Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-24 / 19. (4165.) szám
1937 Január 24, vasárnap. T>l«<aitMAG^ARHIRL^ 17 Érzelmes bolyongás Cipszerország földjén Művészeti, történelmi és természeti kincsek között a szepességi városokban Késmárk, január. Hétszáz éves a lőcsei Jakab- tempLom, a műkincseknek ez a hatalmas é6 érdekes tárháza. Minden köve arra a nagy múltra emlékeztet, amely a Szép ess ég népének 800 éven keresztül az elhivatottság érzését kölcsönözte. Az Erzsébeti-kápolnáiban békésen megférnek egymás mellett a katolikus és a protestáns Tburzók síremlékei, a templom közepén az egyik Th>urzóemlék arról beszél, hogy ez a család milyen_ jelentős szerepet játszott a maga idejében, hiszen nemcsak Magyarország nádorai voltak, de ez a Thurzó Breslau és Olmütz hercegérseke volt. És olyan hatalmas volt, hogy a pápától mint családjának utolsó férfitagja, engedélyt ’kapott a nősüléire, nehogy ez a jelentős család kihaljon. A magyar történelem egy másik fejezetét mondja el a Mátyás-oltár, meg a Mátyás-kápolna, a Bethlen- kápolna pedig árra emlékeztet, hogy a magyar szabadságharcok, hullámai már Bethlen fejedelem idejében is elérték- a Szepességet, hogy azután a nagy fejedelem, Rákóczi Ferenc és Thököly Imre, meg Kossuth Lajos szabadságharcaiban a cipsze- rek teljesen egybeolvadjanak a magyarok nemzeti törekvéseivel. A Jagelló-oltár a magyar és a lengyel nemzet évszázados meleg barátságáról regél, a Henkel-oltár és a Faulhaber-sirbolt arról, hogy a cipszerek Németországnak is odakölcsö- möztó'k fiaikat, akikből ott nagy emberek váltak. . Több, mint kétszáz éves a késmárki evangélikus fatemplom, amely a fafaragások remekeinek egész sorával ékeskedik. Majdnem ezeresztendősek a daróci templom falfreskói, amelyeket az Antoniták rendjének egyik művésze alkotott és amelyek — mint a lőcsei Jakab-templom, a sok szép lőcsei reneszánsz-udvar, a díszes Thurzö- ház, a késmárki fatemplom — a cipszerek évszázados müvészetszeretetét, kulturális munkáját hirdetik. A „szlovemszkói paradicsomiban a Menedékkő beszél róla, hogy a Szepességet sem kímélték meg a tatárok hordái, a számos huszita templomimra pedig arról, hogy már abban az időben is igen nagy politikai és stratégiai jelentőséget tulajdonítottak a cipszerek földjének. A Szepes- vár és Lubló vára — ahol Zsigmond király mélyen belenézett Anna lengyel királynő tüzesfekete szemeibe és közben elzáLogositotta a tizenhárom szepesi várost — a cipszerek egykori hatalmáról, Görgő pedig arról mesél, hogy innen származott a magyar szabadságharc nagy hadvezére, Görgey Artúr. A kakaslomnici Berzeviczy-kastélyban születtek meg Berzeviezy Gergely Ferencnek, kora legnagyobb közgazdászának nagyratörő tervei, a szepeshelyi káptalan dómja Szent István király emlékét dicsőíti, a rengeteg szárnyas oltár — a legkisebb szepességi templomban is kettő-három van belőlük — a cipszerek mély vallásosságát és a szépnek a szeretetét, a .csütörtökhelyi Zápolya- kápolna gÖtikuB ivei azt á nagy harcot, amelyet ti "a fejedelem Habsburg Ferdinánd ellen vívott meg. És ki he gondolna a Duna befagyott jegének ’ országgyűlésére, amikor a Királyhegyen annak az emléktáblának elmosódott betűit olvassa, amely arról szól,' hogy itt vadászott Mátyás király, az igazságos? Rengeteg műemléke van a Szepességnek, a korai gótika, a késői gótika, a német és az olasz, meg a speciális szepességi reneszánsz és a barokk egyaránt képviselve vannak a cipszerek ősi és történelemtől áthatott földjén. És aztán itt, van a legszebb, legnagyobb, leghatalmasabb, le.gpaza- rabb tünemény: az Isten művészetének örökkön égbe-nyuiló és felhőket ostromló műremeke: a Magas Tátra, amely ráüti bélyegét az egész vidékre és amelynek védelmében és árnyékában húzódnak meg a cipszerek ódon- városai és tiszta, csinos falvai. Istenáldotta vidék ez, amelyet szeretni és becsülni lehet csak, amely szépségeivel, értékeivel és pompájával lenyűgözi mindazokat, akik ittlátták meg először a napvilágot. Láttátok-e már, amikor téli napokon, mikor fehéren vakítanak a -hegy-óriások, felkel a nap és sugaraival mega-ra- myozza a Tátra csúcsait? Ilyenkor színekben tobzódik az egész vidék és a természetnek istenien ragyogó szinjátékát adja. Hall-ottátok-e már a tátrai természetnek azt a hatalmas szimfóniáját, amelyet a Tarpatak völgye vízeséseinek messze- hangzó zúgása alkot, amikor a csöndes szélben zizegő fenyőágak szelíd suttogásával olvad egybe? Fenn voltatok-e már a Barátnál, amely kővévál- tan áll a Halastó partján és a hegyek kincseit Őrzi? Álmodoztatök-e már a zöld tó partján csöndes holdas estén, amikor a tó vizéből kivilágít a smaragd színe, amely egykor a Karbunku,kistorony ormát díszítette? Hallgattátok-e már a pásztorok furulyájának szavát a bélai alpesek- ben? Álltatok-e a Csorba-tó -partján, amikor vérvörös, tüzes fénnyel bukik le beléje az alkonyati nap és i-z-zóvá teszi a tó sima tükrét? Szétnéztetek-e már a Te-ngerszem-csuics ormáról, ahonnan messze belátni a szlove-nszkói, a lengyel tájra és 9, Nagyalfökl vidékére? Jártatok-e -már a Fehé-r- viz völgyében a kincskeresők nyomán,, akik szentül meg voltak győződve róla, hogy a Tátra grár nitfalai aranyat, gyémántot és' más drágaköveket rejtenek belsejükben? Láttátok-e már a festői rétet a Virágoskertben, a g-erladhifalvi csúcs tövében, amely azért keletkezett, mert a pásztorfiu ikdváncsi volt és a parancsnál előbb oldotta meg a Hegyek Szellemének -ajándékzsákját? Néztétek-e már a Tarajka keskeny hátáról a karcsú Lomnici csúcsot, amely szinte mondani látszik: hiába vettétek el tőlem az elsőséget, mégis én vagyok a legmagasabb és a legszebb csúcs a Tátrában? Néztétek-e már, hoigy a Bibire®, amikor az este alkony pírja borul fölóje, mesebeli várhoz hasonlít? Figyeltétek a zergéket, amint szédítő magasságban vonulnak el és fel-f-elkapják fejüket a morrnota sípolásának hangjára? Voltatok-e a be>- fagyott Jegestónál, amelynek sima tükörlapja fölé egész gránit-erdő borul? Zo-rd és romantikus a Batizfalvi-tó környéke, amely a Koncsi-szta árnyékában vonul meg, csábitó a Szalóki csúcs széles háta és a Lengyel-nyereg keskeny átjárója, misztikus a Poprádi-tavat körülvevő begyek panorámája, aminthogy titokzatos a Tátra minden szépsége, ezerformáj-u és ezerváltozatiu: a Tátra mindig ugyanaz és mégis mindig más ..és más alakban, más és más színekben, más és más szépségekben mutatkozik meg. Válságos éveket élt át az utóbbi esztendőkben a cipszereknek ez a pazaram pompázó vidéke. Gazdasági átalakulások rázkódtatták meg, foglalkozási ágak vagy teljesen megszűntek, vagy legnagyobbrészt leépitődtek,. mint a Gölnio, Her- nád- és Bódva-völgyének bánya- és vasipará, évszázados szorgalmas és kitartó cipszer munkának és vagyongyűjtésnek ez az egykori tárháza: ma a szegénységnek és a nyomorúságnak a hajléka. Megakasztotta .volna a cipszer városok fejlődését, modernizálását az ipar megszűnése és a gazdasági élet szinte teljes kimúlása, ha nem állna itt, a cipszerek földjén a- Magas Tátra.. A szepes- ségiek —• a polgári erényeknek ez a -mintaszerű kis népe — értették a módját, hogyan hasznosítsák gazdasági életük számára a Magas Tátra klímájának nagyszerű gyógyerejét és az idegeneket- idecsábitó hallatlan szépségeit. A legutóbbi tiz esztendő minden -munkája, minden szorgoskodása annak volt szentelve, hogy a Magas Tátra idegenforgalmát a Poprád-völgye gazdasági életének bázisává tegyék. Sok-sok akadály tornyosult ebben a tiz évben ennek a feladatnak a keresztülvitele elé, de a cipszerek szívósságán, összetartásán és akaraterején nagyrészt megtörtek ezek az akadályok: ma már a Magas Tátra tényleg életet adó forrása a Poprád-völgye életének. Nagy munka volt, de legnagyobbrészt sikerült. Ma már mindenütt elismerik a Magas Tátra idegenforgalmának állam szempontjából is nagy horderejű fontosságát és jelentőségét. Ma már. felfigyelnek rá, miikor a Tátra kívánságokat terjeszt elő, hogy fejlődését —- amely az elmúlt tíz esztendőben sóba nem gondolt arányokat öltőit — az eddiginél is nagyobb mértékben szolgálhassa. Az egész Pop- rádrvölgye a tátrai idegenforgalom szolgálatában áll: kereskedelem, kisipar és mezőgazdaság1 a tátrai idegenforgalom szolgálatára rendezkedett be. És énnek köszönhető Késmárknak és Popradnak a modernizálása és még városibbá történt átalakulása, ennek köszönhető, hogy- mégis van a Poprád-völgyében élet.és kereseti lehetőség, ha nem is olyan mértékben, mint amikor még gyárkémények füstölögtek a Poprád-völgyében és Alsós zepe se égen. Ha a jómód el is tűnt, ha a vagyonok legtekintélyesebb részét fel is emésztették a gazdasági válság esztendei, ha sok-sok áldozata volt is a cipszerek földjén a közelmúlt időnek, mégis: a Magas Tátra . idegenforgalma némi pótlást jelentett és lehetőségekét nyitott meg. Ezeket a lehetőségeket-a .cipszerek azzal a józansággal használják ’ ki, amely ezt a Képet nyolcszáz év óta jellemzi "és amely itt életet és kultúrát és művészetet és alpinizmust és turisztikát és hatalmas fürdőövet teremtett -meg, amely városokat, templomokat és iskolákat épített-. Dr. NEMÉNY VILMOS. „Mindenkit érhet baleset" Láíogaíás a gyors segítség budapesti otikonában 50 éves a magyar főváros legnépszerűbb jóléti intézménye Naponként több mint 100 esetben vonulnak ki a mentők autói Budapest, január 23. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Az elmúlt Szilveszter vidámságra hajló hangulatába immár ötvenedszer hangzott bele a komoly figyelmeztető mottót „Mindenkit érhet baleset" és a magyar társadalom áldozatkészsége az ötvenedik alkalommal mozdult meg, hogy ezen a napon, amikor a mentők egyetlen alkalommal rendeznek gyűjtést, összeadja annak a 250.000 pengőnek jelentékeny részét, amiből a ma gyár főváros legnépszerűbb jóléti i nye fenntarthatja magát. Jubiláris esztendejük van a derék bmda* pesti mentőknek :a és ez az intézmény igazán érdemes arra, hogy a komoly évforduló alkalmával a magyar társadalom legszélesebb rétegei megismerjék szervezetét, működését. A magyar mentőűgy történeti fejlődése Felkerestük a mentők markőuccai kétemeletes székházát, ahol dr. Körmöczi Emil egészségügyi főtanácsos, igazgató-főorvos lehetővé tette, hogy a mentők munkáját közvetlen tapasztalat alapján ismerjük meg. — Magyarországon a középkorban és még utána is egy darabig a szerzetesek és apácák voltak „az első segítségnyújtók" és betegápolók. Kormányrendelet először 1799-ben, Mária Terézia uralkodása alatt foglalkozott a mentésüggyel, Ez a rendelet előírja, hogy miképpen kell a látszólagosan vizbefultakon, felakasztottakon, megfagyottakon és más szerencsétleneken segíteni. Az 1803-ból fennmaradt rendelet már nem csupán általánosságokban intézkedett, hanem az első segítségnyújtást kötelezővé teszi a fürdőkben és bor- bélymühelyekben. 1852-ben már nagy és erőteljes mozgalom indult meg az első segítségnyújtás érdekében. A mozgalom éltető vezére dr. Arányi Lajos pesti egyetemi orvostanár, aki előadásokat tartott, utasításokat szerkesztett. Az ő ügybuzgalma keltette életre a mozgalmat, mely re nemcsak az orvosok figyeltek fel, hanem hatóság is. 1870-ben dr. Csatáry Lajos miniszteri tanácsos különösen a vasutaknál szervezte meg az első segítségnyújtást —■ 1876-ban törvénnyel rendezték az egészségügyet. — A törvény elrendeli, hogy első segítséget mindenki köteles nyújtani, annak módját az iskolában tanítani kell, különösen ki- oktatandók azok, akik foglalkozásuknál fogva többször kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy első segítséget, kell nyujtaniok, például rendőrök, tűzoltók, tanítók, gyári munkások. Ugyancsak ez a törvény rendelte el, hogy törvényhatóságok és népesebb városok mentőintézményeket állítsanak fel. Megalakul a mentő-szervezet *=> 1887-ben dr. Kresz Géza kerületi tiszti orvos rokongondolkodásu férfiak támogatásával megalakította a Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesületet, Kresz Géza valóban a lelke volt a fiatal intézménynek. i 890-ben jpür megépült » Markő-uccáfean az aj palota, amilyet kilenc év múlva hatalmas székházzá* böyitettefc..Mais ebben a.két épületrészből, udvarból, 67 helyiségből álló . épület szolgálja az első segélynyújtás nagy ügyét. Beszédes számok — ötven év óta a BÖME minden segítségre szorulónak, aki az intézetet felkeresi és mindenkinek, akit az uccán, 'gyárban, otthonában hirtelen baleset ér, ingyen és gyorsan segítségére siet. Orvosai az első se* gitségnyujtást elvégezvén, a balesetest hely* színen hagyják, vagy lakására, esetleg a kórházba viszik. Az első években még lóval vont kocsikon robogtak ki a mentők a baleset színhelyére, ma 18 pompás autó áll ai első segély szolgálatában.- ötven év alatt 1.3ÖÖ.ŐÖÖ esetben syuj* tott első segélyt a* egyesület, a nagy Világháborúban pedig 483.000 katonának, vagyis összmiiködési száma 1,783.000, : ~ Azok közül,'kiknek segélyt nyújtott: 376 ezer 706 sebesült, 76.255 öngyilkos; 9780 uccai szülés, 34.576 elmebeteg, 7600 tiz éven aluli gyermek volt és 204.523 üccai rosszullét esetében lépett közbe. Történetmi események a mentőegyesiilet naplójában — Ezeknél a beszédes számoknál jobban mutatják az egyesület sokoldalú tevékenységét a BÖME történetében feljegyzett nagyszámú és változatos teljesítmények. Csak egy-két adat: a BÖME őrsége ott volt a Vaskapu megnyitásánál, megjelent Magyarország legnagyobb tömegkatasztrófáján, ,az 1910 husvétján történt ököritói tűzvészen, amelynek.. 320 halott, 131 sebesült áldozata volt, őrséget állt a milleneumí ünnepélyeken, Kossuth Lajos temetésén. A mentők szedték össze az uccai csaták sérültjeit a forradalomban, a Vöröskereszttel karöltve a Budapestre özönlő sebesült és beteg katonákat a kórházba szállította, ott voltak a Krisztina-téri ellenforradalmi ütközetnél, ötven év óta minden vasúti összeütközésnél, amely a főváros környékén játszódott le. Ök nyújtottak első segítséget az 1903. évi nagy tömegkatasztrófánál, a Párisi Áruház égésénél, amelynek 12 halott és 41 sebesült áldozata volt, ott voltak a csepeli tölténygyár robbanásánál, a Rákóczi-uti ház összeomlásánál, a BÖME orvosai ott voltak Szilágyi Dezső, Prohászka Ottokár, Vass József, Dréhr Imre és sok jeles közéleti férfi hirtelen elhunytakor és ők voltak ott mint segítségre rohanó őrség a gróf Tisza István elleni merényletnél is. —’ Budapest mindennapos életének tükrét találhatjuk meg a BÖME naplóját forgatva. — A jó és rossz napokban mindenhol ott találjuk a mentőegyesület őrködő, segítségre kész csapatát. Szaporodó munka — Budapest egyre nő, egyre fejlődik, lakosságának száma egyre növekszik. így természetes, hogy a mentők munkája is egyre sokasodik, aztán folyton többen és többen veszik igénybe első segélyt nyújtó munkájukat. 1935- ben évi működési számuk 54.920 volt, 1936- ban már 57.200, tehát már 2300-zal több, mini az előző esztendőben. Budapesten most már évek óta több a mentők kivonulási száma, mint a kétszerannyi lakosságú bécsi mentőké. Az egyesület az első segítségnyújtáson kivül foglalkozik az első segítségnyújtás ismereteinek terjesztésével. Fennállása óta több mint 70.000 egyént képzett ki, Oktatási tevékenysége is egyre növekszik. 1935-ben első segélynyújtási tanfolyamán 11.527, a múlt évben 12.906 egyén vett részt Egy érdekes muzeum Ezeket az érdekes adatokat mondta el nekünk dr, Körmöczi igazgató-főorvos az egyesület múltjából és mostani munkájáról, azután engedélyt adott, hogy dr. Russ- wurm főorvos kalauzolásával megtekintsük a mentők-székházának berendezését és megfigyeljük a mentők munkáját. Sok érdekeset láttunk az épületben töltött két óra alatt. Külön, cikket, érdemel Budapest egyik legérdekesebb múzeuma, Két nagy helyiségben vannak felhalmozva a nagy és érdekesebb balesetek emléktárgyai és fényképei. Három baba, olyan mu- miaszerüek, mintha fáraók évezredes sírjából kerültek volna elő: ennyi maradt a párisi áruház árutömegéből... Egy száraz koszorú, amely a pajta falát díszítette, egy bugylibicska és egy csizmapatkó, ezt hozták magukkal az ököritói szerencsétlenségből ... Pozsony város polgármesterének köszönő távirata az 1903. évi tűzvésznél nyújtott segítségért... Egy mentőorvos sapkája,' az egészet vérfolt ékteleniti... Vér, üszők, roncs mindenfelé... És egy külön szekrényben mindenfajtáju mérgek és fantasztikus háziszerek, amiket mérgezésre talált ki a csalódott szobaleányi romantika, szegek mellett vörös lugkősó, mindenfajta fémtisztitószer; Rádión mosópor, sósbor- szesZj egy üveg Lysoforas, rovarpor, ami
