKE legközelebbi előadását a Beregmegyei Kaszinóban február 18-án, csütörtökön este 6 órakor tartja, amikor Sohőnpflug Antal római katolikus hittanár tart érdeklődéssel várt előadást ,,Vannak-e kisérte- tek?“‘ címen. Belépés díjtalan. (*) Prohászka István előadása Somorján. Somoxjai tudósitónk jelenti: Prohászka István somorjai festőművész a somorjai közművelődési testület előadássorozata keretében vasárnap nagyszámú hallgatóság előtt a művészetek fej­lődéséről tartott értékes előadást. (*) Rökk Marika, uj filmje: KarusscI. Berliniből Jelentik: A7, IJfa megkezdte Rökk Marika legújabb filmjének fölvételeit. A 'film cime „Karussell". A magyar filmsztár ebben az esztendőben két nagy film főszerepét játeza az Uf áztál. (*) Loósz József kassaf hangversenye elé. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Loósz József fiatal hegedűművész. Neve még nincs, hiszen amint elvégezte a budapesti zenei főiskolán, Zathureczky Ede keze alatt a művészképzőt, katonának vonult be s az ősszel szerelt le két­évi szolgálat után. Március 2-án rendezi első hangversenyét szülővárosában, Kassán s ez a fellépése akar lenni az első lépés önálló mű­vészi utján. — A ma már kész művész eddigi életútját, mint földiek, ismerjük. A kis Loósz Bibi, mint a kassai zeneiskolán Drumár László növendéke, olyan csodagyerek-számba ment s amióta az Akadémiára került is, kötelességének látta időnként mintegy beszámolni haladásáról, hol szükebb körben, hol a nagyközönség előtt. Ezek a „beszámolók'* egy Isten-adta tehetség fokozatos, egyenletes fejlődésének képét nyúj­tották A mostani hangversenye generális be­számolónak tűnik fel a művészeti tanulmányai­nak teljes befejezéséről, mintha azt várná a kész művész, hogy a szülővárosának szeretet© adja meg neki azt az önbizalmat, mely a mű­vészpálya lendületéhez föltétlenül szükséges. — Műsorát is eszerint válogatta össze. Hátidéi A-dur szonátája, Beethoven minden időkben legklasszikusabb hegedűversenye, Tartini ördög- trillája s az utolsó programszámának „apró­ságai", mind „tananyag" az akadémiai képzés legmagasabb fokán. Sokszor hallott, állandó müsordarabok, melyek azonban a legnagyobb művészeket is próbára teszik, mert nemes fel­fogást, kiforrott technikát és a müvek szelle­mébe való mély elmerülést Igényelnek. Hogy ezekkel a darabokkal indul a fiatal művészünk s nem a közönséget könnyen meghódító, csil­logó müvészkedéssel, mutatja komolyságát és hitét az abszolút zenei értékekben. Szeretettel várjuk a hangversenyt s őszinte szívvel kíván­juk Kassa városának, hogy büszke lehessen a fiára. (*) Magyarok a képzőmüvésznők párisi nem­zetközi kiállításán. Párisiből jelentik: A francia közoktatásügyi miniszter megnyitotta az európai művésznők nemzetközi képzőművészeti kiállí­tását, amelyen tizenhat nemzet művésznői vesz­nek részt. A kiállítás fővédnökségiét a francia köztársasági elnök vállalta. Magyarország gaz­dag képzőművészeti anyaggal jelent meg a ki­állításon, amely Páris müértő köreiben nagy ér­deklődést keltett A megnyitáson jelen voltak a külföldi diplomaták, a művészeti és társadal­mi élet előkelőségei, köztük a párisi magyar követ és felesége. Magyar részről huszonöt mű­vésznő munkái szerepelnek a kiállításon* 1937 február 17, szerda. Féja Tibor pozsonyi előadása a nyitravölgyi palócszigetről Pozsony, február 10. (Poe-soaiyá szerkesztő­ségiünktől.) Vasárnap est© nyitotta meg elő­adásainak sorát egy palóoesíttel Pozsony vá­ros magyar köaműveilődlés i testületé. A vá­rosháza előadóterme zsúfolásig megtelt ér- deklőidlő közönséggel. Jankó Zoltán bevezető szavai után Fája Tiibor lépett az előadói emelvényre és rendkívül érdekes előadást tartott a nyitravölgyi palócszágetiöl. A paló­cokat eleinte a kunok leszármaizottaineik tar­tották, sokkal valősizimüibib azonban, hogy a palócok a Cserhát és a Mátra közelében lete­lepedett ősmagyar törzs leszármazottai. A beszivárgó lengyelek nevezték ed őket ,^polk> vecek“-nek, azaz vadászoknak. A palócufig legnyugatibb szárnya a Nyitra és Zsiitva kö­zött él és magyar szigetet képez. Gyenge összekötő kaptesa van a barsi palóca ággal. A nyitravölgyi palócsziget egyike a legismeret­lenebb magyar vidékeknek. Fétja Tiibor éve­kig volt ott tanító és ekkor ismerkedett meg] ezzel a rendkívüli érdekes néppel. Féja rend­kívüli nagy fölkészültséggel ismertette az egyes palóc községek förténelllmi múltját, majd áttért a jelenre, szólott a falvak épít­kezési módijáról, szokásairól és babonáiról. Igen érdekes volt a palóc nyelvről tartotta fi­lológiai előadása, amely nagy szaktudásról tett tanúságot. Végül a palóc falvak szociális és kulturális életéről beszélt az előadó. Az előadás alatt Varsányi László palóc diák lako­dalmi rigmusokat adott ellő nagy tetszés mellett. Féja Tiibor előadását vetített képek­kel kísérte. A közönség mindvégig na"" fi­gyelemmel hallgatta az értékes előadást és a végén meleg ünneplésben részesítette Féja Tibort. A műsort a Szent Orsolya-rend tatná- tóképzőijének énekkara fejezte be palóc nép­dalok előadásával nagy tetszés között. Az elő­adást vasárnap megismétlik, (r. j.) (*) A Magyar Család februári száma. Most jelent meg a Magyar Család februári száma, melyben Nagy Méda, ifj. Bolyky János, Telkes Emil, Egyed Dávid, Gutay Alajos és Fülep Kálmánné versei mellett Sípos Győző kitűnő Vajan sk y-f 0rditását ta­láljuk. Veres Vilmos pompás elbeszélést irt a Ga- ram vidékéről. A februári szám közli Ny. Tichy Kálmán cikkét a magyar falú jellegének megtar­tásáról. Pataky Gitta a leányoknak Irt cikket, amelyben leánytáxsait ai életben található sok-sok lelki szépségre hívja fel. Széosényi Gyula első Írá­sa farsangi karcolat. A Piros Tükör cimü rovat a régi magyar szokások és táncok felelevenítésével foglalkozik. A Magunk Között 0. társadalompoliti­kai cikk a jogászpolitika túlsúlyáról és a nem fő­iskolát végzett magyaroknak a társadalmi életbe való bevonásáról ir. Sörössné Gaál Edith folytatja a januári számban megkezdett nagyszerű pedagó­giai cikket. A gazdag kulturkrónika sok minden­nel foglalkozik, többet között párhuzamot von tt „baloldali" ée „jobboldali" kultúra között. Forgá­csokban mutat be sok fonákságot vagy érdemet. Rámutat az irodalommal terjesztett sok furcsa­ságra, amit aiz olvasók nagyobb százaléka sohsera vesz észre. Beszámol a Masaryk-akadémia népfron- tos szelleméről, s közgyűléséről etb. Könyv- és lap­szemle, valamint érdekes keresztrejtvény fejezi be a számot. A Magyar Családot annak bátor, őszinte irányzata miatt sokszor igaztalanul támadják, pe­dig minden munkatársa csak a jobb jövőért, az igazi magyar összetartásért dolgozik. A lap kifeje­zetten keresztény irányzatú, 6 a keresztény kultú­ra védelmében csak illetéktelen oldalról érheti gáncs. Szerkesztői: Farkas István és ifj. Bolyky János eddigi munkásságukkal is bebizonyították, hogy önzetlen és munkás közkatona módján tud­nak dolgozni a magyarságért. A lap évi előfizetési ára a drágasági hullám ellenére is megtartotta ol­csóságát, mert egy évre csupán húsz korona. Mu­tatványszámot kívánatra bárkinek készséggel küld a kiadóhivatal: Ipolyság, Újváros 1. (*) Rövid filmhirek. A Wiener Sánger­kna'ben név alatt ismeretes világhírű bécsi da­loskórus közreműködésével uj film készült, amely­nek rendezését Max Neufeld híres osztrák rendező vállalta. A film „Singende Jugend" címmel óriási sikert aratott. A szereplőket a Burgszinház pro­minens tagjaiból válogatták össze. — Clark Gabié uj vigjátéka csak a szójáték kedvéért kapta a „Kain és Mábel" címet, egyébként semmi köze a bibliai időkhöz, amiket legfeljebb a nagy revü- jelenet paradicsomi kosztümjei képviselnek a fii* mén. — Szörényi Éva, a budapesti Nemzeti Színház fiatal művésznője lett a „Mária nővér" című film uj sztárja. Ebben a filmben tűnt fel elő­ször és máris szerződést kapott. — „Mefisztó az operában" a cime egy uj bűnügyi filmnek, amelynek Borisz Karloff és Charlie Cban, a kínai mesterdetektiv híres megszemélyesítője, a fősze­replői. — Lili Ponsot, a Metropolitan Opera híres szopránénekesnőjét „A primadonna férje" ci­mü első filmjében sztárrá avatták. A premier után az ünnepelt művésznő százhuszonhat újságírót, 64 fotoriportert, 8 filmoperatört és 8 rádiószpikert fogadott, akik meginterjúvolták. A premiert kö­vető napon a világsajtóban 1856 kép, 3000-nél több cikk és 1053 interjú jelent meg róla. így történik a filmsztárrá avatás. — Eleanor P o w e 1, az amerikai filmcsillag, aki a „Broadway Melodie 1986" főszerepében igen nagy sikert aratott, jelen­leg táncórákat ad. Az amatőrfényképész Lágyrajzu nagyítások készítésére amatőrtár- saiminak ajánlom a következő, könnyen elkészít­hető segédeszközöket: Hibátlan, teljesen tiszta, lemez vagy diapozi­tív fedőüvegéböl levágunk akkora négyzetet, mely gépünk lencséjéhez illető négyszögletes fényszürőfoglalatba pontosan 'beillik. Ezt a négy­zetet papirosra is lerajzoljuk és középpontja körül körzővel a négyzet oldalhossza 1/e részének meg­felelő sugárral kört rajzolunk. Most vízszintes és függőleges vonalakkal a körön kivül eső részt egyenlő apró négyzetekre osztjuk. (Tájékozásul 45 mm üveglapnál a vonalakat 3—4 mm távolságban rajzoljuk egymástól; ez a méret F:4.5 nyílású, 13.5 cm gyutávu objektívhoz mért.) A rajzot tussal finoman kihúzzuk a kör vonaláig; a kör­vonalat nem (bűzzük ki. Azután ráhelyezzük egy kartonlapocska megfelelő kivágásába illesztve a tükörfónyesre letisztított üveglap ócskát s a kar­tonlapot rajzszögekkel megrögzitjük. A tuskiihu- zót kitisztítva olyan sűrűségű gumiarabikum ol­dattal töltjük meg, hogy éppen kifolyjék s gon­dosan, lassan rutánaihuzzufc az üveglapon az alatta levő hálózatot. Erre a célra teljesen megfelelő a legtöbb kész irodai gumiragasztó, de magunk is oldhatunk fel meleg vízben arábigumi mézgát. Ha pl. a függőleges vonalakat huztuk ki előbb, megvárjuk, mig megszáradnak, aztán kihúzzuk a vízszinteseket, vigyázva, hogy az előbbieket a keresztezéseknél ne karcoljuk. Teljes száradás után levesszük a rajzról s kész a rács. Fényszürő foglalatba az objektív elé helyezve a rajta levő igumiarabikum vonalaik törik s ellhajlitják a fény­sugarakat irányúikból, az üres középrész pedig éles képmagot ad. Ha lazán áll a szürőfogialat­ban, kartonét? ikokat ragasztunk széleire, a rugók alá, vagy a bevonalzott felét befedjük még egy ‘hasonló nagyságú tiszta üveglappal s a széleket leragasztjuk fekete vászon-, vagy papírcsíkkal. Ez a bepiszfcoiódástól s a kopástól is védi. Aki szeret kísérletezni, készítsen sűrűbb háló­zattal, tussal feketére festett gumioldattal, vagy rács helyett 8—5 mm-es vonaltá/volságu körvona­lakkal. Ebben az esetben az üveglap közepére kis karhonpapiros lapocskát ragasztunk a körző- szár rögzite&ere, melyet a munka végeztével óva­tosan lekaparunk s helyét megtisztitiuk. Ez utóbbi hatása a ,,I>uto“-lene£ékhieí hasonlítható. Fő á gondos, tiszta mtumikal Megéri a íárattoétfOtt A nagyítások raszterezésére készen kapni kü­lönféle struktúrájú celluloid-lapokat (lágyszem­csés, vonalas, festmény vagy vászonszerü.) Ezeket előzetes beállítás után a nagyitópapirosTa he­lyezve rajtuk keresztül világítjuk meg a nagyí­tást. Közvetlen másoláskor pediig a másolókeret- Iben a negatív és a papiros közé helyezzük. Ily rasztereket házilag is készíthetünk, még pedig olymódon, ha simára kifeszitett merített, vagy kü­lönféle struktúrával bíró papirost, vásznat, szö­vetet kettős kihúzattál egészen közelről (mint reprodukciót) lefényképezzük. Úgy állítjuk fel a reprodukálandó anyagot, hogy a napfény egész kis szög alatt érje felületét. Napfénynél sokkal jobb a müfény mivel könnyebben szabályozható. A papírok vagy egyéb anyag domborulatai, egyenetlenségei árnyékot vetnek, melynek sötét­ségét a fényforrás mozgatásával szabályozzuk fi­nomabbra, illetve markánsabbra. így készítünk több felvételt vigyázva a pontos megvilágítási időre, a negatívot azután fátyolmenteeen dolgozó előhívóban (például glycin) fejlesztjük ki. Az igy készült negatívot azután ugv használjuk fel, mint az üzletben kapható rasztereket. Természetesen ilymódon csak kisebb méretű rasztereket készít­hetünk, mivel a nagy felületű negativanyag be­szerzése igen drága. A raszterek használatára vo­natkozólag meg keli jegyeznünk, hogy meghosz- szabbitják a megvilágítási időt, úgy, hogy aján­latos eleinte próbacsikokkal dolgozni. Vigyázunk továbbá arra is, hogy a raszter a papiroson si­mán feküdjön, mert máskülönben az esetleged hullámok életlenséget idéznek elő. Ha nagymére­tű nagyítást készítünk és nincs akkora raszte­rünk, sok esetben mindjárt a felvételnél raszterez- Ihetjük a negatívot. Ekkor normális megvilágítási idővel felveszünk a negativanyagra például egy személyt sötét háttérrel, utána, mint föntebb Ye- irtam, például egy érdes rajepapirost vagy vá- ezonstrukturáju felületet reprodukálunk ugyanar­ra a negatívra és előhívjuk. Most a raszter'egye­sítve lesz a képpel. A raszterezést nem szabad túlzásba venni! Egy rossz (kép raszterez ve sem lesz művészi teljes t- mény. r — ­Lágyrajza nagyítások Irtat Mikuss Elek (Tallós)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom