Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-09 / 6. (4152.) szám

TI«GAlA\AG^AR-HlRIiAI? 1937 Január 9, szombat A Mdofy Uetceyttíi (s. i.) A karikatúrákon, amelyek Julianna holland trónörökösnő esküvőjéről készülitek, biciklis angyalok huzák a nászkocsit, amely­ben a molett hölgy nagyon jóindulatú, kerek mosollyal utazik a boldogság felé, oldalán a szemüveges német herceggel. A boldog fiatal­asszony mamája, a királynő, bizonyára óku- láréval a szemén, kötéssel a kezében szere­pelne a karikaturista fantáziájában, ha módja volna a nyilvánosság elé lépni vele. A pol­gári kövér jólét és boldogság megejtő elemei dominálnak a királyi nászban, egy kiterjedt család meleg, belső ünnepsége tárul a nagy­világ elé, mert egy egész nép a kiterjedt csa­lád és a trón várományosa a boldog ifiasz- szony. A nép valóban összegyűlt a nagy csa­ládi ünnepélyre, a vendégek felét sem lehe­tett elhelyezni Hága házaiban és igy a vidéki tömegek, a világ legszolidabb emberei, kény­telenek voltak kiesapongani a nagy öröm­ünnepen, kénytelenek voltak az uccán és vendéglőkben eltölteni az éjszakát, ami ke­letibb vidékeken megtörténik a tömegekkel akkor is, ha nem esküszik a trónörökösnő. A nagy család boldogságát egyáltalán nem befolyásolja az alig figyelemreméltó körül­mény, hogy az ifjú férj két évvel fiatalabb, mint az ifjú feleség. Szerelemről van szó, a Trínzgemahl“ származása kifogásolhatatlan, Hollandiának telik arra is, hogy fiatal legyen. Ha már egyszer Julianna annyi ideig gondol­kodott és fontosnak tartotta, hogy férjhez- menés előtt elvégezze az egyefemet, ahogy ■manapság jobb polgári körökben szokásos. A tanulmány, a doktorátus nem változtatta meg az előkelő házikisasszony lényét, nem ködösítette el benne a tradicionális családi gondolkodásmódot. Nem gondolt merész, ro­mantikus megoldásokra, mint egy meggondo­latlan fiatalember a rokonságban ... Kisebb a gazdaság, okosabban kell gazdálkodni és cselekedni, olyasmit már Hollandia sem en­gedhet meg magának. Pedig, ha jobban megnézzük a dolgokat, Hollandia sok mindent megengedhetne ma­gának. A legnagyobb és legkiegyensúlyozot­tabb jólét manapság kétségtelenül Hollandiá­ban van. A királyi esküvő szereplői és körül­ményei egykét napra rávilágítanak erre a boldog életre, amely a polgári előrelátás és józanság diadalának tekinthető. A holland gyarmatok területe hatvanszor akkora, minit az anyaországé, a nyerstermények leggazda­gabb vidékeit ölelik fel, nemcsak a holland nép gazdag, de a királyi család is a leggaz­dagabb uralkodócsalád a világon, — a taka­rékos királynő azonban csak polgári méretű hozományt adott leányának és az ifjú pár Tirolba, a hegyek közé, sportvidékre ment nászúira, ahogy jobb polgári család gyerme­kei teszik. A polgári életmód és polgári erények ki- hangsulyozása minden szándékosság nélkül történik, a jelek azt mutatják, hogy a királyi család életmegnyilvánulása őszintén polgári, ezért látszik olyan magátólértetődőnek, hogy a polgámép olyan szeretettel veszi körül az ország első családját. Megvannak arra az egyéb okai .is. A rend tökéletes az országban, a konzervatív több­ség, amelyet a legideálisabb választójog ho­zott létre, megrázkódtatások nélkül, biztos kézzel vezeti a gazdag ország ügyeit. A szo­ciális intézmények kitünően működnek, az 1019-ben bevezetett rokkant- és aggkori biz­tosítás példaszerű. Az ország szerencsés helyzete, természeti kincsei, gazdag gyarmatai kellettek ahhoz, hogy kitenyésztődjék a polgári társadalmi rend eme mintaországa? A helyzet szerencsés, de ne felejtsük el, hogy a lakosság példás mérséklettel és okossággal viseli el szeren­cséjét. Amilyen hősiességgel harcolt a hol­land nép szabadságáért a tizenhatodik század végén és a tizenhetedik század elején, éppen olyan mérséklettel tudta kiaknázni független­ségének első előnyeit, mikor a harmincéves háborúban Európa leggazdagabb állama tett az általános tönkremenés közepette. A törté­nelem is azt mutatja, hogy nem annyira a sze­rencsés helyzet, mint inkább a lakosság sze­rencsés karaktere, szabadság szer etete, szor­galma és mérséklete teremtette meg a minta­országot, amelynek ma valóban legkifejezőbb ábrázolása a biciklin karfikázó, gömbölyded, végtelen jóságot sugárzó arcú hercegnő, egy polgári trón várományosa. Meg kell emlékezni arról is, hogy a nász- ajárulék ok között van a marjyar kormányzó ajándékán kívül a magyar Gyermekvédő Li­ga ajándéka is. Hálás megemlékezés ez azérí a sok jótéteményért, amellyel a háború utá/n árasztotta el a holland nép a magyar gyer­mekeket. Rengeteg magyar gyerek került ek­kor Hollandiába, olyanok, akiknek egészsé­gét ruagyon megviselték a háborús nélkülözé­sek. A Hollandiát járt magyar gyerekek, akik közül sokan egyidősek a trónörokösnő- xel, ma is a, legjobb érzéssel gondolnak visz- sza a II olfandiábm eltöltött szép hőnapokra és sok esetben még ma is fenntartják az érint­kezést akkori nevelőszüleikkd. Talán csak a jóságában kicsapongó ez a mérséklettel élő nép, lakossága annak a boldog országnak, amely egyszerűm a maga hétköznapi, szor­galmas ételével igazolja a polgári világrend, sikeréi. A mai világnézeti harcban, amely A magyar iskolaügyek margójára Irta: Ludwig Aurél A feötobársaséiglbeii magyarság fennmaradá- sának és fiejlődéslbeflá erdaödléöéttiek _ kezessé­ge a magyar gyemnek. A magyar fiúiból és lányból csak úgy lesz magyar Pélrfi ás magyar asszony, ha már gyerm ekkoráiban boleíkaipicso- tódiik a magyar nemzet testéibe. Ez a nemzeti közösségibe való belekapcsotódás feltételezi a: kuiltiirközös'ségbe, a magyar kiuTtiurkiöziös- ségbe va/lló beolvadást. Klöizépeurópában — szütkebben: Szlovenszkón ás Rusiznsizkón — a magyarsághoz való tartozás nem tmerül, de nem ás merülhet ki a puszta szánmazásibeli (és esetleges egyházi) kollektivu inhoz való tarto­zásiban, hanem megköveteli a kulturköaösség- hez ás a nemizeteors viselésének érzéséhez va­ló feltétlen ragaszkodást. A magyar ku L túr közösségit e z való tartozás előfeltétele és nélkülözhetetlenje a magyar iskola. A:z állami, községi, felekezeti vagy esetileg magánjellegű iskola — ha magyar tannyelvű. A csehszlovákiai magyarság értelmisége ép- ugy, mint tömegei nem értékelik, nem szere­tik a magyar iskolát úgy, mint azt fennma­radásuk legfontosabb záloga joggal megérde­melné. Népűnk legfontosabb rétegei még nem tud­ják, hölgy a magyar fennmaradás és a magyar iskola: egy. Ahol van magyar lakosság ás nincs magyar iskola: nagyon hamar gyengül, sőt eltűnik a magyar öntudat, s vele a ma­gyarság élete is. A sors'közösség vállalásának — azaz a nem­zeti öntudat második fogalmi jegyének — tár­gyalása nem képezi a mai intőszónak szánt el­mélkedés tárgyát. A magyar iskolaügy — iskolaíétesiiés, osz- tályszaporitás, tan tere mszaporitás, stb. — egyszóval létérdekbeli kérdései a közvetlenül érdekelteknek látszókon kívül — senki ügye. A községi iskolaszék legtöbb tagja — tani- tóválasztásokon kívül — nagyon sok község­ben és városban érzéketlen: a magyar jövő, a versenyképes magyar iskola alapvető kérdé­seivel szemben. Más: felekezeti iskolaszék az­zal üti el az illetékes csehszlovák nemzeti­ségű tanfelügyelőnek magyar osztályszapori- tási rendeletét, (5 tanerőről 7-re, a gyerme­kek nagy száma miatt), hogy: nem szapo­rítunk, mert akkor 3 év múlva termet is kel­lene építeni (erre pénzünk nincs!), különben pedig a 255—1935. törvény meghozta a körze­ti polgári iskolákat, tehát a 6. 7. és 8. osztály amúgy is élesik — hiszen ezeknek az osztá­lyoknak tanulói amúgy is polgáriba járnak majd (rendkívül gyenge menekvés a tanerő- szapolátás elöl!). Emellett azonban ugyanazon iskolaszék tiltakozik az említett törvény és — ki tudja, mikor (megvalósulásra kerülő — tervbe veit végrehajtási módija ellen. Még furcsább az olyan eset, amikor a ma gyár felekezeti iskola tanítói kara — a magyar község elöljáróival szemben mutatandó „elő­zékenység vagy jóakarat elnyerése44 okából lemond a szükséges osztályszaporitiásról, vagy pedig tanterem építéséiről. — Sok felekezeti iskola vezetősége s főképpen fenn­tartója ma már a III. kormányintéstől sem fél, mert tudja, hogy az iskolai hatóságok ez­zel nem sietnek, de azt is tudják, hogy az ál­lami — kisegítő jellegű előleget, — amelyet az államitól járó fizetésnek szoktak hívni, — voltaiképpen a száraz kenyér körül dúl az egész világon, Hollandia megmutatta, hogy a Legbőségesebb kenyér a polgári világrend­ből fakad, csak éppen vallásosság, előrelátás, szorgalom és mérséklet szükséges minden­fajta világrend szerint való élethez. A most lezajlott nászünnepségen pedig nem­csak a fehér kenyéren édelgett az ujjongó tömeg, hanem előkerült a polgári szekrények­ből a gazdag smukk fs, aranyhlntó, üveg­hintő, aranytányér és aranymosoly az arco­kon, a legszebb ék. zer annak örömére, hogy az ország leánya a boldogságba utazik még akkor sem vonják meg, ha a III. kor­mányintés imár régen befutott Hiszen köztu­domású, hogy az állami tanügyi hatóság — a gazdasági helyzetre való tekintettel — nem nyal ma már erélyes eszközölMröz. Ilyen hall­gatólagos megállapodás fennáll az egyházak ás az állam illetékes tényezői között. (Na­gyon sok községben könnyen lehetségessé válna jóakarat mellett az osiztályszaporitás ás taniteremépités, de minek — hiszen úgy sem csinálhatnak semmit. Mi ennek a következ- miéinye: az állami jellegű szlovák kisebbségi iskola osztályt szaporít a magyar — és oda önként jelentkező gyérmékserégből, amely a felekezeti iskolánál tehertételt jelentett.) Ki se térek a szociális szervezési kérdések­re: szülői társulatok tétlensége vagy meg sem alakítására, stb., stb. Miután azonban a magyar iskolaügy nem egyházak, községek, magánosok ügye: ne le­gyen helyi „iskoilalflillozőfusoik44 könnyelműsé­gének martaléka, hanem képezze a magyar nép', a csehszlovákiai magyar nemzetiség egyetemes és legfőbb érdekét. Lehetetlen dolog, a magyar jövő és az állástalan magyar tanítók eben való vétkezés: a magyar iskola iránt táplált szeretet gyengesége, — a leg- többnyire nagyon féltett és becsült felekezeti jellegű magyar iskola elhanyagolással határos figyelnienkivül hagyása — és a magyar isko­lával — a bárhol működő, magyar iskolával szemben mutatkozó fanyar közöny. Aki eddig talán csak érezte, talán csak sej­tette, az vegye tudomásul — Te előkelő hüvös- séglü olvasóm is — hogy csak a versenyképes magyar iskola, a törvényesen fejlesztett és mindenkitől szeretett magyar iskola biztosít­ja — a magyar jövőt. Mindnyájan egyért, egy mindnyáj,mikért. A tettebben jelentkező áldozatkész magyar ön­tudat nem lehet közömbös a „imás44 község, ,Jimás vidék44, „más egyház44, „más völgy44 magyar iskolájával szemben. A felelősséget éreznie kell minden magyar /szívnek minden magyar sízivvel szemben. Megdöbbentő tudni: hogy Főnéven a 130 ma­gyarnak bejegyzett, szlovák és német iskolát látogató gyermekiből, főképpen szociális (ka­rácsonyi akció az eddigi iskolában), valamint szervezési okoknál fogva, csak 47 jelentkezett a két napon ót 3—3 órára kitűzött beír áfás­ra az engedélyezett magyar községi iskolába. A szerteszét lakó — nagy területű községben rövid idő óba otthonos magyar lakosság sze­gény és — szervezetlen. Semmiféle magyar kulturális szervezete sincs. Ez azt jelenti, hogy a biztosra vett két osztály helyett csak egy nyílik /meg, két állástalan tanító helyett csak egy kapott kenyeret. Meglátjuk, hogy a közeljövőben hogyan alakul a helyzet a Za­bos-telepen és Déinesd községben, ahol hosz- szas utánjárás és szervezési előkészítő mun­ka után ugyancsak megnyílhatnak — a ma­gyar osztályok. Sok példát nem kell felhozni, mert tudom, hogy minden olvasóm er - vagy több, jóakarat­tal könnyen orvosolható iskolabajról tud, amely kiméietleniüil rágja a magyar jövő tes­tét. Ez a szomorú helyzet még lassan és helyen­ként sem fog megváltozni, ha az egyének szórványos időszerű és dilettáns magyar isko- laszereitetét fel nem váltja a tervszerű — ke­nyereit is jelentő — nagyfántosságu és jövőt formáló magyar iskolamunka. KEMÁL ATATÜRK török államfő, aki állítólag Sir Rasil Za- haroíf hatalmas vagyonát örökölte Meghívó Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt ipolyságl körzete 1937 január 12-én, kedden délelőtt fél 10 órakor Ipolyságon a Central-szálló különtermében kör­zeti taggyűlést tart, amelyre a körzetben lévő minden egyes párttagot tisztelettel meghívunk. TÁRGYSOROZAT: 1. Elnöki megnyitó: tartja dr. Salkovszky Jenő, a körzet vezetésével ideiglenesen megbízott tartománygyülési képviselő. 2. Törvényhozói beszámolók. 3. Titkári jelentések: tartják Jády Károly és Reichel Kálmán titkárok. 4. A körzeti pártvezetőség megválasztása. 5. Esetleges indítványok. A körzeti taggyűlésen megjelenésre jogosult minden egyes párttag. Kérjük a Megjelenőket, hogy a taggyűlésre tagsági igazolványukat vagy pedig a meghívókat föltétien hozzák magukkal. Akik tévedésből meghívót nem kaptak, Jelent­kezzenek a gyűlés kezdete előtt a titkári irodá­ban, Ipolyság, 1937 január 2. Körzeti elnökség. Országos ankétet rendez az ér- sekujvári kereskedelmi grémium Érsekújvár, január 8. (Saját tudósítónktól.) A kiskereskedők súlyos gazdasági helyzetüknek okait főképpen a gyári lerakatokban, másrészt pedig a szövetkezetekben vélik felfedezni. A kiskereskedelem álláspontja szerint ezek az in­tézmények a közvetítő kereskedelem kikapcso­lására irányulnak. Ennek a tárgynak a megvita­tására az érsekujvári kereskedelmi grémium ja­nuár 10-re országos ankétra hívta össze Szlo- venszkó kereskedelmi és iparkamaráit. Az an­kétra meghívták valamennyi ipartársulatot és kereskedelmi grémiumot is. Az ankét országos szövetsége nevében dr. Sirsich Iván főtitkár, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara részéről Liska János vezértítkár, a kassai kereskedelmi kamara részéről pedig llsiak Pál kamarai elnök fog felszólalni. Ezenkívül képviseltetik magukat a komáromi, galántai, zsolnai, lévai, párkányi, vágsellyed és más grémiumok is. Az ankét dél­után 3 órakor kezdődik a grémium nagytermé­ben. Elfogták a pomázi rabló­gyilkosokat Budapest, január 8. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Még az óesz­tendő, utolsó napján bestiális rablógyilkos- ság történt a magyar főváros közelében le­vő Pomáz községben. Ismeretlen tettesek meggyilkolták és ki­rabolták Illés János pomázi gazdát és a vele együtt lakó Székely Saroltát. A rablógyilkosok a ház tetején több csere­pet kiszedtek, ezen a résen át hatoltak be a padlásra s onnan a gazda hálószobájába. Áldozataikat baltával ütötték agyon, majd a lakást kirabolták. A csendőrség nyomo­zását csütörtökön siker koronázta. Sikerült elfognia a rablógyilkosokat Varga Horváí Lajos és Varga Gyula ci­gánylegények személyében. Rövid vallatás után mindketten beismerték szörnyű tettüket. A két gyilkosra kötél vár. Varga Horvát Lajos különben fivére Var­ga Pál cigánylegénynek, aki nemrégiben meggyilkolta és kirabolta Stresinger buda­pesti ócskavaskereskedőt. Kenyeres-Kaufmaim eltűnt Budapestről Budapest, január 8. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Emlékezetes imáig az a szenzáció, amelyet I\ e nyeres-Kaulman n Miklós Mózes ügye keltett a magyar sajtóiban, Keuyeres-Kaufmann annak idejön hamis ok­iratok alapján Kenyeres Miklós néven került be a magyar országgyűlésbe s csak később de­rült ki, hogy valósaiban Ka/utimann Mózesnek hívják s nem is magyar állampolgár. Ügyével a bíróságok is foglalkoztak, de végső fokon még nem hoztak döntést. Most olyan hírek ter­jedtek el Budapesten, hogy Kemyeres-Kauf- mann Miklós eltűnt a magyar fővárosból. A budapesti ügyészség és a rendőrség leg­utóbb számos idézést azzal kapott vissza, hogv Kaufmann ismeretlen helyre való tá­vozása miatt az idézések nem kézbesíthe­tők. A budapesti Esti Újság egyik munkatársa ma felkereste Kenyeres-Kanfmánn lakását, ahol csak a cselédet és Kenyeres-Kaufmarna fivérét találta. Az újságíró kérdéseire kije­lentették, hogy nem tudják megmondani Ke­in yeces-Kaiuifimann Miklós Mózes tartózkodási helyiét. Az újságíró megkérdezte még a ház- felügyelőt is, de ő sem tudott közelebbi föd- világoeitáM adni. A házfelügyelő az eltűnt volt képviselőt ka­rácsony előtt látta utoljára. Akkor nagyiolblb kofferrel (távozott hazulról s azóta nem mutatkozott a lakásban. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom