Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-24 / 19. (4165.) szám
<M&CT-7VYAG^R-mKL3ff 1937 január 24, vasárnap Kárpátalja legmagyarabb városa, Beregszász, az elmúlt év statisztikai tükrében Emelkedett a születések — és a végrehajtások száma ■ Kevés a magyarul beszélő büntető bíró - sok a hontalan ■ Elsorvad az ipar és kereskedelem Beregszász, jaouáir 23: (Saját tudósitómktóil.) A százezer lelket száimiláiló kárpátaljai magyarság nagyabbik, fele a beregszászi járásiban éti. Neon érdeiktelen tékát a számok fiükrében megvizsgálni e magyar tömeg életiét az elimnlt esztendőről készült statisztikák nyomán. A megszüntetni akart kerületi bíróság egyévi munkája A kerületi bíróság, ameily' felett újból meghúzták a lélekharangot és csak a város küldő ttségjárásának volt köszönhető, hogy a megszüntetés tervét ideiglenesem elejtették, az elmúlt esztendőben fokozott mértékben állít a jogrend szolgálatában. A polgári ügyek tárgyalására kellő számú és a magyar nyelvet beszélő bíró és tanács áll rendellkeziésre^ A büntető ügyeikről sajnos ez már nem mondható el. A rendes büntető tanácsnak nincsen egyetlen magyarul értő tagja sem, az egyesbiró sem tud magyarul. Az államügyészségnek is csak egyik tagja beszél magyarul és igy megtörté- j nik, hogy egy büntetőügy tárgyalásán a vád-j lotton és a tolmácson kivül senki sem tud magyarul. A jelenlegi vizsgálóbíró ért magyarul és igy e téren a múlthoz képest javulásról számolhatunk be. A polgári ügyek tanácsai 154 ügyben koztak döntést, mig az egyesbirák 351 ügyben h'irdet- itek ítéletet. Csődimditvány 270 érkezett a kerületi bírósághoz, legtöbbje a különböző szociális j intézményektől de a bíróság egyetlen esetben sem rendelte el a csődöt. Mezőgazdasági kény- szeregyessiéget 371 gazdálkodó lóért, mig rendes kénysaeregyességi eljárás megindítását 7 esetben kérelmezték. Bűnügyi statisztika Az államügyészség 740 vádiratot készített, j ebből 25-öt fiatalkorúak ügyében. A bíróság 9961 felnőtt és 32 fiatalkorú személy felett itiélke-l zeltt. Az elítélitek felle megnyugodott a bíróság 9 dö,ütésében és csak 458-arn fellebbezték. Az es-l küdtszéfk 14 vádlott ügyében kozott verdiktet. Nagy emelkedést mutat a jövedéki kihágások száma. Az elmúlt éviben 2914 esiétbein indult eljárás jövedéki ügyben. Lapeilkoibzás 11 esetben történt. A végrehajtási ügyek lavinája a járásbíróságon A járásibb óságon rekordmagasságot ért el a végrehajtási ügydarabok száma. Az elmúlt esztendőben 7788 végrehajtási eljárás indult meg, ami 1200-al több mint az előző évben. A zárlatok száma is emelkedett. Legtöbb zárlatot az adóhivatal kérte, többnyire szőlőbirtokosok ellen, főleg a szüret alatt. Keresetet 2487-et nyújtottak ibe a járásbírósághoz, 'amelyből 795-hein megtartották a tárgyalást, 582-ben mulasztási Ítéleteit koztak, mig 286 esetben a felek kiegyeztek. Fizetési meghagyás kibocsájbása iránt 3405 kérvény érkezett be, mig ellentmomdás 479. Csőikként a vájtófiize- tésii meghagyások száma,, nnág pedig az elmúlt évvel szemben teljes száz 'százalékkal. Tavaly 212 váltóiIzetési meghagyást bocsájtott ki a bíróság, miig két 'év előtt 446-ot, ami a bankok óvatos hitelpoilitilkájáit igazolja. Csökkent a posta forgalma A beregszászi postahivatal múlt évi forgalma 177.831.919 koronáit tett ki. miig tavalyelőtt 183,997.810 koronát. A forgalom csökkenése a katonaság áthelyezésével van összefüggésben. Az elmúlt évben 70.863 ajánlott küldeményt adtak fel, mig Beregszászra 65.323 ilyen küldemény érkezett. 20.872 csomagot adtak - fel, ide pedig 17.925 csomag érkezett. Az itt feladott csomagok legnagyobb része szőlő volt. Pénzesutalványon 6,711.198 korona érkezett, innen pedig 5,472.436 koronáit küldtek eil ily módon. Csekkre kifizetett a posta 49,607.75 koronát, felvett 48,308.414 koronát. A telefonbeszélgetések szánna 28.259-et tett ki. Távirat 9.695 darab érkezett, innen pedig 10.379 darabot küldtek el. Emelkedett a születések száma! örvendetes adatokat tartalmaz az állami anyakönyvi hivatal multévi statisztikája. 633 születés történt az elmúlt évben, amire a háború utáni évek óta nem volt példa. Igaz ugyan, hogy ez a javulás csak látszatsz érinti, mert a kedveiaő számarány kialakulásában jelentős része vain a kórház uj szülészeti pavillonjának is, melynek kényelmet adó szobáit messzi vidékről keresik fal. Házasságot 169 pár kötött, köztük igen sok magasabb korú. A halálozások száma 523 volt és ebben a számban benn foglaltatnak a kórházban elhunytak is. Szociális segélyezés A város népkonyháján 97 ezer ingyen ebédet osztottak ki az elmúlt esztendőben. A népkonyha fenntartása 109 ezer koronába került a városnak. Az ellátatlanok között legsúlyosabb volt az úgynevezett hontalanok helyzete, akik ellátását a város nem vállalhatta és igy azokról csak társadalmi utón gondoskodtak. A zsidó népkonyhán 60 ezer ebédet osztottak -ki az ínségesek közt. Hanyatló ipar és kereskedelem A határ forgalom szünetelése miatt a sokszorosam leépített város ipara és kereskedelme egyre sorvad és az elmúlt esztendő is a további hanyatlást jelentette. 208 uj iparengedély kiadása mellett az iparhatóságok tavaly 686 ipar jogosítványt törölitek. Egy jobb sorsra érdemes magyar város gyengéin lüktető ütőerét mutatják a közölt számadatok, jeléül annak, hogy a válság itt még nem enyhült. H. K. Utolsó javítási tehetőség a választói névjegyzékeken A választói névjegyzékeik köztudomás szerint december 15-től 8 napra közszendére voltak kitéve. Minden választónak joga volt a választól névjegyzék ellen panasszal élnie. A panaszok felett a felszólamlási bizottságok már döntöttek, határozatukat kikézbesdtették és a törvény értelmében a módosított választói névjegyzéket január 24-től január 31-ig ismét közszemlére teszik ki. lljabb panaszt a választói névjegyzék ellen ekkor már nem lehet beadni, de akinek panaszát a felszólamlási bizottság elutasította, vagy pedig, aki arról van meggyőződve, hogy valakit utólag törvényellenesen vettek fel a választói névjegyzékbe, a felszólamlási bizottság határozata ellen február 14-ig a választási bírósághoz panasszal élhet A választási bíróság előtt az ügyvédi képviselet kötelező, aki ilyen panasszal élni akar, forduljon körzeti titkárságainkhoz, ahol megfelelő útbaigazítást kap. Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt központja. Magyarország gazdasági helyzete az állami zárszámadás literében Budapest, január 23. (Budapesti szerkesztőségünk teletonjedjemlióse.) A legfőbb állami |számvevőszék most készítette el az 1935—36. költségvetési év zárszámadását. A zárszámadás 'kimutatásai szerint a hiteltullépések összege 75.1 millió pengőre rúgott, az előirányzat nélküli kiadások összege pedig 15.7 millió pengő volt. A zászániadás egyben bizonyítéka annak is, hogy az elmúlt költségvetési évben Magyarország gazdasági helyzete nagy mértékben javult. A bevételek többlete ugyanis a költségvetéssel szemben 83.5 millió pengő, a kiadások viszont 29.5 millió pengővel túllépték a költségvetési kereteket, úgyhogy az államháztartás imíérlege az előirányzattal szemben 54 millió pengővel kedvezőbben alakult. Gyenge és alávaló, hogy még féltékenységet sem érez, Boldog, hogy kisérheti Paviába, az urához. Éjszaka már Alboin sátrában hál és karjai közt elalél. Elfajzott gyengeség ez, hogy olyan kéjekről képze- leg, amelyet nem az ő ereje viharoz fel Rozamunda testében. Igen, mindezt világosan látja és nem lázad fel, de belemerül ebbe az asszonyos beteg érzelgésbe, — kandisznók túrnak igy a pocsolyák meleg Evében, — Minden jól van, ha melletted vagyok — mondta tört hangon, Rozamundának még a szeme is kacagott. — De kevéssel beéred, ember! Végig vágta a nevetés és a szó is Heknechist, csak összeharapta száját és hallgatott. Lóra ültek megint. Egy darabig embermagas sás között vezetett az ut, aztán újra füves síkra értek és tulnan, a folyam jobb partján, hegyek bukkantak fel violaszin párak mögül. Rozamunda megállította lovát és elnézte a tavaszias tündöklésben elmerült tájat, a Pó aranyosan csillámló vizét a kéklő égen buborodó fehér felhők árnyékával és a lapály friss virulását. — Szép ez a mi uj országunk — mondta. — Szépek a hegyei, szépek a városai, de ez a síkság a leggyönyörűbb! Helmechis a fejét rázta, Ő más szemmel nézte ezt az embertől elhagyatott tájat, melynek zöldje csak csúszómászót, undok hüllőket rejtett. Hová lettek a gazdag gulyák és ménesek, hová a pásztorkürt szava, a csikósok kurjongatása, bégetés, ostorpattogás, a szabad pásztorélet' nek ezer ismerős színe és hangja? — Kihalt pusztaság ez, királynő. A fekete halál járt előttünk. De majd uj tavaszra élet lesz itt is. Élet és gazdaság. Mert jó ez a föld, áldott, akár a Duna síkja. Alkonyat előtt már a Ticino völgyében jártak. Pavia tornyai bukkantak fel a távolban. — Siessünk, Helmechis! — izzott Rozamunda a türelmetlenségtől, A lóra csapott és elugratott. Helmechis a nyomában maradt. Vágtattak ketten s a kiséret messze elmaradozott mögöttük. — Milyen szép vagy, felséges asszony! Gyönyörűségesen szép vagy! Szeretlek! — kiáltotta a szélbe Helmechis, Valami vad mámor dobolt benne és ujjongva kiáltozott a tavaszig rohanásban. De Rozamunda nem hallott semmit az ujjongásból, A szél zsongó zenével zúgott a füle körül, Alboin hivó hangját hallotta benne. Nincs fájdalom és nincs magány többé. A leikéről leszakadt a múltnak minden kinja és csak a percet érezte, amely egyre közelebb hozta Paviához. A teste, feszülő izmokkal és kívánkozó vérrel, rohant a tavaszi éjszaka, Alboin ölelő karja felé. Egy kanyarnál hirtelen megtorpant. Por gomolygott előttük az utón. Inkább az idegeivel érezte, mint látta volna, hogy Alboin közeledik egy kis csapat élén. Egy pillanatra kihagyott a szive verése és majd leszédült lováról izzó lobogásában. De most várt, lefékezte ficánkoló lovát és várt. Ezt a pár pillanatot meg kellett kapnia Albointól. A férfi jött, már látta széltől zilált szakálla fölött kacagó száját, a szeme fémes sugárzását. Milyen könnyű és szálló, ilyen volt mindig, elbűvölő és hóditó félelmetes erejében, Dé ahogy Alboin a közeibe ért, csodálata Ijedelembe fordult. Sohase látta ilyen einyfittnek és gondozatlannak. Az I sí EGO FÖLD REGÉNY IRTA: EGRI VIKTOR NEGYEDIK KÖNYV 61 (FOLYTATJUK) arca csupa fekete ránc és a bőre hervadt és püffedt az italozástól s rossz éjszakáktól. Eltűnt a régi hamvas sugárzás erről az arcról és heves makacsság és vadság ütközött ki rajta, az életéhes férfiak akaratossága. Csak az arca volt duzzadt, a teste mintha megnyúlt volna, fekete és félelmetes volt ez a test, mint egy vadbölényé. Sápadozva nézte, amint lepattan a lóról, könnyedén, mint amikor először látta és erős kézzel utána nyúl. Csak a karjában, ahogy magára ölelve vitte az ut egy darabján, ébredt benne a viszontlátás öröme és a gyöngeségtől és fáradtságtól sirva fakadt, — Gyenge bogaram, te . ♦ ♦ elhagytalak ., „ — súgta a férfi és lecsókolta könnyeit. — Soha többé ne hagyj el engem, — sirt föl Rozamunda. — Soha többé, bogaram! Mikor Rozamunda újra nyeregbe ült, már boldogan nevetett és Altom is, mintha az ölelés perce leoldotta volna arcáról a gondnak és fertelmeknek sztigmáit, sugárzó és ifjú lett megint. Az egész tábor talpon volt és hatalmas ünneplő zsivajgással fogadta őket, Rozamunda úgy érezte, mintha réglátott otthonába térne, amikor Alboin sátrába lépett. Nem látta, hogy a férfi tört kedvvel és nyomottan követi. 5. Rozamunda világossággal ébredt. Felkönyökölt a heverőn és a beszüremlő fényben elnézte a kardostól alvó férfit. Gyönge izzadtságot látott a homlokán, puha gyolccsal megtörülte, az érintésre Alboin megmozdult és elmosolyodott álmában. Most ez a mosolygás sem nyugtatta meg. Elkinzott és kiábrándult yolt a lelke gyökeréig. Szájaizevesztett komorsággal nézett maga elé és az éjszakára gondolt. Milyen boldog várakozással lépett alkonyaikor a sátorba! Tüzelő ^estéről letépte a bundát és a heverőre dobta* — Alboin egyetlen emberem! — nevetett örömtől túlcsorduló szívvel az emberre. De a férfi nem jött közelebb, sötét s kemény pillantással mérte végig, szinte falta a szemével, ahogy előrehajolva nézte és a szája körül hirtelen keserű ráncok gyűltek. Az egész ember kedvetlen lett, gyűlölködve apróra húzta szemét és az ölére mutatott, — Semmi új, megint semmi? Ezt igy sohase kérdezte, ilyen elfanyarodott kedvvel és csalódva. Mosolygást kényszeritett magára. — Nézd csak, erősebb lettem, híztam ezen a télen. És Maxentius is biztatott, A testét mutogatta, ringó csípőivel kellette magát előtte és Alboin csak elhúzta a száját, — Nem tud az a görög semmit, Elpusztítom, ha egyszer az utamba akad. * 8
