Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-30 / 24. (4170.) szám
4 1937 január 30, szombati A „zászlóaffér" miatt Kaua közgyűlésének csehszlovák többsége megfosztotta állásától Rédeky városi ügyészt A magyarság képviselői visszautasították a cselt* szlovák pártok szónokának magyarellenes támadását Kassa, január 29. (Kassai szerkesztőségünk jelentése.) Kassa város képviselőtestülete csütörtökön délután Maxon Milán polgármester elnökletével tartotta rendes havi ülését. Több kisebb jelentőségű pont elintézése után került a sor dr. Rédeky István szerződéses viszonyban álló városi ügyész ügyének tárgyalására. Mint már beszámoltunk róla, dr. Rédeky István tavaly az október 28-i államünnep alkalmával nem tűzte ki az állami zászlót Kovács-uccai házára s amikor az őrszemes rendőr figyelmeztette erre. azt a választ adta a rendőrnek, hogy a régi zászlója használhatatlanná vált, uj zászlót pedig még nem volt módjában beszereznie. A rendőrség a zászló kitételének elmulasztása miatt vizsgálatot indított dr. Rédeky István ellen. A városi tanács január 5-i ülésén foglalkozott az ügyel és az egyesült párti tanácstagok, valamint dr. Weiser Ernő zsidópárti tanácstag állásfoglalása ellenére, — akik azt javasolták, hogy mivel az állami zászló kötelező kitételéről szóló törvény csak 1936 november 8-án lépett életbe, azért a tanács részesítse dorgálásban és ítélje el dr. Rédeky István mulasztását, — úgy határozott, hogy javaslatot tesz a képviselőtestületnek, hogy dr. Rédeky István szerződéses városi ügyész szolgálati viszonyát ez év junius 30-tól szüntesse meg és bocsássa el őt az állásából. A csütörtöki közgyűlésben az ügyhöz elsőnek az egyesült párti dr. Littmann János szólott hozzá és kifejtette, hogy dr. Rédeky István mulasztása semimiesetre sem azzal a tendenciával történt, hogy tüntessen az állam ellen. Aki isimeri dr. Rédeky Istvánt, tudja róla, hogy a zsugoriságig takarékos emlber, aki u<j zászlót legfeljebb azért neim szerzett be, mert nem akart pénzt adni érte. Ez az eljárás mindenképpen elítélendő, de nem elég ahhoz, hogy egy kitűnő tisztviselőt, aki egy jogtudóshoz illő hozzáértéssel látta el a városi ügyész felelősségteljes pozícióját, megfosszanak az állásától. Dr. Rédeky István mulasztását itiélije el a kép- visetötestület, sújtsa esetleg pénzbüntetéssel, de ne alkalmazza rögtön _ a legszigorúbb büntetést, melyet miég az idevonatkozó törvény sem ir elő. Hasonló értelemben szólalt fel az egyesült párt részéről dr. Halmi Béla is, aki állást foglalt a tanács javaslata ellen, mert abból nem derül ki, hogy dr. Rédeky István szerződéses ■városi ügyész* olyan törvényellenes cselekményt követett el, amely maga után vonná, hogy a város akár felmondással, akár azonnali hatállyal elbocsássa az állásából. Az egyesült párt — mondotta dr. Halmi Béla — nem akarja védelmiébe venni dr. Rédeky István mulasztását, sőt: helyteleníti azt, azonban nem Iát benne semmiféle törvényellenes dolgot és legfeljebb tápintaHanságnak s nem okos dolognak minősiti ezt a mulasztást. Amikor egy városi tisztviselőt huszonkét évi becsületes, hűséges és eredményes szolgálat után a város el akar bocsátani, akkor az elbocsátás alapjául csak a legsúlyosabb kötelességmulasztás vagy törvényellenesség szolgálhat. A rövid tényállás az, hogy Rédeky István 1986 október 28-án nem tűzte ki Kovács-uccai házára az állami zászlóit. Ámde abban az időben az állami zászló kötelező kitétele törvénnyel még nem volt szabályozva, mert az idevonatkozó 260—103. számú törvény 28-ik szakaszának utolsó bekezdése szerint, csak 1936 november 8-án lépett életbe. Ugyanennek a törvénynek 22-ik szakasza a zászló kitűzésének elmulasztását, mint kihágást, legfeljebb 20.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy kétihóuapig terjedhető elzárással bünteti. A lényeg az, hogy dr. Rédeky István mulasztása, amely a csehszlovák közvélemény érzékenységét bánthatta, abban az időben még nem ütközött törvényes rendelkezésekbe, tehát egy nem létező bűncselekményért nem lelhet valakit elítélni. De ettől eltekintve is, a legnagyobb igazságtalanságnak kiéli tartanunk, hogy dr. Rédeky Istvánnal szemben szigorúbb büntetést alkalmazzon a képviselőtestület, mint amit a törvény előír. Hol mondja ki valamelyik tömény is azit, hogy kihágás miatt állásvesztéssel büntetendő a tettes és hol történhetik meg az, hogy az elsőidben elkövetett kihágást ca- pitis deminutióval: hivatalvesztéssel torolják meg?! Ilyen drákói szigort nem szabad alkalmaznunk, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy dr. Rédeky István egyike a város legkitűnőbb tisztviselőinek. Mant városi ügyész egymaga látta el a város jogügyi irodájának összes teendőit s irauinkiáját nem szabad a soviniszta, uszító sajtó tendenciózus támadásai szerint elbírálni, mert mindenkor kitűnő munkát végzett és tisziakezű ember volt, akihez még a gyanú árnyéka sem férhetett soha. — Ezek miatt az egyesült párt a javasolt hivatalvesztést nem tartja elfogadhatónak. Hajlandók vagyunk hozzájárulni ahhö®, hogy a képviselőtestület helyteleuiti a dr. Rédeky eljárását és az állásvesztés helyett a zászló kitűzésének elmulasztásáért 2000 korona pénzbírsággal sújtsa. Végüil pedig szükségesnek tartom felhívni a szociáldemokrata párt magyar tagjait, hogy most mutassák meg, hogy magyarok és demokraták s szavazzanak a mi javaslatunk mellett, mert a dr. Rédeky István elbocsátása lehet helyes vagy helytelen, de mindenképpen antiszociális. Dr. Hakni Béla felszólalása ellenére a magyar szociáldemokraták nevében Horvát Fü- Föip a tanács javaslata mellett szólalt fel és élesen elítélte dr. Rédeky István mulasztását. Ezzel szemben dr. Weiser Ernő zsidópárti városatya szembehelyezkedett a tanács javaslatával, melyet tulsziigorunak és jogi szempontból is helyt nem állónak minősített. Egy városi fő- tisztviselőt 10 éves szolgálat után csak fegyelmi utón lehet elbocsátani. A maga részéről is elítéli dr. Rédeky mulasztását, melyért a képviselőtestület sújtsa őt pénzbüntetéssel és dorgálással, de semmiesetre sem hivatalvesztéssel. A csehszlovák pártok részéről dr. Ocenásek kórházi főorvos (cseh nemzeti szocialista) éles támadást intézet a dr. Rédeky ügyével kapcsolatosan az ellen a szellem ellen, amely szerinte a kassai városházán uralkodik és amellyel a csehszlovák többség nemsokára végleg leszámol. Ezúttal nem tisztán a dr- Rédeky István személyéről van szó, hanem arról, hogy egyesek még mindig nem akar£ ják tudomásul venni a viszonyok megváltozását éa valósággal provokatív (?) módon viselkednek. Szerinte a kassai városházán még mindig az a helyzet, hogy a szlovák tisztviselőket csupán jött-men1# idegeneknek tekintik és csak tessék-láseék alkalmazkodnak az állam rendelkezéseihez. (?) A humánum — úgy mond — nagyon szép és szükséges vonás, de nem szabad rosszul alkalmazni. A szónok azután összehasonlítást tett a jelenlegi és a régi magyar állapotok között és éles tormában próbálta bizonyítani, hogy a régi magyar viszonyok idején hasonló eseteket sokkal erősebben üldöztek. A csehszlovák közvélemény követeli, szerinte, hogy a dr. Rédeky Ibiméhez hasonló esetek szűnjenek meg végre, mert egy tisztviselőnek nemcsak az Írott, hanem az Íratlan törvényeket is tiszteletben kell tartania. Dr. Ocenásek szokatlanul éles és soviniszta támadását az egyesült párt nevében dr. Laczkó Béla és dr. Halmi Béla utasították vissza. Dr. Laczkó nagy hibának minősítette, ha egy közéleti ember az ucca hangulata által hagyja befolyásoltatni magát, mint ebben az esetben dr. Ocenásek teszi, dr. Halmi Béla pedig a zárszó jcgán visszautasította és egyenesen kikérte magának, hogy a magyarságot ilyen hangon támadják. Egyúttal ismételt felszólítást intézett s magyar szociáldemokratákhoz, hogy szavazzanak az egyesült párt javaslata mellett. Dr. Pilát József az egyesült párt részéről még kérdést intézett a polgármesterhez, vájjon igaz-e, hogy van egy régi képviselőtestületi határozat, hogy szerződéses városi tisztviselőt csak súlyos kötelességmulasztásért lehet elbocsátani állásából? — A po’gármester nem emlékezett ilyen határozatra, majd először a kommunista párt halasztó indítványát tette föl szavazásra. A kommunisták részéről ugyani Ménessi István és Szabó Gyula szintén a tanács javaslata ellen szólaltak föl é$ azt javasolták, hogy a® ügy teljes kivizsgálására a képviselőtestület küldjön ki egy bizottságot s a vizsgálat befejezéséig vegyék le az ügyet a napirendről. A képviselőtestület azonban a halasztó indítványt 39 szavazattal 22 szavazat ellenében elvetette. Erre a polgármester a tanács javaslatát bocsátotta szavazásra és a képviselőtestület a dr. Rédeky István szerződéses városi ügyész elbocsátására vonatkozó javaslatot 32 szavazattal 23 szavazat ellenében elfogadta. A javaslat mellett szavazott a csehszlovák blokk, beleértve a magyar szociáldemokratákat is, ellene pedig aa egyesült párt, dr. Weiser Ernő zsidópárti képviselőtestületi tag és a kommunisták. Dr. Rédeky István városi ügyészt tehát 22 évi szolgálata után junius 30-val elbocsátják az állásából. — SZOMBATON MENTÖBAL, HÉTFŐN MAKK-BAL POZSONYBAN. Pozsonyból jelentik: Szombaton este lesz a pozsonyi Vigadó valamennyi termében a tradicionális mentőbál. Hétfőn este a pozsonyi MAKK tartja bálját a Muzeum-kávéház nagytermében. A főemberek hevesen bólogattak. Alboin meglett férfi és ha a királyasszony most nem szüli meg utódját, aligha nevelheti föl ő maga harcossá örökösét Alboin egyre komorabban és sötétebben hallgatta embereit — Ti tudjátok legjobban, egyetlen vágyam, hogy fiam legyen. És egyetlen bánatom, hogy a királynő meddő. Érezték mind, nagy seb ez a férfi lelkén és elfogódva elnémultak. Csak Klef tört ki békétlenül. — Ne kösd magad terméketlen asszonyhoz örökre, király!... Törd szét a bilincseket Van okod, hogy elválasszanak! Alboin megmozdult, villámló szemmel nézett Klefre. Pokoli kínokkal marta, hogy emberei így hánytorgaíják szerencsétlen házaséletét Igaza van Klefnek, szét kellene törni ezeket a bilincseket, amelyek Ro- zamundához kötik. De alig fordult belé a gondolat, elhült a vére.Hát nem értik, hogy szereti Rozamundát? Jó emberek mind, hűséges hercegei és okos bírái, de az ő szerelmének nagyságát nem érezhetik át. Országot igázott le, hogy elérhesse, kockára tette érte a maga és egész népe életét és nincs az a hatalom, mely széttépheti a vérnek ezt a kegyetlenül erős bilincsét Intett a karjával, hogy erről a dologról ne beszéljenek többé, aztán fontoltan megszólalt: — Kedves híveim vagytok. Becsülöm, hogy a véremet akarjátok utódnak. De én úgy határoztam, hogy az ősi jog maradjon törvénynek: válasszatok ezután is szabadon királyt. Válasszátok mindig a legérdemesebbet. Alichis, Brescia hercege, izgatottan kért szót — Nem jó ez igy, király. Nézzed a múltat. A szabad választások sok benső háborúskodással jár. Sohase múlt el vérontás, pártütés nélkül. Alboin elkinzottan töprengett. Magában most Klaffónak adott igzat. Ha fia volna, meggondolás nélkül maga diktálná a törvényt és keresztül gázolná, aki akarata előtt nem hajtaná meg a fejét Egy tollvonással megszüntetné a régi jogot, hogy az elsőszülöttnek biztosítsa örökét De igy? Van-e értelme, hogy hadakozzék olyan jogért, mely számára értelmetlen. Sohasem érezte még életében ilyen erősen, hogy céltalanná vált a hódítás munkája, emberek ölik egymást érte, falvak és városok, egész tartományok pusztulnak el és újra felvirágoznak, teremtő és pusztító erő van minden megmozdulásában, egy egész világnak nekivágott és hiába minden, egyszer az ő húsa is porrá hull, a csontjai széjjelhullanak, megszakad minden és nincs folytatás. Egy asszony terméketlensége ilyen borzalmasan széjjel tudja tépni a legmerészebb álmát. Szerette és gyűlölte ezt az asszonyt. Gyűlölte, ha a közelében volt és égett a vére, tüzelt minden porcikája a vágytól, amikor távol tudta veronai palotájában. Nézte vitázó embereit és a szeme elfakult: hiába minden, a gyötrelmeitől senki sem tudja megszabadítani. 6. A szétosztott had még mindig Pavia és Ravenna körül vesztegelt. Tavasszal Alboin elhatározta, hogy Róma ellen indul. Valami kapkodás és bizonytalanság volt most benne. Átvágott az Appenineken, NEGYEDIK KÖNYV 63 (FOLYTATJUK) eljutott Róma faláig, de sietve visszafordult. Siralmas és irtóztató volt a vidék szegénysége. Sirás, üvöltés, elfeketedett arcú emberek kísérteties vonítása fogadta a hadát. Már nem is futottak előtte, ezt a nyomorult és erejefogyott életet már félteni sem lehetett Iszonyú emberroncsok vonszolták magukat a had után valami falat hulladékért, döglött lovak bőréért és ették a szétvagdalt és péppé főzött bőröket, a marhák és kosok szarvát és fakéregből lepényt sütöttek hozzá. Szinte futott a meztelen, emberevő és üvöltő nyomorúság elől. A ligur tengerparton föllélegzett Itt a tenger adott valamelyest élelmet. Genuát elkerülte és újra Pavia ellen fordult. Mindaddig nem tekintette igazi birtokának a Pó felső völgyét, amig a vár ellenállt. Be kellett törni a makacs falakat. Itt fönn északon, a Pó völgyében mindenütt, az Alpok felől gazdag vízzel zuhogó folyók síkján és tulnan Emília és Umbria nagy darabján már az ő megtelepedett népe uj termés alá kezdte készíteni a földet. A néptelen városok is megteltek lassan az élet lüktetésével. Nyugatról, Burgundiából és délkeletről, Bizánc felől kalmárok jöttek, a nyugalmasodó élet jele volt ez, — s kevés megmentett vagyonkájukkal a megmaradt őslakók is a létezés jogát kérték. Kelet felől végre betörte a város falát A bástyákon fehér rongyokat lobogtattak megadásuk jeléül az ostromlottak. — Kardélre hányni mindl — adta ki a parancsot. Egyetlen élőnek se kegyelmez és porrá dönteti a falakat Pusztulást, pokoli égetést akart, amilyet ez a föld még sohase látott. Aki a falak közt lélegzik, elpusztul irgalmatlanul, akár törtinu vénember, akár anyja emlőjén szopó friss emberpalánta. Nincs kegyelem, bosszú ez Gizulf haláláért és a három- esztendei makacsságért! Megsarkantyuzta lovát és a várba törő csapat élére ugratott. Alig ért a kapu elé, az omlatag falról egy tégla hullott alá. Lova elbukott, kétfelől is siettek testőrei és lándzsákkal piszkálták, hogy fölugorjon. — Üssed, PeredeóI kiáltott testőrére Alboin. A hatalmas fekete ember ütlegelni kezdte a lovat, de az nem mozdult. — Makacs ez a dög, uram király! — Üssed jobban! — kiáltott Alboin haraggal. Fenn a bástya fókán azájtátva állott a nép. A roham megtorpant A távolból ekkor fölhangzott Grimuáld püspök hangja: — Uram király, emlékezzél fogadalmadra. Szegd meg kegyetlen szavadat és akkor be fogsz menni a városba. Igazhitű nép lakik benne, erre gondolj, hatalmas király! Csönd támadt hirtelen. Alboin borzongva nézte lovát, mintha Ülőpadra vont ember tekintene rá, olyan elhaló és könyörgő volt az elbukott állat szeme. Magasra emelte a kezét és intett a mögötte tömörülő tömeg felé, ahonnan Grimuáld szava kihangzott. — így legyen! — kiáltotta messzehangzó szóval és e pillanatban nyerítve felszökkent a lova. Bevonult diadalmasan, kegyelmet osztva. Teodorik palotájába szállt Is a polgárok hódoló küldöttségét fogadta. — Ti mind a halált érdeműtek és én kegyes vagyok hozzátok, szólt a lóba elé hullákhoz. r i ii EGO FOLD REGÉNK IRTA: EGRI VIKTOR
