Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-17 / 13. (4159.) szám
m 1937 január 17, vasárnap. Mi£ tudunk egymásról? Irta: Borsody István iíem tudom, gondoíhmik-e eleget arra, hogy tulajdoniképpen miniden pillanat meglepetés számiunkra ... Ki tudja biztosan, hogy a következő léileikzetre mi éri? Beillőik a prágai Masaryk-páilyaudvaron a vonatba, hogy leu'tazízam egy közelii városkába. Körülbelül tudioim, mi fog történni, hiszen amennyire szokás és lehetséges, mindent előre elhatároztam: mikor indulok, mikor érkezem, hová megyeik, kikkel találkozóim, milyen céllal keresem fel őket és iigy tovább, ahogy az ember a jövő kis dolgait gondolatiban berendezi. De később rá kell jönnöm, hogy alig •valami va'ésiulit ímeg abból, amit előre elképzeltem. Legjobb esetben a csontvázát tudtam annak, ami jönni fog, vagy miég ant sem . . . Mindenesetre nem tudtam, hogy öss.zeaka- dcik a vasnti fülkében egy fiatalemberrel, akivel a magyarokról fogok beszélgetni . . . Hogy is történik egy ilyen beszélgetés? Előbb meg kell ismerkedni. Ez nem bemutatkozás. A vonaton egymáshoz ráződnak az emberek, imiint a kofferek a csoimagiLarlóban. Fönt a poggyászok ismerkednek, lent az utasok Vannak olyanok, kik nem bírják kei, hogy rögtön beszállás után szóba nem álljanak szomsoédjukkal, vannak akik elvből nem közelednek az utitársakhoz. A szeszélyesekhez tartozom, akik hol napokat utaznak anélkül, hogy egy szót is bírnának szólni, máskor meg félórás utazás alatt regényre valóval kötnek ismeretséget. Jelen esetiben még az állomáson várakozó vonatban megismerkedtem egy német diákkal. Mintha sejtettem volna, hogy sietnem kell, mert sokat akarok tőle megtudni. A diákokkal még mindig laki rokonságban élek. Könnyen találom 'inog a közös hangot. Az az egy-két év, ami elválaszt a promóciótól, nem sok. Az ember még egy ideig odatartozik, ahonnan elköltözött. Még nem kopik ki a régi helyről és nem tüinik el az uj midőiben. Németül beszélgetünk természetesen a német diákkal. Ez neki és nekem is természetes. A világnyelvei, embereknek az a természetes, ha valaki az ő nyelvükön beszél, az országnyelve- seknek az, hogy valaki nem beszél az ő nyelvükön. Á Ungar! Ezt úgy mondja, mintha valami távoli országból jöttem volna, pedig ugyanannak az államnak vagyunk polgárai mindketten. Határozottan érdeklődik a magyarok iránt. Nem a csehszlovákiai magyarokra gondol, hanem a magyarokra általában. Érdekes, idegenben akárhol ha szóba jött, hogy magyar vagyok, mindig éreztem ezt az „érdeklődést". Még nem fejtettem meg, hogy minek szól ez tulajdonképen: tényleg annak, hogy valaki magyar, vagy annak, hogy idegen, vagy nem jelent semmit, csak a zavart és bizalmatlanságot leplezi, amivel az idegent fogadják világszerte. És sokat tud a magyarokról ez a német diák, legalább is úgy beszél róluk-. Germán és szláv filológiát tanul a prágai német egyetemen, szóval minden idegszálával a kultúrához van kötve. Én is a kultúrát nevezhetem egyetlen és bizonytalan illetőségemnek, így hát hamar megtaláljuk azt a pár bevezető szót, amivel intelligens emberek a vezeték- és keresztnév elárulása nélkül be szoktak egymásnak. mutatkozni. A magyarok pozitiv ismerésében már kevesebb közös szál fiiz bennünket egymáshoz. Kisült, hogy a magyar irodalomból csak Petőfi nevét tudja kinyögni, elhiszi, hogy van más is, több is, de ő pontosabban nem tud róla. Más téren sem árul el na- gyob jártasságot a magyarok dolgaiban. Akkor § hát honnan tud rólunk? A levegőből. Azt tudja, amit általában tudnak, kívánság, vonzalom, erőlködés és akarat nélkül, ahogy a sárosi paraszt is tud valamit a franciákról meg az angolokról. Az emberek kultúrájáról beszélgetünk. Úgy általában. A német fiatalember véleménye szerint a magyarok nem eléggé mély érzésüek és gondolkodásúak, nem veszik a fáradtságot, hogy egyénenként szemügyre vegyék a világ dolgait A magyarok felületesek — mondja. Szeretik a szép ruhákat, az uniformist, a külső csínt, a pampát. A magyarok nem szeretnek gondolkodni, könnyedén elfogadják a látszatot, de nem keresik, ami mögötte, alatta van. Bezzeg a német! Alaposan átrág mindent, pontosan, pedánsan végére jár mindennek, nem ad annyit a külcsínre, de annál többre tartja a belbecsei... Mindent összevetve oda lyukadt ki, hogy a magyarok amolyan „bohémek", a németek meg amolyan „tüchtigek". Aztán nemsokára ki is szállt és magamra maradtam beszélgetésünk visszhangjaival. Igazán nem mondható, hogy uj dolgokat talált volna ki néme£ utitársam. Ezeket a véleményeket többnyire ismerjük, sőt mi is ilyenformán gondolkodunk magunkról és a németekről. Csakhogy... Mi magyarok a mi úgynevezett ,/bohémségünket“ erénynek, vagy ha korholjuk is, érdekes tulajdonságnak tartjuk, amit szidni ugyan szabad, de szabadulni tőle vétek volna. A németek pedánsságát pedig többnyire kinevetjük. — A német viszont a „pedantériáiból" csinál erényt és enyhén lenézi a mi könnyedségünket, mert szerinte sohasem tudtunk annyira elmélyedni a világ szemlélésében, hogy nagy gondolkodókat adhattunk volna, mint Nietzsche, Schopenhauer, vagy Kant... Freudra kellett emlékezni, az „önkompenzádós komplexusaira" ... Freud szerint az emberek folyton kompenzálják magukat: az okos és csúnya szívesen elismeri a buta szépségét, mert azzal vigasztalódik, hogy az okosság mégis csak többet ér, mint a szépség... A szép és buta ember ugyanilyen alapon szívesen elismeri a csúnya okosságát, mert arra gondol, hogy a szépség mégis csak többet ér, mint az okosság... A némieit némi megvetéssel beszéli a magyarok jó külsejéről, elismeri, hogy szépein öltözködnek, jól mozognak, de ugyaniakkor kompenzálja maigáit saját apró esetlenségeiért és azt mondja: jó, jó, szép a szép öltözködés, de miit ér az, miikor valaki nem elég mély gondolkodású és nem ért a filozófia bonyolult rendszeredhez. — A magyar viszont viccet csinál a németek alat>ra:gaiA\ag^arhi rlap poeságábóJ, legyint egyet, utal a németek darabosságára és szembeállítja a magyarok eleganciáját. Az eunber nem is .hinné, hogy mennyire komiolytatamii történik a nemzeti tulajdonságok összeülasonlltgatása. Pedig folyton szó van róla. Különösem magunkfajta embereknél; akik alig vagyunk egyfélék társaságában, folyton össze- vegyülünk két-háromféle ■ nyelvüekkel, nemzeti- ségüekkie! s mindenki tudja., milyen utálatos, de elkerülhetetlen (még a legjobb körökben is), hogy ne jöjjön előbb-utóbb szóba., hogy tulajdonképpen ki és káé is a „jobbik11, „szebbik14, a „több” ... Olyan rossz korban nőttem föl, mikor csaknem kizárólag- efajta elsőbbség körül forgott a világ: gimnáziumban és részben még az egyetemen is dőlik és erő-ik jórészt — szlovákok, magyarok, csehek,- németek — arra pazaroltuk, hogy kisüssük, ki az igazi, a valódi... Hogy miről volt szó, azt nőm tudnám pontosan megmondani. Volt- szó irodalomról, történelemről, társadalomról, szokásokról, jogokról, de ez mind mellékes volt tulajdonképpen. Mindenki első akart lenni: ez volt a lényeges. Az is lett mindenki, mert ami az egyik oldalon erény volt, többnyire hibának számított a másikon... Teljesen elhibázott játék volt. az egeszseges rozsmag, ha sarjad. Hatalmas erő rejlik benne — és 22.000 ilyen erős magból % kg Perola rozskávé készül. Ez már jelent valamit! Keveset, vagy sémit sem tudtunk egymásról. S ha nem találtuk meg magunkat a másikban, kijelentettük róla, hogy másodrendű. Első sok van és ez okozza a sok bajt. Paris, január 15. A Iíavas-iroda londoni íu döfj silója a csehszlovák repülőterek angol meglátogatásáról a következőket Írja: Brit kormánykörökben arra figyelmeztetnek-, hegy a prágai angol követség katonai attaséjának látogatása a I csehszlovák repülőtereken nem annyit jelent, mintha London a legkisebb mértékben is kétel- j kedne abban, hogy a német sajtó által kolportáit hírek valótlanok. Éppen ellenkezőleg, a meghívás elfogadása nagyobb nyomatéket kíván adni a már közzétett cáfolatnak. Ugyanekkor arról értesülnek angol körökben, hogy a németek a csehszlovák kormány meghívását még eddig nem fogadták eh tást, amely szerint Moszkva rendelkezésére állanak a csehszlovák köztársaság repülőterei. Ellentétben ezzel a csehszlovák forrásból származó jelentéssel, irja a berlini lap, a német katonai attasé nem utasította vissza a meghívást, csupán kijelentette, hegy kézenfekvő okokból egyelőre kénytelen lemondani arról, hogy a meghívásnak eleget tegyen. Mindenki előtt nyilvánvaló, aki az ilyen természetű dolgokat Ismeri, hogy az ilyen hivatalos és egészen biztosan jól előkészített látogatások nem azt mutatják meg, amit mutatniok kellene és hogy ilyen módon a tényleges helyzetet nem lehet leidet i- tenh Berlin, január 16. A CTK jelenti: A Berliner Börsenzeitung, amely közludcmás szerint a külügyminisztériumhoz közelálló orgánum, „A csehszlovák köztársaság repülőterei" dmü cikkben foglalkozik a Vecemí Ceské Slovo jelentésével, amely szerint a német katonai attasé nem fogadta el a csehszlovák kormány meghívását. A csehszlovák kormány ugyanis az angol katonai attasét is meghívta, hogy személyesen győződjék meg arról, hogy a csehszlovák köztársaságban nincsenek szovjetorosz repülőterek. A csehszlovák kormánynak ezzel a szemlével az a célja, hogy megcáfolja azt a német megállapi„Szükség van a nők építő munkájára a családban, az egyesületekben és a társadalomban" Áldásos munkájának 75 éves jubileumát ünnepelte a losonci Evangélikus Nőegylet Január 10-ike nevezetes dátum volt a losonci társadalmi egyesületek életében, ezen a napon ünnepelte fennállásának és áldásteljes munkájának 75 éves jubileumát a losonci evangélikus Nőegylet. Az ünnepségek sorozatát hálaadó isten- tisztelet vezette be a gyülekezet templomában, utána díszközgyűlést tartott a Nőegylet a Városháza dísztermében, amelyet zsúfolásig megtöltött a Nőegylet örömében szivvel-lélekkel résztvevők hatalmas serege. Az Egyházi Énekkar alkalmi énekszáma után dr. Szilassy Réláné nagyhatású elnöki megnyitójában rövid visszapillantást vetett a múltra s összehasonlította azt a mai állapotokkal. Majd azt fejtegette, hogy a mai társadalombomlasztó áramlatokkal szemben mennyire szükség van a nők építő munkájára úgy a családban, mint a nőegyesületeken át a társadalomban. Szlávy Aranka ügyvezető titkár olvasta fel ezután az ünneplő Nőegylet háromnegyedszázados történetét. Ismertette a 75 év előtti orosz dulás nyomait viselő Losoncot, a leromlott, anyagi javaitól megfosztott evangélikus gyülekezetei, melynek megerősítésére létesítette akkori kiváló lelkésze, Sztehló András, a Nőegyletet. Megemlékezett a jubiláló egyesületnek hosszú évek során kifejtett egyházépitő, szegénygondozó munkájáról, a gyülekezet keretén belül létesített alkotásairól, a szinte erején felül gyakorolt jótékonyságáról, amelyhez a magyar kultúra szolgálata is hozzájárult. A gondosan összeállított történeti visszaemlékezés után Hamar János nógrádi e. megyei esperes előbb szlovák, majd magyar) nyelven tartott lélekemelő ünnepi beszédet. Ezután az üdvözlések hosszú sora követ-1 kezett. Az evangélikus hitközség üdvözletét Zorkóczy Ede egyházfelügyelő tolmácsolta, A város vezetősége és közönsége nevében dr. Kolbenheyer Zoltán városi titkár, az ág. h. ev. Ifjúsági Egyesület nevében Haász Lajos, a Leánykor nevében Biszkup Márta, a r. kát. Nőegylet nevében Rlszner Zoltán- né, a ref. Nőegylet nevében Pályi Gyulá- né mondottak üdvözlő beszédeket. A zsidó Nőegylet és még nagyon sokan levélben tolmácsolták együttérzésüket a jubiláló Nőegylettel. Táviratilag üdvözölte az egyesületet O-usky Sámuel ev. püspök. A mindvégig emelkedett, ünnepi hangulatú díszközgyűlést az egyház leL.ipászto- rának, Kuszy Emilnek buzgó imája zárta be. A jubileumi ünnepség befejező része a Nőegylet műsoros estje volt a Polgári Körben, amely iránt páratlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg. A valóban reprezentációs műsor két részből állott. Az első rész magasklasszisu hangverseny volt, amelyen Gasparek Tibor pozsonyi hegedűművész művészi hegedüjáté- kával valósággal extázisba hozta a közönséget. Gasparek Tibor három évvel ezelőtt szerepelt Losoncon s már akkor sokatigérő tehetségként mutatkozott be — mostani szereplésével bámulatraméltó fejlődéséről tett bizonyságot. Biztos vonókezelésével, a legkisebb és legfinomabb részletekig kidolgozott játékával, bravúros, szinte boszorkányos technikai tudásával, a zeneirodalom gyöngyeinek mes eri Interpretálásával kiforrott művészként jelent meg a publikum előtt. Műsora befejezése után elementáris erővel zúgott fel a taps, mire a művész Schubert: Ave Máriájának melegtónusu előadásával tetézte a nagy sikert. A zongorakiséretet Sipos István látta el nagy zenei tudással. A koncert keretében Dodok Jenőné három énekszámot adott elő kifejezésteljesen, Christ Mici finoman diszkrét zongorakisé- retével. A műsor második részében a tánc történetét szemléltették plasztikus, festői tánccsoportokkal. A történeti részt Kimer Lajos konferálta kellemesen. Az ó-görög áldozati táncot Bodnár Rózsi, Bellágh Mandi, Faconay Böcke, Fék Sári, Hermann Klári, Káposztássy Lydia, Ko- sieky Ilona, Kostyál Margit, Miskolczy Margit, Pclony Gizella, Vicián Lenke és Zbell Margit mutatták be. Hatásos volt a Pierott és Pierett táncjelenet. A „rózsa ébredése" cimü. festői látványt nyújtó táncképben a következők vettek részt: Barabits Klári, Chlumecky Klári, Márton Magda, Nrukirch Ilonka, Sachzr Juci, Lichtner Ági, Léber Bcby, Szeberényi Kató, Nemecz Magda, Rakottyay Irén, Un- ger Klári. A „Mézaskalács" cimü daljátékból bemutatott részlet énekszámát Dodok Jenőné kedves közvetlenséggel adta elő, magyar tánckettősét pedig Scherer Évike és Hercld Irén lobogó temperamentummal lejtette el. A tánc történetének befejező láncszeme a „Modern táncegyveleg" volt, melynek modern táncfiguráit Wolf Márta és Gazsi János mutatták be pompás rutinnal és eleganciával. Az egyes táncképeket és csoportokat P. Riszner Eletta és Wolf Márta tanították be finom Ízléssel és tudással. Az alkalmi zenekar tagjai voltak: A zongoránál Christ Mici. A zenekarban: Kudlák Pál, Kunits Tibor, Kemény István, Rás- tocky Gyula, Christ Vilmos, dr. Dras1 óczy Zoltán. A kart Kudlák Pál vezényelte. A nagyszabású műsor elején Scherer Lajos lendületes alkalmi prológját Scherer Évike adta elő általános tetszés között. Az ünnepség előkészítésében és megrendezésében a Nőegylet és Leánykor vezetősége —■ élén a páratlan agilitásu ügyvezető titkárral, Szlávy Arankával fáradságot nem ismerő buzgalommal vette ki a részét. Meghűlés következtében k & m ö & PumBalBsmsRmnat - 'BTcBsai megszünteti a köhögést, hatása nyálkaoüdó, köhögést csiüispitól Minden gyógyszertárban kapható! Eredeti csomagolásié-- Ke - Gyermekek szarná ra isi 5 A német propaganda és a cs repülőterek ......... m imiiiinii iimbihii niiiinnnn—niiwi n na ■min —— m mm \ ——— — i — — . A német katonai attasé nem vesz részt i csehszlovák repülőterek megtefcmtéiilsn Lsnáoni és bérlista vélemény a feermdny mesEilvisától
