Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-16 / 38. (4184.) szám

1937 február 16, le edd. <P£&^-AY\G^AR-HTEMI> s Nem a nyelv, nem a vallás é? nem a faj teszi a nemzeti jelleget, hanem a nemzeti öntudat Szüllfi Géza nyilatkozik genfi és párisi tapasztalatairól ■ A népszö­vetség válsága ■ A francia helyzet ■ A csehszlovákiai aktualitások Alapvető tévedés a kisebbségi kérdés körül Prága, február 15. Február elején tartotta Bécsiben a kisebbségi konferencia elnöksége ülé­sét, majd nem sokkal azután Genfiben a népszö­vetségi ligák uniójának tanácsa ülésezett. Mind­két helyen a csehszlovákiai magyarság képvise­letében dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő volt jelen s tevékenyen résztvett a tárgyalások­ban. Szüllő Géza Géniből Parisba utazott s most érkezett vissza külföldi útjáról. Munka­társunknak ez alkalommal módja volt beszélget­ni Szüllő Géza képviselővel, aki útjáról s a kül­földön szerzett benyomásairól a következőket volt szives kérdéseinkre válaszolni: ... kisebbségi kérdés van — Hosszú utazásokon olvas a legtöbbet az ember. Ezért mondják, hogy az utazás müvei, — bár erre nem mindig példa egy kalauz. — Ne­kem módom volt az utánam küldött terjedelmes postát és a lapszemelvényeket is átolvasnom. Ezek után nagyon csodálkoztam azon, hogy milyen nagy port vert fel az, hogy Rutha mérnök, a Hen- lem-párt vezetőségi tagja — aki velem együtt volt Becsben — a kisebbségi konferenciáról Londoniba utazott él s ott a kisebbségi kér­désről tárgyalásokat folytatott, «— A kisebbségi konferencia elnöke, Wilfan volt olaszországi képviselő szlovén. A bécsi gyű­lésen részt vettek az ausztriai csehek, a lengyel- országi ukránok, az olaszországi szlovének, az ausztriai horvátok, a csehszlovákiai és a balti németek képviselői s a csehszlovákiai magyar­ság nevében én. Vagyis ezen a gyűlésen, amely a Londonban ez évben megtartandó kisebbségi konferencia előkészítésével foglalkozott, nagyobbrészt szlávok voltak s nem németek és magyarok, Ezért nem értem, hogy miért a nagy lárma, ha a Ruthával való érintkezés következtében egy- egy angol lap a csehszlovákiai nemzetiségi problémáról értekezik. Az egészen természe­tes, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznak, mert kisebbségi kérdés van. Ennek oka azonban nem abban rejlik, hogy kisebbségek vannak, de abban, hogy a kisebbségek jogait a többsé­gek (a kormányok) nem ismerik el, — Genfben is a kisebbségek ügyében tárgyal­tam. Ott a népszövetségi ligák uniójának ta­nácsa foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ott is na­gyobbrészt szlávok, a kisantant-csoport s azok­nak támogatói voltak jelen. A csehszlovákiai ki­sebbségi nemzeteket Westpbalen és én képvisel­tük, a csehszlovákiai csehek részéről pedig Pes- ka tanár volt jelen. Valószínűleg abban a minő­ségben, hogy ő mint cseh a pozsonyi egyetemen a szlovákok, magyarok és németek között a ki­sebbséget reprezentálja. Az alapvető tévedés — Mindezekben az intézményekben ben­ne van az a kórmag, amely Európa testét ma rágja: sem igent, sem nemet mondani nem akarnak, az elvet a gyakorlattal, a gyakorlatot meg az elvekkel paralizálják. A kisebbségi kérdés megoldására irá­nyuló minden eddigi törekvésnek az az alapvető tévedése, — amit már sokszor hangoztattam s most is hangsúlyoznom kell —, hogy a kisebbségi szerződések­ben a nyelv (langue), a vallás (religion) s a faj (race) szolgálnak mértékül arra, hogy mi a kisebbség és furcsa, hogy egészen elfelejtették a lényeget, a döntő tényezőt: a „nemzet" (nation) fogalmát. Nem a nyelv, nem a vallás és nem a faj teszi a nemzeti jelleget, hanem a nemzeti öntudat. —- Ezt mint koefficienst nem veszik számba sem a kisebbségi szerződések, sem az azóta létesült intézmények, ezért nem le­het ezt a kérdést megoldani. A „nation"-t, a nemzetet kihagyták ezekből a szerződé­sekből, egyszerűen azért, mert nem is gon­doltak erre akkor, amikor ezeket a szerző­déseket létrehozták. Az eredete ennek az, hogy amikor Oroszország testéből kihasí­tották Lengyelországot s ebből külön álla­mot alkottak, a lengyel zsidóság óriási tö­mege miatt a newyorki zsidó hitközség, «— amely milliós zsidóságból áll —, lépéseket tett Wilsonnál s a párisi grand-rabbin Clé- menceaunál, hogy a lengyel zsidókat meg­védelmezzék. Ezért lett mérték a „race, ré- ligion és a langue", mert hiszen a lengyel zsidók nem alkottak nemzetet. Ezért irt Pa- derevskinek Clémenceau levelet, ezért nem födi a mi jogainkat és a mi igényeinket a kisebbségi szerződés, mert hogy valaki például mint lengyel állampolgár jiddisül beszélhet, követheti vallását s hogy meg­tarthatja faji jellegét, ez közjog, amit min­den alkotmány biztosit. Ezen felül kell'ene nekünk nemzeti öntu­datunk és nemzeti önálló egyéniségünk megőrzésére intézkedés — és ez tényleg nincs benne a kisebbségi szerződésekben. Ezért küzdenek a kisebbségi jogok meg­valósítása ellen a kormányok és államok, mert ez az ő szuverenitásukat bizonyos mértékben sérti, ezért kell, hogy mi is küzdjünk, mert ez a mi szorgalmunk (ser- vitus) erősbödését jelentené. A népszövetség krízise — Gonifiben a népsizővetslég .palotája ima már készen áll. A ooiuirs d'honnmröket, az udvaro­kat parkosították. Az újítás bennük aiz, hogy a pávák tömkelegé röpdlös s mutogatja szép­ségét ott a báimulóknak. Ebiben bizonyos szim­bólumot látok. A páva a legszebb, de egyben a ileighaszontalanabb álatok egyike: eltartása drága, sokat eszik, gazdájának keveset tojik, tolla ragyog, hangja kellemetlenül rikoltó és a lába csúnya. — A népszövetség ma krízist él át. Bizo­Pozsony, február 16. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjedentése.) Az Országos Gazdasági Egyesület Sz'lovenszkón, (OGESz) ma délelőtt tíz órakor tartotta gazdakongresszusát a Grémium Goebhe-uocai nagytermében, A kongresszuson az ország minden részéről, sőt külföldről is érkeztek résztvevők. A rendezés az OGE'Sz uj elnökének, Pokorny- Majláth Jánosnak ötlete volt. Széles ismeretköré­vel neves bel- és külföldi előadók részvételét biztosította. A kongresszus sikerültnek mondható. Több mint háromszáz résztvevő érkezett. A Carlton- szállóban nagyszámú íogadőtfzottság működött. A Grémium nagyterme szinte kicsinynek bizo­nyult az érdeklődők befogadására. A kongresszust tiz órakor nyitotta meg Po- korny-Majláth János. Szlovák, francia, német és magyar nyelven tiidivözölte a megjelenteket. A tárgyalás német nyelven folyt. Az elnök kifejezte ama megállapítását, hogy szellemi téren milyen szépen meg tudják magukat érteni a szomszédos országok, a különböző államok kiküldöttei. Mert egy a célunk, mondotta: küzdeni a tudatlanság és a nyomor öllen. Chmelaí, a brünni gazdasári főiskola tanára a növénytermelésről tartott előadást. Rámutatott a gabonatultermelés káros hatására. A túlzott termésfokozás hátrányos a talajra, ezért len, szó­jabab, repce, vagy répa pótnövények ültetésére van szükség. Előadását élénk vita követte. Ez­után Kafferer Hermáim, a bécsi mezőgazdasági főiskola rektora a burgonyagazdálkodásról tartott érdekes előadást. Hangoztatta, hogy a tultrágyázással a burgonya veszít értékéből és vetőmag céljaira nem lesz alkalmas. Az előadás utáni vitában Dőrel, Spiegler igazgató és Chmelaí szólalt fel nyos, hogy igaz az, amit állifbólag a genfi ide­genvezetők szoktak a palota bemutatásánál az idegeneknek mondani, hogy ez a legnagyobb — temetője Géninek, mert itt egy csoportban 1200 emiber — pihen. — A genfi népszövetség agóniáját Anglia ligyeksziik megakasztani s ebiben szekundál neki Franciaország. Arra jó a népszövetség, amire a nagybankoknál a kisbankok: hogy amit őik direikt nem akarnak megcsinálni, azt a kisbankokkal csináltatják meg, de a profi­tot mégis maguk akarják beszedni. A népszövetség főtitkársága most meglehe­tősen el van hagyatva. Két tagját elvonták. A spanyol Ascaratét a spanyolországi vörös kormány Londonba küldte nagykövetnek, — az oroszok által kinevezett Rosenberg fő­titkárt pedig a Szovjet Madridba küldte, így ez a kőit állás üresedésben van s most azon gondolkoznak, hogy kivel helyettesít­sék be ezt a két erőt, akik olyan jól tudták leplezni a népszövetség tehetetlenségét, másrészt el tudták leplezni azt is, hogy oly hosszú időn keresztül a bolsevista iránynak ál 1 oíitak s®o Igáiatáiban. A francia belpolitika — Parisban a Bilium-kormány helyzete a partiaméntben erős. Az a csodálatos tünet megvan Páriában is, ami nálunk is érezhető, hogy a kommunista párt a kormánynak nemcsak hogy nem ellenzéke, de majdnem támoga­tója. Ezen épugy tűnődnek a franciák, mint aho­gyan nálunk is. A Blum-kormány által végre­hajtott devalváció eredményit nem hozott. Minden drágább lett Parisban és Franciaor­szágban. Ebből a mi pénzügyminiszterünk is Villát Ödön, a magyaróvára magyar királyi növénytermelő intézet igazgatója tartott ezután rendkívül érdeke-s előadást a takarmánynövé­nyek termeléséről. Nagy figyelemmel hallgatott előadásában arról beszélt, hogy a takarmánynövényeket túlságosan le szokták kaszálni, s ez a jövő évi termést hátráltatja. A kongresszuson megjelent a föld művelési minisztérium képviseletében Novák Vencel mér­nök, a gödingi állami birtok intézője, Stodola kereskedelmi és iparkamarai elnök, dr. Vaverka Ferenc a mümalmok főtitkára, továbbá a pozso­nyi osztrák főkonzul. dr. Csopey Dénes magyar királyi konzuli attasé, Prazsák József, a komá­romi gazdasági iskola igazgatója, Dolezsál, a szeszértékesitő igazgatója, Zvanovec igazgató, Sonnenkampf igazgató, Macálik vezérigazgató, dr. Pick, dr. Jelűnek és dr. Protlé igazgató, Ége- rer, a svájci állattenyésztők szövetkezetének el­nöke, Spigler Brúnó " igazgató, s Brünnből egy tíztagú, valamint Becsből egy nyolctagú küldött­ség, s dr. Baresch egyetemi tanár Becsből. A kongresszust délután fél kettőkor a Carl- tonban társasebéd követte. A kongresszus délután fél négy órakor foly­tatta tanácskozását, s a taJaj művelést vitatták meg. Novák Vencel mérnök előadása után Fehér Dániel, a soproni magyar királyi mezőgazdasági egyetem növénytani intézetének igazgatója a szántóföld kezeléséről tartott előadást a gyakorlati mezőgazda szempontjából. Manninger a Monte- nuovo hercegi uradalom jószágigazgatója a szak­szerű talajmüvelésről, s Roller bécsi magántanár a trágyázásról beszélt. A/kongresezus után este nyolc órakor társas- vacsora volt. A kongresszust kedden délelőtt folytatják. Nem fél már az elhízástól! Három kilót fogyott, pedig jóizüen eszik Nem merte soha kedvenc ételét enni, nem merte étvágyát csillapítani. Állandóan félt attól, hogy elhízik! Ma már minden másképpen van. Az alábbi levélben megír­ja nekünk, miként volt ez lehetséges: ,,Az elmúlt hat hét alatt Kruschen-sót szedtem fogyókúra miatt és az eredménnyel nagyon meg vagyok elégedve. Három kilót fogytam. Emellett semmivel sem ettem ke­vesebbet —’ csak zsemlye helyett most barnakenyeret eszem. Kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy ismét kedvenc ételei­met ehetem és az örökös rettegéstől, hogy elhízom, megszabadultam. Mindezt a Kru- schen-sónak köszönhetem." C. D.-né. A naponkénti késhegynyi Kruschen-só a beleket rendszeres működéshez szoktatja. Olyan életkedvvel és erővel fogja Önt el­tölteni, hogy a legszívesebben ugrálna örö­mében, minthogy kedvtelenül járna-kelne. A fogyás azután magától jön, 199* vigaszt nyerhet, mert olt sem tudták megol­dani azt, — ami eddlig sehol som sikerült, — hogy a pénz belső értőkének csökkenésével hogyan lehet a vásárló erejét a pénznek meg­tartaná. — A francia kormány parlamenti hely­zete azonban nem mértéke egyúttal a fran­cia állam mai helyzetének. Katasztrofálisan kezdik érezni ott azt, hogy Franciaország azt a világpoziciót, amelyet még nemrégiben birt, elveszítet­te. Ezért simulnak teljesen hozzá az an­gol politikához, amePynek pedig kényel­mes ez azért, mert van ideje dönteni az utolsó percben, hogy kinek az érdeke azonos a saját érdekével* Seba, Dérer... — A külpolitikáról azonban nem akarok most interjúmban többet beszélni, erről bő­vebben lesz alkalmam nyilatkozni, amikor az eddigi külpolitikai irány következmé­nyeként a véderő létszámemelését célzó ja­vaslatot fogják a képviselőházban tárgyal­ni. Ami a belpolitikai dolgokat illeti: pos­támban olvastam a áeba követ ur diplomáMi ciai működéséről szóló híreket és Dérer mi­niszter ur legutóbbi pozsonyi előadásáról léV Olvastam, hogy Seba bukaresti követ ur hogyan akarja megerősíteni a csehszlovák­lengyel barátságot és olvastam az erre vo­natkozó védekezéseket is. Mindebből látom alkotmányunknak azt a hibáját, hogy saj­nos a köztársaság elnöke nem szerepelhet mint reszortminiszter, mert ebben az eset­ben ilyesmi nem történt volna meg. — Olvastam Dérer miniszter urnák elő­adását is, amelyet legutóbb Pozsonyban a munkásakadémián tartott a magyarságról. Olvastam a Prágai Magyar Hírlap kitűnő cikkét, sőt olvastam a Dérer miniszterhez nagyon közel álló személyiség replikáját is. Örülök annak, hogy Dérer miniszter ur im­már az igazságügyi tárcát vezeti és nem a közoktatásügyit, amelyet azelőtt vezetett. Ha ilyen tudományos értékű irányban ala­kította volna át a történelmi tanrendet, a szegény professzorok — nem lévén függet­lenek — ennek ellenállni nem tudtak volna s akkor hova fejlődött volna a történelmi kriticizmusa a köztársaság fiatalságának?! — Jobb, ha Dérer igazságügyminiszter, mert a független birák nem kötelesek szol- gailag elfogadni azt a véleményt, amit ő bi­zonyos magántudósi alapon a maga részére téves képzésekkel mint teóriát megalkotott. Van egy régi német közmondás: Jeder Bá­ron hat seine Fantasie, jeder Musiker seine Melodie, jeder Professor seine Teorie! — Olvastam végül a lapokban azokat az éleshangu bírálatokat, amelyeket jónak lát­tak felelős kormánytényezők és felelőtlen sajtóorgánumok irní Garwinről, Rotherme- reről és mindazokról a sajtónagyságokról, akiknek véleménye a világban fontos. Ami­kor ezeknek a tapintatlanságoknak egy­másután való sorozatát olvastam, eszembe jutott Badeni egykori miniszterelnök esete. Badeni a nyelvkérdésben s a közigazgatás kérdésében egymásután olyan intézkedése­ket tett, hogy emiatt Lembergben és Becs­ben is megmozdult az ucca. Akkor Ferenc József magához rendelte a miniszterelnököt s kérdőre vonta:-— Kedves Badeni, hogyan tudort maga egymásután ennyi ügyetlenséoet elkövetni? Hisz nem csinálhattam e-yezerre — volt a válasz. Nálunk ezt is tudják. Az egyesült párt törvényhozói klubjának ülése A mezőgazdák nagy nemzetközi találkozása volt az OGESz pozsonyi kongresszusa Csehszlovákiai, ausztriai és magyarországi szakemberek tartottak előadásokat ■ Német volt a tárgyalási nyelv gyűlési képviselőinek közös klubja február 18 án, csütörtökön 10 órakor a nemzetgyűlés kép­viselőháza épületében (Rudolíinumban) léve klubhelyiségében klubülést tart. Prága, február 15. Az Egyesült Országos Ke­resztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt s Szepesi Német Párt törvényhozói és tartomány- |

Next

/
Oldalképek
Tartalom