Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-27 / 21. (4167.) szám
munkában, amelyen most dolgozom és amely a GPU rémtetteivel foglalkozik.“ A GPU összeesküvése Trockij ezután kijelenti, hogy nehéz ebben a kérdésben állást foglalni, de mindenesetre van két, vagy három olyan alapkérdés, amelyeket sem az államügyész, sem pedig a „védő“ nem érintettek. 1. Hogyan hiheti el valaki, hogy mindazok, akik Oroszországban a forradalmat végrehajtották, az egyetlen Sztálin kivételével, most terroristákká, a szocializmus ellenségeivé és a Gestapo ügynökeivé lettek és készek a szovjet köztársaságot szétrombolni? 2. Hogyan lehetséges az, hogy mindezek a bűnök, amelyeket tiz éven keresztül követtek el, most hirtelen nyilvánosságra kerülnek és azok a bűnösök, akik eddig mindent tagadtak és akik eddig halálbüntetést követeltek mások 'PRA:GAI-A\\GÍ?ARHlnTxM> fejére, most mindent beismernek és saját maguknak is ácsolják az akasztófát? 3. Hogyan lehetséges megmagyarázni, hogy Zinovjev, Kajnenyev és az állítólagos terrorista összeesküvő csoport többi vezére semmit 6em tudott arról a hatalmas tervről, amely Szovjet- oroszonszágot Hitler és a mikádó javára fel akarta darabolni és amelyben Radek, akit soha senki nem vett komolyan, ebben a világösszeesküvésben a főszerepet vitte? Amennyiben összeesküvésről beszélni lehet, úgy ez a GPU összeesküvése és amennyiben ennek az Összeesküvésnek vezére van, úgy ez senki más, mint Sztálin. Ezek után Trockij megvádolja Sztálint, hogy Oroszországban mindenható személyi diktatúrát akar berendezni, Trockij szerint Sztálin oiyan teljhatalomra törekszik, amelyet egy „fantáziával megáldott bünöző“ mentalitásával próbál elérni. 1937 január 27, szerda* Esn vádlott, aki lobban tudja a vádiratot, mint az ügyész pülőgépen Berlinből Oslóba repült, hogy Trockijjal tanácskozásokat folytasson. Pjata- kovnak ezzel az állításával szemben a Dagbla- ded azt írja, hogy a vallomás valótlan, mert 1935 decemberében Oslóba egyetlenegy repülőgép sem érkezett Berlinből. Moszkva, január 26. A Radek és társai elleni perben ma Sesztov tett vallomást, aki előadta, hogy 1931-ben Berlinben kereskedelmi küldöttség élén megrendeléseket eszközölt a szovjet részére. Annak idején Szedov azt a javaslatot tette neki, hogy hivatalos megbízatása révén szerzett kapcsolatait állitsa a trockista összeesküvés szolgálatába. Szedov javaslata szerint a „Freilich, Kluápfel és Dailmann" céggel létesített kapcsolatot kellett volna felhasználni a szovjetunióban és a külföldön működő trockis- ták összeköttetéseinek fentartására. Ezzel a céggel Sesztov hivatalos megbízás folytán tartott fenn állandó nexust. A vádlott vallomása szerint ő ilyen értelemben érintkezésbe is lépett a cég igazgatójával és megegyezés jött létre közöttük. A megegyezés értelmében a cég a k-azneci bányavidékre ügynököket küldött azzal a megbízatással, hogy szabotázsakciókat hajtsanak végre. Az ügynökök működésűkről Sztrojlovnak tettek jelentést. Sesztov Oroszországba való visszatérése alkalmával Trockijtól leveleket hozott Muralov részére. Ezekben a levelekben részletes tudósítás volt a németországi céggel folytatott tárgyalásokról. Muralov jóváhagyta az ő eljárását. Ezután Sesztov Sztrojlowal számos szabotázsakciót hajtatott végre és közösen pontos tervet dolgoztak ki az egész ukrán szovjetipar megbénítására, Sztrojlov az ügyész kérdésére kijelenti, hogy 1931-ben németországi tartózkodása idején egy Wüster nevű mérnököt sikerült megnyernie szabotázsakciók céljaira és ugyanekkor együttműködést teremtett az Oroszországban dolgozó trockisták és a német kémszolgálat között. A Magyar Nemzeti Bank évi jelentése Magyarország gazdasági helyzetének javulását tükrözi vissza Budapest, január 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Most jelent meg a Magyar Nemzeti Bank jelentése az elmúlt év gazdasági helyzetéről. A jelentés mindenekelőtt a világgazdasági helyzettel foglalkozik s megállapítja, hogy az évek óta észlelhető javulás az elmúlt évben még erőteljesebben bontakozott ki. Csupán a politikai helyzet feszültsége áll útjában annak, hogy a világgazdaság egészséges életerőre kapjon. A magyarországi gazdasági helyzet is a világ gazdasági helyzetével párhuzamosan lényegesen megjavult az elmúlt év folyamán. A külkereskedelmi forgalom 76 millió pengős többletet eredményezett, amelynél nagyobb aktív egyenleg a világháború után csak 1930-ban és 1933-ban mutatkozott. A mezőgazdasági helyzetet javította az elmúlt év jó-közepesnek mondható termés- eredménye. Az 1935. évi terméseredmények ugyan súlyosan érintették az állattenyésztést s különösen a sertésállomány esett nagy mértékben vissza, de visszafejlődés mutatkozik a szarvamarhaállomány- ban is. A javuló helyzet a földárak alakulásában is mutatkozott, mert azok az elmúlt év folyamán jelentékenyen emelkedtek, A gyáripari termelés 18' százalékkal haladta meg az egy év előttit. Az idegenforgalom emelkedése is tovább folytatódott, A pénzintézetek helyzete is erősödött, bár itt a nagyobbarányu erősödés a betétképződés csekélysége miatt nem következhetett be. Végül emelkedtek a Magyar Nemzeti Bank devizabevételei is. Német kémek és orosz trocktsták 1932-ben Sesztov vallomása szerint a kuz- necki bányavidéket számos német kém özönlötte el, akiket mint szakembereket szerződtettek Szovjetorszországba s ilymódon nemcsak bizalmat élveztek a szovjethatóságok részéről, de még külön elbánásban is részesültek. Sztrojlov közvetítése révén Sesztov kapcsolatba lépett Schebesíow, Flchren, Kahn, Baumgarten és Stein nevű német ügynökökkel, aminek révén Sztrojlov és az egyik külföldi állam novo- szibirszki képviselete között sikerült összeköttetést létesíteni. Sesztov Schebesíow nevű németnek átadta a Prokopjevszki bányavállalatok tervét, aminek alapján a németek kísérletet tettek a bányaüzem felrobbantására. Nagyobb dinamit- és más robbanóanyagdepót létesítettek a bányában. Eddig még kiderítetlen módon játszadozó gyermekek a dinamiíraktár közelébe jutottak, a raktár felrobbant s a játszadozó gyermekek életüket vesztették. 1933-ban Sche- bestow és Sesztov a német kémszervezet segítségével a kuznecki villanycentráléban tüzet okozott, amely a villanyközpont működését hosszú ideig 1 Ehetetlenné tette. 1934-ben Sesztov a német Flohren segítségével máshelyütt bá- nyatiizet idézett elő. A vádlott beismeri, hogy hatvan hasonló bányatüznek volt ő az okozója, ami által súlyos károkat okozott Szovjetorosz- országnak, A vádlott azt is beismerte, hogy 1933- ban az ő megbízásából gyilkolták meg Bojarinov mérnököt, aki annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a bányaüzemekben szabotázs okozta a sorozatos szerencsétlenségeket 1934- ben Sesztov megbízásából egy bankot is kiraboltak és a 146.000 rubelnyi zsákmányt a trockista összeesküvők céljaira fordították, Oslo cáfolja a moszkvai hazugságokat Oslo, január 26. Pjatakov vallomásával kapcsolatban érdekes megállapításokat közölnek az oslói lapok. Pjatakov ugyanis a tegnapi tárgyaláson azt vallotta, hogy 1935 decemberében reA német nyelvnek második államnyelvvé való nyilvánítását kívánják a németek „Alattomos támadás a köztársaság nemzeti jellege ellen" ■■ Hit mondott Hodia a csehszlovákiai magyarokról! — EGY JOBBOLDALI CSEH SZERKESZTŐ TANULMÁNYÚTJA OROSZORSZÁGBAN. Ujéágiró-flíöinöiklbeai beszélik, hogy dr. Knihánioík FwdiniáíjK], a Vmkiov sz^iríkefifftöje röv<Mic»e'n 0 rrr-; zor.- tágba iutazi)k hoe«7,aJbb tan idrnán yuifcra. K/'M.rrk a Venfcov szeiríkirsztŐeégébein a szélső j'/bboblah ceoportho,z tartozik. Prága, január 26. Hod2a miniszterelnök vasárnapi rádióbeszédének második részét kizárólag Szlovenszkóhoz intézte s azt csak a szlovenszkói leadóállomások közvetítették. De a pozsonyi leadó szava Prágában még hétlámpás készüléken át is érthetetlen volt. Besztercebánya szava ide sem érkezett, a csehszlovák sajtóiroda pedig csak a beszéd első részét kézbesítette ki a lapoknak, ennek következtében a Szlovenszkó- nak szóló külön beszédre csak most térhetünk Jri. Hodza e beszédében már jobban kihangsúlyozta pártpolitikus jellegét s a nemzetiségi kérdésről itt a következőket mondta: — Miként az egész államban, úgy Szlo- venszkón is mindig konstruktív politikát fogok követni a nemzeti kisebbségekkel szemben. Megbízható segítőtársai és jó testvérei leszünk a mi kárpátaljai oroszainknak és pedig úgy keletszlovenszkói kisebbségüknek, mint az autonóm országukban levő oroszoknak. E testvériség bárminemű megzavarása ellenkeznék a közös Golgotánkra való emlékekkel és nyilvánvaló politikai érdekeinkkel is. És a magyaroknak mindazzal szemben, amit kormányaik egykor velünk tettek s tenni akartak, nálunk levő fajtestvéreik (rodáky) iránti politikánkkal megmutatjuk, hogy emelkedetten fölötte állunk minden elnyomatásnak és hogy a demokratikus igazságosságban látjuk saját szabadságunk legjobb kezességét. Nem volna a dolog ártalmára mennél szélesebb alapon megszervezni a szlovákok s kárpátorosz kulturális együttműködését, azután pedig a magyar kisebbséggel1 való hogy ma mégis létezik valamelyes probléma, akkor legföljebb ennyit lehet konce- dálni: politikailag intézzék el a fennálló törvények keretében a járási főnökök és a többi fórumok a legfelső közigazgatási bíróságig, jogilag pedig intézzék el a — büntető biróságok. Punktum. — Két államnemzet az kétszivü szörnyszülött s az állam jogrend kell hogy legyen, nem pedig a többség és kisebbség antago- nizmusa.** Kút képviselő azt fejtegeti, hogy a küszöbönálló tárgyalásokat a németek nagy lármájukkal kényszeritették ki, noha a lárma nem érv és nem kritérium. A cikkíró a nemzeti autonómia helyett azt ajánlja, hogy a munkanélküliség leküzdésével kenyeret kell adni a németeknek is és ezzel önmagától megszűnik a lárma oka. Mindez azonban nem nemzetiségi politika, hanem tisztára gazdasági kérdés. A Lidové Novinyben Ripka szerkesztő „A demokráciák beszéltek — most Hitlernek van szava" cimü vezércikkében Blum és Hodza egyidejű megnyilatkozását hasonlítja össze. A soviniszta „Károd" ezeket Írja: „Állítólag nem lesz sem punktáció, sem kiegyezési tárgyalás. Bár csak igy volna valóban. De a német aktivisták által beterjesztett követelések elintéziéséhez nem elég az adminisztratív intézkedés. így például Jaksch német marxista ama követelése, hogy a német nyelvet nyilvánítsák második államnyelvvé, semmi más, mint alattomos támadás köztársaságunk nemzeti jellege ellen, amit pedig a békeszerződések és az alkotmányunk garantál. Kár, hogy a miniszterelnök ugyanoly hatiároegyüttmüködést különleges népművelési intézmények keretében. Majd Pozsony város kiépítésének szükségességét hangoztatta a miniszterelnök. A keddi lapok visszatérnek a miniszter- elnök rádiónyilatkozatára. A nacionalista sajtó változatlan hévvel tüzel a tárgyalások ellen. így a Národní Politika négyhasábos cim alatt közli Bauer fulmináns cikkét, mely nagy elégtétellel állapítja meg a miniszterelnök beszédéből, hogy nem lesz »,semmiféle punktáció és kiegyezési tárgyalás/* A Polední Listben Kút képviselő irt hosz- szabb cikket ,.Tárgyalások a németekkel" cim alatt. A cikk indulatosan kérdi, hogy „ki akar itt nemlétező problémákat megoldani?** A fiatal képviselő azt állítja, hogy a német kérdést politikai szempontból megoldotta a csehszlovák nemzeti állam keletkezése, jogilag pedig az alkotmány és a nyelvtörvény. „Ha megengedjük —> úgymond zottsággal nem utasította vissza az államunk nemzeti jellege elten intézett támadásokat, mint ahogyan visszautasította Berlin beavatkozását belügyeiink)be.“ Feloszlatott szudétanémet- párti népgyülés A szudétanémet párt ezekben a napokban B umíbuirgiban népgyülést rendezett, amelyen May képviselő vollt a főszónoik. Amidőn May képviselő azt fejtegette, hogy a cseh-német kiegyezésnek alapvetőnek kell lenni, a hatóság képviselője a szónokot kétgzer figyelmeztette mérsékletre, majd a niéipgyülést feloszlatta. Ugyanekkor Böhimisch Leipában is volt a szudétanémet pártnak népgiyülése s a rendőrség azt is feloszlatta, ugyancsak akkor, amikor Kmöchel képviselő a cseh-német kiegyezésről kezdetit beszélni. Hallgatni kell a német kérdésről! Napok óit a a koalíciós sajtó észrevehetően mérsékli támadásait a német kisebbség e általában minden, a németekkel kapcsolatos üggyel szemben. Értesüléseink szerint a koalíciós pártok utasítást adtak lapjaiknak, hogy a várt egyezkedési tárgyalásokra való figyelemmel a lehetőséghez képest tartózkodjanak oly hírlapi m egnyilatkozásoktól, melyek a légkört elviselhetetlenné tennék. A baloldali, szocialista lapok irigykedve nézik a nacionalista sajtó némietgyülölettől szikrázó megnyiltkozásait és például db. Kriz, a vasutiügyi miniszter titkára a Právo Ládiu egyik közelmúlt számában fájdalmasan panaszkodik, hogy „a fogorvossal hiába kötők megállapodást, hogy a fogam nem' fog fájni,' ha az mégis csak fáj“. Az élég erősen sántító hasonlat ezt akarja mondani: „Hiába parancsolnak nekünk hallgatást a német kérdésben, ezzel a problémát nem oldják meg.“ Esterházy interpellál a kosuti csendőrőrs eljárása miatt Prága, január 26. Megírta PMH, hogy Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt ügyvezető elnöke a képviselőház-ban internet-, lációt nyújtott be a galántai járáshoz tartozó kosuti csenidőrőrs erőszakossága miatt. Az interpelláció szövegét, mely a parlamenti nyomtatványok között 737/V. szám alatt jelent meg, a következőkben ismertetjük: 1934 december 14-én a szlovenszkói országos hivatal elnöksége 57.000/34 prez. szám alatt rendeletet adott ki, amelynek értelmében a politikai pártok belső ügyeiket szervezeti szabályzatuk és ügyrendjük alapján elintézhetik bejelentésre néni köteles gyűléseken, ha ezeket zárt helyen tartják meg, úgyhogy azokon csak a párt tagjai, vagy bizalmi emberei vesznek részt és azokon meg nem jelenhet avatatlan más személy. Bár ez a rendelet még mindig hatályos, 1936. évi november hó 26-án este hét órakor Kosuton, az ottani csendőrőrs parancsnoka feloszlatott egy ilyen helyi pártértekezletet, annak ellenére, hogy az ott megjelentek mind igazolták személyazonosságukat és azt, hogy az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt tagjai Az értekezleten 31-en voltak jelen, akiket a csendőrőrs megfenyegetett, hogy letartóztatja őket, ha felszólítására azonnal nem távoznak. Ugyancsak minden ok nélkül letartóztatással fenyegette meg a pártnak ott lévő körzeti titkárait. Feketenyéken ez év november 4-én tartotta pártunk ottani helyi szervezete alakuló értekezletét. A kosuti csendőrőrs ezen értekezlet miatt is feljelentést tett, holott az is a párt szervezeti szabályainak megfelelően folyt le. Habár látszat szerint csak egy csendőrőrsnek á túlkapásairól van szó, nehogy az ilyen sérelmes eljárás, amely megbénítja az alkotmánytörvényben és egyéb törvényekben biztosított pártéletet, — lábra kaphasson, a legerélyesebb intézkedést keli kérnünk a Belügyminiszter Úrtól, hogy az ilyen visszaéléseknek a legsürgősebben elejét vegye. Kérdezzük tehát a Miniszter Urat: 1. Hajlandó-e ezt az esetet haladéktalanul megvizsgáltatni, a csendőrőrsöt felelősségre vonni és megbüntetni? 2. Hajlandó-e intézkedni, hogy a jövőben hasonló túlkapások elő ne forduijanakt 2
