Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-09 / 6. (4152.) szám

8 1937 január 9, azosíbeít S/TOH ÁzKönWKabTURA. A Szlovenszkóról elszármazott magyar írók írásai a „Szlovenszkói Magyar írók Antológiá“-jának második kötetében SPORTHÍREK )( A Lévai Torna Egylet mo&t tartotta f/teztujitó közgyűlését, melyen a nagyszámban megjelent ta­gok lelkesen ünnepelték a lelépő és az újonnan megválasztott tisztikart, mely a következő: Véd­nök: Dr. Ravasz Viktor. -— Diszelnökök: Antal Gyula., dr. Balog Sándor, id. Frasch József, dr. Kanoskó Béla, skpt. Palkovics, dr. Pető Imre, dr. Bányai Sándor. — örökös tiszteletbeli elnök: Vas Jenő. — Tiszteletbeli elnökök: Mischák István, dr. Nagy Béla, Weisa Gyula, — Alelnökök: Boros Béla, dr. Wildfeuer Jenő. — Igazgató: Dr. Korpás László. — Főtitkár: Moudry Sándor. — Titkár: Burkó József. — Intéző: Hochberger Sándor. — Jegyző: Szabó Vilmos. — Pénztárnak: Budavávy László Ellenőr: Kern Aladár. — Háznagy: Lakos Sándor. — Pályagondnok: Lehoozky Béla. — Pénz­tárvizsgáié bizottság: Kriek György, Szabados La­jos, Weinberger László, Simkó Oszkár és Blumen- feld Ferenc. — 24 tagú választmány, 5 tagú fegyel­mi bizottság és 3 tagú fellebezési tanács lett meg­választva. Az újonnan megválasztott tisztikar Ígéretet tett az egész közgyűlés előtt, hogy mint a lelépő tisztikar, úgy az uj tisztikar is szorgalmas és kitartó (munkával fog az UTE jobb jövőjéért dolgozni. A közgyűlés lelkes hangulatban ért véget, (II.) X A Kassal AC box-szakosztálya az idei sze- zónban gazdag programot akar lebonyolítani. A szakosztály agilis vezetője — Gönczy László — tárgyalásban áll Magyarország bajnok-együttesé­vel, a Budapesti Vasutasokkal, ezenkívül a máso­dik helyezett Törekvéssel. Mindkét együttesben hírneves bajnokok varrnak, úgyhogy azok kassai szereplése igazi szenzációt jelentene. A nagysza­bású nemzetközi boxver&enyeket előreláthatólag február havában fogják megrendezni. Az első ver­senyen a Törekvés gárdája, egy másik terminu­son pedig a B. Vasutas csapata jönne el Kas­sára. A vezetőség mindkét alkalomra néhány ne­ves versenyző meghívását le tervbevette. Ezen­kívül tárgyalásban áll a KAC boxszako&ztálya egyik temesvári kiváló boxklubbal aziránt, hogy a KAC gárdája februárban vagy márciusban Te- mesvárott vendégszerepelne reváns-kötelezettség- gel. Ha a tervbevett boxversenyek megvalósul­nak, úgy e sportot kedvelő publikumnak igazán nagyszabású versenyekben lesz része. )( Nagyszombati klubok tisztujitásai. Tudósitónk jelenti; A nagyszombati SK Trnava legutóbb tar­tott közgyűlésén elnökévé választotta Broun al­ezredest, diszelnökökkó pedig Benyovsky járási fő­nököt, Vond r a esek ezredest és Vyskocsil polgár- mestert. — Az AC Jánosik viharos közgyűlés után ejtette meg a tisztujitást. A versenyzők kívánságá­ra Krajesir József ismét elvállalta a titkári tisztet: Elnök Thalmeder Ferdinánd, alelnökök ped:g Paskó József és Krajcsovics Vince lettek. )( Meglepetések a magyar asztali-teniszben. Budapestről jelentik: A most folyó Duna SC asztali-teniszversenyén egymást érik a meglepe­tések. A férfiegyesben a 20 éves Márton úgy Szabadost, mint Lovászyt legyőzte és igy az elődöntőbe jutott. A magyar bajnok Soós Földi legyőzésével került ide. Barna, Kelen, Házi és Bellák még a selejtezőt játszák le. A hölgyeknél Király Baba Mednyánszkyt, Gál pedig Sípos * Annust győzte le. — A verseny alapján a viíágr bajnokságra induló férficsapat tagjai: Soós, Barna és Bellák lesznek, mig a tártál ékbajutásért válogatóverseny lesz Szabados, Házy, Lovászy, Kelen, Borss és Márton között. Prága, jaamáir 8. A Daliloe Ietvám ós Mántonr völgyi László szerkes-ztésébein Nyitrán megje­lenő ,ySzloveaszlkói Magyar írók Amtoíllógiiá“-ja .már eiteő kötetével! te méltó sikert és feltűnésit aratott. Miig a kiét szerkesztő az eíbsiő kötetben a Szlovéné zk ón élő magyar írók morvieilliáit és verseit (közölte, addig a második kötet azoknak a magyar Íróknak és költőknek munkáit hozza, akik Szlovén- szkot ól és Kárpátaljáról elszármaztak. A kö­tetből még a benfentes te nagy meglepetéssel értesül róla, mennyi valódi nagy tehetség in­dult el Szlovenszkóról és érkezett be az egye­temes magyar irodalomba. Már ezért te meg kell állapítani, hogy fáradhatatlan szorgalom­mal érdemleges és szép munkát végzett a két szerkesztő, amikor ebből a szemszögből néz­ve gyűjtötte össze ós foglalta kötetbe ezeket az írókat. Mig az eiliső kötetben hidat akartak verni az át­térni irodalmi táborok föllé, addig ebben az irás- gyüjibemiényiben azt a lelki hidat építették ki. amely Szíov-enszikó ós Magyarország között szükségszerű. A „Hid" egy újabb pillért kapott: az elszármazott magyar írók írásait. Az elő­szobáin a két szerkesztő azt árja, hogy a máso­dik kötet iSziobéin Bzlovenszikót tartalmazza, de líraibb színben. A második kötetben megjelein- teteitt írókat születésük vagy élményeik Szilo- veiniszkióboz és Rusziné zkóbo.z kötik. Ez a tény, amely iaz emberi életben megmásíthatatlan, ak­ikor is kicseng Írásaikból, ha már sóik idő múlt el azóta, hogy szüliőifölld|jü!ket elhagyták. „Az emiiékók utján lélekben visszatérő elszármazott irók szivük egész melegével gondolnak vissza a iszüílőiföilidre, a gyermekkorra, az itt eitöltótt éveikre; néhol könny te vegyiül az emlékek kö­zé — s a kötetben fölvomnilló táják az ell nem homályosuk emlékek visszfényében jélentkeiz- nek.“ Az eiddági árodialmi próbálkozások nem tud­nak fölmutatni gyűjteményt, amely a iSzlovien- szkóról és Rusziné zkórál elszármazott magyar Írókat önálló kötetekbe csolportositotta volna. Ez a csoportosítás sem százszázalékos, de első és minit megáll ap ithatjuk, igen sike­rült kísérlet. A kötet kvalitásos munkát tar­talmaz, érdemes, sőt szükségszerű, hogy min­den irodalommal foglalkozó szlovenszkói ma­gyar könyvespolcán helyet kapjon. Marék Anitái, a szintén Szlovenszkóról elszár­mazott magyar iró, köszöntőjében az antológia célkitűzéséről írva megkérdezi, hogy szabad-e egy pillanatra ebben az apokaliptikus korban a szellem munkásainak megállná és eilérzéikeny- kedni. Mert erről van szó, ha a.z innen elszár­I mázott árók, abban a tudatiban, hogy egy kötet­ben találkoznak, visszagondolnak szülőföldjük­re. Visszagondolnak a gyermekkorra és pilla­natra másképpen gondolkoznak, mint ahogy ez a kemény kor tőlük te megköveteli Az irás mai sokrétűségében egy uij viliág körvonala rajzoló­dik elő'. Babits mondja: Az élet maga a halha- ■tatlaneág: az egyénieknél úgy hívják, hogy: lé­lek; a nemzeteknél pedig úgy hogy: irodalom!. Versekkel a következő költőik szerepelnek: Lesznay Anna, Habán Mihály, Bányai Kornél, Szaithmáry István, Retierdi Andor, Bodor Ala­dár, Komlóé Aladár, Juhász Gyula, Sajó Sán­dor, Miklós Jenő és Havas István. A kötet no­velláikat és esszéket a következő íróktól tartal­maz: Szilárd János, Kóbor Tamás, Szitnyad Zol­tán, Scihöpffin Aladár, Kassák Lajos, Reményi József, Moravek Endre, Cs. Szabó László, Si- mándy Páll, Pataki Mária, Maróthy Jenő, Pász­tor Árpáid, Kosáryné Réz Lolái, Aradi Zsolt, Nagy Endre, Zsolt Béla, Komáromi János, Szép Ernő, Erdős Rémé, Halász Gyula, Féja Géza, Földes Jolán és Márai Sándor. Egy rövid ismertetés keretében nem foglal­kozhatunk minden Bíróval /külön, de a kitűnő nevek összessége garancia arra, — amit a könyv elolvasása után irodalomkritikai szempontból te meg kell állapítanunk, — hogy ez a kötet a legélvezetesebb olvasmányok egyike. Sokrétűségében a maga nemében egyedülálló, amellett külön dicséret illeti Dal- los Istvánt és Mártonvclgyi Lászlót azért, hogy ennyi Ízléssel, kritikával és tudással foglalták szintézisbe azokat, akiket ugyan világszemléletek, élmények és pártharcok vá­lasztanak el egymástól, de akik mégis Szlo­venszkóról származnak és akiknek a lelki gyökere még mindig Szlovenszkó és Kárpát­alja földjéből szivja a szellemi táplálékot. n. p. (*) A rimaszombati SzMiKE-fiÓk kedden este tartotta mag januári előadóestjét a város­háza nagytermében, mérsékelt számú hallga­tóság jieleuliéltében, amely alkalommal Sítekért Károly nyugalmazott vezérigazgató olvasta föl nagy figyelemmel hallgatott tanulmányát a világgazdaság helyzetéről, különös tekintet­tel a szlovenszkói viszonyokra. A SzMKE ne­vében Varga Imre elnök köszönte meg az elő­adónak értékes fejtegetéseit, majid megnyi­totta a vitáit, amelyben többen vettek részt. A rimaszombati SziMKiEifiók, mint annakidején jeleztük, előadióastjeit minden hónap első keddjén tartja meg. A február 2-án tartandó legközelebbi előadáson Fábián Vilmos álla­mi reálgiinnáziumi tanár fog „A történetírás uj imó!di3zerei“ cimien felolvasni. A SziMKE-fiők előadásai teljesen ingyenesek. Magyar folyóiratok Budapest, január eleje. A Napkelet decemberi számában ifj. Somssich Andor a Liszt-év záruló kapujában című cikkében Lisztnek Michalovich Ödönnel való mélységes barátságát dolgozta fel. Hams Nüclhtem egyik erőteljes novelláját Horváth Henrik ültette át biztos kézzel magyarra. — Vil­lám Lajos a Rezzonioo-palotát ismerteti. — Szánthó Dénes bosszuíélekzetü novellája erőteljes irás. — Ferenczy Valér a művészről s béréről értekezik. Közmondásos, a banalitásig elcsépelt közhely, hogy a művész ne várjon jólétet, legyen elkészülve a legrosszabbra az anyagi létet ille­tően. És aligha csodálkozhatunk, hogy ez a fel­fogás vált közkeletűvé, amikor az egész kultúr­történet hemzseg a szomorú példáktól, számtalan költőről és Íróról tudjuk, hogy nyomorgott, hogy életét nélkülözések közt töltötte. Ezzel szemben votlak és vannak ma is irók, akik jól keresnek s művészetükből megélnek. — Hamvas Béla Ra- belaist méltatja abból az alkalomból, hogy Ke­mény Katalin lefordította Gargantua és Pantag- rueljének első részét. — Marék Antal „Uj találko­zás a szinek és évekkel" címen Kaffka Margitról ir abból az alkalomból, hogy a Színek és évek a Franklin kiadásában újra megjelent. A gazdag szemle rovatban több mű ismertetését találjuk Mihály László, Nagy Méda, Nagy Zoltán. Pra- hács Margit, Rédey Tivadar, Szabó Zoltán, Sziny- •nyei Ferenc, Tábori Pál és Vajthó László tollából. Említést érdemel még a szerkesztő cikke Koszto­lányi Dezsőről. Ebben a nekrológban megálla­pítja, hogy Ady legpárisibb verseiben is megma­radt magyar vidéki költőnek. Kosztolányi legvi- dékibb szinü és hangulatú versében is európai volt. Teljesen a karácsony jegyében telt meg a Tükör decemberi száma. Hevesi András „Karácsony" című szellemes cikke vezeti 'be a számot. — Cs. Szabó László kedvesen ir a hervadó liget roman­tikájáról. — Pukánszky Béla a mai osztrák iro­dalmat ismerteti. — Radnóti István gazdag il­lusztrációkban a külföldi magyar kiállításokat ismerteti. — Halász Gábor a legeurópaibb költő­ről, az elhalt Kosztolányi Dezsőről irt megható nekrológot. — Moravek Endre a régi és mai könyvtárakat hasonlítja érdekesen össze. — Csat­kai Eridre a pusztuló és romantikáját elveszítő kisváros halálát siratja. — Aradi Zsolt „Egy ro­mantikus fiátalemberről" ir, — dir. Vajda Pál pedig karácsonyi szokásokat, és babonákat ismer­tet. Ugyanezen számban befejezést nyer Török Sándor'mindvégig izgalmas regénye, a „Valaki kopog." Különösön óndokos Írással kezdi a Katolikus Szemle decemberi számát, amely a boldogság! problémájáról szól. A szerző: Várkonyi Hilde-J brand, Goethe és Prohászka boldogság megbatá-E rozásából indul ki s elérkezik oda. hogy csak az 0 válik boldoggá, ki képes boldoggá lenni, vagyis aki tudja, hogyan kell harmóniát és egyensúlyt teremteni, hogyan kell megvalósítani saját lelké­ben az örök értékeket. — Berecz János az orvosi kamaráról ir. Megállapítja, hogy minden egyes élet milyen fontos a nemzet számára, s hogy ezek­nek az értékeknek a megóvása a nemzet orvosai­nak feladata. — Pongrácz Kálmán befejezi „Táj, nemzedék és osztályszempontok a magyar politi­kában" cimii tanulmányát. — Schwartz Elemér egyetemi tanár „Karácsony és Betlehem" című hosszú tanulmányában a karácsony ünnepének történetét Írja le. A történelmi visszapillantás alapos munka eredménye. Tanulmányának végső következtetése az, hogy nem a misztériumjáték- ból fejlődött a 'betlehem, hanem a szentjászoí mel­lett keletkezett a karácsonyi színjáték. — A Szemlék rovatban a magyar paraszt-társadalom rajzával foglalkozik egy komoly cikk s egyenként veszi kritikai bonckés alá „Az elsüllyedt falu a Dunántúlon", „A tand’i 'helyzet", „Az alföldi pa­rasztság", a „Puszták népe" című müveket. Hosz- szabb bírálat foglalkozik Just Béla könyvével (a modern francia katolikus irodalom kérdése.) A Protestáns Szemle decemberi számának cikkei igen magas színvonalon mozognak s csupa mai kérdéssel foglalkoznak. Joó Tibor „Régi kér­déseket tárgyal az uj világban". Mi történt? Az alkotás föléibe nőtt alkotójának. Megváltást csak a vallásos élménytől várhatunk. — Remé­nyűi Sándor megrázó verse következik ezután. — Vajthó László szellemes cikkben számol be Kosz­tolányi Dezső haláláról. Valahányszor láttam, mindig megfeledkeztem a halálról, — mondja. 0 volt az első modem költőnk, aki eredeti munkás­ságán kívül egy egyetemes vérkeringésnek, a lí­rának világirodalmi lelkét is közelebb hozta hoz­zánk. — Schulek Tibor szolgáltat uj adatokat Balassa Bálint életéhez. Valláspedagógia szakdol­gozattal szerepel Draskóczy István. — Gulyás Pál szép verse fejezi be ezt a kitűnően sikerült számot. összevont inovem,béri és decemberi számot adott ki karácsonyra a Láthatár, Csuka Zoltán kisebbségi kérdéssel foglalkozó 'havi folyóirata. Első cikkben számadást vet s további utakat jelöl meg a szerkesztő. — Tamási Áron Ízes novellája következik /Táncos történet" elmen. A folyóirat közli továbbá Németh Imrének, az Ige elnökének a Kisebbségi Magyar írók estjén elmondott Kö­szöntőjét. — R. Bérde Mária őszinte vallomást tesz az erdélyi irodalom hőskoráról s elmondja, hogy milyen körülmények játszottak közre, hogy* az erdélyi irodalom eljutott idáig. Ujább erdélyi cikk következik ezután Pusztai József tollából: A temesvári nemzetkisebbségjogi szakkönyvtárról. Hazatérés a cime annak a bevezető cikknek, mely a Szlovenszkói Magyar írók Antológiájának H. kötetében jelenik meg Marék Antal tollából. — Reményi József Hazai barátaim cimii verse meg­ható és lendületes. — Hermann Károly rovata következik ezután bőséges terjedelemben. Négy világtáj krónikájában megelevenedik az a harc, melyet a kisebbségi magyarság a magyar szóért folytat. Hosszabb cikk foglalkozik a szlovenszkói magyar írók magyarországi előadókörutjával. Kosztolányi Dezső emlékének szenteli a. Nyu­gat karácsonyi számát. A lapnak úgyszólván va­lamennyi munkatársa elmondja ebben a kötetben találkozását s emlékeit a költővel. Az ember el­ment, az iró ittmaradt, — sóhajtja Babits. Az iró élete nem .múlik el, csak befejeződik, elkészül, mint egy könyv. Több irodalomtörténeti jelentő­ségű levél következik ezután, amiket a költő irt Babits Mihályhoz. — Gellért Oszkár Kosztolányi Dezsőhöz írott költeménye méltóan egészíti ki Babits fenséges emlékezését. — Schöpflin Aladár „A literátor" cimii tanulmányában összehason­lítja Kosztolányit Kazinczyval, aki az első ma­gyar literátor volt. — Karinthy Frigyes ,A zöld tinta kiapadt" cimii Írásában több visszaemléke­zést közöl Kosztolányiról, az emberről. — Füst Milán a nevetéséről irt érdekesen. — Rédey Tiva­dar „Búcsú Esti Kornéltól" cimü versében 'búcsú­zik Kosztolányitól. — Török Soplhie megrázó so­rokban írja le a véget, mely közeledett az élet- szerető költő felé. — Gyergyai Albert a stílusát tette mérlegelés tárgyává s megállapította, hogy Kosztolányi stílusa lebegő átmenet a költészet és a próza között. — Szokatlanul gazdag kritikai szemle egészíti ki ezt az emlékezésektől komor, tartalmas számot. Ugyancsak a karácsony jegyében látott napvilá­got a Literatura decemberi összevont száma.. „Egy elfelejtett francia Petöfi-rajongó" címen Kurz- weil Anna Jacques Riohardról ir emlékezést s megállapítja, hogy azok a versek, amiket a francia költő átültetett, most miint francia ere­detiek szerepelnek. — Ifj. Vajda János egy érde­kes, de rossz amerikai regényről ir. A Ihorvát szár­mazású Louis Adamic könyvéről van szó, a „Cradle of life“-ről. Angol iró szólal meg ezután, aki az „Ilonka Speaks-o.f Hungary" (Ilonka be­szél Magyarországról) elmen most megjelent mit szerzője, Joiho Bropihy, aki müvét tisztán saját tapasztalásából állította össze. A karácsonyi könyvpiac úgyszólván valamennyi müvének gaz­dag ós tartalmas ismertetését találja meg a Lite­ratura uj számában az olvasó. MARÉK ANTAL, Dr. HAIGZL Kálmán müvei ...................................... Érsekújvár múltjából < . ■ . Ke 35.— A garamszentbenedeki apátság története . » ■ ■ M 25.— A Kistapolcsányiak > ■ ■ ■ * 25.— a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala utján megrendelhetők. Portó Ke 3.—, utánvétnél Ke 5.—. (*) Beszélgetés Pálffy Péter festőmüvésszel. Pozsonyi szerkesztőségünk jfija: Jelentette a PMH, hogy Pozsonyiban megnyílt Pálffy Péter festőművész kiállítása. Beszélgetés során a fiatal művész elmondotta, hogy édesapja Pállffy Jó­zsef (gróf) volit, akii évietekéi ezelőtt elhunyt és iSzoimolányíhan a családi sírboltban nyugszik. Péter, a legfiatalabb gyermeke, már az iskola padjaiban fesitegeitett. Négy évet töltött Némeit- lomszáigibain, majd kilenc évig élt Pártelbam. Itt a legnagyobb hatással voltak rá Matiese, Létráim éis Bxaqne. ,,Tullajdomképpen, semmiféle iskola, híve mám vágyóik, —■ mondotta a művész. —< szerintem a művész a szín-, vagy forma-kom- plexuunoit valósítja meg, amikor alkot és ezek­nek fejlődését előene nem tudhatja. Nem mon­dom, hogy nem voltak órám hatással mestereim, de a fe&tésizetben igyekszem egyéni lenni. Ami a isziine'zést illeti, igenis hatással volt rám pá­risi tanulmányom, de már az itthon készült ké­peimen bizonyos váíMozást észlelek én te. Fej­lettebb, lazább, a színezés már komorább, amit a salovenszikói hatás váltott lká belőlem." — Pálffy Péter kiállítása egy hétig marad nyitva. (*- ]-). (*) Szudáni hercegnő a legujahb angol filmsztár. Londonból jelentik: A londoni filméletnek uj szen­zációja van, egy szudáni szépség személyében, aki apját, az egyik legelőkelőbb szudáni törzsfönököt hagyta ott, hogy a filniszinésznői karriert válassza- A szép, ájfeteete bőrű hercegnő egy egyiptomi uta­zás alkalmával két filmet nézett meg és ezután történt, hogy találkozott egy angol producerrel, aki egy afrikai film fölvételeihez abba a szudáni faluba érkezett, ahol a hercegnő apja mint törzs- főnök gyakran megfordult lányával. A producer magával vitte a hercegnőt Londonba, annak ellené­re, hogy a hercegnő összeveszett apjával. Páriá­ban kozmetikusok vették kezelésbe. Szempilláit eltávolították, körmét vérpirosra festették, de mind­ez nem tudta csökkenteni a hercegnő vad szudáni szépségét. Vakítóan villogó a fogsora, meglepően nagy és villogó fekete szeme, kékesfehér szeme- fehérje és dús, szépfonmáju szája v&n. Az előkelő londoni szállóban nagy feltűnést keltett. Most ké­szítik el az első filmet, amelynek cime „Jeridho". (*) Nyolc filmet engedélyezett a csehszlovák kereskedelmi minisztérium. A múlt héten oez- 6z.ee.an 8, cetét betöilftö filméit és 7 mélékmüsoirt engedélyezett a csehszlovák kereskedelmi mi­nis zfcéirium a behozatal számára. Ebből 2 film Aimierikára, 2 Németországira, 2 Franciaország­ira és egy-ogy film Ausztriáira és Magyarország­ra esik. A behozott filmek között szerepelnek: Stuart Mária, A dzsungeiliek hercegnője, A márki felesége, A százareu férfi és a Csúnya lány. (*) A filmcsillagok is öregszenek. Egy nagy amerikai fiilmszafcliap cilkik keretéiben a filmcsil­lagok koráiról ir. Első helyen foglalkozik a cikk­író Greita Garbóival!, akinek életkora mindig más-más számmal lát napvilágot, de minden adat megegyezik abban, hogy már harmincon felül van. Giraoe Moore hiteles adatok szerint harmincöt éves, Norma Shieaireir 32 éves, Jea- neitte Ma'cDonaild szintén harmincon feliül van 'már, Marleme Diieitrich 32, Joan Crawford 30, Myrna Loy 31, Claiudette Golbert 31, Iréné Bűnné 32, Katihieirine Hepbum 33. Végeredmény­ben megállapítható, hogy az összes amerikai filmcsillag már mind harminc éven feliül van, megfelelő utánpótlás pediig nagyon nehezen je- Iiemtkeziik. Vájjon inni lesz öt év múlva? Érthető, hoigy az amerikai fiilímvieiziérek mostanában so­kait tartózkodnak Európában és innen óhajtják exportálni a jövő csillagait Hollywoodba, 4 ft&zs&Mfi mozik fHÜsata: ALFA: Gyilkossággal vádolva! ÁTLÓN: A cigánybáró (A. Wohlbrücík). REDOUTE: A pacsirta (Eggext M.). TÁTRA: Péter, az ő lánya, METROPOL: Péter, az ő lánya, URÁNIA: A világ 100 év múlva. LUX: A Sing-Sing börtön árnyékában. A NYUGAT SZLOVÉN SZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Szombat délután: Pármai ibolya. Szombat este: Mese a Grand Hotelben. Vasárnap délután: Csárdás. Vasárnap este: Mese a Grand Hotelben. Hétfő: Az én lányom nem olyan. A KASSAI MOZIK MŰSORA* CAPITOL: Havi 200 fix (Magyar hangosfilm). TIVOLI: Szökés az alvilágból. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA KINŐ PASSAGE: 1/9—10—11—12: Ulicnice — Kilenc kanári. 1/13—14: Szerencse-baba. 1/15—16—17: Szépasszony dalosa. BIO RÁDIÓ: 1/8—9—10—11: Havi 200 fix. 1/12—13: Az elcserélt vőlegény. í/14—15—16—17; Kínai arany.

Next

/
Oldalképek
Tartalom