Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-17 / 13. (4159.) szám

teRiWíMtMAG&Aft-HnttJra fCül#H#eleMteuy. H o Itszezón Egy régi barátomat kerestem nemrégiben Bu­dapesten, aki egy öreg belvárosi házbem lakott. Nem találtam meg a barátomat, de még a régi, kedves házat sem. A házat lehordták és éppen elkezdték az uj falak felhúzását. Tehát itt is ... Soha ennyi építkezést nem láttam Budapest belterületén, soha ennyi átala­kítást, tatarozást. Rendetlenek a belvárosi uc- cák, vakolattörmelékek torlaszolják el az uccát. fölszáll a fehér por a sarkokon, állványok mal- terszagu alagutjáhan kell áthaladni. Üzletek öreg portáljait kiragadták a falból, hires, öreg szállodák frontját áttörték, régi bekerített, üres telkek megélednek, a munkások ásni és talics- kázni kezdenek rajtuk. Létrákat húznak fel sű­rű sorban a körúti szecessziós házakra és elkez­dik festeni az épületet. S mindezt a téli hónapokban ... miért? Az­előtt csak tavasszal, áprilisban, májusban indult meg Pesten az építkezés és átalakítás — a há­ború óta mérsékelt méretekben — és most egy­szerre tömegesen és télen! Ah, igen, Budapest fürdőváros — a jelszó valósággá vált, nem­csak szezonban, de íme, holtszezonban is. Most télen holtszezon van, nem láthatók a már jól megszokott idegenek, most csak törmeléktor­nyok és porfelhők láthatók, sőt érezhetők. Ilyenkor megy végbe a nagy tisztálkodás a sza­bályos fürdővárosokban, Karlsbadban, Monte- carloban és, lám, Budapesten is. Áprilisban, amikor azelőtt az építkezés szokott megindulni, már megindul az üzlet, megérkeznek az első idegenek, akik már az átalakított szálloda uj terraszain akarnak reggelizni, mert onnan esik a legszebb kilátás az opálos budai panorámára. S mindez nagyon jól van igy: az üzlet az el­ső. Mi azelőtt nem szoktunk áprilisban a Duna- korzón reggelizni, a budai panoráma nem lát­ványul szolgált a korai tavaszi hónapokban, ha­nem sétákra, s a sétákkal egybekötött exkluzív, egyéni és-belső romantikára. Az opálos fényt nem távolról tekintettük, hanem bennünk és fölöttünk volt az opálos fény, amikor megáll­tunk valamely fölfelé kanyargó ucca sarkán a Krisztinában, amikor még nem gyújtották meg az esti lámpákat és amikor nem voltunk egye­dül. Fiatalkori boldogságunk olcsó építésére használtuk a budai panorámát, amely most az idegenforgalom építésére szolgál s ha fárasztó és sorsdöntő séta után bementünk kettesben va­csorázni egy korcsmába, az még valódi budai .kiskorcsma volt, ahol nem tudott angolul a pin­cér. Az étel azonban éppen jó volt, legfeljebb jobban ízlett még és valamivel olcsóbb is volt. De most mindez nagyon jól van igy, a budai kiskorcsma romantikáját ki kell aknázni üzleti­leg, nem falhatjuk többé egyedül. A belvárosi ház helyébe is, melynek öreg falaival ifjúságom sok alvadt emlékét is lehordták, csak hadd épül­jön pompás uj palota, ragyogó üzletekkel, ma­gyar stilusu vendéglőkkel, amelyekben az ide­genek behordják a pénzüket. Úgy vélem, hogy pénzre szükség van. Úgy éiei magát az ember, hogy egy kicsit kiesett a régi kastélyból, amióta bejöttek az idegenek, de csak jöjjenek, jöjjenek és csapjanak minél na­gyobb zajt. Az üzlet az első! Budapest fürdőváros. Az uccáról sok minden eltűnt, ami azelőtt hozzátartozott a kedves vá­ros jellegéhez, de be kellett vonni, mert bizo­nyára zavarta az idegen érzékszerveit. Sok minden halkabb lett, nemcsak az autók, de még a rikkancsok is csendesebbek. Az Emke előtt (ezt is átépítik) és az Andrássy-uton már nem árulják a nótás füzeteket. (Maga lesz az én kis párom ... Ne nézz a szemembe, édes ... Zúgni kezd az akácerdő . .. Szomorú vasárnap ... Jaj, maga de jó pofa és az összes sláger, hölgyeim és uraim, csak húsz fillér.) És nem is dalolják már ezeket a kábító slágereket, annál kevésbé dalolják — ó, már régen nem! — a rimes és dallamos riportázsckat a nagy gyilkosságokról és egyéb drámákról (Léderené, mi van a ko­sárba?). Az ucca még mindig színesebb és otthono­sabb, mint másutt, de halkabb tónusu: vigyá­zat, rajtunk van az idegen szeme. Pedig talán az idegen szeme nem is szereti a tulmodoros és tulilledelmes gesztusokat, jobban örülne annak a couleur locale-nak, amelyet nemcsak tanult festőművészek terveznek hivatalos motívumok­ból, hanem amit a körút motívumaiból rögtö­nöz a vidám, gúnyos és érzelgős város. Talán kevésbé kellene adagolni, talán hagyni kellene, hogy továbbra is a budapestiek ízlésére és ked­vére alakuljon és fejlődjék a város, — ez eddig nem volt baj. De nem féltem az idegenforgalom szervezői tői a fürdőváros jövőjét. Amit eddig csináltak, azt nagyszerűen csinálták, ahhoz képest, hogy nem is nagyon tellett. Nem is lehetnek komoly bajok, mert ami fogja az idegent, az éppen mind­az, ami eddig a bennlakóknak is kellett. Buda­pest a maga képére alakult, nem az idegenek csábítására, hanem a budapestiek igényére. A lakosság mindig nagyon igényes volt és a benn­lakók igénnyessége alkotta meg a várost olyan­nak, hogy tetszik az idegennek is. Ehhez csak az járult, hozzá, hogy a magyarok mindjei őszintén respektálták az idegent és őszintén tö­rekedtek arra, hogy jól érezze magát náluk. Mi kell még természetesebb adottság az idegenfor­galomhoz? Az idegennek tetszik a fekvés, a sa­ját használatra készült berendezés, a bánásmód őszintén szívélyes: mi kell még? Legyen szeren­csénk, tessék beköltözni. Azt például nem vettem észre Budapesten, hogy nem szívesen igyekeznék megértetni ma­gát mindenki az idegennel. Prágában például, ahol szintén sok fejtörést okoz az idegenforga­lom, a napokban hoztak határozatot a város­házán, hogy az összes feliratok csak csehszlo­vák nyelven készíthetők és alkalmazhatók, te­kintet nélkül arra, hogy üzletek, szállodák, vál­lalatok vagy magánosok tájékoztató feliratairól van-e szó. Az egyik prágai napilap már szelle­mes módon meg is csehszlovákositotta az eddi­gi, nemzetközileg használt német, angol, francia kifejezéseket. Budapest nem követi ezt a példát, ott megmaradnak az idegennyelvü feliratok. Sőt, egyre szaporodnak. Nemrégiben még köve­tendő példának emlitette fel az egyik prágai né­met lap, hogy a budapesti villamos- és autóbusz­kalauzok táblácskákat viselnek a mellükön, amelyek elárulják, hogy milyen nyelven lehet beszélni a kalauzzal. Akadnak ilyen táblák is: ,,Cesky“, vagy „Rumunesti". Igen. De hát Bu­dapest fürdőváros, ott fontosnak tartják, hogy ne csak eljöjjön, de lehetőleg jól is érezze ma­gát az idegen. A budapestiek általában úgy vélik, hogy az idegen nyelvek használata nem megy a nemzeti öntudat rovására. Mindenki büszke, ha látja a Huszonöt táncospár palotással nyitja meg a február 1-én lefolyó kassai reprezentációs magyar bált Kassa, január 16. (Kassal szerkesztőségiünk­től.) A február 1-én rendezendő kassai repre­zentációs búkra, amely a SdhaJiklház mag y termő - bem fog lefolyni, teljes erővel folytnak az elő­író szüleit eik. A rendezolbiizoititság valamennyi tag­ja, Tosit László helyietities-ipolgármeetier irányí­tásával, szorgalmasan dolgozók, hogy a bál si­kere minél teljesebb legyein. A reprezentációs magyar bált, minit jelenítettük., a Kassán létesítendő középiskolás magyar diák- menza javára rendezik s ezért elsőrendű kö­telessége nemcsak a kassai, hanem az egész keletszlovenszkói magyarságnak, hogy a bál sikerét előmozdítsa. Hisszük, hogy a magyar társadalom ezúttal sem félediki&ziiik meg kötelességéről és minden erejé­vel hozizájárul ahhoz, hogy a kassai magyar középiskoláik szegénysorén diákjai a diiáikimemza létesítésével jelentős könnyebbséghez jussanak. A reprezentációs bát rendezősége eltekintett a szokásos bevezető műsortól, ehelyett huszonöt magyar ruhás pár palotással fogja megnyitni a bált. Méltó'és festőién szép bevezetése lesz ez a kas­sai mao-var bálnak, amely azután előre megák lapított táncrend szerint fog lefolyni. A nagy­számú rendező gárda és a mindenre kiterjedő gondos rendezés azit is szem előtt tartja majd, hogy .mindem megjelent- hölgynek jusson táncos és mindenki a lelhető legjobban érezze magáit. Mindent egybevetve: a február 1-jei kassai magyar bálnak sikerül­nie kell, mert a rendezőibizottság mindent elkövet a tel­jes siker érdekében. A meghívóik szétküldése folyamatban van. Ajka elnézésből nem kap esetileg meghívót, je­lentse be azt a rendezők izoiöteág tirádájában (Kassa, Stefámik-u. 12., I.) ahol pótlólag .kiad­ják a meghívót. Ugyancsak itt kell bejelenteni ■a Schaőklház éttermére vonatkozó aisztailiigény- léseket is, mert a remdeizőbizottság csak igy tud minden igénylőnek asztalt garantálni. Lehet-e majd valamikor a földrengést megjósolni? Irta: NewbaMer Fr'gyes 1933 koratavaszán két pusztító erejű, föld­rengés rázta meg városokat roimibadönliő he­vességgel a föld kérgét. Az egyik néhány má­sodperc leforgása alatt romba, mázzá változ­tat ia a japán főisziiget egész északkeleti part­vidékéit, a minap pedig Long Beacih-et, az ame­rikai milliárdosok tengeri fürdőjét Kaliforniá­iban és ezerszámra pusztított el emberéleteit. És most még élénk emlékezetben van a né­hány hét előtti san Salvador! katasztrófa, mely fél percein belül többszáz embert ölt meg s tízezreket tett föildlömifutóvá. A föld mé­lyén kísérteties katasztrófák lapipanganak, olyanok, melyeik hirtelen, figyelmeztető elője­lek nélkül következnek be és melyek romboló miunkája pállanátok alatt megy végbe. Los Angelesben éppen a legélénkebb uccui forga­lom idejében, késő-délután következett be az első földlökés, amikor a munkások és alkal­mazottak nagyobbnésze hazafelé igyekezett. Az akkori napisajtó jelentéseit forgatva olvas­hatjuk, htogy már az első llöikiés a téglák és cserepeik tömegét söpörte a felhőkarcolók er­kélyeiről s tetőiről a mélybe .és járókelők szá­za! rogytak azonnal súlyosan sebesülten össze. Ezek az emberek dehogyis sejtették az uccára lépésnél a rájuk várakozó veszélyt. Lehetséges lesz-e majd a jövőben földren­gést megjósolni? Hogy állónk vájjon ma ily megjósolás exakt alapjaival? A jelenlegi, tudományosan űzött földiremgésku- tatás még csak 35 esztendős. Ez idő óla Eu­rópában több minit egy tucat szeizmográfikus intézet működik és a Föld legtöbb más kul- tiu.rállamábain is feninálJanak ilyenek. Ez inté­zetekben gondos s fáradhatatlan megfigyelő­in unka folyik, melynek főesziköze a szeizmo­gráf. A precíziós mechanikának e remekét lehe­tőleg több emelet mélyen alapozzák a talajba, .melynek legcsekélyebb rezdüléseit áttételek­nek szellemes rendszere viszi át a jegyző tűre, — ez utóbbi a kapott impulzusokat óramühaj- totta kormozott papiroisszalílagokra rajzolja fel görbéik képében,. Sajnos azonban, a szeizmográfok nem jel­zik ©lőre a közelgő rengéseket, hanem csak lazákat a földlökéseket, melyek a távolban már be is következtek vagy pedig amei.yak a kö­zelben folynak. Az idő'különJbőzet a talajiöké- sek hullámainak véges terjedési sebességéivel fűig? össze: ezek a hullámok ugyanis a hang gyorsaságával terjednek, sebességük a föld­kéreg részeinek fiz lkai-vegyi alkata szerint, menyeken áthaladtak, változik s másodper- cenként 1—2 kilométert tesz ki ( mert szilárd közepekben a hang gyorsasága rendszerint jóval nagyobb, mint levegőiben). A nemzetközi geodinamikai szolgálat ma rendszeresen el­lenőrzi a földkéreg legcsekélyebb mozdulá­sait is, — a katiasztroifáiiis erejű rengéseket a jelző készülékek érzékenysége ré vén a Föld miniden geod'iinaimikai intézete figyelemmel kí­sérheti. Az említett szörnyű japán rengiés al­kalmával például a jénai szeizmográf a talaj­nak több, mint másfél milliméteres kilengését jegyezte fel, pedig Japán az ellenlábasokon fekszik. A természeti erők mekkora óniásmiun- kájiának felel meg, amikor még 20.000 kilo­méternyi távoliban is egész Jénát, a környező hegyeket s az alattuk elterülő kiloimétervas- tagságu földrétegeket másfél milliméterrel emelik és süllyesztik! Az ilyenformán mindenütt feljegyződő dia­grammokból nemcsak a rengés közipontját lehet felismerni, hanem a földalatti erők nagyságát és tovaterjedésük mikéntjét is, — sőt ennél is többet: messzimenö és Ciliméictileg jelentős következtetéseket en­gednek a földkéreg szerkezetére, a rengé­sek okaira, stib. Ma imár például tudjuk, hogy nem volt helyt­álló Humboldt véleménye, mely szerint min­den földrengés vulkanikus eredetű, ellenkező­leg: a vulkanikus rengéseik többnyire csak helyi jelentőségűek, máig a föld belsejének nagy rázkódásait a 'földkéreg hatalmas részei­nek eltolódásai okozzák. Ezek az eltolódások valószínűleg a flötdgömib tüzfolyős magjának lassú kihűlésével s összehúzódásával is össze­függnek, gömbünkben irtózatos béiső feszült­ségek keletkeznek, melyek hirtelen kiegyen­kalauzok táblácskáit. Örülnek, hogy milyen sok- oldalú, müveit, élelmes embereik vannak. De azok is, akik nem kötelesek erre, örülnek, ha felvilágosítást adhatnak az idegennek a maga nyelvén. De hát ezek olyan különös sajátságoki Most holtszezon van Budapesten. Egy város átöltözködik a következő szezonra, felrakja ma­gára az uj díszeket, szalagocskákat, uj festéket rak magára. Várja a szezont, amelyből élni akar. Valószínűleg a kalauzok is szorgalmasan tanulják a nyelveket, hogy minél több uj tábla kerülhessen a mellükre. Mert ezért nemcsak di­cséret jár, hanem jövedelemtöbblet is. Senki- sem fél, hogy ettől elnemzetlenedik a város. In­kább azt remélik, úgy látszik, hogy annál in­kább hódit és terjed a magyar jelleg, minél több ember ismeri meg a maga anyanyelvének közve­títésével. Azt mondják, hogy ez a régi gondol­kodásmód jól beválik most is, a fellendülő ide­genforgalomban. De hát, nem mindenkinek kell az ilyen át­látszó példa. SÁNDOR IMRE. 1937 január 17, vasárnap. •litődlései rázikódjtiaitják meg oly erőszakosan és kataszitrófálisan a földkéreg egyes részeit. A földkéregnek a földmag-erők hatása alatt való erőszakos rezdülései sóikkal gyakoriabbak, pánt ahogyan a laikus gondolná: évemkimt nyoloezerszer, sőt tizezerszer rázkódnak a föld kérgének különböző részei, szóval átlag­ban véve minden órában. A rengések hét szá­zaléka elég erős -ahhoz, hogy a Föld miniden szeizmográfja jelezze. A földrengések gyako­risága az egyes vidékekre vonatkoztatva igen különböző, meg az ereje is. Magyarországon például említésre méltó erejű rengések igen ritkák, imig az évenkénti 8000—10.000 ren­gésből egyedül Japánra többszáz esik. A szeizmol ágasok nagyrésze meg van győ­ződve arról, hogy tudományuk a későbbi fejlődés folyamán a veszélyeztetett vidékek lakosságát idejekorán fogja tudni figyel­meztetni nagyobbméretii rengés közeled­tére. Ezt ők a jelenlegi megfigyelőállemásak szá­mának megsokszorozásával és a jelenségek évekig való szorgos-gondos feljegyzésének feldolgozásával remélik elérni. Belül még izzó szülőbolygóink kérgének főbb feszültségvonu- latait és nagyobb repedéseit már ma is meg­állapították, fontos volna a föld belsejében való fesizülitségkeletkezések és kiegyenlítődé­sek még több időszakossági törvényszerűségét megtalálni, miint amennyit már ma is isme­rünk. ÉS rendkívül fontos volna, ha készülődő rengé­sek korai előjeleit észre tudnók venni. Megmutatkozott, hogy erőseibb rengést legtöbb eseíben gyengébb előrengés előz még. A je­lenség nagy szabályossága arra utal, hogy az előrengést alighanem még gyengébb rengé­sek előzik meg, ha műszereink azokat nem is képesek még jelezni. Sók állat igen finom ér­zékszerve azonban már ezeket az előjeleket is megérzi. Erről a történetírás számtalan ta­núsága áll rendelkezésünkre és oly területek lakói, ahol a földrengés gya­kori, már jól ismerik a szárnyasok, macs­kák. kutyák, szarvasmarha riadt magatar­tását, melyet a katasztrófa elöérzete vált ki náluk. Énnen annak kellene nyitjáira jönni, miféle befolyások azok, melyekre ez állatok finom érzékei reagálnak. Hiszen tudjuk, hogy tudo­mány és technika már sok izibein alkottak olyan mérő- vagy regisiztráiéimüszerefcet, me­lyek érzékenységben bizonyos áltatok kirked- ten-finom érzékszerveit is felülmúlják. Egy időben olybá tűnt fel a kutatóknak, hogy a mágnestű zavarai és a földrengés jelenségek közlőit összefüggések vannak, de ujabib kuta­tások e feltevés helyességét kérdésessé tették. Nagy halauás lesz, amikor a szeizmológia olyanforma valószín őséggel várhatja majd jóslásainak teljesülését, mint a meteorológia és ha ezek a jóslások — mint a meteoroló­giánál — legalábbis 84 órával a katasztrófa előtt lesznek lehetségesek. Anyagi kár ugyan ilyenformáin nem lesz elke­rülhető, de ingóságoknak és főképpen ember­életnek pusztulása. Nágvobb anyagi károkat, majd csak akkor lehet elkerülni, ha élvekre előre fogjuk ismer mi közelebbről megjelölt te­rületeken nagy valószínűséggel várható ka­tasztrófákat, — a geofizika megfelelő fejlődé­sét feltételezve, ez egyáltalán nem kizárt., — ma azonban még nem mondható meg, miikor ■következik ez imajid be. Elleniben fontos felismerés az. hogy felhő­karcolók és egyéb mélyalapozású, modern szerkezetű nagy épületek sokkal ellenállób­bak a földrengésekkel szemben minit alacsony épületek, éppen fordítva tehát, mint ahogyan, ezt azelőtt gondolták. Ennek az az oka, hogy a felhőkarcolók részeit oly szilárdan kapcsolják egymáshoz, hogy az épület a rengés erőivel szemben mint egyetlen egész viselkedik és ezért sokkal kis ebi) rezgés elvet végez, mint ki­csi, alacsony épületek. _ UJ HETILAPOT AD KI A SZUDÉTA- NÉMET PÁRT. Ma jelent imieg a „Sudeten- deutsiclbe Bauemzeiitumg44 elinni hetilap első szá­mra. Az uj mámét hetilapot, Stiiehiltz mérniük adja k;i a szudiétarámét párt megbízásából. A lap első számát Honiéin Koinmd pártvezér üdvözlő írása inptja megy 6 SOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom