Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-05 / 3. (4149.) szám

1937 január S, kedd. t>ra:ga]A;\ag^arhirlai> 7 Uj konjunktúra az acéliparban A Mannesmann acélcsőüzemekben visszaállítják a válság előtti munkabéreket ■ ■ ■ Fellendülés várható a nagyjelentőségű lépés nyomában? ■ ■ ■ A nemzetközi acélérdekeltségek megegyezésétől függ a béremelés ffüíműH ufó vádudó Az egész köztársaságban enyhe, olvadékony Időjárás lépett fel. A hőmérséklet mindenütt a fagypont felé emelkedett. A maximum Prágában ő fok volt. — Időjóslat: Továbbra is enyhe, a Kárpátokban néhol gyönge éjjeli fagy. — A BETEGBIZTOSÍTÓK ÉS A SZA­BAD ORVOSVÁLASZTÁS, A közalkalmazot­tak giyógyalapja közli: A szabad orvosválasztás néhány kedvezőtlen következménye, főleg az orvosi kezelés és gyógyszerek árának emelke­dése, azt vonifca maga után, hogy a betegbizto­sítás képviselői a gyógygondozás egyöntetű szervezése érdekében szövetkeztek. E mozga­lomhoz a következő szervezeteik csatlakoztak: a közalkalmazottak gyógyalapja, a postások gyógyalapja, a papok betegsegélyző intézete és a magánalkalmazottak betegbiztosító intézete. E csoporttal együttműködik az államvasutak betegsegélyző intézete is. A szövetkezés első követelése az orvosi szerződés módosítása volt. Céljául a szövetkezett intézetek érdekeinek kö­zös védelmét tűzte ki — SZÍVSZÉLH ÜDÉS A NEGYEDIK GÓL UTÁN. A legutóbbi futballmeccsen, amely két prágai csapat, a DFC és Union Zizkov között játszódott le, a tribün nézősoraiban holtan esett össze egy ember, rögtön azután, hogy a DFC berúgta a negyedik gólt. Megállapították, hogy Kotaska Rudolf nyugdíjas villamosvasutas volt az illető, aki régebben súlyos fejsérülést szen­vedett és emiatt nyugdíjazták. A szemtanuk szerint feltűnő izgalommal követte a játék me­netét. — NÉGY KATONA HALÁLOS VEREKEDÉSE. A „Veöemík Práva Lidu" jelentése ezerint vasár­nap este a KJacLno melletti Kmezeves község egyik korcsmái álban négy katona összeverekedett és ve­rekedés közben Polágek Boílrumil 24 éves közkato­nát bajoméitól szivén szúrták. A szerencsétlen ka­tona nyomban meghalt. A vizsgálat megállapította, hogy a halállt okozó oldalfegyver Linhart Vencel közkatonáé volt. A verekedésben részt vett miég Kvaipil József és Fujer Károly közkatona is. Mind­hárman kereken tagadják a gyilkosság elkövetését. A három katonát letartóztatták, a katonai hatósá­gok folytatják a vizsgálatot. VILÁGTÖRTÉNELEM EGY HÁZ FALÁN A történelmet sokszor Jobban lehet a fel­iratokból és emlékkövekből, mint könyvek­ből megtanulni. A német-francia határ egyik falujának házán, mely évszázadok óta hires csaták középpontjában állott, a következő felirat olvasható: Fehér ház, épült 1735-ben. A szövetséges seregek szétrombolták 1792-ben. A konzulság alatt újból felépült. Az oroszok kifosztották 1814-ben. A poroszok felgyújtották 1815-ben. Ujraépült 1833-ban. A bajorok felégették 1870-ben. Ujraépült 1913-ban. A németek szétrombolták 1916-ban. Újonnan épült 1927-ben. így fest a történelem a maga meztelen va­lóságában, minden görögtüz, tanári kritika és romantika nélkül. A névtelen falu fehér há­zának emléktáblája a legjobb történelmi tan­könyvvel felér; rövid, tanulságos és intő pél­dául szolgálhat a jövőre. — NAGYKITERJEDÉSÜ BARLANGOT FE­DEZTEK FEL LŐCSE MELLETT. Lőcsei tudó­-sitónk jelenti: A Lőcse és Ólubló között húzódó hegye égben Leibic közelében egy nagykiterjedésü földalatti barlangot fedeztek fel. Eddig csak any- nyit tudtak megállapítani, hogy egy földalatti patak folyik a barlangban s a viz csobogásáról ítélve a földalatti üreg nagyon tágas lehet. Mi­vel nemrégiben ezen a helyen egy mások barlang­ra is bukkantak, feltételezhető, hogy nagyobb természeti érdekességeket rejt magában a hely, annál is inkább, mert homokhegységről van szó, már pedig az üregek ilyen hegységekben ritkaságok. A szakemberek kutatásainak kellene fényt deríteni a leletre. Az eddigi kutatásokban főszerepet játszott dr. Grodkovszky Gusztáv já­rási leibici körorvos, aki készséggel ad felvilá­gosításokat az érdeklődőknek. — AUTÓSZERENCSÉTLENSÉG JOLSVA KÖ­ZELÉBEN. Tornaijai tudósitónk jelenti: Holéczy Gyula tornaijai vendéglős és autótaxitulajdonoe Jolsváról tért haza autón, mikor az egyik hirtelen kanyarban a kocsi eltévesztette irányát és teljes sebességgel belerohant egy átszeli fába. Súlyosan megsebesült a kocsit vezető Holéczy Gyula, és a hátsó ülésen ülő hölgy. A tulajdonos mellett ülő sofőrnek semmi baja nem történt.- UTONALLAS PÖSTYÉNBEN. Nyitod tu­dósítóink jelenti: Az egyik pöstyéni meilák- uocáfban Bailkó Erzsébet ellem vakmerő táma­dást követett el egy suhanó. A gyanutilauul hazafelé igyekvő asszonyt néhány ütéssel le- teri'tette, majd a halálrarémnillt nő kézéiből ki­ragadta kézitáskáját és elmenekült. A csend­őrség megindi tóttá a nyomozást. — MARÓLÚGGAL ITATTA MEG GYERME­KEIT. (Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon.) Vasárnap a Zsolt-ucea egyilk házában Kovács István lakatosra ester két kisgyermeke, a hatéves Miklós Ó6 a négyéves Edit, vizet kiért. Apjuk az asztalon talált egy üveget, amelyben, • mint később kiderült, liugkőoldat volt. Ebből itatta meg a gyermekeket. Néhány pillanat múlva a két : kisgyermek 'borzalmas ki nők közt fetrengett. Az 2 apa csak akikor döbbent rá, hogy mi történt. ■ Fellánmázra már alvó feleségét és a szomszédokat, f s a két szerencsétlen gyermeknek hamarosan tejet £ adtak. A mentők a két kis gyem eket életveszélyes állapotban szállították a kórházba. Prága, január 4. A „Frager Montagsblatt" értesülése szerint a Mannesmann-müveik ko- rooiaui székhelyén hosszas tárgyalások foly­tak az utóbbi napokban, amelyek azt célozzák, hogy január 15-vel a válság alatt bevezetett bérlevonásokat megszüntessék és igy a régi A inagy jelentőségű béremelés természete­sem igen nagy kihatással llesz az egész cseh­szlovákiai iparira és Hampl volt miniszter a fémipari szakszervezetek nevében áprilisban uljabb tárgyalásokat fog kezdeni a fémipar ex­ponenseivel. A Mannesmann-imiüvek munkásai Koimio- itaUban és a Máhrisch Ostrau meilleti Schőn- brunnban a mai körülmények között is elő­nyös bérek mellett dolgoznak. 1935 december elsejéin ugyanis újabb megállapodásit létesítet­tek a müvek vezetősége és a munkásság kö­zött, amely a termelés mértéke szerint álla­pítja ímeg a bérlevonásokat a régi állapothoz képest. A megállapodást a munkásság a múlt év október elsején három hónapra felmondta és az ekkor megindult tárgyalások eredmé­ny eképpen határozták eil, hogy a béreket új­ból az 1929-1 állapot szerint állapítják meg. Tudvalevő ugyanis, hogy a Mannesmann-müVek termelése 1935 de­London, január 4. (A PMH alkalmi munka­társától.) December utolsó napjaiban két hir je­lent meg az angol lapokban. Az egyik közölte, hogy a „Lloyds" társaság január 1-től kezdve nem hajlandó többé angol gyártmányú filmszer­ződéseket biztosítani. A másik hir beszámol ar­ról, hogy a Korda Sándor vezetése alatt álló „London Film Company" igazgatósága 1,750.000 fontsterling rövidlejáratu kölcsön fölvételére kér fölhatalmazást részvényeseitől. A két hir között szoros összefüggés van és mind a kettő olyan szenzációt jelent, amely, úgy látszik, döntő jelentőségű úgy Korda Sándor filmvállalatára, mint az egész angol filmgyártás jövő sorsára nézve. A „Lloyds" társaságnál meghatározott dij ellenében épp úgy lehet szép időjárásra fogadni, mint arra, hogy valamely készülő filmnek mek­kora sikere vagy bevétele lesz. Korda Sándor londoni sikereit tulajdonképen a Lloyds biztositó társasággal kötött biztosí­tásokra építette föl. Amikor Korda a VIII. Henrik magánélete cimü filmet megcsinálta, egész Anglia ujjongott afö­lött, hogy sikerült megteremteni az angol film­gyártást, amely addig nem létezett. Miután ez a film váratlan sikert aratott, az angol mozitu­lajdonosok gondolkozás nélkül hajlandók voltak Korda legközelebbi filmjét is lekötni. Korda pénzembere azonban személyi okokból vissza­vonult a London Film vállalattól, úgyhogy az uj filmek gyártásához szükséges tőkét más ol­dalról kellett biztosítani. Korda a „Lloydsánál garan­táltatja magának a Hímek várható bevételi minimumál Ekkor támadt Kordának az a zseniális ötlete, hogy a további filmprodukcióját a „Lloyds" társaságnál biztosítja, vagyis megfelelő biztosítási dij ellenében garantál­tatja magának a filmek várható bevételi mi­nimumát. A Lloyds belement az üzletbe. Az igy biztosított produkcióval jelent meg Korda a világ legnagyobb biztositó társaságánál, a Prudential-nál, amely több, mint másfélmillió fontot bocsátott Korda vállalatának rendelke­zésére, főleg a denhami uj műterem fölépitésé­munkabéreket, amelyek 1929-ben voltak ér­vényben, helyreállítsák. A nagyjelentőségű határozat életbeléptetése attól függ, hogy a londoni nemzetközi acélcsőkartel újból létre­jön-e. Az erre vonatkozó tárgyalások London­ban is sikerrel biztatnak. cember elsejétől kezdve lényegesen emel­kedett. Az uj megállapodást igy is csak feltételesen kötötték meg és amenmyilben a londoni kair- teiliközpout megalakul, négy heti felmondás­sal mindenkor megszüntethető lesz. A bérek fenntartása attól függ, hogy a nemzetközi acélcsőmüvek Lendeiruban megállapított egy­séges árai betarthatók-e vagy sem és az úgy­nevezett exportitársaság, amelynek megalapí­tására most folynak tárgyalások, létrejön-e vagy sem. Németország felrobbantja a nemzetközi kartellt A nemzetközi acélosőmüveik 1935-ig kart ell- be tömörülitek és minden ország számaira ha­tározott kvótát állapítottak meg a kartell sza­bályzatai szerint. Németországban csakhamar úgy alakult a nek céljaira. Korda további filmjei azonban nem arattak megfelelő sikereket. Mindegyik fokozta az an­gol filmgyártás hírét, de anyagi tekintetben a várakozás mögött maradt és veszteségekkel járt. Nem kis része volt ebben annak a körülmény­nek, hogy Korda a denhami műtermeket az elő­irányzott összegeket messze túlhaladott költség­gel építette föl. Egy-egy műteremépület gőzfűté­sére 35.000 fontot adott ki. A hollywoodi filmipar pedig a VIII. Henrik sikere után azonnal megkezdte Korda színé­szeinek óriási gázsikkal való elhóditását. Bár Korda fedezte föl Laughtont, Merle Oberont és Leslie Howardot, kénytelen volt nekik fan­tasztikus gázsikat biztosítani, hogy fölvehesse a versenyt Hollywooddal. Kontingentálási intézkedések élezik ki az angol-amerikai versenyt Ez a verseny annál súlyosabban érintette Korda filmvállalatát, mert amig az amerikai filmgyártás akkor is megtalálja számításait, ha gyártott filméit sehol a külföldön meg nem ve­szik, az Angliában készített filmeknek számolnia kell Amerikával is. Ide pedig a „London Film" érdekében tett kontingentálási intézkedések kö­vetkeztében nem minden film mehetett be, nem szólva a filmek anyagi sikertelenségéről. Az an­gol kormány ugyanis meghatározta, mennyi amerikai film jöhet be évente. Erre Amerika természetesen hasonló kontingentálási intézkedé­sekkel válaszolt. De ezenkívül az amerikai film­társaságok kezdtek letelepedni és gyártani Ang­liában és ezzel a belföldön is súlyos konkuren­ciát jelentettek Korda filmvállalatának. Korda ebben a helyzetben még nagyobb tőke­igényekkel lépett föl uj finanszírozójával, a Prudential társasággal szemben, mig ugyanakr kor a Lloyds társaság egyre kevesebb hajlandó­ságot mutatott a filmszerződések biztosítására. Rossz benyomást tett, hogy Korda jelenleg forgatás alatt álló filmje, a „Páncélnélküli lo­vag", amely távolról sincs még készen, 240 ezer fontba került eddig és ebből egyedül Marlene Dietrich 80 ezer fontot kap. A Prudential már régebben arra kénysze­helyzet, hogy a kivitelre szánt kvóta úgy­szólván teljes egészében a belföldi szükség­let fedezésére használódott fel, úgyhogy Né­metország egyáltalán nem tudott acélárut exportálni. A német müvek tehát felrob­bantották a nemzetközi kartellt. Az átmeneti időben az egyéb országok acél­művei, igy a Mantnesmann-müvek is arra tö­rekedtek, hogy — akár alacsonyabb árak mellett is — miinél többet exportáljanak, hogy igy részükre az újabb tárgyalások folyamán miinél magasabb kvótát állapítsanak meg. A jelenlegi Londoni tárgyalások elé számos aka­dály gördült, de mégis megvan a remény, ihogy a megegyezés sikerülni fog. Egy jólmenő iparág A Mannesmiann-müveik munkássága azt re- imélii, hogy a termelés növekedése folytán nemcsak a bérek fognak emelkedni, hanem újabb munkásrétegek alkalmazására is sor ikerül. 1929-ben a komotaui acélgyár körülbe­lül 2100 munkást foglalkoztatott és ez a szám 1930-ban 200-al csökkent. Étitől az időtől kezdve nem történt több elbocsátás. A mun­kásság számának természetes csökkenése — — nyugdíjazás és elbocsátás folytán — a mun­kásság száma 1935-ben 1^50-re apadt Komotau- ban, 1936-ban azonb an uj munkást elvétel kö­vetkeztében ismét 2000-re emelkedett. A Manmesmann-müvek 1936-ban számos uj épü­letet is emelteik. ritette Kordát, hogy a denhami műtermek leg­nagyobb részét önálló producereknek adja bérbe és most úgy határozott, hogy további tőkét nem bocsát rendelkezésére, sőt miután a vállalat mérlege rengeteg veszteséggel zárult és alaptő­kéjének kétharmada elveszett, a kölcsönadott másfélmillió fontot visszaköveteli. A Prudential- nál az a fölfogás kerekedett fölül, hogy egy biz­tositó társaságnak nincs mit keresnie a filmszak­mában és az igazgatóság egy része fölösleges­nek tartja az angol filmgyártást, mert az angol nyelven készülő amerikai filmek igen olcsón és kitünően fedezik a belföldi szükségletet. A London Film társaság most részvényeseitől fölhatalmazást kér arra, hogy 1,750.000 font­sterling összegű kölcsönt vehessen föl és ezzel kifizethesse a Prudentialt, további 250.000 fon­tot pedig forgótőke céljaira biztosit. Amerikai társaságok szanálják Kordát? Ma már nyílt titok, hogy ezt a fölhatalmazást a közgyűlés megadja ugyan, de Korda társasá­gának nem a Prudential, hanem az amerikai „elektro" társaságok, mint a hol­lywoodi hangosfilmvállalatok főrészvényesei fogják a kölcsönt folyósítani. Ha ez megtör­ténik, akkor a Prudential visszakapja pénzét, de Korda Sándor filmvállalkozása elveszti ön­állóságát és kérdés, hogy egyáltalán fönnma­rad-e. Korda Sándornak személy szerint semmi gondja, részben azért nem, mert saját London Film-rész­vényeit már régebben az amerikai United Ar- tists-részvényekre cserélte ki, részben azért, mert bármely filmtársaság szívesen látja, ha nem mint filmvállalkozó, hanem csak mint rendező óhajtja folytatni tevékenységét. (*) A Szlovenszkói Katolikus Magyar Kántor­szövetség december 30-án tartotta választmányi ülését Érsekújváron. Több fontos tárgy között elhatározta a választmány, hogy rövidesen ki fog adni a Szent Ágoston Társulattal közösen egy egységes római katolikus énektárt és szer­tartáskönyvet, valamint a nyár folyamán ren­dezni fog a római katolikus papság és tanítóság részére egyházzenei tanfolyamot. Mindkét hatá­rozatra már most felhívja az illetékesek figyel­mét. A Szövetség hivatalos lapja, a „Schola Cantorum" egyelőre kéthavonkét kottamel­léklettel jelenik meg, előfizetési ára egy évre 30 korona. Megrendelhető a szerkesztőségnél (Bifia-Bény, párkányi járás), vagy a Szövetség ügyvezető elnökénél: Szendrei István karnagy­nál (Érsekújvár). (*) Murád Lili Gaál Franciska szerepében. Budapestről jelentik: Az uj magyar filimivigjá- ték, a „Fizessen magysád" imiár szereposztásá­val is számos meglepetéssel szolgál. A vígjá­ték egyik legjobb szerepe, a dúsgazdag ima- lomtulaijdoinos temperámé ni t uniós leánya, amelyet a színpadion Gaál Franciska alakitoítt. Gaál Franciska egyik legnagyobb sikerét aratta a rendkívül hálás szerepben. Ezt a sze­repet a darab filmváltozatában Muráti Lili kapta. A londoni tárgyalások szabályozzák a csehszlovákiai munkabéreket SZTnHÁZ-KölM?KaLTLIRA Korda Sándor „London Film“ vállalatának és az angol film­gyártásnak sorsdöntő nehézségei A „Lloydsu nem biztosit január í-től kezdve angol filmszer- zodéseket ■■ Hollywood felvásárolja az angol filmgyártást

Next

/
Oldalképek
Tartalom