Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-01 / 1. (4147.) szám

1937 január 1> péntek. T>R^GAI-A\ACitARHlRLAI> 9 Í2Í csalásért egyévi börtönre Ítélték Nyitrán Melichárehet, több kormánypárt volt titkárát Htífyek idd Időjóslat: Változatlan* — REKORD KARÁCSONYI VÁSÁR AMERIKÁBAN. Az idei karácsonyi vásár a válság óta a legfényesebb volt, amit valaha látott az Egyesült Államok és még az 1929-es úgynevezett prosperity év eredményeit tekintve is abszolút rekor­dot sikerült elérni különösen a newyorki üzletekben. A karácsony előtti utolsó két hétben kétmilliárd dollár értékű kará­csonyi ajándékot vásároltak. A gazdasági javulás szempontjából rendkívül fontos tényként említik az amerikai lapok, hogy ezúttal elsöizben vásároltak nagyobb tö­megben apró anjádékok helyett nagyobb értéktárgyakat. Nagyon sokan vásároltak egész lakásberendezéseket, az autóipar­ban is óriási fellendülést hozott a kará­csonyi vásár, úgyhogy karácsony jóvoltá­ból az évet az autóipar ötmilliárdos forga­lommal zárhatja. Az ékszerészek is nagy üzleteket csináltak, az ő bevételük ezer percenttel haladja meg a krízisévek ered­ményeit. Az egészből az amerikai lapok azt a következtetést merítik, hogy az amerikai középosztály kezdi visszanyerni bizalmát a gazdasági viszonyok javulása és stabilizálódása iránt. — VÉRES VEREKEDÉS A KIKOSARAZÁS MIATT. Zsolnai tudósítónk jelenti: A közeli Zbaró községben .a falubeli legények táncmulat­ságot (rendezitek. Éjféli után egy leány kikoisa- razobt egy legényt, miire nagy verekedés tá­madt. A verekedőiket kiituszkolták a korcsmá­ból, aíbol aizek kést rántottak és tovább öldö­költék egymást. Potocsilk József 28 éves legény életveszélyes sérüléseket szenvedett a fején és mellén. A legényt a zsolnai kórháziba szállítot­ták, ahol nem biznak felépülésében. xx Csillogó fények, kivilágított ablakok! A változatos ünnepségek és társadalmi ősz- szejövetelek napjai elérkeztek. Ilyenkor fon­tos, hogy gondtalanul, de választékos öltö­zékben jelenjünk meg. Az utolsó ecsetvo­nás az elegáns Bafa tánccipő: a hölgyek csodásán szép ezüst- és brokátmodelleket, az urak az előkelő sima kivitelt részesítik előnyben. — FELAKASZTOTTA MAGÁT. Lőcséi tudó­sítónk jelenti: Marisinsziky János késmárki la­kos hosszabb idő óta hangozhatta, hogy öngyil­kos lesz. Tegnap reggel hozzátartozói felakaszt­va találták meg Marisdnszky holttestét. Búcsú­levelet hagyott hátra, amelyben közli, hogy megunta életét. Gyomor- és bélbajoknál, a máj és az epe- utak megbetegedéseinél, reggel felkeléskor egy pohár valódi „Ferenc József“ ikeserü- viz kortyonként elfogyasztva remek termé­szetalkotta hashajtó! Az orvosok ajánlják. 1029 — SÚLYOS SEBESÜLÉST OKOZOTT A TA­LÁLT TÖLTÉNY. Zsolnai tudósítónk jeleníti: A közeli Hatná községben Chovanec István 65 éves- földműves egy töltényt talált, amelyet széjjel alkart szedni. Fiát is segítségül hívta, de mivel szépszeriével nem tudták felbontani a töl­tényt, aiz öregember kalapáccsal ütött rá. A töl­tény felrobbant és Oíhovaneoeit súlyosan megse­besítette a kezén, fején és mellén. Beszállítot­ták a zsolnai kórházba. xx A náthaláz csak a kevécbbé edzett em­bereknek árthat. Ezeknek szervezetére az Időváltozás ártalmasán hat. Erősítsük tes­tünket rendszeres Alpa-sósborszesz masz- -százzsal, amely a vérkeringést elősegíti és szervezetünket a meghűlés és ragály ellen yédi. Kérdezzük meg orvosunkat. Nyitra, december 31. (Sajóit munkatársunk­tól!.) Érdekes csalási bünpört tárgyalt szerdán az itteni kerületi bíróság. Mellichárek János volt politikai párltitátkór ült a vádlottak padján, akit nem kevesebb, minit 127 rendbeli csalással vá­dolt az ügyéisizség. Mielichárek rövid idő alatt változatos „politikai” pályát futott be és több­ször egymásután lépett újabb párt szolgálatá­ba. Az egykori molnársegéd először a cseh nem­zeti demokraták nagytapolicsányi bizalmi ja volt, majd átpártolt Micuráékhoz, későbbiéin pedig Privigyém az agrárpárt szolgálatába lépett. Itt nem tűrték sokáig, mert hamarosan rájöttek üzeiimeine. Mielicháreik szorgalmasam szervezte- a környék­beli csoportokat és a párt tilalma ellleméire pénz­összegeket vett fel, amelyekkel nem számolt el. A legkülönbözőbb mesékkel fonta be áldoza­tait, a megszedheti kisembereket és a hitele­zési csalások egész sorát követte el. Elegánsan rendezte be a pártirodát, klmbgami­Budapest, december vége. Bulla Elma, a ■pozsonyi származású művésznő a harmadik idényt tölti Budapesten., ahol rövid idlő alatt a legelső színésznők: sorába jutott. A buda­pesti lapok karácsonyi számainak egyike ér­dekes beszélgetést közölt, amelynek során Bulla Elma a következőket mondotta: A csodagyerek sikere és a nagy lecsúszás — Tizenhároiméves koromban Puck szere­péit játszottam Bécsijein a Theater in dér Jo- sefstadlban, Reimhardt színházában. Csoda­gyerek voltam. De azután felnőttem, tizenhat- éves lettem és — lecsúsztam a fiatal kezdők közé. Reinhardlt Amerikába utazott és én ha­lálra voltaim sértve, hogy nem vitt magával, mint sztárt. Dühömben elszerződtem Düssel­dorfba, Magyar darabban arattam itt az első sikert, Fodor László Templom egere cimü vig- játiékában. A siker hőire hamar eljutott min­denhova. Hívlak is imind efelé: Bécsibe, Ber­linbe, Münchenbe, de nem mehettem, mert a düsseldorfi Sizinházhoz még kétéves szerződés kötött. A színház évköziben megbukott és ahogyan lenni szokott: most már nem kellet­tem senkinek sem,. Elkezdtem barangolni. Vé­gigutaztam Németországot, eljutottam a leg­több kisebb német városba, mindenütt jelent­keztem a városka színházának igazgatójánál és állásit kértem. Sehol sem szerződtettek. Édesapám, aki táblai tanácselnök volt Po­zsonyban, gyűlölte a színházat, levelet kül­dött nekem, amelyben diadalmasan irta: „Látod? Nem születtél színésznőnek '» . . Gyere haza és menj férjhez!” Nem mentem haza. Pozsony helyett München­ibe utaztam és jelentkezni akartaim a Kam- merspiele igazgatójánál. Mielőtt beléptem volna az igazgató szobájába, — így van ez a meséikben! — találkoztam dr. Hock-kal, Rein-. kardi berlini színházának igazgatójával. Iz­gatottan közölte velem dr. Hock, hogy már na^non régen kerestet mindenfelé Reimhardt, aki visszaérkezett Amerikából, de sehal sem tudott rámtaláírni! Egész testeimben reszketni kezdtem Hock szavaira: Münchenbe tudniillik már azzal az elha­tározással érkeztem, hogy ha ott sem kapok szerződést, — öngyilkos leszek! Elhatározásomat nem említettem senkinek, mindmáig titok maradi Találkozás Reinhardtlal — világnevek partnere — Reinbaxdtital miég aznap találkoztam az Élő holttest főpróbáján. Sohase felejtem el: Moissá játszotta a darab főszerepét, körülöttem berlini sztárok, hallottam Moissi és Reinhardt hangját és én meigbatődottisáigomban hangosan sírni kezdtem! . . . Aznap este már szerződ­tetett Reinhardt. Az őszi szezon kezdetekor Berliniben voltaim. Boldogan indultam neki az uj esztendőnek, de máx az első hónapokban túrát, írógépet vásárolt, de semmit sem fizetett ikd. A vásárolt hoJimikat azután rövidesem potom pénzein eladta. Mikor eiz a pénzforrás is kiapadt, ismerőseitől vett fel 5—600 koronás rövidiejá­ratú kölcsönöket, de senkinek sémi fizetett. A anulit év szilveszteréin hatalmas mulatságot ren­dezett a páirttitkárság helyiségében, cigányokat hozatott, éteit-itailt vásárolt. Ekkor sem fizetett senkinek, azzal .hitegette a szállítókat, hogy a pártközpont megbízásából rendezi aiz estét és február elsején mindent kifizet. A hitelezők azonban sohasem kapták meg pénzüket. Egyre nagyobb tömegben futottak be a bűnvádi felje­lentéseik a „smiájiclig” párttitkár ellen, aki már egyizben a bíróság elé is került. Ekkor több régi csalása miatt ítélték el, a mostani tár­gyaláson pedig 127 vádpont közül 121 eset­ben állapították meg bűnösségét, minden csü- rés-csavarás ellenére. A bíróság egyévi bör­tönre ítélte Melicháreket, aki megnyugodott az Ítéletben és kénte^ hogy összbünitieifcést szabjanak ki rá. l többet sírtam, mint ettem. Reinhardt ismét : Amerikába utazott és távoillétében senki sem ; törődött velem a színháznál. Csak -kis sízeire- ■ pékét osztottak rám, a nagyobb és jó szeire- • pékét a már elismert színésznők játszották, Bergner, Mosheiim, azok, akiknek ekkor már nevük és hírük volt Berliniben. Egy-egy da­rab, amelyben ezek a neves színésznők ját­szottak, százötvenszer-kétszázszor került szín­re egyfolytában. Nem volt alkalmiam, hogy megfelelő szerephez juthassak! Megszöktem Berlinből. Münchenbe szer­ződtem a Kammerspielehez. Németorszá­gi szinészkedésem alatt ez volt a leg­szebb esztendőm: egy év alatt tizennégy főszerepet játszottam, sikereim voltak, Basserm annal, Pallenberggel, WoMbrück- kel játszottam együtt. Tavasszal visszahívtak Berlinbe és meghív­tak Bécsibe. Rövid gondolkozás után Bécset választoltam, ahol a Komödiehez szerződ­tem. Néhány- héttel szerződésem aláírása után a színház —- megbukott! Ismét állás nélkül maradtam. Hazautaztam Pozsonyba. Irtózato­san eil voltaim keseredve, éjszakákon át sír­tam, mindent elveszettnek hittem! Budapesti kudarc — budapesti beérkezés — Ezekben a kritikus pillanatokban érke­zett boram Bárdos Artúr levele. Bárdos már gyermekkorom óta ismert, látott játszani Bécsiben és már akkor, tizennégyéves ko­romban Ígéretet tett, hogy mihelyt lehetsé­ges lesz, Pestre visz. Tizennégyéves korom óta állandó levelezésben maradt velem Bár­dos Artúr, de csak most került sor arra, hogy felajánlhatta nekem Zsolt Bélának Párisi vo­nat cimü darabjában a női főszerepet. Azon­nal Pestre utaztam, de ott kiderült, hogy a darab a Magyar Színházé és nem kerülhet színre a Bei:városi Színháziban. Ismét állás nélkül maradtam. Teljesen összeroppan-va, kimerültén a sok szenvedéstől és a sírástól, visszautaztam Pozsonyiba. Otthon alig mertem mutatkozni az embereik előtt. Szégyellem, hogy sehol sem tudok boldogulni! — Éls újra visszasziökteim Budapestre. Ezt még senkinek sem vallottam be, de most be­vallom : elmentem az egyik nagy pesti színház igaz­gatójához, alázatosan bekopogtattam hozzá, meghajoltam előtte és arra kértem, hogy — szerződtessen! Nem szerződtetett. Az volt a válasza, hogy minden szerepkör be van töltve, uj színésznőre nincs szüksége a színháznak! — Ismét visszautaztam Pozsonyba. Lassan­ként már teljesen belenyugodtam, hogy nem lehe'tek színésznő. Belenyugodtam ablba, hogy a szülői háznál én is megkezdem a háziiá- nyok egyhangú, ugyanarra az örök sablonra, haingor.it, szomorúan szép életét ... De elér­kezett a karácsony. A szent est utáni regge­lein egyszerre két leveleit kaptáim, az egyiket Botdof újévet lávák igen tisztelt vevőinek HUutdeda Jtude&fi hentesárúgyár Bratislava, Köztársaság^tér 28 Münchenből, a Kamim erspá ele igazgatójától, a másikat Budapestről, a Belvárosi Színháziból. Mindkét színház szerződéssel kínált meg. Én Budapestet választottam, abból a tipikusan kisvárosi okból, hogy most már megmutatom a pozsonyiaknak, hogy igenis, szükség van rám Budapesten is! Hálát adok az Istennek, hogy Budapestet választottam! — Nem vágyódik vissza Németországba? — Nem. Nagyon jól érzem magam Pesten, boldog vagyok, hogy itt lehetek. De még mindig rettenetesen féllek, amikor arra gondo­lok, hogy meddig tarthat mlég ez a pesti di­csőség . . * (*) Esztergomban kispapák adták elő „Az Ur katonái”-!. Budapestről jelentik: Az esztergomi hittudoQÍámyi főiskola hallgatói 'karácsony' vigí­liáján előadták a 'szeminárium disz termében a nagy európai színpadokén rendkívüli sikerrel színire került „Az Uir katonái” cimü színdara­bot. A elkerült előadáson megjelentek a főikáp­talan tagjai, akikkel együtt megtekintette a kispapok produkcióját Serédi biiborois-heiroeg- ipirimás is. (*) A „Kiskárpátok‘‘ cserkészcsapat szinelőadá­sa. Pozsonyból jelentik: Január folyamán a „Kis- kárpátok” cserkészcsapat műkedvelő gárdája új­ból a nagyközönség elé lép. Ezúttal Kálmán Imre nagysikerű operettjét, a „Tatárjárást” hozza szín­re Pozsony legkiválóbb műkedvelőinek közre­működésével. A már régebbi előadásairól előnyö­sen ismert szinigárda nagy buzgalommal készül a régi, kedves operett előadására s minden jel ar­ra mutat, Ihogy a pozsonyi színházlátogató kö­zönség minden tekintetben jó magyar szinelő- adást élvezhet végig. (*) Nemzetközi Chopin-hangverseny Varsóban. Február 21-én kezdődik Varsóban a harmadik nemzetközi Ghopin-zongoraihangverseny, amely­nek fővédnöke a lengyel köztársasági elnök. Áz uj Chopin-hangverseny a külföldön is élénk ér­deklődés tárgya és elsőrendű nemzetközi ese­ménynek ígérkezik. A zsűri a lengyel és külföldi művészek és 'pedagógusok legkimagaslóbb kép­viselőiből áll. Már eddig is nyolc jelentékeny dij áll a zsűri rendelkezésére. A versenyre való je­lentkezés határideje 1937. január 15. Felvilágosí­tásokat ad a Chopin Zeneművészeti Főiskola tit­kársága (Varsó, Sienkie'wicz-ueca 8.) (*) Saljapin operatársulatot szervez. Párásból jelenítik: Saljapin, a világhírű énielkimiivész ál­landó operatársulatot aikar szervezni. A társu­lat tagjai egytöd-egyig orosz mandkültek lesz­nek. Ezizel az együttessed Saljapin be alkarja járni az egész világot és orosz dalműveiket alkar bemutatni, amelyeknek magyrészét Oroszország határain kívül még csalk a ziene szakemberei sem ismerik. (*) Zilahy Lajos regényét megfilmesítik. Bu­dapestről jelentik: Zilahy Lajos, a kiváló ma­gyar író fiilimszcenáriumon dolgozik. Egy újon­nan ailaikult cég megfillmesiti a „Keit fogoly”-t, az író legszebb regényét. Zilahy szerződésileg kötelezte magát, hogy a forgatókönyveit is ma­ga készíti el. (*) Uj magyar férfikarok. Az Apollo zenemű- folyóirat, magyar férfikarok antológiái gyűjte­ménye, most megjelent 157. számát Kereszty Jenő, Havas István, Ottó Ferenc, Mihó Ernő dalai és férfikarra irt kompozíciói teszik színessé. De- mény Dezső két magyar népdalátirata modern harmonizálásban jelent meg. Az Apollo ezzel a számmal negyvenedik évfolyamát zárja le és a gyűjtemény immár harmadfélezernél több férfi­kari szerzeményt tartalmaz. A választék rendkí­vül gazdag. Az Apollo szerkesztősége: Budapest VI., Lázár-ucca 10. Megjelenik évente négyszer. (*) Magyar filmhirek. Budapestiről jelentük: Éudeikeis zeinéeifilm készül a Magyar Filmiroda műtermében. A felvételeknél László Sánidioir ve­zetése alattit közreműködik a, Budapesti Hang­verseny Zenekar, egy buszonnégytagu cigány- zenekar és a három Kotányi-nővér zongorázik. — Megkezdték a „Lovagias ügy” filmváltoza­tának felvételeit ás. Hunyadi Sándor vigjátóká- nak Perezel Zita, Ráday, Kalbos, Gőzön és Gombasiziögi Ella a főszereplői. A szövegköny­vet Vadnay László árja, a filmet Székely István rendezi, a zenét Márkus Alfréd komponálja. (*) Az elmúlt év legjobb filmjei. London­ban most ikészit’v kimutatást 1936 leg­jobb filmjeiről. Aoyol vélemény szerint az elmúlt esztendő legjobb filmjei a követke­zők voltak: Chaplin: „Modern idők”; „Ziegfeld”; Wells: „Mi lesz holnap?”; Reinhardt: „Szentivánéji álom”; „Dods­worth” és egy Európában még be nem mu­tatott film: a „The Green Pastures”. Má­sodsorban emlegetik a „Rosemary”-t és a „Féltékenység”-et. Az év folyamán kitü­nően szerepelt filmszínészek a következők: Garry Cooper, William Powell, Jean Ar- thur, Myrna Loy, Spencer Tracy, Fred Astaire, Gracie Fields, Louise Rainer, June Láng és Frances Fanmer. SziOHÁz-KörAvKaLTORA. jBMMM • i w—ssetaaiaiMB—«. rua Jtttnipy?y „Budapestre szerződtem, hogy megmutassam a pozsonyiaknak, hogy szükség van rám a magyar fővárosban is“ — mondja Bulla Elma, aki nagy kezdő sikerek alán öngyilkos akart lenni, meri nem kapói! szerződést — MEGJELENT A PRÁGAI KATOLIKUS NAGYGYŰLÉS EMLÉKKÖNYVE. A kassai Ka­tolikus Sajtóiroda közli: Megjelent az 1935. évi prágai katolikus nagygyűlés képes emlékkönyve. Az ízléses kötésű, nagy alakú mű száz oldalon rendkívül gazdag és- változatos fényképanyagot tartalmaz rövid magyarázó szövegekkel. A fény­képek összeállítása és csoportosítása érdekesség és ízlés tekintetében egyaránt a modern fotomon- tázsnak mintaszerű teljesítménye. A nagygyűlés magyar rendezményeinek jólsikerült képei az em­lékkönyv 25., 52. és 53. lapján láthatók. Magyar­nyelvű magyarázó szöveg podág ezenkívül a 3., 16., 101. lapon és a címlapon található. A cimlap második oldalán a fényképészek névsorában ott látjuk a nagygyűlés magyar csoportja fényképé­szének, a munkácsi Lockernak a nevét is. Az em­lékkönyv ára mindössze 30 korona. (Ezen összeg­ben a 'portóköltség nem foglaltatik.) Megrendel­hető a csehszlovákiai katolikus nagygyűlés ál­landó rendezó'ibizottságánál „Stály vy'bor pro sjezdy katolikü CSR, Praha, Hlavní posta, eclbránka c. 500” címen. — ADÓBA VITTÉK EL A SÁROSOROSZI ISKOLA SEGÉLYÉT. Beregszászi tudósítónk jeleníti: A sáro'soroszi katolikus iskola a napok­ban ezieir korona segélyt kapóit,t a beregszászi jánáisitók A pénzt az egyházközség gonduoka vette áit és a pénztárszekrénybie helyezte eh Ka­rácsony után adóvégrehajtók jelentek -meg az egyház irodájában és a péraztársziehriény kul­csát követelték. Enni Ferenc lelkész miegigéirttie, hogy a közeli napákban befizeti az egyház adó­hátralékait, die a végrehajtók nem adtaik haladé­kot, hanem föLnyitottálk a szekrényt és az ott talált ezer koronát elvitték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom