Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-14 / 37. (4183.) szám

5 1937 február 14, vasárnap. 1RLAP íngmellet a baloldalon. A fiú kéjes borzongást érez, lelki bor­zongást. Ilyen egyszerű lány s ily finoman kivágja magát. *— Nem fél a rendőrtől? — kérdi a kis­lányt, aki ott búvik a mellén, mint egy fá- zós kis madár. Minek féljek én a rendőrtől? Nem bántanak azok engem. — Ne beszélj, te kis hazug. Szemtelen kis hazug. Kis hazug majom. A leány felnéz rá: — Mit hazudtam én magának? Én még nem is hazudtam ... Füllenteni szoktam, de Alkotmányreiorm A merik ában (Roosevelt rohamra imául az „amerikai (Bellem Az amerikai felsőbíróság és az elnök párviadala • Válságba jutott a tót éves alhotmány akkor elpirulok. — Nem láttam, hogy elpirultál volna, mi­kor azt mondtad, hogy tanítóképzőbe jártál. — Hát mibe? A fiú úgy érzi, újra meg van fogva. Csakugyan, hát akkor mibe? — Mit tanultál ott? Pedagógiát? — Az anyja szemit... — s nevet kicsit és beljebb búvik a melegbe. Miket kérd. — No jó. Jártál. Mit tanultál? —' Történelmet. — Brávó. És mit tanultál a történelem­ből? — Első Jóska, második Jóska, Mária Te­rézia, kalapos király. Mikor azt tanultuk, majd meghaltam a nevetéstől. Mindig csak kalapba járt, koronába sose akart járni. — A fiú nevet. Kimondhatatlan édesség van ebben a Vak Macska tündérben. — Ki volt az az első Jóska? —> Mária Teréziának a fia. — Nem, az a második Jóska volt. — Igen. Első Jóska volt az apja. — Nem. Az a harmadik Karcsi volt. — Menjen már. Az nem is volt. Az Ká­roly volt. Ne beszéljen. Mit ugrat. — Tudod, hova jártál te?.,. Dedóba. — A búsba. — Az mi? —■ Már látom, maga oda küldene. A fiatalember nevet. Egészen átforróso­dik a szive. A leánynak hiányos a .kultúrá­ja, de a hangja, a modora, a bátorsága, a szeme, a szája ,.. A lány kibontakozik. — Már haza kell menni. Mondja a ma­ma. hol van oly soká az a disznó. — Hát van mama? — Csak úgy hívom. ahol lakok. —- Rokon? — Rokon. — Vagy csak ismerős? — Csak ismerős. — Hát nem szoktál éccaka kimaradni? — Csak nagyon ritkán. A fiú elkomorul... Fáj. — Hát ritkán mégis kimaradsz? — Igen, hogy a mama ne gondolja, hogy nem akarok keresni. Mikor aztán hazame­gyek. kérdi, hoztál pénzt? Nem akart vinni senki. A fiú nem tudja mit gondoljon. Most már egészen el van tévedve. Ártatlanság? Gyöngyszem a sárban a disznók orra előtt? Vagy mindennél nagyobb ravaszság? Bor­zalom, ami fenyegeti. Elfulladt torokkal kérdi: ^ — Ha valaki vinne, elmennél? A kislány hallgat. Aztán ránéz. Megnézi. A szeme zavaros. — Hányszor voltál már? — Hol? —■ Hotelban, férfinál, gyalázatos. A lány nagy szemmel és csodálkozva szól: — Én még nem voltam. A fiú forrón megöleli. De a démon dol­gozik: — Akkor miből élsz? —• M-'st kapok hivatalt. Az állami ruha­házban varrónőnek. A fiú komoran, tűnődve figyeli saját ma­gát. Fuldokolva, de szárazon s halkan kérdi: — Mondd, nem vagy beteg? — Mibe vónék? Milyen beteg? — Olyan beteg. — Az mi? — Hát... A leány maga elé néz. Sok minden eszé­be ;ut: —' Már hallottam olyat. . . Bizony, ha az életem sokat forogna, azt is megkaphat­nám ... -r- Eszébe jut, hogy a sofőrről, aki udvarolt neki, azt hallotta, hogy rossz be­tegsége van, felnevet. — Ugyan ne nevet­tessen már. A fiú lélekszakadva súgja: — Most hova megyünk? A lány nem mozdul. Hallgat. A fiú fe­szülten figyel. — Hova? — Az anyja szemit, én haza. Bs maga? Ez jó. Már nem is lehetne jobb ... De igái. Ml van a betörőkkel? >,« Ez egy Newyorh, február 13. (MTP). Ameriká­ban egy pillanatig sem volt titok senki előtt, hogy Roosevelt megválasztása után roha­mot fog indítani a legfelső biróság ellen. Bizonyos, hogy személyes ellenérzések is vezetik az elnököt, elvégre nem. felejtheti el a legfelső bíróságnak, hogy egy év előtt majdnem kihúzták lába alól a talajt, amikor gazdasági törvényét törvénytelennek és al­kotmányellenesnek bélyegezték, de azért valószínűleg nem ez az oka a nagy „leszá­molási" akciónak. Öreg bírák, fiatal elnök A helyzet az. hogy az amerikai alkot-i mány furcsa konglomerátuma modern kor­mányzási elveknek és megcsontosodott ha­gyományoknak, az amerikai élet irama mel­lett szinte alig lehet alkalmazkodni hozzá. A legfelső bíróságot ezelőtt 161 évvel léte­sítették és feladata az volt, hogy őrködjék az amerikai szabadság-alkotmány sérthetet­lensége felett. A szabad amerikai köztársaság alapítói j arra gondoltak, hogy az elnöknek egy-| szer kedve támadhat diktatórikus mód-| szerekkel1 kormányozni, ezért rendelkez- tj íek úgy, hcgjr egyedül a legfelsőbb biró-jj ságnek legyen joga alkotmánvrevizióí ke-' resztülvir.ni. j Azóta meglehetős hatalmat gyakorol az amerikai, életben a legfelső biróság. Már Wilson elnökkéválasztása idején, is történ­tek kisérletek, hogy ennek az intézménynek hatalmi helyzetén változtassanak, de min­den kísérlet meghiúsult. A legfelső bíróság­nak ugyanis olyan az összetétele, hogy úgy­szólván minden változtatás lehetetlen. Az alkotmány értelmében a legfelső bíró­ság kilenc tagját életfogytiglan választják, joguk van ugyan hetvenkétéves korukban megválni hivataluktól és noha- az' alkot­mány értelmében továbbra is igényt tart­hatnak a teljes fizetésre, eddig nem volt rá eset, hogy önként visz- szavonult volna valaki a legfelső biróság tagjai közül. Mindegyik megtartja állását egész élete’’ végéig. Jelenleg például a kilenc tag közül hat több mint 72 éves, a legfiatalabb 63 éves, tehát nyolc évyel több. mint az elnök. Roosevelt reformtörekvéseinek legna­gyobb ellensége Mac Reynold, aki jelen­leg hetvenkilenc éves és tavaly, amikor a NIRA ellen hozott íté­letet. a kongresszus egyszerűen nem vette tudomásul, ágynak esett és azóta szigorú diétán él, rossz nyelvek szerint már csak az a tudat tartja benne az életet, hogyha meg­halna, Rooseveltnek jogában állna helyére kinevezni valakit és ezt a „szívességet" nem akarja megtenni az elnöknek. Eooseveít ie ornitervei és a bírósá T Ugyanekkor egész tárgyilagosan meg le­het állapítani, hogy a modern Amerika gaz­dasági és szociális viszonyainak az alkot­mány nem felel meg. így például a new- yorki és sanfranciskói dokkmunkássztrájk-1 ba. amely kilencven napig tartott és lég- j utóbb a General Motors munkásainak j sztrájkjába az elnök nem tudott beavatkoz­ni, még mint közvetítő sem, mert a legfelső biróság könnyen alkotmány és törvényelle­nesnek nyilváníthatta vcina eljárását. A legfelső biróság ugyanis következete­sen szabotálja Roosevelt valamennyi re­formintézkedését. A National Recovery Act, amely a váro­sokban az úgynevezett AAA terv, mely a vi­déken vette fel igen eredményesen a harcot a. gazdasági krízis pusztításaival szemben, mindenütt' beleütközött ennék a nagytekin­télyű intézménynek a rosszalásába.. Az összes reformokat azzal az indokolással nyilvánította törvényellenesnek a kilenc öreg ur, hogy Rooseveltnek nincs joga szo­ciális experimentumainak költségeit egyetlen társadalmi osztály vállaíra rakni. Akcióba lép a kongresszus A fényes választási győzelem után Roo-| sevelt elérkezettnek látta az időt, hogy olyan alkotmányreformot erőszakoljon ki, amely megfelel a kor követelményeinek. Mivel a fentemlitett okokból Amerikában lehetetlen alkotmányreformot keresztülhaj­tani, tehát Roosevelt egy sokkal egysze­rűbb utat választott céljai megvalósítására. Egyszerűen bejelentette a kongresszus­nak a legfelső biróság reformját. Az uj törvény feljogosítja az elnököt, hogy a legfelső biróság túlságosan öreg tagjai mellé, akik magas koruk ellenére sem óhaj-, tanak megválni hivataluktól, beosszon egy fiatalabb birót, aki a munka egyrészét le­veszi az élemedett bíró válláról. Ezenkívül Roosevelt javaslatot tett a kongresszusnak az egész birói eljárás reformjára vonatko­zóan. Ez a reform lehetetlenné tenné, hogy a leg­felső biróság a kongresszus által elfoga­dott törvényeket törvény- vagy alkot­mányellenesnek nyilvánítsa, Rooseveltnek ez az akciója természetesen óriási izgalmat keltett egész Amerikában és heves vitákat kavart fel az egész ország­ban. Nyilvános népgyüléseken vitáznak fe­lőle, lapok cikkeznek, sőt rádióbeszédeket is lehet hallani sűrűn a kérdésről. Konzervatívok és haladók Az unit ári ké iwiselitestSIet magva ? tagjai nem értik i költségvetést — mert esik államnyelven adják k! Mti Pá! hiába tett indítványt, hogy magyarul is kinyomassák Ungv ár, február 13. (Kárpátaljai szerkesztő­ségünktől.) Az ungvári városi képviselőtestület csütörtökön tartotta rendkívüli közgyűlését, me­lyen az 1937. évi költségvetést tárgyalták le. A közgyűlés igen viharos volt, mivel a szónokok éles bírálatban részesítették a városnál uralkodó rendszert és állapotokat. Rács Pál képviselőtestületi tag felszólalásá­ban követelte, hogy a költségvetés példányait a jövőben magyar nyelven is kiadják, meri a képviselőtestület tagjainak nagy része nem birja az államnyelvet. A város gazdasági érdeke — úgymond —, hogy a tagok tökéletesen ismerjék a költségvetést. Rácz Pál indítványt nyújtott be. hogy a képvi­selőtestület gazdasági és gyakorlati okokból mondja ki a költségvetés raagyarszövegü elké­jasszleány.., Talán nem mer, a szeretője miatt..., — Haza? A szeretődhöz? — Miféle szerető? — Mit tudom én. Valami betörő. — Az anyja szemit, S oly csodálkozás van az ártatlan szeme­ken, hogy el kell hinni.- Itt lakok a Lágymányoson, Rodostó- ucca 77, második emelet 7. A fiú boldogan lélegzik fel. Rodostó-uc- ca. Fogalma sincs, merre van. Halkan, meggyőződéssel, nyugodtan mondja: — Most haza adlak, ahol lakói... aztán majd egyszer ... napvilágon ... eljövök és megnézzük a dolgot... Otthon talállak? A leány hallgat Vájjon mit fog mondani. — Én mindig otthon vagyok. Nem szok­tam csavarogni. Minek? csak a cipő kopik, Iszi.ésének szükségességét. Dudás elnöklő polgármester kijelentette, hogy a törvény rendelkezéseinek ellenére az indítványt nem bocsáthatja szavazás alá. Az ezévi költségvetés szükséglete 17,335.406 koronát tett lei, a fedezet 14,816.100 korona, a hiányt 180, illetve 300 százalékos pótadóval és egyéb jövedelmekből fedezik. Dudás polgármes­I ter beszédében kiemelte, hogy az elmúlt gazdasági év a költségvetés keretein belül folyt le, * * * * * S * * 8 ennek következtében a város pénzügyi helyzete megjavult és egyensúlya helyreállt. A képviselő- testület egy ruszin—magyar polgári iskola épí­tésére 1,200.000 koronát, a létesítendő városi ételzsirgyár fölszerelésére pedig 500.000 koronát vett .föl a rendkívüli költségvetésbe. A fiatalember feláll. Udvariasan, megha­jolva vár, mig a lány kijön az asztal mögül. — Az anyja szemit, a mama meg ezt itt hagyta. Nézze, már ez a mamáé, ez a rongy lódén. A fiatalember leakasztja s felsegíti a lány vádára. A legdrágább hermelint nem adhat­ná fel több odaadással és szívvel. Aztán kimennek az éjszakába. Mind a kelten forró testtel. Zavart tűzben és néma lobogásban. Mind a k.etten rémülten gon­dolnak a véletlenre, ami egy pillanatra ösz- szecsapta őket. Milyen jó lenne, ha mind­járt lebonyolíthatnák a nagy csodát. De hallgatnak. Egymást meg nem érintve, né­mán mennek a hideg, sáros, külvárosi pesti éjszakában. A ködbe, az ismeretlenbe. A Vak Macska, a ház cimere. a fehér fa­lon dorombolva kacsint; ytAn.uk. párviadala A gazdagabb osztályok a legfelső bíró­ság oldalán állnak, különösen a pénzarisz- tokrácia, ez a magyarázata annak, hogy leg­először a tőzsde reagált a kísérletre, még pedig nagyon hatásosan —• besszei. A nagyközönség többsége azonban tel­jesen egyetért Roosevelt terveivel és szán­dékaival. Amerikában általában nem túlságosan nép­szerű a birói kar. Amerika a jusztiemordok hazája, a bíróság hajlíthatatlanságával már sok súlyos csapást mért az igazságra és nem csoda, hogyha a lakosság nem nézi ro- konszenvvel a biróság működését. A nagytömeg tehát mindenféle akciót tá­mogat, amely a biróság ellen irányul. Roosevelt számíthat hatalmas táborára a kongresszusban, ha akad is néhány demokrata képviselő, aki ellene van a reformtervnek. Természe-. tesen a köztársaságiak heves akciót indíta­nak ebből az alkalomból is Roosevelt ellen. Egészen bizonyos, hogy a Wall .Street min­denható urai mindent el fognak követni, hogy lehetetlenné tegyék Roosevelt reform­jait. ­Az bizonyos, hogy Roosevelt a képvise­lőházban hatalmas többséget kap, de a döntő harc a szenátusban lesz. Carter Glass, a demokraták konzervatív vezére kiadta a jelszót Roosevelt ellen és kijelentette, hogy a konzervatívok minden erejükkel harcolni, fognak e terv megváló- sitása ellen. A szenátus úgynevezett Rocke- feller-különitménye, amely három tekinté­lyes politikusból áll: Mac Naryből, Wil- liam Borahból és Vendenbergből, állítólag kész haditervvel vonul fel Roosevelt ellen' és biztosra veszik, hogy a javaslatot a sze--' ,ná tusban ..sikerül megbuktatni, ji1 Nem vész kárba az a sok jfff A ji ' napfény-energia, amelyre a jjl^ y-' / rozsmagnak a növéshez és 1^0-0 / éréshez szüksége van, hanem a ^különbözőbb formák- ft/foz/ffimjj'iii bán felhalmozódik benne. fW////fy!íilj’iÍll\ Abban a 22.000 magban ty$/////!Í''!'liíil tehát, amely 1/2 kg Perola ’///////!,'!iliÍ!Í!i rozskávé elkészítéséhez kell, 22.000-szervanmeg azazerő, amely egy magot teremtet*

Next

/
Oldalképek
Tartalom