Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-10 / 7. (4153.) szám
1937 január 10, vasárnap. Vasárnapi dlvatlevél — tak az óriás felé. számitgatva, hogy hány métert vagy hány köböt fognak kiosztani maguknak a testéből. Szekercék, bakák, fűrészek fenekedtek. — Én a vastagját veszem meg dézsa- dongáknak — kötött szerződést a bognár. — A vékonyából hasítható lécekért eny- nyit meg ennyit adok, —• tett ajánlatot az ács... A kiszemelt poroszlók pedig erős kötél- hurkot vetettek az óriás nyakába, mások meg a kétfogóju fűrészt illesztettek rá a dereka tájára és mind erősebben, erősebben szorították bele a húsába, mikor már fel- szaggatták a húsát, a csontjaiba. S mig re- csegte'k-ropogtak a csontiak a kapzsi pillantások mint a varjak, szálltak a csúcsáig, amelyet lentről, az ember magasságából ezeken a pillantásokon kívül semmi sem tudott megközelíteni és nem közelitett meg azelőtt, hacsak a csodálat nem, a sóhaj, meg a mennyekbe igyekvő imádság. Most kárörvendés és kapzsiság leste a pillanatot, mikor a büszke korona az emberek lábai elé terül és nemcsak a pillantásaikkal gyaláz- hatják meg, hanem rátaposhatnak a sarkaikkal — Az óriás már megrendült; száraz tobzok hulltak le róla, ami úgy tűnt fel, mintha védekeznék: mintha leszakította volna azj ökleit és megdobná velük azokat, akik az életére törtek. A poroszlók durva röhejjel hajigálták tovább egymás körött a halál kínjában . leszakadt, tehetetlen óriás, öklöket ... A ház ablaka mögött asszony állott, karján kisgyermekkel. Megfogta a kisgyermek kezét és odafenyegetett vele a haláltusában vergődő óriás felé: — Nono, te gonosz!... Nem fogsz már bennünket ijeszteni!... — Hó ... rukk! ... Egy durva rántás, egy rettenetes, csontokból kireccsenő, velőből kifortyanó halálsikoly és — az óriás elterült a földön. Holttestét egyszeriben megrohanta a tömeg, a balták élesen, kíváncsian, meg sem várva a halott megdermedését, nekikaptak a boncolásnak. S ahogy beleharaptak a balták a tetembe, az óriás közeli szomszédja, egy terebélyes vadgesztenyefa összes levéltenyereivel tapsolni kezdett és az éppen arra suhanó szél cirógatására édesdeden elkacagta magát. A vadgesztenyefa viselkedésén maguk a poroszlók is megütköztek; hiszen ha valakitől, akkor tőle ugyancsak el lehetett várni, hogy részvéttel legyen az óriás iránt, akinek senki sem volt annyira sorstársa, mint éppen ő. Az ő gallyai is meg voltak már tizedelve, nehogy árnyékba borítsák az alája ültetett babot meg hagymát és megvesztegetően kecses, egészséges alkata ellenére is számolnia kellett a korai halállal, mert hiszen — nem hordott élvezhető, hasznos gyümölcsöt tüskös tarisznyáiban ,.. De a következő pillanatban, amikor visszarántották baltáikat az óriás testén ejtett sebektől, már tudták a poroszlók és a haszonlesők, hogy a vadgesztenyefa nem az óriás vesztén, hanem az ő felsülésükön nevet, amelyre ő bizonyára el volt készülve, hiszen az óriás mint testvérének és sorstársának valószínűleg már régebben elárulta neki benső életének titkait, amelyekre a gyilkosok csak akkor jöttek rá, amikor a hatalmas tetem a durva vágások alatt vérezni kezdett. Megnyúlt orral látták, hogy csak a legfelsőbb gallyak lecsapása után szivárog némi tömjén, az óriásnak csak a talpában vannak már ép csontok, egyébként finom, omladozó, vérpiros porral van kitöltve az egész kérge... A puffadozó zseb laposan összeragadt, az ágaskodó mérőlécek egészen rövidre csattantak vissza és az alkucsapásra szetter- peszkedett tenyerek összemarkolva húzódtak a zsebekbe. Nem lesz dézsadonga, nem lesz tetőléc, nem lesz pénz!... Az ifjabb gallyak véréből lenne annyi tömjén, hogy illatosra lehetne vele füstölni a templomot, a kéregből kitelnék annyi láng. hogy bemelegítené a szobát. S más semmi... vérvörös por alakjában kipergő könnyeken kívül semmi... Az óriásnak nem volt hát szüksége a bakóra, úgyis felőrölte már az életét a bánat. És nem kellett félni az óriástól, mert nem rejtegetett a köpenyege alatt gyilkot, nem forralt a szivében mérget. Az egész óriás nem állott egyébből, mint lángolni, melegíteni vágyó szeretetből, imádságból, amit eltömjénezett ellenségei bűneiért és véres, fájdalmas könnyekből, amelyeket elsírt a kicsinyes, rosszindulatú emberek kongó, vakszemü bádogkoponyája felett... S az emberek vájjon megtanulták-e példájából, hogy nem mindig fenyegető az, ami kimagaslik, sohasem alattomos az, arai igazán nagy és nem okvetlenül bűn az, ami az 6 érteim©ti<m*4giVk előtt érthetetlen? *»» A hivatalos farsang kezdetével ai év többi báróim idényében mostohán kezelt estélyi ruhák 'ismét az érdeklődés középpontjába kerülitek. _ Nem- jcsak azért, mert a divat is — eaidőtájt — főleg az I estélyi ruhákkal foglalkozik. Valahogy a farsang könnyelmű hangulata mindenkit magával ragad és innen van az, hogy január elején még a különben kimondottan takarékos háziasszonyok is merev esésű sziré-ezaténröl és lehelletszerü cs pkeanya- gdkréd ábrándoznak. Ami nehezen egyeztethető össze a takarékosságukkal, mert közismert tény, hogy az estélyi ruhák, akármilyen szépek és dekoratívak, a kihasználhatóságuk neim áll arányiban r.z árukkal... A farsang elmúlásával pedig még a csillogó ruhák varázsa is megszűnik. Ennyi logikus ellenérvvel szemben azért egy 'estélyi toalett erejéig minden nő sz'veeen szakit az j egész én-en át hangoztatott takarékossági elveivel JMiért? A valiáez igen kézenfekvő. Éppen azért, "mert az estélyi ruhák annyira masak, csillogóbbak Í és impozánrabbak, mint a többi alkalmakkor hordott „normális“ ruhák. Ezért tetszenek! Mert olyan nagy a különbség az általában viselt és az estélyi' ruhák között. Ez a nagy eltérés is azt igazolja, milyen jó megfigyelők a divat irányitói. Ismerik a nőket és tudják, hegy „az ellentétek vonzanak ...“ közmondás igazságára építeni lehet...! Rendes, nappali ruháik mái* évek óta simák, egyszerűek és praktikusak: nincs rajtuk semmi kirívó, nem rövidek és nem hosszúak, nem angolosak és nem kimondottan franciásak. Minden szempontból észszerűnek nevezhetőek. A sima nappali viselettel szemben a divatkreátorok minden csillogót és fantasztikusát, minden szokatlant és mutatósán fölöslegeset az estélyi ruhákra összpontosítanak, Ezért volt és ezért van az estélyi ruháknak mindig — nyert ügyük... Ugyanez a helyzet az idei tél divatjában is. Nappalra egyszerűen megvarrt, egybeszabott vagy kazakos ruhákat hordunk. Szolid és angolos benyomást keltűnk bennük. Az estélyi viselet viszont lehetővé teszi, hogy külsőnket egé&z mássá változtassuk. Az újszerű, görögös és testhezálló toalettekben, a lenge einpire-ruhákban, csipke vagy brokát estélyi kompiéiban szinte újjászületünk. Ráadásként Pária még olyan szén estélyi kabátokat é« belépőiket, előnyös virágtüaékkel vagy straesz- diadémmal díszített hajviseletet, érdekes, szandál- szerű estélyi cipőket, bájos estélyi táskákat és p.ci estélyi múltokat telt divatossá, hogy nem nehéz megjósolni: a különösen jól sikerült estélyi divat csábításainak még kevesebben fognak tudni ellentállni, mint eddig! Milyenek a hosszasan bekonferált toalettek? Szépek, újszerű ek és — ami a fő — változatosak. Négyféle, egymástól teljesen elütő tipusu estélyi ruha divatos. Az első testhezálló szabással készül, görögös a vonalvezetése és hosszú uszályban végződik. A második rövid derekú és az empire viseletre emlékeztet. A harmadikba a bő gloknis szoknyás, sőt gyakran turnörös jellegű báli ruhák, a negyedik csoportba pedig a praktikus estélyi kosztümök, kazako® vagy sima angolos vonalvezetésű toalettek. Az utóbbiaknál osak a szabás egyszerű, az anyaguk annál pompásaid). Ragyogó brokátokból, mintás fémezöveiből vagy lakkozott lammébói készülnek. A kazakosán megvarrt estélyi ruhákat többnyire csipkéből állítják elő. Érdekesek és újak az estélyi köpenyek 's. Mint a báli ruháknál — itt is sokféle ötletről és 6 »1!ugrói számolhatunk be. Kezdve a majdnem földig érő, hosszú estélyi kabátokkal, melyek a délelőtti angol kabátokhoz hasonló szabással készülnek. Sötétebb vagy elütő szinti és anyagú a felső gallérjuk, a fazonjuk angolos kidolgozású. Az ilyen estélyi kabátok derékig erük, onnan pedig fokozatosan kibővülő vonalvezetésűtek. Hogy a hasonlatosság teljes legyen, még a rá bűzött angolos zsebelt sem hiányoznak róluk. Eltérések az ujjaknál kezdődnek. Sűrűn behúzott puf'os- vagy sonkauj'akat látni. Folytatódnak az estélyi kabát anyagában, bélésében ég dísz-gombjaiban. Az angolos estélyi “kabátok céljaira ugyanis elsősorban bársonyt, majd moárét, mintás taftót é« posz ó! használnak fel. Bélésül pedig — a kabát színétől függően — „ világos vagy sötét árnyalatú lammét vagy brokátot. A gombok mind slra szból vannaki Igen elegánsak és ami a fő, fiatalosak... I A hosszú - estélyi kabátok kon kurrense a kosza csipke-palettó. Szép mintájú csipkéből föld' g érőjj bosszúságban szabják. Világos, pasztelárnyaktu« estélyi ruha fölött egy fekete tüliedpke paleitó remekül fest. Fekete toaletthez viszont paszíel rózsaszín, türkizkék vagy fehér tÜHcsipke köpeny illik! Rendszerint dúsan húzott, bő ujjakkal o’dal- és hátrészekkel készül. Többnyire a nyaknál csukódik — dekoratív bársony esokor vagy virág- tü zék segítségével. Festeti, eredeti viselet és magas, karcsú alakúkon különösen érvényesül. Igen szépek a rövid estélyi kabátok ia, melyek derékig szűk, onnan pedig — nagyanyáink lovag- lókabátjaiiboe hasonlóan — dús, gloknis szabással készülnek. Anyaguk 'bársony, brekát, lakk-szíré vagy színes posztó lehet. Díszítésként sötét vagy világos prémcsikokat alkalmaznak. Mai divatképünkön négy elegáns estélyi kabátot mutatunk be. Minden modell más és más típushoz tartozik. A bal szélső rajz például a rövidebb estélyi köpenyek legelőnyösebb változatát ábrázolja. Anyaga Tákvörös áttetsző bársony. Derékig ezniik, onnan pedig erősen kigloknizódó szabással készül, elöl rövidebb, hátul pedig hosszabb vonal- vezetéssel. Eredeti a sűrűn behúzott ujjak szabása Is. Az elegáns köpenyt sötétbarna prémszegélyezés díszíti és elrasezgombok zárják. Festői csipkeköpenyt mutat második vázlatunk. A köpenynek fekete tüllcsipke az anyaga. Ez is szűk felsőrésszel és dúsan eső alsó résszel készül. E e- detiek a kissé kikeményitett ujjak is. Fekete bársonycsokrok zárják a nyaknál és a deréknál. Az áttetsző, fekete csipke alatt előnyösen érvényesül az alatta viselt meleg pasztelezinü estélyi toalett! A harmadik ábra angolos szabású, -rózsaszínű posztó estélyi kabátot visel. A kabát egészen angolos szabású. A felső gallérja fekete bársonyból vau, fekete kristály goim bök, eredeti megoldású csukó- dás, húzott ujjak és zisebimitáoiók disz'tik. Fekete estélyi ruha fölé illik. Fiatalos és dekoratív-modell. A negyedik rajzunk mélykék bársonyból készült, prém-dereku estélyi palettó érdekes hátmegoldását 3 mutatja, A barna — müpréniböl is csinos — prém- 8 derék előnyös ékalakban végződik. Hasonló ékala- | ku bársony rátétek díszítik még a kabát hátrészét. ; | i , RADVÁNYI MAGDA. I Vérszegények máj diétája B Az ugabbkorí orvosi tudománynak bizonyára [egyik legjelentősebb eredménje az a diétikue keze- I lééi mód, amellyel a vérszegénység súlyos vagy 8 könnyebb eseted is gyógyítják. Arról a diétáról [szólunk, amely a betegnek, állapota és lelve [képessége szerint, bizonyos meghatározott mennyi- |eégü, átlag napi 200—250 gr. nyersen lemért mái 8 fogyasztását Írja elő, megfelelő kiegészítő étrend [kíséretéiben. 1 A máj diéta rendszerint nem könnyű feladat elé | állítja a beteg táplálását intéző háziasszonyt. A ke- izelésre kerülő egyének étvágya ugyanig természet- [ezer üteg csökkent, ízlésük kényéé, úgyhogy a beitekig, hónapokig tartó állandó májfogy adtáét nem ?szívesen viselik el. Ezeken a nehézségeken kell tojhat megfelelő konyhatechnikái fogásokkal segítem, I a diétát kívánatossá és változatossá tenni, úgyhogy amellett az alapanyag hatékonyságát el ne veszi .se, Ha azt akarjuk, hogy betegeink szívesen íogynsz- ezák a májat, úgy elsősorban oiegfeleő minis glt | nyersanyagról kell gondoskodnunk- Szívó® kötőszó, j vetü, sötét ezinü marha-, sertésmájat tehát nem használhatunk, hízott baromfi zsho* maja pedig i diétikai szempontból 'kifogásolható, Mind - a’ épp'1 <n j megfelelő csupán a jól táp Iáit borjú és a hu sertés süldőjének zsenge, világos színű, gyengén e.rz tt mája. Sovány szárnyas mája ugyancsak toWo ez- ható*. Megjegyezzük, hogy a diéta változató.sá tételére a májételeket betonként egyezer-kétezer esetleg vesével, Jéppel, pacallal pótolhatjuk, amelyek tapasztalat szerint a májéhoz hasonló hatóanyagokat tartalmaznak. A feldolgozás módjaira elsősorban azt kell tudnunk, hágj* a hosszasan süiöttfözött máj hatóanyagai tönkremennek, tehát azokat a fogásokat keli i előnyben részesítenünk, amelyek mentői rövidebb ideig tartó hő-behatással (készülnek. Voltaképpen leghatékonyabb a máj nyersen fogyasztva, ám ez csak esetenként, kellő Ízesítéssel vihető keresztül, Készíthetünk pl. szanatóriumok étrendjén szereplő u. n. nyers borjumájeocktadlt a következő módon; 150 gr. friss májat kemény részeitől megtisztítunk s igen finomra őrölve, jégre teszünk, Ezt a kb, 4—5 kanálnyi vagdalékot következő mártással el- vegyitve tálaljuk: egy csészét megtöltünk félig sűrített paradicsomlével, adunk hozzá 1 evőkanál Wor* cester-mártást, ü csésze citromlevet, 1 kiskanálnyi finomra aprózott vereshagymát, pici sót és annyi fehérbort, amennyi a csészét megtölti. Egyéb készítési módok közül legjobbak a* angolosan kisütött és a kirántott szeletek, amelyeknél $ nyersanyag puha marad s aránylag kevéssé ivódik át zsírral. Mentői gyorsabban és mentői magasabb hőfokú zsirban sütjük ugyanis ki a szeleteket, annál kevesebb zsírt szívnak magukba. A máj puhitá- sára jó szolgálatot tesz, ha egy éjjelen át tejben áztatjuk, továbbá ha a sültei közvetlenül sütés után tálaljuk is ugyanakkor adjuk csak hozzá a szükséges sóadagot. Feldolgozhatjuk továbbá a májat pirítva, hagymás, paprikás lében Is, ügyelve a:ra, hogy a sütés nyílt lángon, percek alatt menjen végbe! Az ilyen pirított májételeket azután változatossá tehetjük egyéb kellékek, pl. ráütött tojás, reszelt ! sajt, paradicsom, gomba, zöldborsó, stb. hozzáadásával. A diétától idegenkedők étrendjébe előnyösen csempészhetjük bo az előirt májadagot vágd átok alakjában, amikor is levesnek, puddingnak, leves- bevalónak, tölteléknek vagy pástétomnak dobozzuk fel. Az előirt napi májadagot leghelyesebb két részletben, ebédre és vacsorára elosztani. A májdiétá- val párhuzamosan általában fontos szerepe van a zöldfőz el ékek, salátafélék és a nyers gyümölcs bőséges fogyasztásának. i — „LEANYEGYESÜLETI VEZETŐD Ilyen címmel jelenik meg az eddig Munkafüzet névvel ellátott praktikus munkamappa, melyet a Szociális Testvérek adnak ki havonta. A cim már maga is elárulja, hogy kinek akar segítségére lenni: a katolikus leányegyesületekben dolgozó vezetőknek. A „LeAnyegyesületi Vezetö“ minden száma tartalmaz négy előadást, körlevelet, lelki irányítást, valamint bőségesen verseket, egyházi és világi énekeket, kis jeleneteket, recepteket etb. A januári szám tartalma;, előadások: Újév elején, Takarékosság és beosztás, Szegénység és nyomor, A mi városaink: Pozsony. Mellékletében egy egyfelvonásos vígjátékot csupa leányszereplővel, két tréfás verset, három kánon-éneket, a szavalókórus magyarázatát találjuk. Ezenkívül I „Tanuljunk egymástól11 rovatában közli az egyes egyesületi vezetők érdekes beszámolóit, külön ad a „Tanitónőnek11 címmel egy lapot, melyben kis jelenetet és éneket közöl gyermekek számára, végül „Sütés-Főzés11 lapján kilenc burgonyából készíthető étel leírását közli. Az egyesületi vezetők számára szinte nélkülözhetetlen munkafüzet cikkeit, előadásait a munkában közismert egyéniségek írják: Király József csicsói esperes- plébános, Bartha Béla, Esterházy Lujza, Petőor írón, Bartossik Ilonka stb., akiknek már neve is garancia arra, hogy a „ÍLeányegyesületl Vezető11 tartalomban a lehető legjobbat adja. Előfizetési ára egy munkaévre (szeptembertől júniusig) 30 korona, az összeg részletekben is beküldhető. Megrendelhető: a Szociális Testvéreknek Kass^ AUaagrkfkőnut 18 —™—IMI I H|iW liH
