Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-23 / 18. (4164.) szám

, Ma: Nagy rádió melléklet 18 oldal. Ara Ké 1.20 XVI. évf. 18. (4164) szám > Szombat • 1937 január 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. ® • SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA. A HIÁNYZÓ TANÜGYI ÖNKORMÁNYZAT írta: Dr. Salkovszky Jenő Az alkotmányosság fogalmából követke­zik, hogy az állampolgárok résztvegyenek egyrészt a törvények meghozatalában, más­részt azok végrehajtásában, azaz a közigaz­gatásban. Áll ez a tanügyi közigazgatásra is, ame- lyet csak akkor nevezhetünk alkotmányos­nak és demokratikusnak, ha abban a polgá­rok is résztvesznek. Szlovenszkón azonban a polgárok a tan­ügyi közigazgatásban, —• a felekezeti isko­laszékek szűk hatáskörétől, eltekintve, — egyáltalán nem vesznek részt. A tanügyi közigazgatást kizárólag állami szervek, az állami tanfelügyelők és az iskolaügyi mi­nisztérium úgynevezett szlovenszkói referá­tuma intézi és arra a polgároknak semmi be­folyásuk nincs. A hivatalnoki elv e majdnem kizárólagos érvényesülése a tanügyi közigazgatásnak [teljesen autokratikus jelleget ad, amely az alkotmány és az abban lefektetett demokra­tikus elvekkel szöges ellentétben van. Azt halljuk hangoztatni, hogy a kormány •ezt az állapotot csak átmenetinek tekinti, azonban a köztársaság megalakulása óta már 18 év telt el és sine ira et stúdió meg­állapíthatjuk, hogy az átmenet túl hosszúra nyúlik és alkalmasnak látszik arra, hogy rendszerré váljék. A Szlovenszkón a fordulatig érvényben volt magyar közigazgatási rendszer a tan­ügyi igazgatásban is elismerte a polgárok részvételét, a tanügyi önkormányzatot. Az 1876. évi XXVIII. törvénycikk fog­lalta rendszerbe az iskolaügyi önkormány­zati hatóságokat. E törvény értelmében ily hatóságok a községi és felekezeti iskolái, iskolaszékei, az állami iskolák gondnoksá­gai, mig másodfokon a közigazgatási bi­zottságok és a törvényhatósági népnevelési bizottságok voltak az iskolaügyi önkor­mányzat szervei. Az iskolaszékek és iskolagondnokságok megszabdalt hatáskörükben ma is müköd­A történelmi országok sem nélkülözték az államfordulat előtt a tanügyi önkormányzati szerveket. . Itt a járási iskolabizottságok, valamint a tartományi, — országos — iskolatanácsok működtek, tagjai részben az országos, illetve járási képviseletek választott kiküldöttei, részben szakelőadók, továbbá az országos, illetve járási tanfelügyelők, valamint az egyházak és a tanítóság képviselői. Hatás­körükbe tartozott a minisztériumok részére javaslatok előterjesztése, az iskolák létesíté­sénél és kibővítésénél való közreműködés, az ideiglenes tanítók kinevezése és azoknak végleges állásokra való jelölése stb. Az iskolatanácsok külön alakultak meg a cseh- és külön a német iskolák számára és ha valamely járásban csak néhány cseh vagy német iskola működött, úgy ezek nem a járási többséget alkotó másnyelvü iskola- tanácshoz tartoztak, hanem a legközelebbi járásban működő, azonosnyelvii tanácshoz. Láthatjuk tehát, hogy a történelmi orszá­gok iskolaügyi közigazgatása szintén túl­nyomórészt az önkormányzati elv alapján épült fel . és a nemzetiségi tagozódást is fi­gyelembe vette. A sérelem ott kezdődik, hogy amíg a for­dulat után a történelmi országokban a já­rási iskolabizottságok és országos iskola- tanácsok némi megszorításokkal tovább működtek és nemzetiségi elkülönülésüket is megtartották, addig Szlovenszkón és Kár­pátalján megszüntették a régi magyar intéz­ményeket, de azokat újakkal nem pótolták. A történelmi országok tehát továbbra is élvezik a tanügyi önkormányzat előnyeit, mig Szlovenszkó és Kárpátalja azt nélkülöz­ni kénytelen. Hogy ezáltal az elmúlt 18 év alatt mennyit vesztett Szlovenszkó és Kár­Uj belpolitikai válság Tokióban feloszlatták a Japán partámenití A katonák győzelme a pártok fölött - A kormány diktatúrára törekszik Tokio, január 22. A japán parlament keddi ülésén az ellenzéki politikusok rendkívül heve­sen támadták a kormány katonai politikáját. A szónokok szerint a hadsereg megnemengedeít befolyást gyakorol Hirota miniszterelnök poli­tikájára és lehetetlen helyzetbe hozta az orszá­got, A legélesebb támadásokat a kormány ellen Hamada képviselő, a Seyukaj-párt vezetője in­tézte, aki kijelentette, hogy Hirota kormánya harminc év óta a legnépszerütlenebb kormány Japánban. Hamada ezután hevesen támadta a hadsereget, amely szerinte diktatúrára törekszik. A miniszteri padsorokban a beszéd óriási izgal­mat keltett. A hadsereggel együtt a haditengeré­szet is sértve érzi magát a politikusok támadásai miatt* Amikor Arita külügyminiszter szólásra emelkedett* hogy megvédje a kormánypolitikát, a képviselők hazugnak nevezték és nem enged­ték szóhoz jutni, A japán kabinet pénteken reggel ülést tartott, hogy tanácskozzék arról a krízisről, amelyet a politikusok hadseregellenes támadása az ország­ban keltett. A kormány elhatározta, hogy a par­lamentet föloszlatja. A hadsereg ugyanis kije­lentette, hogy nem hajlandó együttműködni a parlamentben képviselt pártokká s ezért szük­ségesnek mutatkozott a parlament föloszlatása* Tokiói politikai körökben az elhatározásnak nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert valószí­nű, hogy az uj választásokig a kormány igye­kezni fog a hadsereggel karöltve megerősíteni pozícióját. A parlament föloszlatásában általá­ban a katonai körök győzelmét látják, A politi­kai helyzet Japánban jelenleg rendkívül bizony­talan és a gazdasági vezetőket komoly aggoda­lommal tölti el az örökös nyugtalanság. Hamada képviselő, aki a kormány élleni tá­madást vezette, kijelentette, hogy a hadsereget nem sértette meg. Ha beszédében olyasvalamit találna, ami sértő, harakirit követ el, de ha nin­csen sértő beszédében, akkor Teraucsi hadügy­miniszter kötelessége, hogy harakirit kövessen el. Hamada képviselő kitűnő szónok és eddig már három kormányt buktatott meg Japánban. A spanyolországi légi háború Uj, pusztító bombatámadás Madrid ellen A harctereken csend - Újabb bombamerényletek Liszabonban - Azana a spanyol rendszerről nek. A 'közigazgatási bizottságok és a megyei (városi) népnevelési bizottságok azonban, bár törvény működésűket meg nem szün­tette, tényleg nincsenek megalakítva és nem is működnek. A közigazgatási bizottság 5 törvényható­sági (tehát önkormányzati), 5 állami tiszt­viselőből és 10, a megyegyülés által válasz­tott (tehát önkormányzati) tagból állott és hatáskörébe tartozott a megye területén mü. ködő nép- és polgári iskolák felügyelete, a községi iskolaszéki számadások felülvizsgá­lata, a tanfelügyelő munkájának ellenőrzé­se, másrészt jelentéseket és véleményező javaslatokat küldött a vallás- és közoktatás- ügyi miniszternek. A népnevelési bizottságokat a törvény- hatósági képviselőtestülete alakította meg és pedig egyrészt a tanügy iránt érdeklődő polgárokból (8 — 10 tag), másrészt a vallás­felekezetek egy-egy kiküldöttjéből és az ál­lami, községi és felekezeti tanítók egy-egy megválasztott tagjából. E bizottság az ösz- szes népnevelési ügyekben véleményező és imditványozásl hatáskörrel bírt, tagjai láto­gatták az iskolákat stb. Amint láthatjuk, e bizottságok meglehetős széles hatáskörrel voltak felruházva és ösz- szeállitásuk túlnyomóan az önkormányzati -tlv alapján történj Madrid, január 22. A tegnapi holdfényes éj­jelen a nacionalista repülőgépek 21.30 óra és 24 óra között négy bombatámadást intéztek Madrid ellen. Több mint hetven nehézsúlyú bambát dobtak le. összesen hét hárommo to­ros bombavető vett részt az akcióban, hat fel­tűnően gyors vadászrepülőgép kíséretében. A támadás középpontjában a keleti kerület állt az úgynevezett semleges zóna közelében, továbbá a város délkeleti része. A váratlan támadások óriási pánikot keltettek a városban, amely az elmúlt napokban aránylag nem sokat szenve­dett bombatámadásoktól s némileg megnyugo­dott. A nagykaliberü bombák robbanását min­denfelé hallani lehetett. Több városrészben egyetlen ablak sem maradt épen. Az uccákon szörnyű jelenetek játszódtak le, amikor az ál­mából felriasztott lakosság hiányos öltözékben kirohant lakásaiból és kétségbesetten keresett menedéket. A pincékben leírhatatlan volt a to­longás. A kormány egyelőre nem adott ki je­lentést a bombatámadás által okozott kárról, de valószínű, hogy a bombák sok embert meg­öltek, A város peremén és az egyetemi városban, amely eddig heves harcok színhelye volt, az el­múlt két nap alatt szokatlan csönd uralkodott* Az ágyuk mindkét részen alig néhány lövést tettek. Salazar szigorú intézkedései Líszabon, január 22. Az elmúlt éjszaka a por­tugál fővárosiban két újabb bombamerénylet tör­tént. Egy bomba Barcarale városrészben rob­bant fel, a másik Caxias kerületben. A robba­nások nem okoztak különös kárt. A hadügymi­nisztérium raktárában ugyancsak bombát ta­láltak* A merényletekkel kapcsolatban eddig hat kommunistát letartóztattak, közöttük több kül­földit, aki hamisított útlevéllel utazott. Minisz­tertanácsot hívtak össze, amely kizárólag a me­rényletek kérdésével foglalkozott. A miniszter- tanács után a következő jelentést adták kőt — A minisztertanács Salazar elnök elnöklése alatt foglalkozott az elmúlt éjszaka eseményeivel és azokkal a rendszabályokkal, amelyeket a kommunista merényletek miatt foganatosítania kell. A vidékről érkezett tudósítások szerint több vidéki katonai raktárban ugyancsak bombák robbantak* üzana nyilatkozata Valencia, január 22. Azana valenciai köztár­sasági elnök csütörtökön résztvett a miniszter­tanácson. Délután a városházán fogadtatás volt, amelyen a Valenciában lévő diplomaták is megjelentek, továbbá a belga parlamenti bi­zottság* Azana szerint Spanyolországba idegen elemek törtek be* Nemcsak a meglévő politikai rendszer sorsa forog kockán, mondotta Azana, hanem Spanyolország függetlensége is. A spa­nyol polgárháború a külföldi beavatkozás miatt a nyugateurópai egyensúlyt veszélyezteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom